Fontos a párbeszéd és az együttműködés?

A MEOSZ. az alábbi nyílt levélben fordult a Magyar Államhoz…

Kérdések, kétségek, és elvárások az Európai Esélyegyenlőségi Nap kapcsán (május 5.)

Észlelve azokat a változásokat, amelyek a fogyatékossággal élő embereket az elmúlt egy évben közvetlenül érintették, illetve azokat a várható változásokat, amelyek az új Alkotmány szövegéből, a meghirdetett új konvergencia programból, a Szél Kálmán tervből, valamint a kormányzati kommunikációból következtethetők, megosztjuk Önökkel kérdéseinket, kétségeinket, félelmeinket és elvárásainkat, a fogyatékossággal élő emberek nevében és képviseletében.
Közel 200.000 mozgássérült tagunk, illetve a tagsági jogviszonyban nem álló, de általunk ugyanúgy képviselt mintegy további 120.000 mozgássérült ember, joggal várja el tőlünk, hogy segítséget nyújtsunk számukra az életüket érintő változások értékelésében, ezért az Önök válaszairól tájékoztatni fogjuk Őket.

Az elfogadott új Alkotmánnyal kapcsolatos kérdéseink
1. Mit ért az Alkotmány a „Nemzeti Hitvallás”-ban az „elesettek” kifejezés alatt?
Az „új Alkotmány” alkalmazásában kik minősülnek „elesettnek”? – hiszen a magyar jogrend ez ideig nem ismerte ezt a kategóriát. Mi lesz az „elesettekkel”? Őket csak „védi” a társadalom, vagy jogokat ad nekik? Elképzelhető az, hogy a „nem-elesettek” a védelem égisze alatt az „elesettek” megkérdezése nélkül, adott esetben a „Semmit rólunk nélkülünk „elvének figyelembe vétele nélkül döntenek ez utóbbiak sorsáról?
2. Mit jelent a szociális biztonság a fogyatékos emberek szempontjából? (XVIII. cikk)
Pontos értelmezését kérjük a XVIII. cikk első fordulatának azon kitételének, amely szerint „Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.”. A korábbi Alkotmány „70/E. §. (1) bekezdése a következőket tartalmazta: „A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz.”. Milyen hatást gyakorolhat a fogyatékossággal élő emberek szociális biztonságára a „törekszik” kifejezés alkalmazása, a „joguk van” kifejezés helyett? Hogyan értelmezhető az (1) bekezdésben alkalmazott „törekszik” kifejezés mellett, az új alkotmány ugyanezen cikkének (2) bekezdésében olvasható „biztosítja” szófordulat?
3. Változtathat-e a kiszámíthatóságon az, hogy a rokkantsági nyugdíj helyett, a rokkantak ellátása a szociális ellátások körébe került át?
A hatályos 1997. évi LXXXI. Törvény, a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot – az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan – meghatározott életkorhoz rendelt szolgálati idő megszerzéséhez köti, továbbá a rokkantsági nyugellátás mértéke a rokkantsági nyugdíjra jogosulttá váló ember korábbi jövedelmének egy meghatározott százaléka – amely az ellátást, a járulék befizetésével fedezett ellátások körébe utalja. Az új Alkotmány szövege szerint, ez az ellátási forma a szociális ellátások területére kerül át. Fennáll – e annak veszélye, hogy ha a jövőben ezen alkotmányos felhatalmazás alapján a rokkantsági nyugdíj, az árvaellátás, az özvegyi nyugdíj, valamint a baleseti-rokkantsági nyugellátás átkerül a szociális ellátó rendszerbe, ez csökkenti az eddigi relatív biztonságot, tervezhetőséget, kiszámíthatóságot? Kétségeink Az új Alkotmány szellemisége alapján kétségtelen, hogy a fogyatékos emberek élethelyzetét, életkörülményeit befolyásoló szabályok sarkaltos és feles törvényekben kerülnek megállapításra, ezekhez azonban az új Alkotmány csak igen laza támpontokat nyújt a „törekszik” kifejezés többszöri használatával és a „biztosítja” (garantálja) kifejezés ritka megjelenítésével. Kétségeinknek támpontot ad az a tény is, hogy az elmúlt egy éves Országgyűlési és Kormányzati tevékenység során a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel való érdekegveztetési folvamat soha korábban nem látott mélypontra süllyedt annak ellenére, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban Fogyatékosügyi Miniszteri Biztos került kinevezésre.

Az érdekegyeztetés elmaradásával kapcsolatos kérdéseink
1. Miért nem alkalmazza a Magyar Kormány a fogyatékos emberekre vonatkozóan a világban általánosan elfogadott és hatályos magyar törvényben is megerősített, „Semmit róluk nélkülük” elvet?
A kérdés indoka:
A fogyatékossággal élő emberek érdekképviseletét ellátó nagy országos szervezetek -amelyek az 1998. évi XXVI törvényben megállapított fogyatékosság kategóriába tartozó mintegy 600.000 ember több mint felét tagsági viszony formájában is tömörítik, az elmúlt egy évben nem kaptak tényleges lehetőséget a saját sorsukat érintő jogszabályok kialakítása során, a fogyatékos emberek érdekeinek megjelenítésére.
Sem a különböző fogyatékossággal élő emberek országos szervezetei önállóan, sem az általuk közös ernyőszervezetként létrehozott Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa, sem az Országos Fogyatékosügyi Tanács nem volt abban a helyzetben, hogy a jogalkotás folyamatában megjeleníthette volna a fogyatékos emberek érdekeit. L megállapításunk alátámasztására a következő fontosabb példákat soroljuk fel:
– Nem történt egyeztetés, de még tájékoztatás sem, a súlyosan mozgássérült személyek gépjárműadó kedvezményének szabályozásával kapcsolatosan, amelynek eredménye a korábbi kedvezmények jelentős szűkítése, annak ellenére, hogy egy Alkotmánybírósági határozat, a korábbi kormány által hozott egyes szűkítő rendelkezések felülvizsgálatára kötelezte csupán a jelenlegi Kormányt. Ehhez képest a törvény további jelentős szűkítéseket alkalmazott, lényegében megszüntetve a korábbi adómentesség lehetőségét.
– Nem került megvitatásra a fogyatékos személyek jogainak és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat, amely pl. megváltoztatta a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány jogállását.
– Nem kerültek bevonásra a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezetei a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció előkészítésébe, ami pedig a fogyatékossággal élő emberek életkörülményeit alapvetően érinti.
– Nem kerültek bevonásra a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezetei a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatására vonatkozó koncepció kialakításába.
– Nem került sor konzultációra az Oktatási koncepció kialakítása során, pedig ez számos pontján érintheti a fogyatékossággal élő tanulók integrált oktatásának kérdését. A koncepciók kialakítására létrehozott szakértői bizottságokba egyetlen, a fogyatékos emberek érdekvédelmét ellátó szervezet egyetlen képviselője sem került meghívásra.
– Nem került sor még a Kormány tanácsadó testületének (Országos Fogyatékosügyi Tanács) megkérdezésére sem az új Alkotmánynak, a fogyatékos emberek alapjogaival kapcsolatos rendelkezéseinek megvitatása érdekében.
– Legutóbb április 20-án az EU Fogyatékosügyi Stratégiáját megtárgyaló Magas Szintű Szakértői Csoport ülésén, – a korábbi elnökséget ellátó tagországok gyakorlatától teljesen eltérően,- egyetlen fogyatékos emberek érdekérvényesítését ellátó szervezet sem kapott felkérést előadás tartására – miközben az ülés valamennyi szónoka kiemelten hangsúlyozta a „semmit rólunk nélkülünk” elv alapvető betartásának jogi és erkölcsi kötelezettségét. Egyetlen alkalommal – egy nem – fogyatékosügyi jogvédő szervezet média kampányához csatlakozva, ennek eredményeképpen került sor ez év elején egy egyeztetésre,
– mintegy kikényszerítve azt – a fogyatékos embereket ellátó nagylétszámú intézmények törvényi kötelezettség alapján történő kitagolása érdekében meghirdetni szándékozott EU Program koncepció kapcsán. Ebből arra kell következtetnünk, hogy csak negatív média kampánnyal van esélyünk rész venni az érdekegyeztetés folyamatában?

2. Miért nem került összehívásra az elmúlt egy év során a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben, a Kormány tanácsadó testületeként megjelölt Országos Fogyatékosügyi Tanács?
Arra következtethetünk, hogy a Kormány a törvény által létrehozott tanácsadó testületének véleményére nem kíváncsi? Természetesen, az OFT civil tagszervezeteinek képviselői külön – külön és együttesen több, alkalommal kezdeményezték az Országos Fogyatékosügyi Tanács összehívását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékeseinél, ez azonban sajnos nem vezetett eredményre. A fentiekben ismertetett problémák azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy az új Alkotmány garanciális szabályainak átalakulása, lazábbá válása és az érdekegyeztetés elmaradása következtében, a sarkalatos és egyéb törvények, más jogszabályok létrehozása során, a fogyatékos emberek érdekei nem jelennek meg kellő hangsúllyal a társadalmi rétegek érdekei közt annak ellenére, hogy a fogyatékossággal élő emberek és a velük együtt élő családtagok a társadalom mintegy 20 %-os rétesét jelentik. Nemrégiben, a civil szervezetek által fenntartott szociális intézmények finanszírozási problémáinak kapcsán dr.Lázár János FIDESZ frakció vezető úrnak írt levélre kapott válasz, a következőket tartalmazza:
…., FIDESZ Magyar Polgári Szövetség kiemelten foglalkozik a fogyatékossággal élők helyzetének támogatásával. Az Orbán kormány különös figyelmet fordít a fogyatékossággal élők élethelyzetének javítására „… Nagy öröm lenne számunkra, ha a mindennapi életünk során a válaszban leírtak jeleit ténylegesen tapasztalhatnánk, vagy az intézkedésekről legalább az érdekegyeztetés mechanizmusában véleményt nyilváníthatnánk, illetve az intézkedések kialakítását az átélésen alapuló szakértelmünkkel, legalább a törvények által meghatározott keretek között átadhatnánk a Kormánynak. Elvárásaink
Szeretnénk Magyarország felemelkedésében erőnkhöz mérten, pozitív, hozzájáruló, alakító módon részt venni és nem egy leszakadó réteg keserű, dühös, csalódott képviselőiként, a társadalmi jogérvényesítés eszközeivel fellépni. Kérjük, hogy kétségeinkre, kérdéseinkre, ne a fentebb idézett általános mondatokkal, hanem a réteg nagyságának, súlyának, társadalmi helyzetének megfelelő konkrét, a kérdéseket megválaszoló, a kétségeket eloszlató, a reális elvárásainknak megfelelő érdemi intézkedésekkel szíveskedjenek választ adni.
Tisztelettel:

Dr.Hegedűs Lajos A MEOSZ elnöke Sarokpontok

A Magyar Kormány által tervezett, a fogyatékossággal élő embereket alapvetően érintő változásokkal kapcsolatban A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége állásfoglalása Elismerjük, hogy Magyarország jelenlegi helyzetében strukturális változásokra van szükség az élet több területén. A foglalkoztatottság növelése olyan alapvető feladat, amely valamennyi társadalmi réteget, Magyarország valamennyi polgárát szükségszerűen érinti. A változások új helyzeteket, adott esetben a korábbi helyzethez képest kedvezőtlen, de még elviselhető változásokat is eredményezhetnek. A szükséges és elengedhetetlen változások véghezvitelét, a méltányosság és az egyes társadalmi rétegek helyzetének, teherviselő képességének figyelembevételével támogatni kívánjuk.

1.) Csak akkor tudjuk támogatni Magyarország általunk is elfogadható változási törekvéseit a fogyatékossággal élő emberek mintegy 600.000 fős rétege és az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű emberek mintegy további 400.000 fős rétege, valamint családtagjaik tömegbázisával, továbbá az átéléssel szerzett szakértelmünkkel, ha a világon mindenütt elfogadott, Magyarországon is törvénybe iktatott „Semmit róluk nélkülük” elv alapul vételével a döntéshozók érdemi és folyamatos párbeszédet folytatnak az országos érdekérvényesítő szervezeteinkkel.

2.) Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű embereket a kormányzati kommunikációban bűnbakként, potenciális csalóként jelenítsék meg és a közvéleményt ilyen irányba befolyásolják.

3.) Határozottan állítjuk, hogy ha vannak az egészségkárosodás alapján megállapított ellátásokban részesülő emberek között erre jogosulatlan személyek, az nem jelenti azt, hogy az ilyen ellátásban részesülő személyek többsége csaló. Mint ahogy ha vannak a politikusok között olyan emberek, akik erre a posztra méltatlanok, az nem jelenti azt, hogy a politikusok többsége méltatlan a tisztségére.

4.) Ha vannak a jelenlegi rokkantsági nyugdíjrendszerben, vagy az egészségkárosodásra tekintettel megállapított rendszeres és átmeneti szociálisjáradék rendszerekben olyan emberek, akik erre egészségi állapotuk alapján nem jogosultak, akkor a jogosulatlanságot nem kormányzati nyilatkozatokban megfogalmazott elvárásokkal, hanem objektív, korrekt szakértői vizsgálatokkal kell megállapítani.

5.) Tiltakozunk az ellen, hogy a rokkantsági ellátásokkal kapcsolatos kormányzati kommunikáció során, a közvéleményt nem korrekt számadatok közlésével kívánják befolyásolni. Például Nagy Anna kormányszóvivő nyilatkozatai rendszeresen lényegesen több mint 700.000 rokkantsági nyugdíjasról szólnak, amely adat szerinte az EU átlagban is kimagasló. Ehhez képest a nyugdíjfolyósító adatai szerint a munkaképes korú rokkantsági nyugdíjasok száma „csak” 379.326 fő – amely az EU átlagához képest, a közép mezőnyben van. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság évkönyvei alapján a következő objektív számadatok ismerhetők meg:

Nyugdíj korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma 2010. 379.326 fő Rehabilitációs járadékban részesülők száma 13.858 fő (2008.-tól, egyes esetekben a rokk. nyd. helyébe lépett, legfeljebb 3 évig folyósítható ellátás) Megváltozott munkaképesség alapján folyósított szociális járadékosok száma: 171.479 fő Fiatal korban szerzett súlyos fogyatékosság alapján folyósított rokkantsági j áradékban részesül: 31.815 fő Egészségkárosodására tekintettel rendszeres ellátásban részesül összesen: 596.488 fő 2006. – 2010. között az ilyen ellátásban részesülők száma 100.000 fővel csökkent. Az új rokkantsági nyugdíjasok átlagos szolgálati ideje 2006-ban 28,1 év, ez a szám azóta is nagyjából stabil.

A munkaképes korú rokkantsági nyugdíjasok mintegy 80 %-a 46 -64 év közötti korban van. Mindezeknek az adatoknak munkaerő – piaci szempontból alapvető jelentősége van.

6.) Tiltakozunk az ellen, hogy a járulékbefizetésen alapuló rokkantsági nyugdíj ellátás, akár alkotmányos megerősítéssel is, kiszámíthatatlan és bármikor változtatható szociális ellátássá változhasson. A rokkantsági nyugdíj ellátás munkavállalói és munkáltató járulékfizetés alapján, életkor -csoportonként meghatározott szolgálati idő letöltéséhez kötötten jövedelemhez és szolgálati időhöz igazodóan megállapított ellátás. Átlagos összege mintegy 70.000.-Ft/hó A Nyugdíjbiztosító adatai szerint a rokkantsági nyugdíjasok átlagosan mintegy 28 évi szolgálati idő megszerzése után kerülnek (kerültek) rokkantsági nyugdíjba. Ha egy kötelező társadalombiztosítási járulék befizetéseken alapuló ellátást bármikor, bármilyen ok miatt kiszámíthatatlan és bármikor megváltoztatható szociális ellátássá lehet átalakítani, akkor innen már csak egyetlen lépés, a szintén járulékbefizetésen alapuló öregségi nyugdíj ellátás megszüntetése, csökkentése, vagy szociális segéllyé alakítása. Ez teljes jogbizonytalanságot eredményezhet nemcsak a jelenleg rokkantsági nyugdíjban részesülők számára, hanem Magyarország valamennyi állampolgára számára is.

Sarokpontjainkat elsősorban együttműködő, a változások véghezvitelében aktívan közreműködő szándékkal fogalmazzuk meg. Amennyiben azonban segítő szándékunkra nem kapunk fogadókészséget, akkor a demokratikus társadalmakban elfogadott bármely érdekérvényesítő eszközt alkalmazni kívánjuk. Ehhez rendelkezünk legfőbb döntéshozó testületünk felhatalmazásával és tagságunk támogatásával.

dr.Hegedüűs Lajos a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.