EU fogyatékosságügyi stratégia – Az Európai Bizottság jó példát mutat

A MVGYOSZ. összeállításában az Európai Bizottság háza táján megvalósuló követendő példákat mutatja be.

„A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a jó munkahelyi körülményekhez, az önálló élethez, az esélyegyenlőséghez, valamint ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessenek közösségük életében. Mindenkinek joga van a korlátok nélküli élethez. Közösségként pedig kötelességünk, hogy másokéval azonos alapon biztosítsuk a társadalomban való teljes körű részvételüket.” (Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke)

Az inklúzió és az akadálymentesítés vezethet a fogyatékossággal élő személyek életminőségének javításához, jogaik gyakorlásához és sikeres társadalmi részvételükhöz. A stratégia azonban egyértelműen rávilágít arra, hogy ezeket a fogalmakat még tagállami szinten sem lehet egységesen értelmezni. Ezért az Európai Bizottság a stratégia 8. pontjában juttatja kifejezésre azt a törekvését, mely szerint jó példával kíván elöl járni azokon a területeken, ahol – az eddigi vizsgálatok alapján – a fogyatékossággal élő személyek a legtöbb hátrányt szenvedik el.

Inklúzió az álláskeresés és a munkahely megtartása során

A sokszínűség és a befogadás szellemében az Európai Bizottság olyan az akadálymentességet és az észszerű alkalmazkodás esélyét növelő intézkedéseket foglal bele megújított humánerőforrás-stratégiájába, amelyek elősegítik a fogyatékossággal élő személyek hatékony foglalkoztatását, karrierlehetőségeik szélesítését és munkakörnyezetük inkluzívvá válását.

A közelmúltban létrehozott Sokféleség és Társadalmi Befogadás Hivatala felügyeli a vonatkozó intézkedések kidolgozását és végrehajtását, és hozzájárul a sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás előmozdításához az Európai Bizottság valamennyi szervezeti egységében.

A leendő megfelelő munkavállaló kiválasztása kizárólag az álláskereső érdemein és az esélyegyenlőségi politikán alapulhat, ugyanakkor proaktív megközelítést kell alkalmazni, és lépéseket kell tenni a sokféleség előmozdítása érdekében.

A felvételi folyamatok, eljárások és eszközök esélyegyenlőségi és sokszínűségi szempontú átvilágítására kerül sor az elfogultság vagy a megkülönböztetés potenciális kockázatának azonosítása és a szükséges korrekciók, illetve a problémák megfelelő orvoslása érdekében. Az Európai Bizottság belső kommunikációs kampánya, illetve az egyes munkavállalói számára kötelezővé tett belső képzésen megerősíti munkavállalóiban a tiszteletteljes munkakörnyezet fontosságát és további ismereteket ad át ezzel kapcsolatban, melyekkel felszámolható a fogyatékossággal élő munkavállalókkal szembeni elfogultság és diszkrimináció.

Ami a személyzet kiválasztását illeti, az intézményközi Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) továbbra is az egyenlőség, a sokszínűség és a befogadás politikáját alkalmazza a versenyvizsgák és a kiválasztások során azáltal, hogy a pályázati szakaszban adatokat gyűjt a fogyatékosságról. Ily módon az EPSO garantálni tudja az észszerű alkalmazkodást, jobban fel tudja mérni az egyenlő hozzáférés hiányosságait, és növelni tudja a fogyatékossággal élő pályázók vizsgákon való részvételi lehetőségeit.

Az Európai Bizottság, a fentieken túl, aktualizálja célzott kommunikációs és tájékoztatási stratégiáját, továbbfejleszti a fogyatékossággal foglalkozó partnerszervezetek hálózatát és az észszerű alkalmazkodással kapcsolatos szakértelmét, valamint képzési és szolgáltatási katalógusát. Mindemellett valamennyi felvételi csatornáján és a programok megvalósításakor esélyegyenlőségi politikát alkalmaz. Annak érdekében, hogy mindez a gyakorlatban is megvalósulhasson, kifejezetten ösztönözni fogja a fogyatékossággal élő személyek jelentkezését, továbbá célzott támogatást és segítséget nyújt a jelölteknek a folyamat során.

Az Európai Bizottság ezenkívül:

• biztosítja, hogy valamennyi intézménye elhárítsa és megelőzze a fogyatékossággal élő személyek és a nyilvánosság előtt álló akadályokat (például akadálymentes IKT-felszerelések és online megbeszélésekhez szükséges eszközök biztosításával),
• megerősíti az Európai Bizottság intézményeinek vezetése által a sokszínűségről – többek között a fogyatékossággal élő alkalmazottak igényeihez való észszerű alkalmazkodásról – készített jelentéstételt.

Emellett az alábbi intézkedéseket hozza az épített környezet és a kommunikáció akadálymentessége érdekében:

• Folyamatosan javítja épületeinek, digitális környezetének és kommunikációjának akadálymentességét, és fokozni fogja erőfeszítéseit az akadálymentesség biztosítása érdekében, ideértve az innovatív projekteket is,
• Javítja a kiadványok, különösen az uniós jog és szakpolitikák hozzáférhetőségét, képzést nyújt a munkavállalók számára és támogatja a nemzetközi jelnyelvi tolmácsolás elsajátítását.
• 2021-ben a web-akadálymentesítésről szóló cselekvési tervet fogad el, amelyet valamennyi uniós intézményben, szervezetben és ügynökségben meg kell osztani és elő kell mozdítani, továbbá biztosítja, hogy az uniós honlapok, valamint az ezeken a webhelyeken és online platformokon közzétett dokumentumok megfeleljenek az európai akadálymentesítési szabványoknak,
• 2023-ig javítja audiovizuális kommunikációs és grafikai tervezési szolgáltatásainak, valamint kiadványainak és rendezvényeinek akadálymentességét, ideértve adott esetben a jelnyelvi tolmácsolást és a mindenki számára olvasható formátumban és érthető megfogalmazásban készült dokumentumokat is.
• Biztosítja az akadálymentességet az Európai Bizottság valamennyi újonnan elfoglalt épületében, a befogadó országok esetleges várostervezési követelményeitől függően,
• továbbá biztosítja azon helyszínek akadálymentességét is, ahol az Európai Bizottság rendezvényeit szervezik.
• Az Európai Bizottság célként tűzte ki, hogy 2030-ra valamennyi épülete megfeleljen az európai akadálymentesítési szabványoknak, a befogadó országok várostervezési követelményeinek megfelelően.

Figyelemfelkeltés, irányítás és haladás

Az Európai Bizottság továbbra is együttműködik a tagállamokkal a nemzeti kampányok kiegészítése és támogatása, a tudatosság növelése és a fogyatékossággal kapcsolatos sztereotípiák leküzdése érdekében.  A tudatosság elősegítése érdekében a jövőben is szervez külön erre a célra rendezvényeket, nevezetesen a fogyatékossággal élők európai napját, amely a fogyatékossággal élő személyek ENSZ-világnapja előtt tiszteleg december 3-án.

Az Európai Bizottság megerősíti a fogyatékossággal élő személyekkel és az őket képviselő szervezetekkel folytatott strukturált párbeszédet, biztosítja a vonatkozó politikai folyamatokban való képviseletüket és a kapcsolódó bizottsági javaslatokról szóló konzultációt. Továbbra is finanszírozza a fogyatékossággal élő személyek szervezetei által végzett munkát, valamint a „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” programon keresztül hozzájárul a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) végrehajtásához.

A CRPD fakultatív jegyzőkönyve lehetővé teszi, hogy a fogyatékossággal élő személyek felvegyék a kapcsolatot az illetékes bizottsággal, amennyiben úgy érzik, hogy a CRPD-ben foglalt rendelkezések megsértésének áldozataivá váltak az adott tagállamban. Sajnálatos módon nem minden tagállam csatlakozott a jegyzőkönyvhöz, ráadásul a csatlakozás kihirdetéséről szóló Európa Tanácsi határozatra irányuló javaslat 2008 óta függőben van.

Az Európai Bizottság külön figyelmet fordít a fakultatív jegyzőkönyvhöz csatlakozó tagállamok eredményeire, és ennek fényében újra napirendre tűzi a jegyzőkönyv uniós szintű ratifikálását.

Figyelemmel a CRPD-bizottság vonatkozó ajánlására, az Európai Bizottság és az Európa Tanács együttműködik az Európai Unió hatásköréről szóló nyilatkozat fogyatékossággal élő személyek jogaira vonatkozó pontjainak felülvizsgálatában. (Velegi Dorottya – MVGYOSZ. jogi munkatárs)