A tudomány mai állása pénteken 9-től

A február 2. adás tartalmából…

1. https://hvg.hu/tudomany/202401016_esoil_bioelektronikus_talaj_novenytermesztes_hidroponia_tapanyag_felvetele_nitrogen

Felgyorsítja a növények növekedését az elektronikus talaj

Bioelektronikus talajt fejlesztettek svéd kutatók, amely felgyorsíthatja a hidropóniás rendszerekben nevelt növények növekedését. A hidropónia nem más, mint a növénytermesztés azon módja, amely nem talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék használatával működik. A talajt például perlit, kavics vagy kőzetgyapot helyettesíti, amelyet a tápoldat könnyen átjárhat, vagy ha a talaj szilárdságának biztosítására nincs szükség, akkor a termesztés közvetlenül a tápoldatban is lehetséges. A svéd kutatók által kifejlesztett bioelektronikus talaj szerves anyagokból áll, amelyeket vezetőképes polimerrel kevernek össze. A talaj vezetőképessége szükséges a növényi gyökerek stimulálásához. Miután a bioelektronikus talajt integrálták a rendszerbe a talajon keresztül a növénynek küldött elektromos jelek átlagosan 50 százalékkal gyorsították fel a növények növekedését. A kutatásban 15 napon át csupán 0,5 V-os feszültséget használtak. A módszer a műtrágyák használatát is minimálisra szoríthatja vissza. A kutatók a jövőben azt vizsgálják, miként hathat a stimuláció a teljes növekedési ciklusra.

1. https://hvg.hu/tudomany/20240117_aramtermelo_zoldalgak_uj_faj_parachlorella_kessleri_macc_38_hun_ren_szegedi_biologiai_kutatokozpont_szbk_megujulo_energia

Tízszer jobb áramtermelésre a magyar kutatók által talált zöldalga-törzs

Az eddig ismert fajoknál akár tízszer hatékonyabb áramtermelésre képes zöldalga-törzset azonosítottak magyar kutatók. A szakemberek a zöldalgák áramtermelő képességét vizsgálták. A fotoszintetizáló mikroalgák elektromos áram termelésre is képesek az úgynevezett bio-fotovoltaikus eszközök alkotójaként, amelyek ígéretes potenciális megújuló energiaforrások. A mikroalgák a fény energiáját megkötik, majd a fotoszintetikus rendszeren „átáramló” elektronok egy része az algasejtet elhagyva, úgynevezett mediátor molekulák segítségével elektromos áramot hoz létre. Az azonosított zöldalga törzs körülbelül tízszer magasabb áramtermeléssel rendelkezik, mint az eddig ismert algafajok. Az áramtermelése elsősorban fotoszintetikus eredetű és az algasejtek a folyamat során megőrzik életképességüket. A törzs alkalmazásával a fosszilis energiaforrások egy negatív karbonlábnyommal rendelkező, igen ígéretes „zöld” alternatívájává válhatnak.

1. https://raketa.hu/a-hologramok-mar-koztunk-jarnak-de-meg-nem-olyanok-mint-a-moziban

Sokkal érzékletesebben jeleníti meg a felhasználókat a hologramfülke, mint a kétdimenziós felületek

A hologramtechnológia elméleti alapjait Gábor Dénes már 1947-ben lefektette, majd három évtizeddel később a koncepció népszerűsítésének nagy lökést adott egy mozifilm, ami 1977-ben a főhősnő három dimenzióban kivetített másával keltett érdeklődést a technológia iránt. Addigra a hologramok már régen nem csak teóriában létező jelenségnek számítottak, hiszen az első minőségi, lézeres holografikus megjelenítés rögtön a lézer 1960-as megalkotása után, 1962-ben megszületett. A hologram bizonyos típusait a hétköznapokban is használjuk, például a bankjegyeken lévő hologramfólia révén, de az emberek teljes életnagyságú, háromdimenziós kivetülését, amellyel a világ bármely pontján megjelenhetnek hologram formájában, még csak az elmúlt időkben sikerült megvalósítani. A hologramfülkék megfelelően jó minőséget és felbontást biztosító kamerák és gyakran mesterséges intelligencia rendszer segítségével hozzák létre a képet, holografikus fénymező kijelzőt tartalmaznak és egészen élethű formát adnak a megjelenített személyeknek, de a kabin keretei közé szorított kivetítés mégsem kelti azt a hatást, amit egy szabadon álló hologramként láthatnánk. Ennek ellenére ez az a fajta hologram-berendezés, aminek fejlesztésén sok cég dolgozik. A 2 méter magas hologramfülke 86 inches átlátszó LCD kijelzővel, érintőképernyővel és speciális üveggel rendelkezik, ami a minél jobb láthatóságot segíti elő. A fülkében vetített felvételeket előzetesen rögzítik egy stúdióban, de lehetőség van az élőben való közvetítésre is, egy ehhez megfelelő állomásról. A fülke beüzemelése és kezelése is nagyon egyszerűen zajlik: csak internetkapcsolatra van hozzá szükség, az irányítást pedig egy panel segítségével lehet megvalósítani. A holland vállalat hologramfülkéit a gyakorlatban használja több cég is, az elsődleges felhasználási területeket a gyártó a vendéglátóiparban, a telemedicinában, az oktatásban vagy éppen a reklámiparban látja.

1. https://newtechnology.hu/egy-kilometerre-elore-lat-az-autokba-szant-uj-kepalkoto-radar/

Egy kilométerre előre lát az autókba szánt új képalkotó radar

Akár egykilométeres távolságból is képes adatokat szolgáltatni a fedélzeti számítógépnek a szoftveresen definiált digitális képalkotó érzékelő radar. Az eszköz szabadalmaztatott antennatechnológiákat, modulációs sémákat és ritka tömbkialakítást használ, hogy megkülönböztesse az olyan objektumokat, mint az autók és a gyalogosok, illetve ultra nagy távolságból is felismerje az olyan kis tárgyakat, mint például egy gumiabroncs. Az eszközt a radartechnológia innovatív megközelítése különbözteti meg a versenytársaktól: míg a radar maga egy jól ismert fogalom, a gyártó egy lépéssel tovább megy azáltal, hogy az egyedülálló képalkotó radartechnológiát fejlett érzékelési képességekkel integrálja. A radar a képalkotó képessége, valamint költséghatékonysága és megbízhatósága miatt kulcsfontosságú szerepet tölt be az utak védelmében, a közlekedési balesetek felszámolásában és a jelenlegi autonóm járműrendszerek hiányosságainak orvoslásában. A képalkotó radar rejtett szuperereje viszont az, hogy a jármű lökhárítójába szerelhető, így 360 fokos képalkotást tesz lehetővé anélkül, hogy a jármű stílusát negatívan befolyásolná.

1. https://www.origo.hu/techbazis/20240112-mouthpad-szaj-bluetooth-eger.html

Szájban viselhető, nyelvvel kezelhető egér

Megtörtént a tavaly felbukkant szájban viselhető és nyelvvel kezelhető touchpad első élő demonstrációja a szórakoztató elektronikai szakmai kiállításon. Az elsősorban lebénult betegeknek kitalált eszköz a szájpadlásra simul, a fogsort is lefedő álszájpadlásnak mondható kerettel rögzíthető a helyére, ennek megfelelően minden vevőnek egyedileg kell elkészíteni az eszközt. A tölthető akkuval ellátott kiegészítőt szabványos Bluetooth egérként ismerik fel a számítógépek és a mobileszközök, így nincs szükség különleges szoftverre a működésre bírásához. A szerkezet viselése során beszélni lehet, de az étkezéshez ki kell venni. A gyártó jelenleg egy korai hozzáférési programon keresztül, nyilvános tesztelőket keres a szájban viselhető eszköz kipróbálásához, így az általános elérhetővé válásának ideje nem ismert.

1. https://index.hu/tudomany/2024/01/17/ruhazat-betegsegek-pajzsmirigy-rak-szklerozis-multiplex-hatfajas/

Kapcsolat van ruháink és bizonyos betegségek között

Tapasztaltak már aggasztó viszketést, zavaró szédülést, érthetetlen zsibbadást vagy ok nélküli fáradtságot? Ha külön-külön jelentkeznek ezek a tünetek, az is elgondolkodtató, de ha egyszerre, akkor még inkább kétségbe eshetünk, milyen furcsa kórság támadhatott meg minket. Amerikai kutatók légiutas-kísérőkkel végeztek tanulmányt és arra a következtetésre jutottak, az okok nem a genetikánkban vagy vírusokban keresendők, hanem a ruhaviseletben. Nem volt semmi probléma, amíg nagymamáink kötötték mellénykéinket, ők még jószándékból sem tették hozzá a műanyaggyártás egyik olyan vegyi adalékanyagát, ami akár pajzsmirigy-betegséget, termékenységi problémákat vagy daganatot is okozhat. De nem csak az anyagok, a fazonok is vezethetnek súlyos következményekhez. Az egyik légiközlekedési vállalat légiutas-kísérőinek időről időre lecserélik az egyenruháját, de nem mindig válik be az új design és az új fazon. Amikor 2011-ben történt csere, a dolgozók rengeteg panasszal éltek, úgyhogy az új uniformist 2014-ben megint leváltották, de közben számtalan megbetegedést és konstans rossz közérzetet tapasztaltak. 684 légiutas-kísérőnél az új, szűk uniformis viselésekor légúti, bőrgyógyászati és allergiás tünetek jelentkeztek. De nem csak a stewardok, stewardessek, pilóták vannak veszélyben, az üzletembereket egész nap szorongatja a nyakkendő, amely, ha túl szoros, az agy vérellátását is gátolhatja, ahogy MRI-vizsgálatok kimutatták. A feszes, nyakban viselt férfi öltözék kiegészítőjének viselése 7,5 százalékkal csökkentette a véráramlást, fokozta a nyaki vénára, artériákra és a szemre nehezedő nyomást. De az inggallér is fojtogató probléma lehet, ha ujjunk nem fér be a nyak és a gallér közé, túl szoros és még a látást is torzíthatja. A szűk farmer uniszex, a nyakkendő férfi kelléktár, de a nőkre is leselkedik specifikus öltözködési veszély, például a magassarkú. A rendszeres kopogó tipegő viselése ugyanis fokozhatja a hátfájást, de ugyanilyen rossz hatással van a túl szűk melltartó, ami bordagyulladást okozhat, vagy az ártalmatlannak látszó ceruzaszoknya, ami korlátozza a lábak mozgását járás közben, így nyomást gyakorol a gerinc alsó részére. Ha kiütések jelennek meg a nyakunkon, gyanakodjuk a sálunkra, ha pánikrohamunk lesz a koktélpartin, csinos, de túl szűk ruhánkat hibáztathatjuk. És komoly, bár szezonális probléma rejtőzhet a ritkán tisztított tollkabátokban is, ugyanis jó búvóhelyet jelentenek az asztmát, köhögést, tüsszögést kiváltó poratkáknak. Az viszont igazán meglepő, hogy a különleges kialakítású, áramvonalas sportruhák csökkenthetik a teljesítményt, főleg az idősebb generációk körében.

1. https://ng.24.hu/tudomany/2024/01/12/a-szerelem-felforgatja-az-ember-agyat/

Felforgatja az ember agyát a szerelem

A szerelmesek agya az oxitocin nevű hormon révén megváltozik, eufóriát éreznek a szerelem hatására. Egy új ausztrál kutatásban azt sikerült felmérni, hogy pontosan miként is emeli agyunk nagyfokú erkölcsi megbecsülésre a rajongásunk tárgyát már a szerelembe esés idején. Az agyunk viselkedés-aktiváló rendszere és a szerelemérzés közti kapcsolatot vizsgálták meg 1556 olyan fiatal alany segítségével, akik saját bevallásuk szerint szerelmesek voltak a vizsgálat idején. Az agyunk viselkedés-aktiváló rendszere kapcsolatban van az ember dopamin-alapú jutalmazó és motiváló agyi folyamataival és szerepet játszhat számos viselkedésünkben. A kutatók arra jutottak, hogy amikor szerelmesek vagyunk, az agyunk másképp viselkedik: szerelmünk tárgya kerül az életünk középpontjába. (Ezen persze senki sem lepődik meg, aki valaha is volt már szerelmes.) Azt eddig is tudtuk, hogy az oxitocin (amelyet szerelemhormonnak is hívnak) fontos szerepet játszik, mivel ismert volt, hogy hullámai az idegrendszerünkben és az ereinkben keringenek, ha szerelmünk tárgyával kapcsolatba kerülünk. Most azonban az bebizonyosodott, hogy nem önmagában dolgozik. Az, hogy a szerelmünk tárgya különösen fontossá válik számunkra, annak is köszönhető, hogy a szerelem hatására kibocsátott oxitocin a dopaminnal kombináltan fejti ki hatását. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szerelem az agyunkban aktiválja azokat az útvonalakat, amelyek a jó érzésekhez vezetnek.

1. https://hvg.hu/tudomany/20240118_millennium_kamera_ezer_evig_fenykepez_jonathon_keats

1000 évig fog fényképezni a kamera, amelynek egyetlen fotó lesz az eredménye

Ezer év több emberöltőnyi idő, ezért nem is nagyon gondolkozunk ilyen léptékben a jövővel kapcsolatban, de egy amerikai filozófus olyan fényképezőgépes kísérletet indított, amely az elképzelése szerint ezer évig tart. Hogy mi lesz majd ezer év múlva, nem tudhatjuk. Azonban a kísérleti filozófus optimista és úgy gondolta, folyamatosan érdemes megörökíteni addig egy adott táj változásait egy speciális fényképezőgéppel, amit millenniumi fényképezőgépnek nevezett el. Egy kutatócsoport egy nyugatra néző pad mellé helyezte el a kamerát és magyarázó táblát tett mellé. „A pad megpihenésre szolgál egy túra során, a kameránk pedig arra ösztönözi a kirándulókat, hogy képzeljék el, mit hoz a jövő”. Ha most valaki azt gondolja, hogy mindehhez csúcstechnológiás kamerafelszerelésre volt szükség, az óriásit téved. A digitális fényképezést például nem tartották praktikusnak, kizárták a film használatát, mert az túl gyorsan tönkremegy, ráadásul mindig megvan az esély arra, hogy sok száz év múlva a társadalom egy másik sötét korszakba tér vissza, fotokémiai feldolgozási ismeretek nélkül. Éppen ezért a gép tulajdonképpen olyan, mint a legelső feltalált kameratípus, egy lyukkamera. Olyan egyszerű, hogy mechanikailag elvileg semmi sem hibásodhat meg rajta. Minden változás egyetlen képre kerül, amely rétegről rétegre rekonstruálható a végső kép értelmezése szempontjából, feltételezve persze, hogy meglesz még a kamera és lesz valaki, aki megnézi a képet. Bizonyos értelemben ez egy film a teljes időszakról, ezer évről, de egyetlen képkockába tömörítve. A 31. század lakója tehát nem egy előtte-utána képet lát, nem azt, amit ma időzített fotózásnak neveznénk, hanem egy évezredes változást ábrázoló felvételt.

1. https://hvg.hu/tudomany/20240115_xantangumi_felhasznalasa_cink_ion_akkumulatorok_vedofoliaja

Kozmetikában is használatos anyag szolgálhat védőpajzsként az akkumulátorelektródák számára

A xantángumi az élelmiszeriparban és a kozmetikában is fontos szerepet tölt be, koreai kutatók viszont egy egész más területen szeretnék a legjobbat kihozni belőle: az akkumulátorelektródákat tennék tartósabbá vele. A xantángumi egy természetes poliszacharid, amelyet egy baktériumfaj állít elő a cukor erjesztése során. Vízben nagyon jól oldódó, fehér színű por, amelyik zselésít, sűrít, ráadásul nem érzékeny a hőre. Az ételadalékok királyának is nevezik, az élelmiszeripar igen nagy mennyiségben használja. A kozmetikumoknál is fontos szerephez jut: hidratálóként és emulgálószerként alkalmazzák. Lehet, hogy éppen az a sokoldalúság keltette fel a dél-koreai kutatók figyelmét és úgy gondolták az akkumulátoroknál is megpróbálják a legtöbbet kihozni ebből az anyagból. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy védőpajzsot készítenének belőle az akkumulátorelektródák számára. A kutatók biopolimer xantángumit kombináltak ionosan vezető polimerrel, így alakítva ki egy védőfóliát az akkumulátor elektródáján. Ez a réteg hatékonyan védte az elektródát a fizikai hatásoktól és a kémiai szennyeződésektől. Emellett ez a védőfólia oxigénfunkciós csoportokban is gazdag, ami elősegíti a cink egyenletes gócképződését. Ennek következtében a gallyszerű kristályok kialakulása jelentősen mérséklődött a cink felületén, a fólia erős stabilitást mutatott még 200 napos ismételt töltés és kisütés után is.

1. https://index.hu/techtud/2024/01/15/energia-akkumulator-pnnl-microsoft-azura-quantum-cloud-mesterseges-intelligencia-litium-natrium/

Mesterséges intelligenciája forradalmasítja az akkumulátortechnológiát

Akkumulátorok készítésére használható új anyagokat fedezett fel a mesterséges intelligencia. Az új anyagok egyebek között kevesebb lítiumot igényelnek és szilárd elektrolitként biztonságosabb akkumulátorok építését teszik lehetővé. Bár még kérdéses, hogy eszközökbe vagy járművekbe építsék őket, a mesterséges intelligencia már így is rengeteg időt takarított meg a fejlesztőknek. Egy szuperszámítógépet és mesterséges intelligenciát kombináló platform szolgáltatását használták, amelyen kémiai és vegyészeti szimulációkat végezhettek. A jelenlegi szuperszámítógépes kereteken belül szimulálták minden felmerülő anyag viselkedését, a molekuláris dinamikát és az atomok energiaszintjeit is beleértve. Anyagok millióinak vizsgálata egy kellően stabil hátterű kutatócsoportnak valószínűleg évtizedes munkát jelentene, a mesterséges intelligencia segítségével ugyanez mindössze 80 órába telt. A kutatók rögtön építettek is egy tesztakkumulátort az egyik anyagból, ami az asztali sóból ismerős nátrium és a lítium egy kombinációja, de 70 százalékkal kevesebb van benne a fehér aranynak is nevezett lítiumból, ami nehéz kitermelése és a nagy kereslet miatt jelentősen drágítja a mai akkumulátorokat. A szakemberek korábban úgy tudták, hogy a lítium és nátrium együtt nem használható, mert az atomjaik hasonló töltésűek, de különböző méretűek. A most felfedezett anyagban azonban a két elem nem akadályozza, hanem támogatja egymást, ráadásul a szerkezetben található csatornák támogatják az ionok mozgását, emiatt az anyag egyfajta szilárd elektrolitként is működik. Az anyag képességei egy teljesen új, potenciálisan gyümölcsöző vegyészeti területre vezettek, amelynek nyomán jelenleg is több száz akkumulátorkonstrukciót vizsgálnak és finomítanak.

1. https://raketa.hu/vizelet-hajtja-a-rak-ellen-sikerrel-kuzdo-nanogepezeteket

90%-kal csökkentették a tumor méretét a nanorobotok

Elkészültek azok a nanobotok, amelyek hatékony megoldást jelenthetnek a rák elleni terápiákban és potenciálisan lecsökkenthetik a betegség kezelésének idejét. A nanoméretű eszközök, vagyis nanorobotok nem a hagyományos értelemben vett, motorral hajtott, önállóan mozgó szerkezetek, hanem olyan kicsiny struktúrák, amelyek külső környezeti hatásra haladnak előre akár az emberi/állati testen belül és hatóanyagokat tudnak magukkal szállítani a kijelölt célhelyszínre. A nanorobotok működését a kutatók egérkísérletek során figyelték meg és az eredmények szerint az eszközök hatékonyan szállították a kijelölt célhoz, azaz a daganatokhoz a radioizotópos hatóanyagokat., ezért sikerrel juttatták be a vegyületet a rákos sejtek közé, a tumor pedig már egy kezelés hatására is 90%-kal csökkent az esetek többségében. A kutatók összegzése szerint a kísérletek bizonyították, hogy a nanorobotok alkalmasak lehetnek rá, hogy terápiás eszközként szolgáljanak, hatásos alternatívát nyújtva az eddigi módszerek helyett és új utakat nyitva meg a rákos megbetegedések gyógyításában.

1. https://ng.24.hu/tudomany/2024/01/18/egy-lepessel-kozelebb-a-pokmeregbol-keszitett-eletmento-gyogyszerhez/

Egy lépéssel közelebb kerültek a pókméregből készített életmentő gyógyszerhez

Évek óta dolgoznak szakemberek az egyik ausztrál tölcsérhálós pókfaj mérgéből előállítható, infarktus és sztrók végzetes hatása elleni gyógyszeren. Nemrégiben a gyógyszer kapcsán sikerült jelentős előrelépésről beszámolni a kutatóknak, a méregből előállított vegyület sikerrel óvta meg infarktus vagy sztrók után a sejteket a megsemmisüléstől. Ezek a tesztek nagy lépést jelentenek ahhoz, hogy megértsék a kutatók, a vegyület mi módon működik majd a terápia során, a szívinfarktus mely stádiumában kell majd alkalmazni, és milyen dózisban. A vizsgálatok során már kiderült, hogy az infarktusban érintett, sérült sejtekkel lép csak kapcsolatba a molekula, az egészséges sejtekhez nem kapcsolódik. Ez pedig csökkenti a mellékhatások esélyét. A pók mérgéből előállított vegyület megakadályozhatja a sejtek infarktus, illetve sztrók során kialakuló oxigénhiány miatti elmúlását, mind a szívben, mind az agyban. Egy ilyen szernek világszinten volna jelentős hatása, sok millió ember számára jelenthetne reményt. Bízzunk benne, hogy sikerrel végződik majd a gyógyszerfejlesztési munka.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .