A tudomány mai állása – pénteken 9-től

A június 14-edikei műsor tartalmából…

 

20240610_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20240604_osi-egyiptom-rak-gyogyitasa-mutet

Ilyen műtéttel próbálták gyógyítani a rákot 4000 évvel ezelőtt

Sokkal régebb óta harcolhat az ember a daganatos megbetegedések ellen, mint azt korábban gondolták – derült ki egy friss tanulmányból. Azt írják a spanyol, német és a brit szerzők, hogy régészeti leletek bizonyítják: az ókori egyiptomiak sebészeti úton próbálták meg eltávolítani a rákos elváltozásokat.

A korábbi kutatások során egyértelmű bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy az ókori Egyiptomban az orvosok pontos leírást készítettek bizonyos daganatos megbetegedésekről, bár a betegség és az azokhoz tartozó hatékony kezelések világos megértése csak sokkal később jelent meg a történelmi feljegyzésekben.

Hogy jobban megértsék, miként álltak a rákhoz az ősi egyiptomiak, a Cambridge-i Egyetemen található olyan időszámításunk előtti koponyákat tanulmányoztak, amelyeken a mikroszkópos vizsgálatok kimutatták, hogy szövetkárosodáshoz vezetett a daganatos megbetegedés.

A kutatók legnagyobb meglepetésére vágásnyomokat is találtak az elváltozás körül, ami arra utal, hogy az ókor orvosai precíz módon igyekeztek műtéti úton eltávolítani a daganatot, ehhez pedig valószínűleg éles fémeszközöket használtak.

Ha ez valóban így történt, akkor a kutatóknak sikerült megtalálniuk az emberiség történetének eddigi legrégebbi esetét, amikor az orvosok sebészeti módon próbálták kezelni a rákot.

https://hvg.hu/tudomany/20240605_zajszuro-agynemu-nyugodt-alvas-technologia

Megcsinálták a zajszűrős ágyneműt, és még hangszóróként is működik

Az amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem mérnökei egy olyan ágyneműt fejlesztettek ki, ami nemcsak képes kioltani, vagy épp blokkolni a beérkező hanghullámokat, de azokat akár vissza is tükrözi a zaj forrása felé. A tesztek során a selyem volt a leghatékonyabb anyag, amire aztán vékony piezoelektromos szálakat rögzítettek.

A piezoelektromosság olyan fizikai jelenség, melynek során bizonyos anyagokon (például kristályon vagy kerámián) összenyomás hatására elektromos polarizáció (töltésszétválasztás) lép fel. Így a mechanikai feszültségváltozás elektromos feszültséget hoz létre. Ilyenek lehetnek például az öngyújtók is.

A zajszűrős ágyneműben amikor elektromos töltés halad át a piezoelektromos szálon, az anyag deformálódik. Az áram ingadozása esetén a szál gyorsan változtatja az anyag alakját, így lehetővé válik, hogy olyan formát vegyen fel, ami kioltja a beérkező hanghullámokat. Egyébként hasonló elven működnek a zajszűrő fülhallgatók is.

Az ágyneműt természetesen tesztelték is: egy 70 decibeles hangkiadás során a zajszűrős ágynemű a beérkező hangokat 37 decibellel csökkentette. A mérnökök szerint a fejlesztés rendkívül hasznos lehet a vékony fallal rendelkező lakásokban, vagy akkor, ha nem szeretnénk, hogy a hálószobából kifelé szűrődjenek a hangok.

20240610_tma_2_resz

https://raketa.hu/harmadik-huvelykujj-dani-clode-design

Megváltoztatja az agy működését a harmadik hüvelykujj

Már 2021-ben végeztek kutatásokat arra vonatkozóan, hogy egy úgynevezett harmadik hüvelykujjal felszerelkezett ember hogyan reagál a kiterjesztett testi lehetőségeire és mindeközben hogyan módosulnak nála az agyi folyamatok miközben használja a plusz újat. A harmadik hüvelykujjat egyszerűen a csuklóra felcsatolható pánttal rögzítették és a kisujj mellé helyezték el, de hasonló szögben, mint az eredeti hüvelykujj.

A 2021-ben publikált kutatási eredmények szerint az emberek már öt napi használat után kezdték a sajátjuknak érezni a harmadik hüvelykujjat és a kontrolljuk, valamint a kéz-robot koordinációjuk jelentősen javult a kezdetekhez képest, viszont a vizsgálatok során az is kiderült, hogy a protézis viselete gyengítette az eredeti, biológiai kézzel való természetes kinematikus szinergiát, vagyis az egyes ujjakat kevésbé tudták individuálisan érzékelni, elkülöníteni egymástól a harmadik hüvelykujjal ellátott emberek, akkor sem, mikor éppen nem is volt rajtuk a kiegészítő.

De miért fontos mindez? Nos, annak megértése, hogy egy mesterséges testrész alkalmazása ilyen gyorsan és alapvetően tudja módosítani az agy működését, fontos lehet azoknak a kezelésében, akik egészségügyi okokból kapnak protézist, de a gép-ember összeolvadást promotáló kiborg életmódot folytatók szempontjából is hasznos tudást jelenthet. Vagyis azok szempontjából, akiknél mondjuk egy protézis miatt a testükben megvalósul a biológiai és gépi elemek együttműködése, vagyis a kiborg életmód.

https://www.zoldpalya.hu/vilag/beuzemeltek-a-vilag-legnagyobb-napelemfarmjat-ami-6-millio-kilowattora-energiat-fog-termelni-evente-356804.html

Beüzemelték a világ legnagyobb napelemfarmját, ami 6 millió kilowattóra energiát fog termelni évente

Az elmúlt években egymást érték azok a beruházások, melyek ugyan nem szándékoztak egymással versengni, de mindig egyre magasabbra helyezték a lécet az energetikai szolgáltatók világában. Tavaly még az Indiában épülő Khavda napelemparkot tartották a leendő legnagyobb naperőműnek, mostanra azonban kihívója akadt a távol-keletről.

Kína Hszincsiang tartományának északnyugati részében június 3-a óta üzemel a világ legnagyobb napelemparkja. A mintegy 200 000 hektáron elterülő létesítmény éves szinten valamivel több mint 6 milliárd kilowattórát képes termelni papíron, ez azonban a teljes kapacitásra vonatkozik, jelenleg ettől még egy picit elmarad.

A naperőmű állami tulajdonban van és a beruházás egy igen ritkán lakott tartományban valósult meg, így teljesen megfelel az üzemeltető igényeinek, sőt akár szélturbinákkal is kombinálhatnák az erőművet a maximális helykihasználás érdekében.

A terület egy autonóm régió az országon belül. Körülbelül 25 millió lakosa van, és az elmúlt évtizedekben óriási fejlődésen ment keresztül. Egyébként voltak már korábban is hasonló gigaberuházások az országban, de ez a mostani éppen kétszer akkora kapacitású, mint a korábbi legnagyobb.

Kína vállalta, hogy 2060-ig karbonsemlegessé fog válni, de már az évtized végére szeretné legalább 1200 GW-ra növelni az ország megújuló energia-kapacitásait. A mostani napelemfarm – amely tehát jelenleg a világ legnagyobbja – egy jókora szeletet vállalt most magára ebből a vízióból.

20240610_tma_3_resz

https://raketa.hu/horoszkopok-pszichologiaja-barnum-hatas

Ez az oka, hogy magadra ismersz a horoszkópokban

Legyen az ember akármennyire is földhözragadt, biztosan mindenkivel előfordult már, hogy egy magazint lapozgatva rápillantott a horoszkópra, és arra gondolt, hogy „nahát, tényleg jobban oda kéne figyelnem a pénzügyeimre!” A jelenségnek van tudományos magyarázata, úgy hívják, hogy Barnum-hatás. Phineas Taylor Barnum egy cirkuszi műsorvezető, később cirkusztulajdonos volt a 19. században, aki többek között arról volt ismert, hogy egy Joice Heth nevű vak rabszolganővel járta az országot, akiről azt híresztelték, hogy George Washington egykori ápolónője, és 161 éves. Barnum emellett azzal is szerette elkápráztatni a közönséget, hogy pontos jellemzést adott róluk. Ez nem okozott neki nehézséget, ugyanis rájött, hogy az emberek túlságosan hiszékenyek, így ha elég általános leírást ad valakiről, akkor az általában magára ismer.

A jelenséggel kapcsolatos első tudományos igényű kísérletet Bertram R. Forer pszichológus végezte el a saját diákjai körében, akikkel egy pszichológiai tesztet töltetett ki. Forer azt ígérte a diákjainak, hogy részletes elemzést fognak kapni a személyiségükről, ehelyett viszont mindenkinek ugyanazt a horoszkópokból összeollózott eredményt adta át, olyan megállapításokkal, mint hogy „Nagy szükségét érzed, hogy más emberek szeressenek és csodáljanak”, vagy „Hajlamos vagy kritikusnak lenni önmagaddal szemben”.

Forer ezután megkérte a diákjait, hogy egy egytől ötig terjedő skálán értékeljék, mennyire tartják igaznak a kapott jellemzéseket.

A végeredmény 4,3 lett, vagyis a diákok többsége tökéletesen magára ismert a teljesen általános kijelentésekben.

A kísérletet azóta több százszor megismételték, mindig hasonló eredménnyel.

A kutatók azt találták, hogy ha a megadott leírások elég pontatlanok, az emberek hajlamosak belelátni saját magukat a jellemzésekbe. A kísérletek során azt is megfigyelték, hogy a Barnum-hatást három tényező erősíti a legjobban:

• a személyre szabott értékelés, vagyis ha a válaszadó azt hiszi, hogy az eredmények kifejezetten róla szólnak
• az értékelő megbízhatósága, szaktekintélye
• valamint a pozitív és negatív jellemzők aránya. Minél több pozitív dolgot állítunk valakiről, annál hajlamosabb lesz hinni benne.

Ezzel ellentétes hatást vált ki az énvédő torzítás, ami annyit jelent, hogy az emberek a negatív jellemzéseket sokkal kevésbé tartják igaznak magukra, mint a pozitív vagy kevert jellemzéseket.

A Barnum-hatást számos területen használják fel, elsősorban természetesen az asztrológiában, valamint a jóslásokban, bűvészmutatványoknál, szerencsesütikben. De vannak más, kevésbé nyilvánvaló területek is, ahol előszeretettel aknázzák ki a jelenséget, például a marketingben, ahol a reklámoknak gyakran az a céljuk, hogy az emberek magukra ismerjenek bennük.

20240610_tma_4_resz

https://www.zoldpalya.hu/varos/igy-lehet-fenntarthatobb-es-egeszsegesebb-a-csokolade-356710.html

Így lehet fenntarthatóbb és egészségesebb a csokoládé

Ugye hallottunk már arról, hogy a csokoládé tulajdonképpen egészsége? Nos a kakaóbab valóban számos egészséges összetevőt tartalmaz. Több mint 300 különböző értékes vegyületnek köszönheti különleges ízét és gyógyhatását is. Gazdag vitaminforrás: az A-, D-, E-vitamin mellett négyféle B-vitamin is található benne. Az ásványi anyagok közül elsősorban magnézium-, vas-, kálium-, foszfor- és réztartalma jelentős.

Ezek után talán nem is meglepő, hogy svájci tudósok kidolgoztak egy innovatív módszert az édesség fenntarthatóbbá és egészségesebbé tétele érdekében. A megoldás kulcsa az értékes kakaóbabot rejtő hüvelyben van, ami eddig többnyire élelmiszeripari hulladékként végezte, ám mostantól szerves részévé válhat a csokoládé gyártásának, ha ki tudják tűzni azt a célt, hogy minél több összetevőjét hasznosítsák a kakaógyümölcsnek. A zürichi Szövetségi Technológiai Intézet kutatói ugyanis felfedezték, hogy a kakaóhüvely héja – magas cukortartalmának köszönhetően – képes kiváltani nagyobb részben a hozzáadott cukrot.

Az új receptúra lényege, hogy az úgynevezett endokarpiumot, a terméshéj belső rétegét, a babot körülvevő pép egy részével összekeverik, és édes, kocsonyás masszát készítenek belőle. Ez jó hír a termelő gazdáknak is, akik mostantól külön értékesíthetik a pépet és az endokarpiumot is. Azzal, hogy igyekeznek a növény minél nagyobb részét felhasználni, összességében teszik fenntarthatóbbá a termesztését, viszont ahhoz hogy mindez megvalósuljon, alaposan át kéne szervezni az egész csokoládé iparág gyártási technológiáját.

https://ng.24.hu/tudomany/2024/06/04/mikroba-nyomozas-csi/

Mikrobák is segítik a nyomozókat

Az ember szervezetében és a test felszínén élő mikrobáink száma háromszor több, mint a saját sejtjeinké, könnyen érthető, hogy ebből a tömegből elhagyunk minden esetben egy csomót, ha valamit megérintünk. 2001-ben, amikor a lépfene baktériumokkal töltött borítékokat küldözgették terroristák, a levelekből rendkívül nehéz volt bárminemű, a nyomozást segítő információkat kinyerni, mert még nem álltak rendelkezésre megfelelő törvényszéki vizsgálati módszerek. Azonban a technológiát ehhez ekkor kezdték el fejleszteni.

Egy nemrégiben publikált kutatási eredményben arról számoltak be egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, hogy még hónapok elteltével is azonosítható valaki egy, a ruhaneműkön hagyott mikrobái alapján. Jól ismert, hogy az ember hajszálai, bőrsejtjei, testnedvei alapján ma már játszi könnyedséggel azonosítható valaki, az azonban kevésbé köztudott, hogy ugyanennyire egyedi a velünk élő mikrobaközösség is, és ez szintén azonosítási lehetőséget jelent.

A mikrobáinkat tehát átadhatjuk bárminek és bárkinek, amit, illetve akit megérintünk. A törvényszéki mikrobiológia, amely a 2000-es években kialakult tudományág, ezt a lehetőséget igyekszik kihasználni, és segíteni a nyomozók munkáját.

Bár eredetileg a biológiai terrorizmus ellen kezdték kifejleszteni, ma már egészen hétköznapi esetekben is használhatók a módszerei, például annak megállapítására, hogy valakinek a halálát természetes okokhoz lehet-e kötni, mikor és miért halt meg valaki, illetve azt is, hogy honnan jött, honnan származik.

20240610_tma_5_resz

https://www.zoldpalya.hu/varos/van-ahol-mar-kavezaccbol-keszitettek-jardat-356771.html

Van, ahol már kávézaccból készítettek járdát

Az építőipar egyik legtöbbet használt építőanyaga a beton. Bár ma már teljesen más az összetétele, a rómaiak óta használjuk ezt az anyagot építkezéseken. A felhasznált anyagok és a készítés módja azonban sokat változott az elmúlt évezredek során. A ma cementből, sóderből, homokból és vízből készülő beton egykor még a Vezúv hamujának és mésznek a keverékéből állt.

Hosszú út vezetett a mostani receptúráig, azonban a folyamat itt még nem állt meg. A múltban számos anyag hozzáadásával kísérleteztek, hogy az építőanyagot fenntarthatóbbá és környezetbarátabbá tegyék valahogy. A szomszédos Szlovákiában egy startup például cigarettavégeket keverve a betonba épített országutat.

Ausztrál kutatók pedig most egy másik anyaggal kísérleteznek hasonló célból. Olyan járdát építettek nemrégiben, ami részben kávézaccból készült. A különleges komponensnek köszönhetően meg is kapta a találó zaccbeton elnevezést. Ha beválik a találmány, az forradalmasíthatja az építőipart. A kávézaccal – mint környezetbarát anyaggal – a homok egy részét helyettesítik. Egy melbourne-i építkezés során a homok 15 százalékát cserélték le kávézaccra egy járda szakaszon, egy másikon pedig faaprítékot és bioszenet használtak ugyanebből a célból. A lefolytatott tesztekből az derült ki, hogy az ökológiai hasznon túl más előnye is van a projektnek. A kávézacc felhasználásával készült építőanyag 30 százalékkal bizonyult erősebbnek, mint a hagyományos módszerrel készültek.

 

https://ng.24.hu/termeszet/2024/06/03/varju-intelligencia-szamolas/

Hozzánk hasonlóan terveznek a varjak

A Tübingeni Egyetem viselkedéstani kísérleteket végzett a kiváló tanulási képességeiről ismert kormos varjakkal. Betanították a madarakat, hogy bizonyos jelekre meghatározott számút károgjanak – korábbi kutatásokból már ismert volt ugyanis, hogy a madarak tudnak számolni, ráadásul jól tudják kontrollálni a hangjukat.

A madaraknak vagy egy érintőképernyőn megjelenített számjegy, vagy hangjel hatására 10 másodpercen belül kellett meghatározott számút (1 és 4 köztit) károgniuk, majd ha a varjú úgy gondolta, eleget tett a feladatnak, a csőrével meg kellett nyomnia egy, a képernyőn lévő jelet. Amennyiben a feladatnak megfelelő számút károgott, jutalomfalatokat kapott. A feladata végi koppintás kulcsfontosságú volt: enélkül a varjúnak csak az lett volna a dolga, hogy addig károg, míg nem kap jutalomfalatot, így viszont jeleznie kellett, hogy befejezte a kitűzött feladatát.

A kutatók három varjúval kísérleteztek, és mindhármuknak sikerült ezt a feladatot elvégezni, vagyis képesek voltak megszámolni az egymás után kiadott hangjaikat. A madárnak mutatott számjegy vagy hangjel és a hang kiadása közti idő hossza nőtt azzal, hogy hányat kellett károgniuk. Ez azt jelenti, hogy a varjú képes a számára bemutatott információ alapján kialakítani egy elvont számkoncepciót. A varjak egyes károgásait elemezve ráadásul az is kiderült, hogy az első károgás hangtulajdonságaiból le lehetett szűrni, hogy hányat fog károgni a madár. Ez konkrétan arra utal, hogy a madár meg is tervezi, hányat is fog károgni. A varjú e tervezési képességében pedig az emberhez hasonló.

20240610_tma_6_resz

https://ng.24.hu/konyv/2024/02/21/az-evtized-legfontosabb-konyve/

Az évtized legfontosabb könyve

Ha csak egy könyvre jut időnk mostanában, ez legyen az: Jordán Ferenc – Az ember vége, a természet esélye.

2023 őszén jelent meg Jordán Ferenc rendszerökológus, hálózatkutató biológus könyve, amit nevezhetünk akár segélykiáltásnak, akár ismeretterjesztésnek, de leginkább a túlélés zálogának. Tükröt tart elénk, feltárja a hibáinkat, de azt is elmondja, miként tudnánk őket jóvá tenni.

Az ökológia önmagában amolyan úri huncutságnak tűnő tudományág, kusza összefüggéseket vizsgál, és csupa olyan következtetést szűr le, ami az átlagember számára rémesen zavarba ejtő és kényelmetlen. Ezekből Jordán Ferenc könyvében sincs hiány. Bár mindannyian tudjuk, hogy az emberiség brutálisan szétzúzta a bolygót, gyökeresen átalakította azt, általában másokra mutogatással intézzük el ezt, vagy „eddig is volt valahogy, majd lesz eztán is” legyintéssel nem vesszük komolyan a figyelmeztetéseit. Brazíliában meg Indonéziában irtják a dzsungelt, de azért gondolkodás nélkül megvásároljuk a marhahúst, vagy épp a pálmazsírral készült kekszet, vagy a margarint. Tisztában vagyunk vele, hogy a mezőgazdasági területek több mint háromnegyede takarmánytermelésre szolgál, de nem szeretnénk lemondani a „hagyományos” húsban túlzottan gazdag étrendünkről akkor sem, ha az nyilvánvalóan egészségtelen is.

Jordán Ferenc talán legfontosabb gondolata ebben a bizonyos könyvben az, hogy azzal tehetjük a legtöbbet, ha békén hagyjuk a természetet. Azonban mi, évezredek óta mást se teszünk, mint uralni, kontrollálni akarjuk. Rendet akarunk magunk körül, holott a természet „rendetlen” – ezért is hatalmas tévedés a pár centis pázsit a vadvirágos rét helyett. A rendetlenség maga a sokféleség, és ebben rejlik az ereje: minél több faj lakik egy térségben, annál nagyobb eséllyel lesznek köztük sikeres túlélők, ha beüt a krach. Ezeket a rendszereket a maguk egészében kell megtartani, és hagyni, hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz.

Nagyon sok példával támasztható alá ez: például, igyekszünk fajokat megvédeni, miközben sok esetben egy faj eltűnése vagy egy másik megjelenése csupán annyit jelent, változik a világ és a természet így alkalmazkodik hozzá.

Miközben rengeteg hibánkra tér ki a könyv, nem felejti el felsorolni azokat a dolgokat sem, amikkel javíthatnánk a helyzeten. Sajnos túl sok reményt azonban nem szabad fűzni ahhoz, hogy holnaptól mindenki jóvá teszi bűnei. Bennünk van a lehetőség, ám kizárólag rajtunk múlik, fogunk-e élni vele, tudunk-e alkalmazkodni, vagy hagyjuk, hogy végül a természet legyőzzön minket és valamilyen egyszerű fegyverével lesöpörje a civilizációnkat a bolygó színpadáról.

Ez a könyv talán segíthet abban, hogy helyesebb döntéseket hozzunk, hogy kicsit magunkba is nézzünk és így nőjön az esélye annak, hogy meg tudjuk őrizni a bolygónkat abban az állapotban, amikor még képes az emberiséget eltartani.

 

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .