„A fogyatékossággal élő sem csodabogár”

A digitális oktatásra való átállás miatt a különböző online platformok kiemelt szerepet játszanak az életünkben, ezért különösen fontos az akadálymentesítés ezen a téren is. A PTE BTK-n szociális munka szakot végzett Rauch Róbert a Kancellária IIIG Desktop Üzemeltetési Csoport munkatársa, a maga nemében egyedülálló, magyar nyelvű oktatóanyagot készített látássérültek részére a Teams, Moodle és Neptun rendszerekhez, hogy a mindennapi eligazodásukat megkönnyítse. A legutóbbi alig két hete készült el, máris számos pozitív visszajelzés érkezett, valamint az ELTE is jelezte, hogy szívesen átvenné az információs segédletet.

(Fotó:alumni.pte.hu)

Mióta dolgozol a PTE-n? A munkád része, hogy online platformokról oktatóanyagokat készítesz?

Már kicsivel több, mint egy éve dolgozom az Informatikai és Innovációs Igazgatóságon. Az egyik fő tevékenységem az egyetem látássérült polgárainak, elsősorban hallgatóinak, az informatikai eszközökhöz történő hozzáférés biztosítása. Ugyanúgy meg lehet keresni, mint bármilyen kollégát, csak nyilván én speciálisabb problémákkal foglalkozom, hiszen látássérült felhasználókkal kommunikálok. Megkereshetnek, ha valami nem működik jól, vagy valamilyen kérdés támad, ez most különösen aktuális, hiszen nagyjából egy éve használ az egyetem online platformokat az oktatáson történő részvételhez a vírushelyzet miatt. Ez a támogató tevékenység tehát különösen fontossá vált, persze a látássérült hallgatók előtte is ugyanúgy használtak mindenféle olyan eszközt, ami számukra lehetővé teszi a számítógépen tanulást, például amivel oktatóanyagokat lehet hallgatni, vagy szöveget szerkeszteni, prezentációt készíteni, vagy akár a Neptunt használni.

Másfelől a Desktop Üzemeltetési Csoportnál vagyok, ez az jelenti, hogy a nem látássérült felhasználókkal is van kapcsolatom, például számítógépet telepítünk az egyetem dolgozóinak, vagy az ő gondjaikat, hibabejelentéseiket oldjuk meg. Ezzel talán egy picit kevesebbet foglalkozom, mint a többi desktopos kolléga. Emellett az informatikai igazgatóság oktatóanyagokat készít például a Teams használatával kapcsolatban, amelyeket a látó felhasználók számára is elérhetővé tett. Úgy tudom látássérültként pillanatnyilag én dolgozom egyedül ilyen munkakörben az egyetemen, ezért értelemszerűen ez a feladat rám hárult, örömmel és szívesen vállaltam oktatóanyagok készítését.

Ugyanakkor én már jóval ezelőtt is foglalkoztam látássérülteknek szóló oktatóanyagok készítésével, hogy ide kerültem volna. Már 2012 körül készítettünk a barátaimmal egy honlapot hobbiból, ahol írásos anyagokat tettünk elérhetővé látássérült emberek számára. Ezek nem egyetemi szofverek voltak, hanem a mindennapokban használt programok, mint például internetböngésző, vagy bármilyen egyéb alkalmazás. E tekintetben nekem már korábban voltak tapasztalataim, valamint dolgoztam is ilyen munkakörben, látássérült emberek rehabilitációjában informatikát tanítottam. Tehát ez a dolog nem volt idegen számomra, ugyanakkor az, hogy ezt itt az egyetemen végezhetem, és ráadásul úgy, hogy minden segítséget megkapok hozzá, szoftverek elérhetőségét, ilyen nem volt.

Például csináltam olyan oktatóanyagot, amiben elmagyarázom, hogy hogyan lehet a Moodle-ban vizsgázni, ez ugye nagyon aktuális kérdés, hiszen az utóbbi időben a vizsgák is online zajlanak. De noha egy látássérült felhasználó nagyon jó esélyekkel indul az egyetemi tanulmányokat illetően is, nyilván nem ugyanolyanokkal, mint egy teljesen egészséges, jól látó hallgató. Hiszen maga a képernyőolvasó szoftver használata is megtanulandó, és még ha tisztában is van vele a hallgató, úgy is nehézkesebb. Nyilván egyúttal sokkal több idő kell egy vizsgához. Másfelől nagyon sokféle vizsgafeladat van: az egyszerű feleletválasztós, meg a beírós még úgy-ahogy jól működik, de vannak sokkal bonyolultabbak is, mint például az ún. összekattintgatós feladatok, amikor a megfelelő helyre kell húzni a bizonyos választási lehetőségeket. Nos, ez azért a látás teljes hiányában meglehetősen nehézkes, noha már nem lehetetlen. Többek között ilyenekkel is foglalkozom az oktatóanyagban, ami a Moodle rendszerrel kapcsolatos. Ehhez persze kellett nekem olyan segítség a többi kollégától, hogy például csináltak egy próbavizsgát, amit értelemszerűen én kaptam meg, hogy ezeket a feladatokat le tudjuk tesztelni. Nagyon örülök ennek az együttműködésnek, mert mindenki nagyon szívesen segít, úgy érzem, hogy maximálisan partnerek ezekben a dolgokban. Én meg egy jó környezetben dolgozhatok, minden segítséget megkapok, és ezek az oktatóanyagok így nagyon hasznosak tudnak lenni, legalábbis bízom benne.

Sokan használják ezeket az oktatóanyagokat? Érkezett velük kapcsolatban visszajelzés?

Nagyon sok pozitív visszajelzést érkezett. A legkorábbi anyag, ami még a tavalyi évben készült el, az a Microsoft Teams-hez kapcsolódik, számítógépes és mobiltelefonos használatáról készítettem egy anyagot a látássérültek számára iOS és Androidos készülékekre. Úgy vettem észre hosszas keresés után, hogy ez a maga nemében egyedülálló, a többi kollegával nem találtunk hasonlót más egyetemen sem. Ez egy hangos oktatóanyag, ami annyit jelent, hogy miközben a különböző gyakori műveletek elvégzését magyarázom, narrálom, a képernyőfelolvasó is hallható. Gyakorlatilag amit elmesélek, azt el is végzem, így tehát ez egy jól követhető anyag. Kerestek meg azóta más egyetemekről, legutóbb a Pannon Egyetemről keresett meg egy látássérült hallgató, hogy nagyon sokat segített neki az oktatóanyag, illetve az ELTE-ről érkezett olyan visszajelzés, hogy nagyon szívesen átvennék az anyagot.

Bízom benne, hogy nagy segítségére lehet az oktatóanyag nem csak a PTE-s hallgatóknak, sőt az is a cél, hogy esetleg akár országos szinten is tudjunk segíteni.

Ez mindenki számára elérhető, nyilvános anyag?

Nyilvános anyag, össze is gyűjtöttük ezeket az akadálymentes oldalunkon, és itt megtalálható a Teams és a Moodle segédleten kívül a kicsivel több, mint egy hete elkészült Neptun oktatóanyagunk is. Ezeket itt bárki megnézheti, elolvashatja, letöltheti. Úgy vettem észre, hogy a látássérültek körében ezek az oktatóanyagok kézről-kézre szoktak terjedni, átadják egymásnak az információt, ha meghallgatták és jónak tartják. Szerintem itt is ez történhetett. Arról is hallottam, hogy különböző egyetemek támogató szolgálatai (az a szervezet az egyetemen belül, ami a fogyatékkal élő hallgatók és egyéb egyetemi polgárok boldogulását segíti) ezeket átvették.

Eddig nem léteztek ilyen anyagok magyarul?

Mi magyar nyelven kerestük, mert angol nyelven vannak különböző súgók, meg egyéb anyagok. A legfrissebb írásos oktatóanyagot a Neptun rendszer használatához készítettem, ami komolyabb, nagyobb lélegzetvételű. Abból 2014-ben már készült egy anyag, amit egy budapesti, látássérültekkel foglalkozó alapítvány tett közzé. Ez mostanra egyrészt már nem található meg sehol, másrészt 2014 nagyon régen volt informatikai szempontból, rengeteget változott azóta a rendszer.

Mennyire lehet követni például a frissítéseket e tekintetben?

Ahogy a világ egyre ’online-abb’ lesz, hogy ezt a furcsa kifejezést használjam, úgy vált teljességgel szokványossá az, hogy akár napi szinten jelentkeznek frissítések, amiket már az ember nem is koordinál, nem követ nyomon, hiszen rengeteg van belőle. Nem figyelünk arra különösebben, hogy a telefonunkon, gépünkön letöltjük-e az aktuális frissítést. Gyakran előfordul, hogy valamit „átszabnak”, nem ott van, ahol tegnap volt, egy kicsit más, emiatt rengeteg hibabejelentést kapunk mind a látó, mind a látássérült felhasználóktól. A legtöbb valóban csak annyival megoldódik, hogy megnézzük, újra átnézzük az oldalt, és megleljük valahol máshol a keresett részt. Azonban én sem figyelem folyamatosan a rendszereket ilyen szempontból. Ha érkezik egy bejelentés, általában elmondja az illető, hogy hogy működött korábban, most hol akad el. Ilyenkor megnézem a saját példányomon, hogy történik-e valami. De az is előfordul, hogy ez nem járható út. Ekkor egy nagyon hasznos segédprogram segítségével be tudok menni az illető számítógépébe távvezérléssel, amikor azt is érzékelem, hogy ő mit csinál, hallom az ő képernyőfelolvasóját, vagy én is tudom vezérelni az ő gépét. Így járunk a végére együtt, hogy hova tűnt, mi lett, miért nem megy. Nagyon változatos hibabejelentéseket kapunk onnantól, hogy „eltűnt”, „nem oda került”, odáig, hogy „nem enged be”. Persze teljesen szokásos kérdések is felmerülnek, mint például elfelejtett jelszavak. Vannak persze összetett problémák is, például vett egy gépet valaki, és elment rajta a hang, volt, hogy több kollégával együtt órákon keresztül kerestük a megoldást egy komolyabb kérdésre.

Vannak megoldhatatlan akadályok?

A hozzáférhetőség egy vak felhasználó számára sokkal előrehaladottabb, mint korábban, tehát könnyen hozzáfér a Teams-hez, Neptunhoz, bármihez, de azt kell mondjam, hogy a teljes akadálymentességtől még távol vagyunk. 

Van olyan, hogy pont egy frissítés után kezd el valami nem működni, ami addig működött. Ilyenkor, van, hogy várjuk a következő frissítést, hátha abban működni fog. Nyilván itt azt kell sajnos számításba venni, hogy a szoftverfejlesztők részéről a fogyatékkal élők, a látássérültek nem az első helyen szerepelnek. Általában ha kijön egy új frissítés, sokszor előfordul, hogy nem akadálymentes, és a látássérültek néhány hónap elteltével kerülnek csak sorra.

Nagyságrendileg hány látássérült felhasználó van a PTE-n?

Tudomásom szerint most több aktív, oktatásban résztvevő látássérült hallgató van PTE-n, mint eddig bármikor, de lehetnének sokkal többen is. Én 2010-ben kezdtem a Pécsi Tudományegyetemen tanulni, akkor ha jól tudom, rajtam kívül mindössze kettő látássérült hallgató volt.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .