Az október 17-edikei műsor tartalmából…

20251013_tma_1_resz

https://raketa.hu/a-vilag-mindennel-jobban-igenyli-a-tudomanyt-harom-kivalo-magyar-kutato-munkassagat-ismertek-el

Három kiváló magyar kutató munkásságát ismerték el

Átadták az idei L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért díjat, amelyet a területükön kiemelkedőt alkotó női kutatók kaphatnak meg. A díjat az elmúlt 23 évben 63 magyar kutató nyerte el, és más országokban is rendszeresen kiosztják. A francia cég és ENSZ ezzel a díjjal is igyekszik hangsúlyozni a női tudósok munkásságának fontosságát.

Dr. Ana Martins

A neurodegeneratív betegségek – mint például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) – korunk legsúlyosabb globális egészségügyi kihívásai közé tartoznak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az idegrendszeri rendellenességek világszerte már több mint egymilliárd embert érintenek, és a fogyatékosság vezető okát jelentik. A portugál származású Dr. Ana Martins, aki 16 éve él Magyarországon, és a HUN- REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban tudományos főmunkatársként dolgozik, és olyan lehetséges kezelési módokat vizsgál, amelyek hozzájárulhatnak a betegségek előrehaladásának lassításához.

Dr. Oláh Julianna

Dr. Oláh Julianna, a Budapesti Műszaki Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének munkatársa számításos kémiai módszereket alkalmaz a különböző kémiai folyamatok megismerésére. Kutatócsoportjával Julianna többek között a gyógyszerek szervezeten belüli lebomlását és melléktermékeit vizsgálja. Ennek eredményeképpen felgyorsulhat a gyógyszerek fejlesztése, hiszen a legmegfelelőbb összetételű vegyületek kiválasztása a számítógépes modellezéssel sokszorosan hatékonyabbá teszi folyamatokat.

Dr. Pipek Orsolya Anna

Több milliárd soros adatfájlokat elemez Dr. Pipek Orsolya, az ELTE Természettudományi Karának tudományos munkatársa, hogy feltárja a DNS-ben rejlő titkokat és mintázatokat. Az általa fejlesztett, gyakran speciális számítógépeket is igénylő algoritmusok képesek a rákos és egészséges szövetek közötti különbségek felfedezésére, ezzel segítséget nyújtanak az orvosoknak a személyes terápiák kiválasztásában.

20251013_tma_2_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/byd-elektromos-auto-szilardtest-akkumulator-forradalom-372396.html

A BYD forradalmi áttörésre készül: jön az 1500 kilométeres hatótáv és a 12 perces töltés

A kínai gyártó szilárdtest-akkumulátora új korszakot nyithat az elektromos autózásban.

A világ egyik legnagyobb elektromosautó-gyártója, a BYD olyan fejlesztésen dolgozik, ami gyökeresen átalakíthatja az iparágat. A cég 2027-ben tervezi először autóba szerelni új, szilárdtest-akkumulátorát, amely elméletileg akár 1500 kilométeres hatótávot és mindössze tizenkét perces teljes töltési időt ígér. Bár a legtöbb részlet egyelőre nem hivatalos, a BYD céljai minden eddiginél ambiciózusabbak.

A Electrek információi szerint a kínai vállalat több mint tíz éve dolgozik ezen a technológián, és 2027-ben kezdené a bemutatóautók tesztelését, míg a sorozatgyártás 2030 körül indulhatna. A The Driven által megszellőztetett adatok szerint az új akkumulátorok akár 400 Wh/kg energiasűrűséget is elérhetnek, ami hatalmas előrelépés lenne a jelenlegi cellákhoz képest. Összehasonlításképp: a jelenlegi lítium-vasfoszfát (LFP) akkuk energiasűrűsége 160-180 Wh/kg, a nikkel-mangán-kobalt (NMC) celláké 220-260 Wh/kg, míg a legfejlettebb típusok is legfeljebb 300 Wh/kg-ig jutnak el. A 400 Wh/kg-os érték tehát közel megduplázná az egy kilogrammra jutó energiamennyiséget, ami azonos tömeg mellett drámai hatótáv-növekedést jelentene.

A szilárdtest-akkumulátor lényege, hogy a hagyományos folyékony elektrolitot szilárd anyag váltja fel. Ez nemcsak a tárolt energia sűrűségét növeli, hanem biztonságosabb működést is biztosít, hiszen megszünteti a folyadék szivárgásának és a hőszökéses tűzeseteknek a veszélyét. A BYD már 2024-ben is kísérletezett 20 és 60 amperórás prototípuscellákkal, így a technológia mostanra elérhette a gyakorlati tesztelés szintjét.

Európában eközben a Mercedes és a BMW is gőzerővel dolgozik a saját szilárdtest-megoldásain: előbbi a ProLogium partnereként fejleszt, utóbbi pedig a Solid Power technológiáját teszteli. A BYD azonban a jelek szerint közelebb állhat a tömeggyártás elindításához, ami akár több éves előnyt is jelenthet a nyugati konkurenciával szemben.

https://www.origo.hu/techbazis/2025/10/eger-lehallgatas-kemkedes-mikrofon#google_vignette

Lehallgató eszközzé alakítható a számítógépes egér

Egyetemi kutatók újabb rossz hírrel szolgáltak az alufólia sisakok híveinek, sikeresen demonstrálták, hogy kémkedési célból rögtönzött mikrofonná alakíthatóak a számítógépes egerek, így lehallgathatóak a használóik. A kutatás alapján szerencsére nem minden optikai egér felel meg a célra, csak a magas mintavételi sebességű érzékelővel szerelt modellek esetén van esély a sikeres támadásra.

A kutatók konkrétan egy Razer Viper modellt használtak 8 kHz-es üzemmódban, az egér nyers adatai alapján pedig MI-modell segítségével tudták rekonstruálni a beszédet.

„A támadók képesek kihasználni az érzékelők folyamatosan növekvő mintavételi sebességét és érzékenységét, hogy rögtönzött mikrofonná alakítsák azokat és lehallgassák a mit sem sejtő felhasználókat” – írták a tanulmányukban.

Ennek megfelelően a számítógépes egéren keresztüli lehallgatás könnyen megakadályozható egy olcsóbb egér használatával. A kutatók technikája leginkább a drága gamer modelleken működik, ezekbe kerülnek annyira hűha kategóriás érzékelők, amelyek képesek elég jó adatot szolgáltatni a gépi elemzéshez.

20251013_tma_3_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/10/06/nobel-dij-2025-fiziologia-elettan-orvostudomany/

https://ng.24.hu/tudomany/2025/10/07/nobel-dij-2025-fizika-nyertesek/

https://ng.24.hu/tudomany/2025/10/08/nobel-dij-2025-kemia-nyertesek/

Ők kapják idén az orvosi Nobel díjat

2025-ben október 6-án vette kezdetét a Nobel-szezon.

Idén az orvostudományi Nobel-díjat az amerikai Mary E. Brunkow méri í bránków és Fred Ramsdell, valamint a japán Szakagucsi Simon kapja. A kutatóknak a perifériás immuntolerancia terén elért felfedezéseikért ítélték oda az elismerést. Az immunrendszer minden pillanatban óvja a szervezetünket, sokáig azonban kérdéses volt, mi alapján dönt arról, hogy mit védjen, és mit támadjon. A most díjazott szakemberek az immunrendszer biztonsági őreit, a szabályozó T-sejteket vizsgálva adtak választ a kérdésre. A díjazottak felfedezései óriási hatást gyakoroltak a különféle ráktípusok és autoimmun betegségek kezelésére.

Megvan kik kapják idén a fizikai Nobel díjat

Három kutatónak ítélték oda az elismerést – John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis. A makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az elektromos áramkörökben történő energiakvantálás felfedezéséért kapják az elismerést.

A fizika egyik fontos kérdése, hogy mekkora lehet egy rendszer maximális mérete, amelyben kvantummechanikai hatások mutathatók ki. Az idei Nobel-díjasok olyan elektromos áramkörrel végeztek kísérleteket, amelyeket kézben lehet tartani, bennük mégis kvantummechanikai alagúthatás és kvantált energiaszintek figyelhetők meg. A kutatók kísérletei bebizonyították, hogy a kvantummechanikai tulajdonságok makroszkopikus méretben is megmutatkoznak. A kísérleteket 1984-ben és 1985-ben hajtották végre szupravezető anyagokkal, a rendszer a kvantummechanika által előre jelzett módon viselkedett. Az eredmények lehetőséget teremtettek a következő generációs kvantumtechnológia fejlesztésére.

Kémiai Nobel díjasok

A szakértőket fém-szerves vázszerkezetek megalkotásáért díjazták. A kémiai díj idén a japán Kitagava Szuszumué, az angol Richard Robsoné és a jordániai-szaúdi-amerikai Omar M. Jágié lesz.

A szakemberek olyan molekuláris struktúrákat, úgynevezett fém-szerves vázszerkezeteket alkottak meg, amelyen keresztül a gázok és más anyagok áramolhatnak. Ezen technológia felhasználható többek között a sivatagi levegőből történő vízbegyűjtésre.

A struktúrák sarokkövei a fémionok, amelyeket hosszú, szén alapú szerves molekulákat kötnek össze. Ezek nagy üregeket tartalmazó kristályokat alkotnak, a felhasznált építőelemek változtatásával pedig egy-egy konkrét anyag befogadására tervezhetőek. A szerkezetek kémiai reakciókat is előidézhetnek, illetve elektromosságot is vezethetnek.

20251013_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20251009_japan-atomreaktor-mitsubishi-robot-tartaly-vizsgalat-biztonsag

Rákölő hatást találtak egy régóta használt étrendkiegészítőnél

Amerikai kutatók egerekkel végzett vizsgálata arra jutott, hogy az eredetileg a szem egészségét szolgáló zeaxantin képes lassítani a tumor növekedését.

Az immunrendszert erősítő tápanyagok után kutattak a Chicagói Egyetem tudósai, amikor nem várt felfedezést tettek. Vizsgálatuk során azt találták, hogy a zeaxantin, a kukoricában, spenótban és tojássárgájában is megtalálható pigment – amit készítményként a szem egészségének javításaként lehet használni – fokozza a rák ellen küzdő sejtek aktivitását. Az erről szóló publikáció a Cell Reports Medicine című tudományos lapban jelent meg.

A kutatók az egérkísérletek során arra jutottak, hogy a zeaxantin fokozza a CD8+ nevű T-sejtek azon képességét, hogy megtámadják és elpusztítsák a tumorsejteket. Amikor a melanomás egerek naponta kapták szájon át a hatóanyagot, a tumor növekedése lassulni kezdett a kontrollcsoporthoz képest. A vegyület az immunellenőrzőpont-gátló szerekkel – az immunterápia egyik típusával – is együtt tudott működni a tumor növekedésének további lassításában.

Egyelőre nem tudni, hogy a tipikus étrendi bevitel vagy a standard kiegészítő adag hasonló hatást okozna-e az embereknél, mint most az egereknél. Ezt a jövőbeni vizsgálatok hivatottak kideríteni

https://24.hu/tech/2025/10/10/redwing-autonom-robotizalt-tengeralattjaro-dron/

Az egész bolygót megkerülheti ez a víz alatti robot

Olyan tengeri drónt indítottak útjára, amely az első autonóm víz alatti járműként utazhatja körbe a bolygót – írja az IFLScience. Az eszközt október 10-én bocsátották vízre a massachusettsi Woods Hole Oceanográfiai Intézet kikötőjéből, a drón a Golf-áramlat segítségével kel majd át az Atlanti-óceánon.

A robot első jelentős állomása a kanári-szigeteki Gran Canaria lesz, majd a dél-afrikai Fokváros. Innen az Indiai-óceánon átkelve juthat el Nyugat-Ausztrálián át Új-Zélandra, onnan pedig Amerika és az Antarktisz között haladva az Atlanti-óceán déli részén a Falkland-szigetekre. Az út utolsó szakaszán Brazíliában és a Karib-térségben is megállhat, mielőtt visszatérne az Egyesült Államok keleti partvidékére.

A teljes út várhatóan több mint öt évig tart majd, ezen idő alatt a drón 73 ezer kilométert tesz majd meg. A szakértők szerint az eszköz az óceáni robotika új generációját képviseli és a legfejlettebb kereskedelmi autonóm tengeralattjáró. A jármű a hatalmas távolságokat minimális energiafogyasztással teszi meg, a gravitáció és a felhajtóerő segítségével siklik, illetve az óceáni áramlatokat is meglovagolja, finom, lassú merüléssel és emelkedéssel haladva előre. Hosszú útja során a Redwing folyamatosan gyűjti az adatokat a sótartalomról, a mélységről és a hőmérsékletről. Az információk révén többek között a hurrikánok előrejelzési modelljeit pontosíthatják, de a klímaváltozás óceáni hatásait és az ökoszisztémákat is jobban megismerhetik. A torpedószerű drón 8–12 óránként emelkedik a felszínre, hogy műholdon keresztül valós idejű adatokat küldjön. Olyan rendszerrel is el van látva, amely képes detektálni a megjelölt tengeri állatokat, ez pedig hozzájárulhat a fajok vándorlásának vizsgálatához.

20251013_tma_5_resz

https://sg.hu/cikkek/tudomany/162601/kepes-dekodolni-a-belso-beszedet-egy-uj-agyi-implantatum

Képes dekódolni a belső beszédet egy új agyi implantátum

A Stanford kutatói elektródákat és mesterséges intelligenciát használnak, hogy segítsenek azoknak az embereknek, akiknek a bénulása megakadályozza a fizikai beszédet. Kaliforniai tudósok kifejlesztettek egy, szerintük az első olyan agyi implantátumot, amely képes dekódolni és hangoztatni a belső beszédet – azokat a szavakat, amelyeket azok az emberek képzelnek el a fejükben, akiknek a bénulása megakadályozza, hogy megpróbáljanak beszélni.

A kutatók korábban már hangot adtak azoknak az embereknek, akik nem tudtak beszélni, azáltal, hogy felvették az agy motoros kéregében keletkező jeleket, amikor azok megpróbálták mozgatni a szájukat, nyelvüket, ajkaikat és hangszálaikat.

Most a Stanford Egyetem kutatócsoportjának sikerült megkerülnie a fizikai beszéd megkísérlésének szükségességét. Ez az első alkalom, hogy sikerült megértenünk, hogyan néz ki az agyi aktivitás, amikor csak a beszédre gondolunk” – mondta Erin Kunz, a Stanford Egyetem kutatója, a Cell folyóiratban megjelent, a projektet leíró cikk vezető szerzője. „A súlyos beszéd- és motorikus károsodásokkal élő emberek számára a belső beszéd dekódolására képes agy-számítógép interfészek (BCI-k) segíthetnek abban, hogy sokkal könnyebben és természetesebben kommunikáljanak.” A magán- és az akadémiai szektorban intenzív kutatás és fejlesztés folyik a BCI-k terén, hogy javítsák a fogyatékkal élők kommunikációját és mobilitását.

A Stanford-i tanulmányban négy, amyotrophiás laterális szklerózis (ALS) vagy agytörzsi stroke miatt súlyosan megbénult résztvevő vett részt. Kunz szerint egyikük csak a szemével tudott kommunikálni, a pupilláit fel-le mozgatva jelentette ki az igent, jobbra-balra pedig a nemet. Miután a BrainGate BCI konzorcium elektródáit beültették a motoros kéregbe, az agy beszédet irányító területébe, megkérték őket, hogy próbáljanak meg beszélni, vagy csendben képzeljenek el egy sor szót. Ezután MI-modelleket tanítottak meg arra, hogy felismerjék az egyes fonémákhoz – a beszéd egységeihez – kapcsolódó idegi aktivitás mintákat, és azokat mondatokká összekapcsolják. A képzeletbeli beszéd a motoros kéregben olyan aktivitásmintákat eredményezett, amelyek hasonlóak voltak a beszédkísérletekhez, de egyértelmű különbségek is voltak közöttük. A belső beszédből származó jelek gyengébbek voltak, de elég jól felismerhetők ahhoz, hogy valós időben akár 74 százalékos pontosságot érjenek el.

Frank Willett, a Stanford idegsebészeti adjunktusa szerint a dekódolás elég megbízható volt ahhoz, hogy bebizonyítsa: az implantátum hardverének és a felismerő szoftvernek a fejlesztésével „a jövőbeli rendszerek kizárólag a belső beszéd segítségével képesek lesznek helyreállítani a folyékony, gyors és kényelmes beszédet.

20251013_tma_6_resz

https://raketa.hu/2100-ra-egy-teljesen-uj-es-bizarr-de-hasznos-szervet-kaphatnak-az-emberek

2100-ra egy teljesen új és bizarr, de hasznos szervet kaphatnak az emberek

A hivatalos meghatározások szerint az emberi szervezet jelenleg körülbelül 78 szervet tartalmaz, bár legalább két szervvel kapcsolatban még zajlanak a viták arról, hogy valóban szerveknek minősülnek-e: az egyik a mezentérium, ami a hashártya részét képezi, a másik az interstitium, ami folyadékkal teli zsákocskákból áll a sejtek között.

A 79. szerv – Ez a szerv nem hasonlít semmihez, ami a testünkben van, a működési elve egy másik élőlényt mintáz, és kívülről csatlakozik az emberhez. A legfontosabb jellemzője azonban, hogy csak egy koncepció, amiből sosem lesz valóságos szerv – legalábbis a közeljövőben biztosan nem, viszont a készítői ezzel hívják fel a figyelmet egy egyre súlyosabb problémájára a modern világnak. A 79. szerv egy, a hasfalhoz kapcsolt tartály, amiben egy gombából (Pleurotus ostreatus) készült filteren át szűri meg a vért az rendszer, hogy megtisztítsa a mikroműanyagoktól.

A szintetikus szerv köré szőtt történet szerint 2100-re a Föld lakossága olyannyira elmerül a műanyagáradatban, hogy a szerveztünk valóságos mikroműanyag-lerakattá válik, így szükség van egy megoldásra, egy újabb szervre, egy “élő, lélegző méregtelenítő rendszerre”, ami elvégzi a szűrés folyamatát. A megoldás persze nem valódi, mivel a műanyag továbbra is bekerül a szervezetbe, de a 79. Szerv demonstrálása jól rávilágít arra, hogy a jelenlegi életmódunk hosszú távon nem lesz működőképes, ha nem változtatunk a helyzeten. A mikroműanyagokkal kapcsolatban egyre több kutatás lát napvilágot, ami bizonyítja, hogy a sejtek műanyagszennyezése potenciálisan összefüggésbe hozható több betegséggel, például a rákkal is, és a számítások szerint átlagosan egy bankkártyányi mennyiséget fogyasztunk el az anyagból hetente.

Ha egy új szervet – vagy szintetikus szervet – nem is fogunk növeszteni a mikroműanyagok eliminálása érdekében, de valamit azért tehetünk a szennyezés csökkentésére: a szakértők ajánlása szerint értelemszerűen a legegyszerűbb módszer, ha kevesebb műanyagot használunk, ha lehetséges, helyettesítsük üveggel vagy fával, papírral a plasztikot, ne melegítsünk műanyag ételtárolókat a mikróban (a magas hőmérsékleten könnyebben bomlik le a műanyag), és a régi, széteső műanyagokat dobjuk ki (a szelektívbe) minél előbb.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.