Sikeres volt az Együtt a jövőnkért novemberi online találkozója

Az eseményen szinte minden szakterület képviseltette magát, így számos aktuális kérdés került megvitatásra.

Az esemény hivatalos része ismét Németh Orsolya, az MVGYOSZ szakmai vezetőjének beszédével kezdődött, melyben egy jó hírrel köszöntötte a résztvevőket.

Az októberi Együtt a jövőnkért találkozón többen felhívták a figyelmet, hogy néhány látássérült diák tankönyv nélkül kezdte a tanévet. Ennek mi az oka?

Vannak olyan tankönyvek, amelyeket a pedagógusok még használnak, de már nem szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzékben. Így a KELLO-n keresztül már nem rendelhetőek meg térítésmentesen. A nem tankönyvnek minősülő könyveket az ép látású diákok beszerzik felsőbb évestől, a könyvtárból, vagy máshonnan. Viszont a látássérült diák könyv nélkül marad, mivel az iskola nem fizeti ki az adaptáció költségét. Az MVGYOSZ lehetővé szeretné tenni, hogy ha a könyv már korábban adaptálásra került, akkor oda tudja adni a diáknak. Így jelenleg ennek a jogi hátterét vizsgálják az MVGYOSZ szakemberei.

A köszöntő után Puskás Anett, az MVGYOSZ ifjúsági referense a tudás megosztásának fontosságáról beszélt. Az elmúlt években számos tudásbázis jött létre, s jön létre napjainkban is. Nem szabad hagyni, hogy ezek feledésbe merüljenek, fontos, hogy tudatosan használjuk és terjesszük őket. A Reál(is) jövő projekt szakembereinek kutatómunkája során arra is fényderült, hogy több hasonló bázis is van, mégis, akinek szüksége lenne az információra, nem mindig találja meg. Így fontos cél, hogy ezeket a tudásbázisokat és azok tartalmát nyomon tudják követni. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő együttműködés a szervezetek, intézmények között.

A tudásmegosztás tökéletes színtere volt a novemberi alkalom, hiszen jelen volt többek között gyógypedagógus szakember és hallgató, középiskolai és egyetemi tanár, egyesületi munkatárs, korrepetálással foglalkozó és informatikai támogatást nyújtó alapítványok munkatársai, látássérült személyek elemi rehabilitációjával foglalkozó munkatárs, esélyegyenlőségi koordinátor, érdekvédelmi szakember. Olyan jelentkező is volt, akinek nincs még tapasztalata látássérült diákokkal kapcsolatban, de érdekelte a téma.

Az esemény első felében megvitatásra kerültek az előzetesen beküldött kérdések és javaslatok.

Egy baráti kör létrehozását javasolta az egyik jelentkező, melyben jelenlegi és egykori középiskolások segítik egymást, látó és látássérült fiatalok egyaránt a tagjai lennének. Ehhez hasonló segítő csoport a Facebook platformon a Jelenlegi és egykori integrált látássérült személyek csoportja, ahol leginkább látássérült személyek segítik egymást az élet szinte minden területén. Dr. Gombás Judit, egyetemi oktató egy alternatív megoldást javasolt, melyben idősebb diákok segítik a fiatalabb tanulókat. Ez inkább páros munka, mint csoportos, de mindenképpen hasznos lehet. Az idősebb diák közösségi szolgálat órájához ezt be lehetne számítani. Puskás Anett szerint ezzel kapcsolatban érkeztek már negatív visszajelzések is, miszerint a látássérült diákot csak a közösségi szolgálati órák miatt segítették, és kényszerhelyzet alakult ki. De ha megfelelően körül van határolva a mentorálás, ebből születhet egy nyer-nyer helyzet.

Menyhártné Sári Anita, középiskolai tanár elmondta, hogy az intézményükben segítik a diákok a látássérült diákot és ez egy jól működő dolog. Viszont nem tudják elszámolni IKSZ órákban, mivel az iskola csak bizonyos százalékban igazolhatja az órákat a saját diákjainak.

Nemes-Nagy Tünde, a Szabolcs megyei Egyesület elnöke elmondta, hogy ők szívesen igazolják az órákat, ha egy oktatási intézmény megkeresi őket. Látássérült diákok számára náluk is van lehetőség közösségi szolgálatra. Bögyös Zoltán, a Baranya megyei Egyesület elnöke elmondta, hogy az egyesületben már zajlott is hasonló IKSZ együttműködés, melyben egy diák egy másik diákot segített a tanulásban. Az MVGYOSZ támogatja, hogy a tagegyesületek vállalják fel ezt a lehetőséget és koordinálják a folyamatot.

Ismét szóba jött az írásbeli feladatlapok és a szóbeli tételek adaptációja. Rozsmann Éva gyógypedagógus elmondta, a tanárnak van lehetősége jelezni a tanmenetben, ha egy adott témát nem tanít a látássérült diáknak. Ebből az érettségin Ő nem kérhető számon látássérültsége miatt. Matematikából például vannak olyan témakörök, amelyeket egyszerűen nem lehet átadni teljeskörűen egy látássérült diáknak a jelenlegi integrált oktatásban. A szóbeli tételsor kialakítása, adaptálása miatt mindenképpen egyeztetni kell a diák gyógypedagógusával. Az elmúlt évek adaptált írásbeli érettségi feladatlapjait bárki elkérheti az MVGYOSZ-től, ugyanis az Oktatási Hivatal ezt lehetővé teszi. https://jovokilatasai.mvgyosz.hu/2020/06/04/elerheto-adaptalt-erettsegi-feladatlapok/

Az Együtt a jövőnkért jelentkezési lapján a tanárok jelezhették, milyen nehézségeket tapasztalnak a látássérült diákok oktatásában. Legnagyobb mértékben az informatikai tudás nem megfelelő minőségét, illetve a kisegítő lehetőségek ismeretének hiányát tapasztalják.

Puskás Anett elmondta, hogy az MVGYOSZ tud a problémáról, s erre már keresik a megoldást más szakemberekkel együtt.

Szuhaj Mihály, az INFOALAP elnöke elmondta, hogy kaptak már megkeresést informatika tanártól és látássérült diáktól is. Viszont nincs még működőképes gyakorlat, amellyel tudnák segíteni az informatika tanárokat.

Rozsmann Éva arra a kérdésre, hogy mennyire vannak az utazótanárok felkészítve az informatika oktatásra, a következőt válaszolta: a gyógypedagógusok elindítani tudják a folyamatot. Az utazótanárok külön informatikai képzésben nem részesülnek. Viszont van egy szakember a Vakok Iskolájában, akivel kapcsolatban vannak az utazótanárok, és segít informatikai kérdésekben. Baranyai György, az NFSZK MONTÁZS Projekt munkatársa szerint a reál tantárgyaknál nehéz jól és pontosan jegyzetelni. Saját tapasztalata szerint egyszerű módszerekkel is el lehet sajátítani a matematikai tananyag tematikáit – ebben kiemelkedő szerepe van a tanár és a diák közötti kommunikációnak, együttműködésnek.

Szuhaj Mihály elmondta, hogy a gépírás elsajátításához egy 20-30 órás informatika oktatás szükséges. Az absztrakciós képességeket fejleszteni kell, fontos hogy a diák el tudja mondani, ha látná, hogyan végezné el a feladatot. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a tanárnak nincs szabad kapacitása egy látássérült diákkal külön foglalkozni. Az INFOALAP jelenleg dolgozik egy matematikai kiadványon látássérült személyek számára. A látássérült diák és a tanár is tudja használni majd a kiadványt. A tanár a kiadványból is adhat fel feladatokat a diáknak.

Módszertani segítséget a Vakok Általános Iskolája EGYMI vagy a Gyengénlátók Általános Iskolája EGYMI szívesen nyújt a tanároknak. De érdemes részt venni olyan eseményeken is, melyek segítenek a tudásmegosztásban. Ilyen például jelen esemény is, valamint az ELTE BGGYK által szervezett Kutatók éjszakája – Láthatatlan matematika ( https://jovokilatasai.mvgyosz.hu/2020/11/24/kutatok-ejszakaja-lathatatlan-matematika/ ), vagy a Vakok Általános Iskolája által szervezett események (ezekről hamarosan több információ is elérhető lesz A jövő kilátásai oldalon).

Weisz Ildikó rákérdezett, hogy a pár éve megvalósult informatikai előadások folytatódnak-e? Szuhaj Mihály elmondta, ha van rá igény, frissítik a tananyagot. Viszont a tanárok körében apad az érdeklődés a hasonló képzések iránt, mivel nem finanszírozzák számukra ezeket (úti költség, elmaradt tanórák). Alternatívaként azt javasolja, hogy legyen több online konferencia.

A Reál(is) jövő projekt következő szakasza pont ilyen módon fog megvalósulni. Több online oktatás van tervben, de amennyiben lehetőség nyílik, a személyes részvételű alkalmak is megvalósításra kerülnek.

A tanári jelzésekre való reagálás után Puskás Anett felsorolta a jelentkezők által javasolt eszközkölcsönzőket és segédeszközboltokat. Ezeket hamarosan egy külön cikkben részletesen ismertetik.

Baranyai György elmondta, hogy a MONTÁZS Projekt irodáiban leginkább alternatív és augmentatív kommunikációs eszközök kölcsönözhetőek, melyek nem kifejezetten látássérült személyek számára hasznosak (ha nincs más fogyatékosság). De a projekt által biztosított egyéb szolgáltatásokat bátran igénybe vehetik a diákok. A fogyatékosságügyi tanácsadó javaslatokat tehet akadálymentesítésben, vagy tanulásban is. Vannak olyan tanácsadók, akik az informatika területén is segítséget nyújthatnak. A projekt kapcsolatban áll szociális munkásokkal, akik szintén támogathatják a látássérült diákot.

Moni Imola, gyógypedagógus hallgató jelenleg a szövetségnél tölti gyakorlati idejét. Felkereste az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények weboldalait, melyek megfelelően működtek, a szolgáltatások és a kapcsolatfelvétel módja látható volt. Viszont az eszközkölcsönzés lehetőségénél több weboldalon nem volt feltüntetve, milyen eszközök elérhetőek. Ha egy látássérült diák érdeklődik az eszközök iránt, fontos, hogy minél könnyebben hozzáférhető legyen számára az információ, különben elveszti érdeklődését. S bár az eszközöket nagyrészt gyógypedagógusok kölcsönzik, ezek látássérült diákok számára is közvetlenül elérhetőek. Így számukra is érdemes gyorsan elérhető információkat nyújtani. Amennyiben nincs kapacitás az eszközök listázására, elérhetőségére, érdemes feltüntetni, milyen sérülés specifikus eszközök, milyen korosztály számára érhetőek el. Ez természetesen vonatkozik minden eszközkölcsönző szolgáltatásra.

Az eseményen 3 tanulást segítő eszköz került bemutatásra. Az egyik a Szombati Zsigmondné, gyógypedagógus, kémia és matematika tanár által kifejlesztett AtoMol, mely a diákoknak segít megérteni az atomszerkezetet és az atomokkal kapcsolatos műveleteket ( https://jovokilatasai.mvgyosz.hu/2020/03/22/atomol/ ).

Dr. Gombás Judit 2 eszközt mutatott be, melyek a legnagyobb látássérült személyekkel foglalkozó Brit szervezet (RNIB) boltjában elérhetőek. Az egyik egy tapintható, hangos földgömb. Címkéző toll segítségével az adott területről információkat lehet kapni. A másik a Cubarithm, mely egy kis cellákra osztott tábla. A cellákba Braille számokat tartalmazó kockákat illeszthetünk, és vannak írásjeleket ábrázoló kockák is. Az eszközt a látássérült diák és tanára is tudja használni.

Puskás Anett elmondta, hogy dr. Nagyné Schiffer Csilla számos olyan eszközzel kapcsolatos információt osztott meg, melyek segíthetik a látássérült diákok tanulását. Ezek elérhetőségét a résztvevők is meg fogják kapni. Az eszközök hasznosságáról szavazhatnak az Együtt a jövőnkért szakemberei. A szavazatokat figyelembe véve kerülnek beszerzésre az eszközök. A megvásárolt eszközöket az MVGYOSZ a látássérült diákok számára elérhetővé teszi.

A Reál(is) jövő projekt keretében két online szakmai szemináriumot tervezett a szövetség megvalósítani. Az igények viszont azt mutatják, hogy folytatni kell a sorozatot.

Így várhatóan 2021-ben is megszervezzük az Együtt a jövőnkért online találkozókat.

2021-ben elindítják online oktatási sorozatukat, melyben több szakemberrel együttműködve reagálnak az Együtt a jövőnkért eseményeken is elhangzott hiányosságokra és igényekre. Az interaktív előadásokról hamarosan informálják az érdeklődő tanárokat és diákokat.

A Reál(is) jövő – Látássérült középiskolások reál tantárgyi tanulását támogató ismeretek átadása (IFJ-GY-20-A-0291) projekt az Emberi Erőforrások Minisztériuma „Fenntartható jövő” pályázati támogatása keretében valósul meg.

(MVGYOSZ. -Puskás Anett és Moni Imola)