A tudomány mai állása – pénteken 9-től

A szeptember 27-edikei műsor tartalmából…

20240923_tma_1_resz

https://www.hwsw.hu/hirek/68165/google-c2pa-szintetizalt-mesterseges-generativmestersegesintelligencia-jeloles.html

Jelölni kezdi a Google az AI által generált képeket

A YouTube-on, a keresőben és a hirdetéseknél is elkezdi alkalmazni a keresőóriás az iparági összefogás eredményeként létrehozott Coalition for Content Provenance and Authenticity (C2PA) szabványt, aminek hatékonysága még a jövő zenéje.

Egy tartalom-hitelesítési technológiáról van szó, amelynek célja, hogy a felhasználók számára egyértelműbben jelezze a generatív mesterségesintelligencia-eszközzel készített, illetve manipulált képeket és videókat.

A generatív MI-szolgáltatások térnyerésével egyre inkább középpontba került az algoritmusok és a valódi emberi alkotók által készített alkotások megkülönböztetése és jelzése, különösen a deepfake videók miatt, melyeknek köszönhetően a szabályozó hatóságokon is egyre nagyobb a nyomás.

Kérdéses még, hogy a technológai megközelítés kezelhetőbbé teszi-e a bizalmi problémát, ami egyre erősebb a manipulált tartalmak korában. Ugyan a manipulált tartalmak feltöltéséért semmilyen büntetés nem jár majd, a felhasználók csak tájékoztatást kapnak a képek nem valódiságáról.

Egy tartalom eredetének megállapítása és jelzése továbbra is összetett kihívást jelent. Az olyan megoldások elterjedéséhez, mint a C2PA rögös út vezet: a technológia használata teljesen önkéntes, és a kulcshitelesítési metaadatok könnyen eltávolíthatók a képekről, miután hozzáadták őket. Az egyes AI-képgenerátoroknak is támogatniuk kellene a C2PA szabványt, hogy minden generált kép tartalmazza a metaadatokat, ennek megvalósítása nehézkes lehet olyan nyílt forráskódú képszintézis modellek esetében, mint például a Flux. Ezen túlmenően a metaadatok karbantartásához egy teljes eszközláncra van szükség, beleértve a forrást és a képek szerkesztéséhez vagy retusálásához használt szoftvereket is.

Jelenleg csak néhány kameragyártó, például a Leica támogatja a C2PA szabványt. A Nikon és a Canon eddig csak szándékát fejezte ki a használatára, de még kérdés, hogy a nagy mobilgyártók, így az Apple és a Google bevezeti-e a C2PA támogatást az  okostelefonjain. Az Adobe Photoshop és Lightroom már képes hozzáadni és karbantartani a C2PA adatokat, de sok más népszerű szerkesztőszoftver még nem kínálja ezt a lehetőséget.

20240923_tma_2_resz

https://www.zoldpalya.hu/vilag/a-ket-leggyakrabban-hasznalt-muanyag-ujrahasznositasara-dolgoztak-ki-egy-eloremutato-modszert-359719.html

A két leggyakrabban használt műanyag újrahasznosítására dolgoztak ki egy előremutató módszert

A Kaliforniai Egyetem kutatói dolgozták ki az új kémiai eljárást, melynek köszönhetően a két leggyakrabban használt műanyagtípus a polietilén és polipropilén elemeire bontva tetszőleges számú alkalommal válik újra felhasználhatóvá a gyártási folyamat során. Az innováció azért is jelentős, mert a polietilén és a polipropilén az összes műanyag hulladék mintegy kétharmadát teszik ki.

Az eddig alkalmazott eljárások szinte kivétel nélkül először gyengébb minőségűvé alakították át a kiinduló anyagot, így néhány kör után már alkalmatlanok voltak az újabb felhasználásra. A mostani kutatásban résztvevő szakemberek viszont azt ígérik, hogy új módszerüknek köszönhetően a műanyag pont olyan lesz, mint az első gyártás után, vagyis ez akárhányszor megismételhető.

Az előremutató újrahasznosítás során először elpárologtatják a kiindulóanyagot, megszüntetve az azokat összetartó szilárd szénkötéseket, majd egyszerűbb molekulákká, monomerekké alakítják őket. A kutatócsoport jelentése szerint ha vegyesen dolgoztak a két anyaggal, akkor is legalább 90 százalékban volt eredményes a művelet, de külön kezelve őket megközelíti a 100 százalékot a módszer sikeressége.

John Hartwig, a projektet irányító kémiaprofesszor szerint az innováció óriási lépés a műanyagok körkörös gazdálkodásának irányába. Ennek köszönhetően a legtöbb műanyagot vissza tudják majd hozni a kiindulási monomer állapotába. Ezzel a két problémás anyag körforgását a poliészterekhez hasonlóan tudják majd biztosítani.

https://ng.24.hu/tudomany/2024/09/19/tengericsillag-kar-leszakad/

Saját karjukat képesek leválasztani

A legtöbb élőlény elmenekül, ha támadás éri, ám néhányan ilyenkor inkább megszabadulnak a megtámadott testrészüktől. Néhány gyíkféléről közismert, hogy képesek leválasztani a megtámadott farkukat, kiderült azonban, hogy a tengericsillagok is képesek hasonlóra a karjaik leválasztásával.

A Londoni Queen Mary Egyetem számolt be arról a felfedezésről, amelyből kiderült, miként is képes erre az ön-műtétre a tengericsillag. A szakemberek idegi hormonok hatását vizsgálták a közönséges tengericsillagokon, miközben az egyik hormon hatására az állatról hirtelen leváltak a karjai. A legtöbb állat egyetlen karjától szabadult meg, néhány kettőtől, de volt egy egyed, amelyiknek az ötből négy karja leszakadt a hormon hatására.

A kérdéses hormon, amely elősegíti a kar leválását, azzal a CCK nevű hormonnal áll rokonságban, amelynek hatására az ember jóllakottságot érez, de ezen felül a stresszes helyzetekben adott élettani válaszokba is beleszól.

Ez a CCK-típusú idegi hormon egy speciális izomban, annak idegszálaiban is jelen van, ezek az izmok minden kar tövénél megtalálhatóak, és érszorító izom a nevük. Ez az izom, amint a nevéből sejthető, egyrészt azt segíti elő, hogy a kar leszakadhasson, másrészt összeszorítja, lezárja a sebet ezt követően. A tengericsillag még egy szuperképességgel rendelkezik: vissza is tudja növeszteni az elveszített (eldobott) karját.

Ennek a vizsgálatnak is természetesen az a célja, hogy az emberi orvoslást segítse. Ha megértjük, hogyan képesek egyes állatok megszabadulni a végtagjaiktól majd spontán visszanöveszteni azokat, ez a tudás elősegítheti a végtagját például balesetben elveszítő ember sebgyógyulását is.

20240923_tma_3_resz

https://www.zoldpalya.hu/vilag/az-idei-hoseg-es-a-mostani-arviz-csak-a-kezdet-tudosok-figyelmeztetnek-hogy-sokkal-gyakoribba-valnak-az-extrem-idojarasi-jelensegek-359704.html

Az idei hőség és a mostani árvíz csak a kezdet, tudósok figyelmeztetnek, hogy sokkal gyakoribbá válnak az extrém időjárási jelenségek

Egy mérvadó szakmai folyóirat hasábjain megjelent tanulmány szerint a következő évtizedekben a csapadékmennyiség és eloszlás, valamint a hőmérséklet drasztikus változásával kell számolnunk.

Az olyan ciklikusan visszatérő természeti események, mint az El Niño, megváltoztathatják a megszokott időjárási kereteket, és az éghajlat sokfelé eltolódhat a szélsőségek irányába. Az átlaghőmérséklet egyre magasabb, a csapadék pedig hol kevés, hol pedig az optimális mennyiség sokszorosa lesz a kutatás prognózisa szerint.

Ahol eddig elhanyagolták a klímavédelem kérdését, – a Földközi-tenger térségében, Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában – példátlanul szélsőséges időjárási jelenségek várhatók a következő két évtized során, vagy annál is hosszabban. A lefuttatott modellek azt mutatják, hogy ezekre a hatásokra a világ népességének 70 százaléka, vagyis mintegy 5,6 milliárd ember számíthat majd.

Ez azt is jelenti, hogy fel kell készülnünk arra, hogy a kritikus helyzetben képesek legyünk alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz világszerte. A szakemberek arra figyelmeztetnek minket, hogy ebben a megváltozott klímahelyzetben be fognak sűrűsödni a potenciálisan akár életveszélyes helyzetek is a nyári hőhullámoktól a jelenleg is tapasztalható áradásokig.

https://greenfo.hu/hir/nekunk-annyi-ha-osszeomlik-a-golf-aramlat/

https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/fizika_10/lecke_02_007

Így omolhat össze a Golf-áramlat

Az ember által okozott globális felmelegedés hatására az Atlanti-óceán Golf-áramlatát működtető rendszer az összeomlás szélére sodródott – ezt már pár éve állítják a kutatók.

A Golf-áramlat az egyik leghíresebb felszíni tengeráramlat, amely északi folytatásával, az Észak-atlanti-áramlattal együtt erős, meleg és gyors atlanti-óceáni áramlat. A Mexikói-öbölből indul, elhalad a Floridai-szorosnál, az Amerikai Egyesült Államok és Új-Fundland keleti partjai mellett, végül áthalad az óceánon és jelentősen befolyásolja azon szárazföldi területek éghajlatát, amelyek közelében elhalad.

A Golf-áramlás mintegy 1,4 petawatt (1015 W) teljesítménnyel hőt szállít (ez több mint az egész világ energiatermelésének százszorosa). Vízhozama a Floridai-szorosnál másodpercenként 30 millió köbméter, Új-Fundlandot elhagyva pedig már 100 millió köbméter. A Golf-áramlat nagyjából 100 km széles, mélysége 800 m és 1200 m között változik, mozgási sebessége a felszínen a legnagyobb, ahol a víz nagyjából 2,5 m/s sebességű.

Az Észak-atlanti-áramlat jóval melegebbé teszi Nyugat-Európa éghajlatát, és különösen az észak-európai teleket, mint amilyenek nélküle lennének. Pél­dául januárban Norvégia tengerparti területei átlagban mintegy 30 °C-kal melegebbek, mint az azonos szélességi fokon fekvő észak-kanadai kontinentális területek.

Ha a keringés leáll, az rendkívüli hideget hozhat Európába és Észak-Amerika egyes részeire, megnövelheti a tengerek szintjét az Egyesült Államok keleti partjánál, és bezavarhat a monszunokba, amelyek vízzel látják el a világ jelentős részét.

20240923_tma_4_resz

https://raketa.hu/nem-csak-elo-es-holt-letezik-felfedeztek-egy-uj-allapotot-az-elolenyeknel

Nem csak élő és holt létezik – felfedeztek egy új állapotot az élőlényeknél

A halál csak egy átmeneti állapot bizonyos élőlények számára: színre lépnek a xenobotok és halál után az emberi tüdősejtekből kialakuló összetett lények, az anthrobotok- állítják a kutatók.

Ami él, meghal – magyarán a halál egy szervezet működésének visszafordíthatatlan megszűnését jelenti, de tulajdonképpen létezik egy harmadik állapot is: az élet és a halál közötti átmeneti szakasz. Ebben az állapotban egyes elhalt szervezetek sejtjei lenyűgöző képességet mutatnak a túlélésre, sőt, az átalakulásra is. Hogy megértsük, hogy miről van szó, gondoljunk arra, hogyan működik például a szervadományozás/átültetés. Ennek kapcsán jól látható, hogy bizonyos szövetek, sejtek és szervek még egy ideig működhetnek a szervezet “halála” után is. Ez pedig érdekes kérdést vet fel: Hogyan képesek egyes sejtek a halál után is túlélni, sőt, működni?

Bizonyítékokat találtak arra is, hogy ha bizonyos sejteket megfelelő környezeti feltételekkel, például tápanyagokkal, oxigénnel vagy bioelektromos jelekkel látnak el, akkor nemcsak életben maradhatnak, hanem teljesen új, többsejtű entitásokká is átalakulhatnak, amelyeknek új funkciói is megjelenhetnek.

Mit jelent akkor ez a harmadik élet és halál közötti állapot a sejtek viselkedésének a szempontjából? Egy meglepő kísérlet során a kutatók felfedezték, hogy elhalt békaembriók bőrsejtjei laboratóriumi körülmények között új, többsejtű organizmusokká szerveződhetnek át, amelyeket xenobotoknak neveztek el. Ezek a xenobotok olyan viselkedést mutattak, amely messze túlmutatott eredeti biológiai szerepükön. Például a csillók – amelyek általában a nyálkahártyát mozgatják egy élő békában – lehetővé tették számukra, hogy önállóan navigáljanak a környezetükben.

Mindez nem korlátozódik a békákra: az emberi sejtek is képesek hasonló posztmortem átalakulásra. Például bizonyos tüdősejtek miniatűr, többsejtű élőlényekké állhatnak össze, amelyeket a tudósok anthrobotoknak neveztek el. Ezek az anthrobotok képesek mozogni, sőt, önmagukat és sérült szomszédaikat is meg tudják javítani, hála a valóban elképesztő alkalmazkodóképességüknek.

A különböző sejttípusok eltérő ideig képesek túlélni. Az emberi fehérvérsejtek általában 60-86 órán belül elpusztulnak a halál után, míg az egerek izomsejtjeit akár 14 nappal később is fel lehet éleszteni. Egyes juh- és kecskesejteket pedig akár egy hónappal a halál után is lehet tenyészteni.

A harmadik állapot felfedezése nemcsak az ismereteinket bővíti a sejtek alkalmazkodóképességéről, hanem új orvosi kezelések lehetőségét is megnyitja. Például az anthrobotok – a fentebb már említett, emberi sejtekből létrehozott miniatűr organizmusok – felhasználhatók gyógyszerek célzott bejuttatására anélkül, hogy immunreakciót váltanának ki. Ezeket az entitásokat arra is lehet tervezni, hogy az érelmeszesedésben szenvedőknél feloldják az artériás plakkokat.

20240923_tma_5_resz

https://raketa.hu/tenyleg-50-50-szazalek-az-eselye-hogy-egy-feldobott-erme-fej-vagy-iras-lesz

Az IG Nobel Díjról

1965-ben az Egyesült Államok szabványügyi irodája elfogadta a 3216423 számú szabadalmat, amelyre George és Charlotte Blonsky nyújtott be kérelmet és ami egy egészen különleges eszköz terveit tartalmazta. A találmány egy asztal volt, amire vajúdó nők fekhettek és ami rendkívül gyorsan körbe forogva a centrifugális erők hatása által segített volna a szülés folyamatában – az elképzelés szerint a csecsemő lényegében kirepült volna az anyából a szerkezet használata közben. A kisdedet persze egy, az anya lábaira rögzített zsák elkapta volna, mielőtt baja esik.

Bár a Blonsky szülőágy nem futott be nagy karriert és könnyen a feledés homályába süllyedhetett volna, de ezt a sorsot sikerült elkerülnie egy Marc Abrahams nevű úriembernek köszönhetően.

A Harvardon matematikus végzettséget szerzett Abrahams 1991-ben indította útjára az Ig Nobel-díjat, ami a valódi Nobel-díjtól mindössze annyiban tér el, hogy nem feltétlenül a világ fejlődését, az emberek jólétét, a tudás kiterjesztését segítő, globálisan nagy fontossággal bíró kutatások kapják, hanem azok a munkák amelyek egyetlen kritériumnak felelnek meg: először megnevettetik, majd jó esetben gondolkodásra ösztönzik az embereket. Ez persze nem jelenti azt, hogy az Ig Nobel nyertesei ne lennének komoly tudósok vagy az általuk végzett kutatásoknak ne lenne gyakorlati haszna, de a szórakoztató faktor elengedhetetlen feltétele a győzelemnek, illetve már a nevezésnek is.

https://raketa.hu/tenyleg-50-50-szazalek-az-eselye-hogy-egy-feldobott-erme-fej-vagy-iras-lesz

Tényleg 50-50 százalék az esélye, hogy egy feldobott érme fej vagy írás lesz?

Az érmék hajlamosabbak arra az oldalukra esni, amelyről indultak. Ez a „hajlam” vagy részrehajlás azonban egészen elenyésző: mindössze 51% az esélye, hogy egy írással induló érme az írásra vagy egy fejjel induló a fej oldalára érkezzen. A modell bizonyítása valójában egyszerű, viszont nagyon időigényes, az Amszterdami Egyetem kutatójának vezetésével zajló kísérlet alatt emiatt több különböző szakaszban és módszerrel végezték a pénzfeldobást: egyrészt öt egyetemi hallgató a szakdolgozati projektje részeként egyenként körülbelül 15 ezer (összesen 75 036) érmefeldobási eredményt gyűjtött be, másrészt egy maraton keretében 35 ember 12 órát töltött pénzfeldobással, aminek során 203 440-szer dobták fel az érméket, végül egy Twitteren közzétett felhívás révén további 72 281 alkalommal végezték el a pénzfeldobást. Az összegzés szerint a modell szerint megjósolt jelenség, az úgynevezett egyoldalú részrehajlás valóban létezik, vagyis valamivel valószínűbb, hogy az érme a feldobás után ugyanarra az oldalára esik, mint amivel indult.

Az Ig Nobel Tanácsának döntése alapján ez a felfedezés az idei Valószínűségi kategória első helyét nyerte el abban a mezőnyben, ahol a tudósok a legkülönfélébb vizsgálatok során fedik fel a világ eddig nem annyira ismert részleteit. Egy 1941-es kutatás arra kereste a választ például, hogy a tehenek hátára helyezett macskák ijesztgetése milyen hatással van az állatok tejelésére, egy másik, 2022-es tanulmány pedig arra derített fényt, hogy a valódi növények időnként imitálják a melléjük helyezett műnövények formáját.

20240923_tma_6_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2024/09/15/veszekedes-ot-masodperc/

5 másodpercre van szükség a békésebb vitákhoz

Senki számára nem újdonság, és biztosan mindenki hallotta már a jó tanácsot, hogy érdemes magunkban tízig elszámolni, mielőtt válaszolunk egy provokatív kijelentésre, ezt most tudományosan is bizonyították a skót kutatók.

A hétköznapi viták gyakran agresszív veszekedéssé fajulhatnak, azonban van olyan módszer, amellyel ez a stádium megelőzhető. A skót St. Andrews Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a veszekedő párok, ha öt másodpercnyi szünetet tartanak vitatkozás közben, akkor a vita nem válik agresszívvá. A pszichológus szakemberek 81 pár segítségével végeztek kísérleteket, melyek bebizonyították, hogy azzal, hogy a vitát 5 másodpercre megszakítják, lecsökkentik a negatív érzéseket és ezzel az agressziót is.

„Kézenfekvőnek tűnik a dolog, ám ez az első alkalom, hogy kísérletileg igazolhattuk azt, hogy csökkent az agresszió a beiktatott szüneteket követően. Az 5 másodpercnyi szünet a párok számára pontosan ugyanolyan hatásos volt, mintha 10-15 másodpercre függesztették volna fel a vitát. Ez pedig azt jelzi, hogy még a legkisebb szünetek is segítenek elsimítani egy nézeteltérést” – magyarázta Annah McCurry, a vizsgálat vezetője.

A kutató szerint ezek a szünetek, amelyek hatékony „trükkök” a negatív érzelmek csökkentésére nemcsak olcsóbbak, mint párterápiára járni, hanem könnyen beiktathatók a mindennapos életbe is.

A kutatás során egy versenyszerű játék segítségét vették igénybe. A játék egyes meneteinek győztese egy saját maga által meghatározott hosszúságú és erősségű hanghatással büntette játékpartnerét, mintha csak a másik fülébe trombitálna.

A szakértők a párokat azok tudta nélkül két csoportba sorolták: egyik csoport azonnal trombitálhatott, míg a másik csak akkor, ha eltelt néhány másodperc. Minden pár 30 játékot játszott végig, a reakcióikat pedig 360 fokos kamerákkal rögzítették.

A kutatók azt vették észre, hogy a párok tagjai egymáséhoz hangolták a saját agresszivitásukat, azonban a beiktatott kis szünetek ezt a megtorlás-szerű agressziót megfékezték, gyengítették. A csapat szerint ezzel a módszerrel megelőzhető, hogy a kisebb viták súlyos veszekedésekké fajuljanak.

„A módszer nem alkalmas a családon belüli erőszak megfékezésére, hanem a hétköznapi vitáik elfajulását előzhetik meg így a párok” – tette hozzá McCurry.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .