Egyenlő eséllyel közlekedhetnének a vakvezető kutyások, mégis küzdeniük kell érte
A vakvezető sáv az autóút közepére vezet? Igen. A vakvezető sávra rápakolnak a vendéglősök? Persze. A beszélő lámpák hallgatnak vagy egymás szavába vágnak? Gyakran. A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola a Fehér Bot Napja alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen nehezen megoldható vagy szabályosan megoldhatatlan helyzetekkel találkoznak vakvezető kutyával közlekedő párosai az ország nagyvárosaiban.
Vakvezető sáv vezet az út közepére
A Pécsen egyetemre járó Sziva Dániel egy életveszélyes vakvezető sávra hívta fel a figyelmet. „Van egy vakvezető sáv, ami a 6-os út közepére vezet ki. Igen forgalmas a 6-os, nem kell mondanom, a vakvezető sávot meg vakok használják, ez se titok. Amikor a közepénél jártam, hallom, hogy rám kiabál valaki, hogy „kimentél az autóútra!”, erre gyorsan megfordultam, aztán visszaugrottam a járdára. A gépkocsiknak piros volt, megúsztam” – mondja Dániel. Ez a vakvezető sáv a Penny Market parkolójából nem a járdára visz ahová rendeltetése szerint kellene, hanem az útra, éppen az átellenben fekvő Lánc utcai Rendelőintézet felé. „Egy látássérültnek se ajánlom, mert biztosan a kórházba vezet, vagy még rosszabb helyre” – tette hozzá.
Miskolcon a 29-es autóbusz Egyetem nevű megállójához sehonnan nem vezet zebra. Balogh Ádám elmondta, hogy kétféleképp lehet eljutni a megállóba. „Mindkét lehetőség nagyon veszélyes, vakvezető kutyával pedig vagy fehér bottal segítség nélkül esélytelen használni ezt a megállót, pedig nagyon hasznos. Sokan használják az egyetemről is. Úgy gondolom, mozgássérültként is nagyon veszélyes megközelíteni” – mondta el Ádám.
Bernhardt József Szegedre jár egyetemre, naponta begyalogol a kollégiumból. Mozgásában akadályozott látássérült emberként a járdákkal, padkákkal gyűlik meg a baja. „Szűkek a járdák, sok helyütt felnyomja a betont a fák gyökere. Siralmas a járdák és padkák állapota, nem egyszer estem el” – mondta József.
Ez a vendéglősöknek előnyös, de a látássérülteknek akadály
Balogh Ádámnak problémát okoz, hogy Miskolc belvárosának sétálóutcájában az elmúlt időszakban több helyen a vendéglátósok kihelyezték a kültéri asztalokat és székeket egészen a villamos sínig, ezáltal vagy az asztalok között lehet csak közlekedni, vagy pedig a villamossínre lelépve, kikerülve azokat.
Hasonló a helyzet Pécs főterén. A Széchenyi téren van taktilis jelzés (azaz vakvezető sáv), azonban a vendéglősök rápakolták az asztalaikat, székeiket. „Az egyik fadobogós teraszt épített rá. Nem csoda, hogy a fehér bottal közlekedő látássérültek inkább a pár centiméter mély esőelvezetőt használják” – mondta Sziva Dániel.
Hiányzó vakvezető sávok
Sziva Dániel megemlítette, hogy Pécsen van olyan taktilis jelzés, amely annyira le van amortizálva, hogy fehér bottal nem lehet érzékelni, illetve az egyik kereszteződésében a ház falához tették, emiatt métereket kell botorkálni a járda széléig.
Sáfrányné Kobli Írisz elmondása szerint Győrben nagyon kevés taktilis jelzés van, gyalogátkelőnél egyáltalán nincs. A dunaújvárosi Jovány Barbara szintén kevés vakvezető sávot tud mondani.
A beszélő lámpák hallgatnak vagy egymás szavába vágnak
Az Újpesten közlekedő Bartus Barbara a beszélő lámpákat hiányolja elsősorban. „A 14-es villamos vonalán nincs hangjelzés több olyan nagyobb kereszteződésben, ahol több irányból is erős a forgalom. Nem csak nekem, az idős embereknek is gondot okoz így a tájékozódás” – mondta Barbara. Optimális esetben a látássérültek egy távirányítóval aktiválni tudják a speciális közlekedési lámpa hangjelzését, így kiderül, hogy melyik úton váltott zöldre vagy pirosra a közlekedési lámpa. Barbara ennek hiányában ebben a helyzetben nem tud kizárólag a vakvezető kutyájára hagyatkozni, mert a zebrán átkelésnél mindig a gazda dönt: figyeli a forgalom zaját vagy segítséget kér látó emberektől, ha észleli a jelenlétüket.
„Pécsen van olyan zebra, ahol egy oszlopra két zebra hangjelzést adó készülékeit helyezték fel, döntsd el, melyik sípol” – panaszolja Sziva Dániel. Debrecenben szintén sok helyen egyszerre szólalnak meg a több zebrás kereszteződések hangjelzései, tudtuk meg Pesa Anna Máriától.
Ugyanez zavarja Sáfrányné Kobli Íriszt Győrben: „Győrben minden lámpás kereszteződésben kattognak a lámpák, már ha működnek, és mivel sok lámpa közel van egymáshoz, elég zavaró, mert nehéz megállapítani, hogy melyik hová szól. Én már próbáltam intézni, vagy inkább kérni, hogy legyenek távvezérelt lámpák, amik beszélnek, és egyértelműen megmondják, hogy melyik átkelőn lehet menni. Eddig sikertelen volt. Ma a Jókai utcán szerettem volna át kelni, de itt rendszeresen nem működik a kattogó, csak a környező lámpák működnek. Ha az ember nem tudná, hogy az egyenesen haladó autóforgalom jelzi a gyalogosnak a zöldet, akkor napestig ott lehetne állni.” Írisz erről a kereszteződéséről videót küldött:
A pécsi Tudásközponttól a 48-asok tere irányába egy háromsávos úton nincsenek megfelelően összehangolva a lámpák, folytatta Dániel. „Amikor hallom, hogy balról áll a forgalom, akkor átmegyek a zebrán annak ellenére, hogy piros a gyalogosoknak, látó gyalogostársaim szintén így tesznek, de az is előfordul, hogy megkérdezek egy látót, hogy átmehetek-e” – mondta Dániel. Útját folytatva átszeli a 6-os utat egy olyan kereszteződésben, ahol nem működik a beszélő lámpa, itt ugyanúgy a forgalom hangjára és a látókra hagyatkozik.
Miskolcon is gondot okoznak a közlekedési lámpák. A McDonalds melletti nagy kereszteződésben hosszú a zebra, kerékpár-átkelőhely is van a több sávos úton, azonban nagyon halvány a lámpa és nincs hangjelzés sem, nagy a forgalom. Balogh Ádám szerint nehezen lehet megállapítani, hogy mikor zöld a gyalogosoknak.
Dunaújvárosból azt a hírt kaptuk, hogy nagyon kevés sípoló-búgó hangjelzéssel ellátott lámpa van.
Közlekedési járművek
Miskolcon az MVK Zrt járataival az a probléma, hogy az új villamos üzembe helyezése óta, a villamosokon több esetben nem volt bekapcsolva a hangosbemondó, és a kijelző tábla sem üzemelt. Balogh Ádám elmondta: „Ezáltal nem lehetett megállapítani, hogy a villamos meddig és merre közlekedik. Zsúfoltabb időben, nincs rá lehetőség, hogy előre sétálj a vezetőhöz. Továbbá a buszjáratokon valamikor nagyon halk, vagy be sincs kapcsolva a hangosbemondó. Ez régóta fennálló probléma.”
Sáfrányé Kobli Írisz gondja, hogy a győri buszmegállóba kihelyezett hangos tájékoztató „totem oszlop” elvileg elmondja, hogy mikor melyik busz fog érkezni, de általában nem szokott működni vagy nem megbízható. A busz pedig már vagy nem is mondja be, hogy hányas, vagy olyan csendben, hogy a forgalomtól nem lehet hallani. „Ilyenkor kiabálni kell, hogy valaki mondja már meg, hogy hányas busz érkezett, és a buszon meg nem is működik a hangos utastájékoztató, ami pedig beszélt, az csendes” – mondta Írisz.
Kellemetlen „apróságok”
Diósgyőrben több helyen előfordul, hogy a szűk járdán középen helyezték el a villanyoszlopokat. „A járdán haladást nagyon megnehezíti, főképp vakvezető kutyával, mert nem férünk el egymás mellett. Vagy előre engedem a kutyát, vagy pedig sok helyen le kell lépni az úttestre. Továbbá a villanyoszlopokon pont fejmagasságban fel van szerelve valamilyen fémdoboz” – mondta Balogh Ádám. Rossz belegondolni, milyen sérülésveszélyes egy ilyen fejmagasságban elhelyezett akadály.
Pesa Anna Mária arra számított, hogy nagyokat fog kirándulni Debrecenben, de arra nem, hogy a több fajta távolsági busz közül csak egy típusra fér fel kényelmesen a vakvezető kutyája, ráadásul ennek a busznak a menetrendjét nem lehet előre kiszámítani. „Olyan távolsági buszok járnak itt, amelyeken keskeny a folyosó az üléssorok között, ha ott van a kutya, akkor nem tudnak le- és felszállni tőle. A hátsó kakasülőn három helyet foglal el, amikor az ülések alá fektetem, ami érthető okból az utasok számára nem felel meg, engem is zavarna, ezért sajnos le kellett mondanom a kirándulásokról” – mondta Pesa Anna Mária.
„Székesfehérváron a helyi és a távolsági buszok sofőrjeinek hozzáállása okoz nehézséget a látássérültek és más sérüléssel élő emberek számára. Tisztelet a kivételnek, mert van nagyon rendes buszsofőr is, de sajnos előfordul, hogy összevesznek velünk, hogy elöl nem állhatunk meg, pedig ehhez jogunk van, ráadásul nem segítenek a hátra jutásban, ami nehéz egy tömött buszon. Régi tervem, hogy érzékenyíteni kell a fehérvári buszsofőröket, ahogy a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola már megtette más városokban is” – mondta Lengyel Zsófia. Erre az érzékenyítésre az ország minden városában szükség lenne, ezt erősítették meg alapítványunk vakvezető kutyával közlekedő kliensei.
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Hírlevél
A Kultúrtanya programajánlója
A rádiónkat is üzemeltető Net-média Alapítvány által üzemeltetett Kultúrtanya – integrált közösségi tér programjaiból ajánlunk!
- 2024.05.09 10:00 - Áramszünet - Zártkörű rendezvény (érzékenyítő program) - a Vakrepülés Színtársulat rendezvénye
- 2024.05.10 18:00 - Az éjszaka tapintása - a Vakrepülés Színtársulat rendezvénye
- 2024.05.11 18:00 - Az éjszaka tapintása - a Vakrepülés Színtársulat rendezvénye
- 2024.05.24 17:00 - Láthatatlan cuki - a Vakrepülés Színtársulat rendezvénye
- 2024.05.25 18:00 - Az éjszaka tapintása - a Vakrepülés Színtársulat rendezvénye