Munkavállalás a különböző ellátások mellett – második rész

Az előző részben a fogyatékosság, megváltozott munkaképesség alapján járó ellátások melletti munkavállalásra, valamint az érintett munkavállalók munkajogi, társadalombiztosítási helyzetére vonatkozó rendelkezéseket ismertette a MVGYOSZ. jogtanácsosa. Ez alkalommal azokat az adó- és járulékkedvezményeket tekinti át, amelyek a fogyatékos, egészségkárosodott, valamint az esetleg ennek alapján ellátásban részesülő adózókat és az őket foglalkoztató munkáltatókat illethetik meg.

 

A munkavállalók kedvezményei

Azok a munkavállalók, akik fogyatékossággal élőként, megváltozott munkaképességűként folytatnak kereső tevékenységet és állapotuk alapján valamilyen ellátásra is jogosultak, elsősorban a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó családi, illetve személyi kedvezményre, továbbá a családi járulék kedvezményre tarthatnak igényt. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy akik adófizetési kötelezettségüknek – akár főállásúként, akár nem főállásúként – a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó rendelkezések alapján tesznek eleget (KATA), azok a most tárgyalt kedvezményekre nem jogosultak akkor sem, ha fogyatékosnak vagy megváltozott munkaképességűnek minősülnek. E kedvezményeket ők legfeljebb akkor érvényesíthetik, ha a KATA-s vállalkozás mellett egyéb kereső tevékenységet is folytatnak, mellyel kapcsolatban személyi jövedelemadót fizetnek.

Családi kedvezmény

A családi kedvezményt – a gyermeket nevelő adózók mellett – az ellátásra jogosultak közül azok is érvényesíthetik, akik rokkantsági járadékban vagy saját jogon magasabb összegű családi pótlékban részesülnek és valamilyen jogviszonyban (munkaviszony, egyéni, társas vállalkozás, megbízás stb.) személyi jövedelemadó köteles jövedelemre tesznek szert. A kedvezményt ezekben az esetekben akár maga az ellátásban részesülő adózó, akár a vele közös háztartásban együtt élő, szintén adóköteles tevékenységet folytató hozzátartozó (például szülő, házastárs stb.) érvényesítheti; ilyenkor az érintetteknek kell nyilatkozniuk arról, hogy melyikük lesz a kedvezményre jogosult személy. Ez akkor is igaz, ha például a rokkantsági járadékos személy saját maga nem folytat kereső tevékenységet, de valamelyik fent említett hozzátartozója igen, ekkor a családi kedvezményt ez a hozzátartozó is érvényesítheti.

A családi kedvezménnyel az arra jogosult az összevont adóalapját tudja csökkenteni.
A kedvezmény mértéke az adott családban eltartottnak minősülők számától függ. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ha például a rokkantsági járadékban vagy családi pótlékban részesülő személy egyedül él, vagy nincs más a családban, aki után a kedvezmény igénybe vehető lenne, akkor ő havonta hozzávetőlegesen 10.000,-Ft adókedvezményre jogosult; ha viszont van egy eltartottnak minősülő gyermeke is, akkor kettőjük után már közel 40.000, – Ft adókedvezmény érvényesíthető havonta.

Ha az adózó jövedelme alapján nem tudja az őt megillető családi kedvezményt teljes egészében igénybe venni, lehetőség van arra is, hogy – erre irányuló közös nyilatkozat alapján – a kedvezményt megossza. Kedvezményt megosztani viszont nem bármilyen közös háztartásban élő hozzátartozóval lehet, csak házastárssal vagy élettárssal. Ha az adóelőleget a munkáltató vonja le, a közös nyilatkozatot a munkáltató felé kell megtenni, amelyen fel kell tüntetni mindkét nyilatkozó fél adóazonosító jelét és azt, hogy a kedvezményt milyen arányban kívánják megosztani. Ha az adóelőleget nem a munkáltató vonja le, akkor a fenti nyilatkozatot az adóbevallásnak kell tartalmaznia.

A családi kedvezményhez kapcsolódó, jelenleg aktuális adóvisszaigénylés kérdéséről 2021. november 4-én hírt adtunk, erről itt olvashatnak bővebben.

Családi járulékkedvezmény

Ha az adózónak nincs annyi adóköteles jövedelme, hogy az őt megillető családi kedvezményt a személyi jövedelemadóból érvényesíteni tudja, lehetősége van arra, hogy az általa fizetendő adó és járulék terheket csökkentse legfeljebb az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék (jelenleg 18,5 százalék) összegével.

A családi kedvezménnyel szemben a járulékkedvezményt tehát csak az veheti igénybe, aki maga is biztosítottnak minősül, azaz például munkaviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban áll vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, társasvállalkozás tagja stb. Ez a kedvezmény is megosztható együtt élő házastárssal, élettárssal, de csak akkor, ha ő maga is biztosítottnak minősül.

Személyi kedvezmény

Ezt a kedvezményt azok vehetik igénybe, akik súlyosan fogyatékos munkavállalóként kötelesek személyi jövedelemadó fizetésére. Bár a 2019 március 29-i írásunkban már utaltunk rá, itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a személyi kedvezményt nem csak azok érvényesíthetik, akik a Fot (1998. évi XXVI. törvény) alapján minősülnek súlyosan fogyatékosnak, hanem mindazok, akik érintettek a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendeletben felsorolt betegségek valamelyikében.

A most tárgyalt ellátások közül a fogyatékossági támogatás és a rokkantsági járadék az, amelyikben részesülő adózók élhetnek a személyi kedvezménnyel; azaz aki például csak rokkantsági ellátás mellett folytat kereső tevékenységet, az erre a kedvezményre nem jogosult, ha csak a súlyos fogyatékosság fenn álltát valamilyen módon nem tudja igazolni.

A jelenleg hatályos rendelkezések alapján – a családi kedvezményhez hasonlóan – a személyi kedvezménnyel is csökkentheti az adóalapját az arra jogosult adózó (korábban ez az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény volt.)
A kedvezmény az adott évre érvényes minimálbér egyharmada, ami az idei évre vonatkozóan annyit jelent, hogy havonta 8370 forinttal kevesebb adót fizetnek az érintettek.

Foglalkoztatókat megillető kedvezmények

Itt azokról a munkáltatókat megillető, foglalkoztatást ösztönző kedvezményekről lehet szót ejteni, amelyek a fogyatékos, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódnak. Ezek közül most a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás ösztönzésére hivatott szociális hozzájárulási adókedvezményt, illetve a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentességre vonatkozó szabályokat emeljük ki.

Szociális hozzájárulási adókedvezmény

A szociális hozzájárulási adóból kedvezmény illeti meg azt a foglalkoztatót legyen az munkáltató, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás –, amely megváltozott munkaképességűnek minősülő személyt foglalkoztat. A kedvezményt a foglalkoztató az őt a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásával összefüggésben terhelő szociális hozzájárulási adóval (az egyéni vállalkozót a saját maga, a társasvállalkozást pedig a vállalkozás tagja után fizetendő adóval – kapcsolatban illeti meg.

Ebből a szempontból az a személy minősül megváltozott munkaképességűnek, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %-os, vagy kisebb mértékű, vagy aki – akár komplex minősítés nélkül is – mint korábbi rokkantsági nyugdíjban részesülő személy jelenleg rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult.

Ennek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy aki nem a most említett ellátások valamelyikében részesül, annak célszerű komplex minősítést beszereznie, hogy munkáltatója igénybe vehesse vele kapcsolatban is a most tárgyalt adókedvezményt.

Kedvezményként a megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után számított (jelenleg 15,5 százalékos mértékű) adó összege érvényesíthető.

Rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentesülés

A 25 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkaadók rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek, ha az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma a létszám 5 %-át nem éri el.
A kötelező foglalkoztatási szint elérése, ennek folytán a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentesülés szempontjából az a munkavállaló vehető figyelembe, aki a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján megváltozott munkaképességűnek minősül akkor is, ha ezzel kapcsolatban ellátást nem vesz igénybe, továbbá akinek az egészségkárosodása az ezt tanúsító okirat alapján a 40 %-ot eléri, illetve, aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül. (

Gulyásné dr. Bölkény Ágota – MVGYOSZ. jogtanácsos)

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .