Hagyományos paralimpiai sportágak: a csörgőlabda és a boccia

Az Európai Unióban mintegy 80 millióan, Magyarországon közel egy millióan érintettek a fogyatékosügyben. A lakosság többi része pedig időszakosan válik érintetté.

Immár kevesebb, mint három hét múlva kezdődik Londonban a paralimpia, ahol 34 magyar sportoló mérkőzik meg az érmekért és elismerésért. A Közelkép utánajárt, hogy a legnépszerűbbnek számító úszás és vívás mellett, miben voltunk még korábban sikeresek.

A paralimpia a második világháborús brit veteránok 1948-as találkozójából vált a 21. század egyik legnagyobb versenyévé. 1948-ban Sir Ludwig Guttmann idegsebész szervezett megmérettetést a gerincsérült hadirokkantak számára a Stoke Mandeville-i Kórház udvarán, amely a londoni olimpiával párhuzamosan futott. Később más nemzetek tagjai is részt vettek, míg az első hivatalos paralimpiára 1960-ban került sor Rómában, amin 23 küldöttség négyszáz kerekesszékes sportolója vett részt.

A Paralimpiai Játékok a legfőbb nemzetközi, többszörösen összetett sportesemény, ahol az atléták olyan fogyatékosságokkal versenyeznek, mint a mozgáskorlátozottság, az amputáció, a gyengénlátás és a központi idegrendszer sérültsége. A nyári és téli olimpiák után közvetlenül tartják a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) irányításával. Neve a görög pará prepozícióból származik, amely ?mellette, mentén” jelentésében utal az Olimpiával fenntartott kapcsolatára.

Sportágai az alpesi sí, az asztalitenisz, az atlétika, a boccia, a csörgőlabda, az erőemelés, az evezés, a futball, az íjászat, a jégkorong, a judo, a kajak-kenu, a kerekesszékes kosárlabda, a kerekesszékes rugby, a kerekesszékes tenisz, a kerekesszékes vívás, a kerékpározás, a curling, a lovaglás, a sportlövészet, az síelés, a triatlon, az úszás, az ülőröplabda és a vitorlázás.

Az 1972-es játékokra magánúton ment el Fejes András asztaliteniszező és atléta, aki kerekesszékes kocsiversenyen harmadik helyezést ért el, és egyben megszerezte Magyarország első paralimpiai érmét. Innentől kezdve, ha politikai akadályok nem merültek fel, Magyarországot sikeresen képviselték sportolóink, leginkább úszásban és vívásban.

Azonban másban is értek el eredményeket magyarok az eltelt hatvannégy év során, a legkiemelkedőbb ezek közül a csörgőlabda és a boccia. A csörgőlabda különbözik a paralimpia többi versenyétől a versenyhelyszín különleges atmoszférája miatt. Ezt a sportot csapatonként három-három látássérült sportoló játssza. A játékosokat a labdában lévő csörgők irányítják, ezért a játék ideje alatt a verseny helyszínén néma csend van, hogy a játékosok koncentrálni tudjanak a labdára.

A meccs összesen húsz percig tart, ami két tíz-tíz perces félidőből áll. Minden versenyző maszkot, fekete szemüveget visel, hogy egyenlő eséllyel versenyezzenek a különböző látássérültséggel rendelkező sportolók. 2008-ban búcsúzott el e sportágtól Szabó András, egykori Európa-bajnok, Világkupa-győztes, öt paralimpián részt vevő, Szöulban bronzmérkőzést játszó vak sportoló. 1975-ben az akkor még csak kisiskolás Szabó a Vakok Általános Iskolájában ismerkedett meg a csörgőlabdával, majd részt vett már az 1984-es Fáklya Játékokon is. A csörgőlabda új generációnak tekintett Orsós-testvérek, Sándor és Zsolt (akik nem születéskor, hanem később vesztették el szemük világát), valamint Hajba Szabolcs, Széll Sándor és Bélafi Szilárd az 1999-es Világkupát, 2001-ben Európa-bajnokságot megnyerték. A sportág színvonala a 2000-es években folyamatosan csökkent, és 2008-ban és idén sem indult senki.

A boccia egy hagyományos rekreációs sportág, amelynek gyökerei az ókori időkre nyúlnak vissza, míg paralimpián először 1984-ben játszották. A játékot a paralimpiai játékokon csak a központi idegrendszer sérültségű sportolók játszhatják. A játékosok a bőr labdát dobják, rúgják vagy egy segédeszköz használatával (csővel) gurítják a szintén bőrből készült fehér céllabda felé, amennyire közel csak tudják. Egyéniben, párosban vagy csapatban versenyeznek, a játékot teremben, sima felszínen játsszák. A boccia az izomkontroll és a pontosság játéka, nagyfokú koncentrációt igényel. Az első Országos Bajnokságra 1995-ben került sor a Mozgásjavító Általános Iskolában. Kategóriai besorolás itt még nem volt, bárki indulhatott, akinek a sérülése négy végtagérintett volt. A következő években kialakultak a különböző kategóriák (BC1, BC2, BC3, BC4), ahová a sérülés súlyosságától függően lehetett bekerülni.

2002-ben a portugáliai VB-n BC4-es kategóriában egyéniben Poczik Gábor ötödik helyezést ért el, míg 2003-ban Új-Zélandon a Világkupán ugyanebben a kategóriában egyéniben Béres Dezső, és párosban Béres Dezső és Gyurkota József a negyedikek lettek. 2004-ben az athéni Paralimpián a boccia sport életében először magyar résztvevők is jelen voltak. Szappanos Zoltán, a szakág vezetője szerint a boccia Magyarországon roppant népszerű, szabadidősport és profi sport szintjén az országszerte sportolnak különböző egyesületekben (Szegeden, Budapesten, Tiszakürtön, Kunszentmiklóson, Nagyatádon, Kaposváron, Dunaújvárosban, Kecskeméten). 2008-ban még igen, idén már nem indíthattak magyar tagot: négy éve Béres Dezső és Gyurkota József képviselte a paralimpián Magyarországot, Londonba azonban egyiküknek sem sikerült kvótát szerezni. Béres Dezső a BC4-es kategóriában harmadik a várólistán, tehát csak akkor vehet részt a londoni paralimpián, ha kategóriájában kettő, kvótával rendelkező versenyző lemondja a szereplést.
Adta hírül a civilhirek.aspnet.hu és a meosz.hu

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .