MVGYOSZ: a tagegyesületek támogatása nem kötelező – pert veszített egy tagegyesület a központtal szemben

Első fokon pert veszített a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete a Fővárosi Bíróság előtt a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) ellen indított perben. A Nagy Tünde elnök által képviselt szabolcsiak azért perelték be az MVGYOSZ-t, mert szerintük igazságtalan volt az Országos Elnökség (OE) tavaly hozott, az ún. kétegyesületes megyékkel kapcsolatos döntése, miszerint az ilyen megyékben az addigi gyakorlattal szemben fele-fele arányban osztották fel a központból folyósított működési támogatást. Nagy Tündéék a határozat megsemmisítését kérték. A Fővárosi Bíróság február 12-i ítélete szerint nem történt jogsértés.

Mint ismert, az MVGYOSZ elnökségében és a tagegyesületek vezetői között évek óta húzódik az a vita, mely a központból az egyesületekhez leutalt működési támogatás felosztási arányáról szól. 2006-ban és 2007-ben az MVGYOSZ-en belül pályázat alapján döntött az elnökség a pénz felosztásáról, a konkrét bírálatot azonban nem a szövetség vezetői, hanem – az egykori nyilatkozatok szerint – az általuk sem ismert személyekből álló független bírálóbizottság végezte. 2008-ban és 2009-ben az elnökség úgy döntött, felhagynak a pályáztatással, „bázis alapon” osztják le a támogatást, azaz a korábbi években leutalt összegeket veszik alapul. Ezt a módszert kifogásolta az OE-hez írott levelében 2009-ben a budapesti illetőségű Hermina Egyesület és a Nagy Tünde által vezetetthez hasonlóan szintén Szabolcs megyében működő Nyírségi Látássérültek Egyesülete. Az OE úgy döntött, felkéri a kétegyesületes megyékben működő egyesületek vezetőit, egyezzenek meg egymás között a támogatás igazságosabb elosztásáról. Ez nem sikerült az OE által szabott határidőig, ezért az elnökség úgy határozott, egyenlő arányban osztja fel a nekik jutó összegeket. A most a bíróság előtt Nagy Tünde által képviselt egyesületnek 540 ezer forinttal kevesebb, a másik nyíregyházi egyesületnek, mely élén Jakab Sándorné áll ugyanennyivel több jutott. A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete által képviselt álláspont szerint ez a döntés „diktatórikus, antidemokratikus”. Sérti a tagok egyenlőségét, ezért a felperes a bíróságtól a határozat megsemmisítését kérte, valamint a támogatás eredeti arányú leosztását. Az MVGYOSZ-t képviselő Dr. Szőke László elnök álláspontja alapján bírósághoz akkor lehet fordulni, ha jogsértés történt. Szerinte ilyenre nem került sor. Az MVGYOSZ elnökségét semmi sem kötelezi, hogy egyáltalán működési támogatásban részesítse a tagegyesületeket. Hogy a leosztott pénz arányairól miként dönt, az kizárólag az elnökség hatásköre. Dr. Szőke a „diktatórikus” és „antidemokratikus” jelzőket visszautasította. Az MVGYOSZ-elnök szerint a kétegyesületes megyékben háromból két esetben személyi ellentét miatt alakult két szervezet. Ezt a vezetés ugyan tudomásul vette, de csak azzal, hogy nem kaphatnak több támogatást, mintha egy egyesület működne a megyében. Ezen felül a Jakab Sándorné által vezetett egyesület később alakult, így előnytelenebb pozícióból pályázhatott annak idején a működési támogatásra, mely később aztán a bázisalap használata miatt konzerválta a különbségeket. Dr. Szőke úgy véli, mára kiegyenlítődött a két egyesület szakmai munkája. Az átalakulási folyamatot be kell fejezni, meg kell szüntetni az örökölt különbségeket. Nagy Tündéék álláspontja az volt, hogy a szervezet nem megyéket, hanem egyenlő rangú tagegyesületeket vett fel. Nem lehet azokat az egyesületeket büntetni, melyek egy másik MVGYOSZ tagegyesülettel osztoznak egy megye látássérültjeinek képviseletén. Ráadásul – szólt a felperes érvelése – nekik majdnem háromszor annyi tagjuk van, mint Jakab Sándornééknek és olyan szolgáltatásokat is működtetnek (nyelvoktatás, hangstúdió, sajtókiadvány), melyek a másik egyesületnél nem találhatóak. Nagy Tünde elismerte, nincs pontos rálátása, milyen szakmai munka folyik a Nyírségi Látássérültek Egyesületénél. Csupán a honlapjukról és az egyéb nyilvános híradásokból tud tájékozódni. Úgy vélte, a kulturális programjaikat bizonyára sikeresen szervezik. Tény azonban, hogy kevesebben vannak és a felperes által működtetett szolgáltatások a másik egyesületnél nem találhatóak meg. Dr. Szőke László szerint ellentmondásos, hogy míg Nagy Tünde maga is elismeri, nincsenek pontos ismeretei a másik egyesület működéséről, azt állítja, igazságtalan, hogy egyenlő arányban osztják fel a működési támogatást közöttük. Különben is, az MVGYOSZ tagegyesületei közhasznú szervezetek, azaz nemcsak a tagságnak nyújtanak szolgáltatásokat, hanem minden látássérültnek – érvelt az MVGYOSZ elnöke. Bírói kérdésre Dr. Szőke László elmondta, az elnökség a pénz felosztása során a tagegyesületek szakmai beszámolói alapján dönt. Erre alapozza az MVGYOSZ, hogy a tagegyesületek munkája az évek során kiegyenlítődött. Arra a bírói kérdésre, hogy konkrétan milyen adatok alapján hozta meg a döntést az elnökség, Dr. Szőke azt mondta: a szakmai beszámolóban található „tényadatokból”. Konkretizálná? – szólította fel az elnököt a bíró a tárgyaláson. Mindkét egyesület szakmai beszámolóját egybevetette az elnökség az egyesületek alapszabályaival. A vizsgálat során kiderült, mindkét egyesületnél támogatják a látássérültek foglalkoztatását, mindkét helyen igyekeznek elősegíteni a látássérültek társadalmi elfogadottságát, mindkét helyen küzdenek a szponzorok megtalálásáért, mindkét helyen vannak szolgáltatások, mindkét helyen van közösségi élet, érdekképviselet. Az elnökség nem érzékelt különbséget. Vannak olyan szolgáltatások, melyeket egyik vagy másik egyesület magasabb színvonalon üzemeltet. De mindkét egyesület jól működik, a látássérültek érdekében – érvelt Dr. Szőke László az alperes MVGYOSZ képviseletében. Arra a bírói kérdésre, hogy ha az OE eltolódást érzékelne a tagegyesületek munkájának minőségében, megváltoztatná-e a támogatást igennel válaszolt az MVGYOSZ-elnök. Hozzátéve, hogy a valóságban ma már nem az MVGYOSZ elnöksége hozza meg ezt a döntést, a tagegyesületek az ESZA Nonprofit Kft-hez nyújthatnak be pályázatot a működési támogatásért. A felperes keresetében egyébként az áll, hogy a döntés szakmaiatlan: a Nagy Tünde által képviselt egyesület szerint az MVGYOSZ elnöksége nem vizsgálta meg a két egyesület működését. A felperes szerint a több taggal többszörös adminisztrációs költség jár. Nagy Tünde bírói felszólításra nem tudott konkrét jogszabályi hivatkozást megnevezni arra vonatkozólag, hogy a bíróság mi alapján kötelezze az Országos Elnökséget a támogatások felosztási arányának megváltoztatására. „Itt két emberről van szó, akik nagyon határozott egyéniségek” – mondta az MVGYOSZ kérésére a bíróságon tanúként meghallgatott Dr. Micserics József. Hozzátette, ő mindkét elnökkel konzultált, amikor az OE-től megkapták a felkérést a megegyezésre. Dr. Micserics úgy emlékezik, igyekezett óvni őket attól, hogy ne egyezzenek meg. Ebben az esetben ugyanis a hivatalvezető szerint félő volt, hogy az OE mindkét egyesületet elvonással sújtja szankcióként. Dr. Micserics egyébként teljesen demokratikusnak tartja az elnökség döntését és elmondta, ő azt nem tudja befolyásolni. Nagy Tünde a tárgyaláson megkérdezte a hivatalvezetőt, ha a működési támogatás felosztásánál az MVGYOSZ nem tudja figyelembe venni a taglétszámot, akkor a személyi jövedelemadó (SZJA) felosztásánál vagy a tagegyesületek által fizetett tagdíjnál miért tudja? A hivatalvezető válaszában elmondta, az SZJA leosztása teljesen más rendszerben történik. A központ számára érkező felajánlások egy részét a szövetség a tagegyesületekhez utalja, de ezeket csak meghatározott célokra, az egyesületi tagok segédeszköz és tanulmányi támogatására lehet felhasználni. Tehát a szükséges pénz függ a taglétszámtól. A tagegyesületek által fizetett tagdíjnál pedig azért is szükség van a taglétszám figyelembe vételére, mert a központnak tudnia kell, melyik tagegyesület mennyi taggal rendelkezik. Ez alapján számítható ki tudniillik az MVGYOSZ legfőbb ügydöntő szerveként működő küldöttgyűlés összetétele. Dr. Micserics József elmondta, az MVGYOSZ alapszabályában nincs lefektetve, hogy a központ köteles működési támogatásban részesíteni az egyesületeket. Ha ez szerepelne az alapszabályban, idén bajosan tudnának annak megfelelni, hiszen 2010-ben – ahogy Dr. Szőke László is elmondta a tárgyaláson – már nem az elnökség dönt a tagegyesületeknek jutó pénzről. A meghozott ítélet rövid szóbeli indokolásában a bíró elmondta, az egyesület a jogszabály alapján maga határozza meg működését. A bíróság az önkormányzatiság elve miatt csak akkor avatkozhat egy egyesület működésébe, ha ott súlyos jogsértés történik, illetve a szervezet saját alapszabályát sérti meg. Ezek híján a bíróságnak nincs lehetősége egy döntés felülmérlegelésére. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy súlyos jogsértés történt. Az, hogy egy korábbi gyakorlat az egyik tag hátrányára változott, önmagában nem minősíthető jogsértésnek – foglalható össze a bíróság érvelése. Az ítélet nem jogerős.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .