Az április 11-edikei műsor tartalmából…

20250407_tma_1_resz

“A XXI. századot az űrben fogják írni” – épül Magyarország űrközpontja, ahol egyedülálló műholdprogram alapjait teszik le

https://raketa.hu/husat-program-remtech-4ig

A Budapesttől fél órányira található Martonvásár apró település, ami leginkább a Brunszvik-kastélyról és a Beethoven Emlékmúzeumról lehet ismerős sokak számára, de hamarosan a helyzet megváltozhat: egy, a kisváros határában épülő, kevésbé cizellált, de annál jelentőségteljesebb épület vonhatja magára a világ figyelmét, ahol kelet-közép-európa egyik legfontosabb műholdprogramja valósul majd meg. Míg a kastély a szépemlékű múltnak állít emléket, addig a Remtech elnevezésű központ már teljes egészében a jövőt képviseli.

Innen kerülnek majd ki azok a saját fejlesztésű műholdak, amelyek az ország, és nemzetközi partnerek, akár a NATO, az Európai Unió vagy az Európai Űrügynökség földmegfigyelési és kommunikációs céljait segítik majd.

A műholdak alkotják azt a láthatatlan, de nélkülözhetetlen infrastruktúrát, aminek hiányában lehetetlenné válna a mindennapok megszervezése, a fejünk felett keringő űreszközök révén tudunk hatékonyan, nagy távolságokban kommunikálni, navigálni, a Földről megbízható térképeket készíteni, a műholdaknak köszönhetően jut el az internet a világ legeldugottabb pontjaira is, és a műholdas felvételek segítik a precíziós mezőgazdaságot, a katasztrófavédelem munkáját, a tudósokat a kutatásaikban, vagy éppen a katonai információgyűjtést. A műhold tehát mára alapvető szükségletté vált, Magyarország szerepét ezen a téren pedig nagyban erősítheti egy saját gyártóüzem működtetése, ahol az űreszközökkel kapcsolatos munkákat a teljes fejlesztési cikluson át tudják végezni. Egy, a Remtechnél jóval kisebb űrkutatási fejlesztő laboratórium és tesztlabor már 2018-ban megnyílt az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban, ahol szintén helyet kapott egy tisztatér, valamint egy nagy teljesítményű rázópad és egy, az űrbeli körülmények szimulálására szolgáló termovákuumkamra és klímaszekrény, de ez a labor még jelentősen kisebb kapacitással rendelkezett, mint a jövőbeli martonvásári űrgyár.

A projekt nem csak Magyarország, hanem egész Kelet-Közép-Európa legnagyobb, magánkezdeményezésben és magánfinanszírozásban megvalósuló műholdprogramja, és célja, hogy egy teljes műhold-konstellációt küldjenek fel és üzemeltessenek néhány éven belül.

20250407_tma_2_resz

Ígéretes a gyógyszer, amit a kokainfüggőség ellenszereként fejlesztenek

https://hvg.hu/tudomany/20250403_kokainfuggoseg-drog-elleni-gyogyszer-mavoglurant

Új esélyt kaphatnak a leszokáshoz a kokainfüggőségben szenvedők, ugyanis egy friss klinikai vizsgálat szerint ígéretes az első gyógyszer, ami a kokainhasználatot hivatott csökkenteni – írja a Gizmodo.

A kísérleti készítményt fejlesztő Novartis tudósai által vezetett kutatás II. fázisában 68, „kokainhasználati zavarban” szenvedő embert vontak be. A három hónapos vizsgálati időszakban a mavoglurant nevű gyógyszert szedők ritkábban használtak kokaint, sőt, hasonló hatás volt megfigyelhető az alkoholfogyasztásuk terén is.

Ugyan a Science Translational Medicine tudományos folyóiratban publikált eredmények még további validálást igényelnek, de mint a Gizmodo hangsúlyozza, a mavoglurant lehet az első gyógyszer, ami segíthet a kokainhasználati zavar kezelésében. A gyógyszert eredetileg a törékeny X-szindróma kezelésére fejlesztették ki, de a nagyobb klinikai vizsgálatoknál kiderült, hogy nem hatékony.

A készítményről ugyanakkor ismert, hogy blokkolja a mGluR5 nevű receptort, ami néhány tanulmány szerint szerepet játszik a különféle stimulánsokra adott jutalmazási válasz szabályozásában. A kutatók így abban bíztak, hogy a mavoglurant alkalmazható lehet a stimulánshasználati zavar kezelésében is.

A kapcsolódó vizsgálatban a kutatók 98 napon keresztül vizsgáltak ilyen függőségtől szenvedő embereket; egy részük a készítményt kapta meg, míg a többi alany a már említett placebót. A kokainhasználatot az önbevallás mellett vizelet- és hajvizsgálattal is figyelték. Így jutottak a bíztató eredményekre, és a vizsgálatok alapján még biztonságos is a gyógyszer; a mellékhatások kimerültek a fejfájásban, hányingerben és szédülésben.

Azt ugyanakkor fontos kiemelni a tanulmány szerzői szerint, hogy ez csak egy kisebb vizsgálat volt, az eredmények megerősítéséhez nagyobbakra van szükség

A világ legkisebb pacemakere kisebb, mint egy rízsszem

https://hvg.hu/tudomany/20250403_pacemaker-gyerekek-szivbetegseg-feny

Minden bizonnyal a világ legkisebb pacemakerét fejlesztették ki az amerikai Északnyugati Egyetem mérnökei. A szerkezet kisebb még egy rizsszemnél is, és olyan kialakítással rendelkezik, hogy egy fecskendőn keresztül is be lehet adni a betegnek.

A Nature című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint az eszköz egy puha, rugalmas, vezeték nélküli viselhető eszközzel párosítható, amit a beteg mellkasán kell elhelyezni. A termosztatikus készülék viselésekor figyeli az egyén szívverését, és szabálytalan szívverés észlelésekor fényimpulzust bocsát ki, amely képes áthatolni a bőrön és aktiválni a pacemakert.

A tervezésnél a legnagyobb kihívást a tápegység megtervezés jelentette. A csapat a kommunikációra használt antennarendszert kivette a tervekből, majd egy fényvezérelt rendszert tett a helyére, ami nemcsak növelte a készülék hatékonyságát, de drasztikus mértékben csökkentette is a méretét.

A másik nagy kihívást a tápegység elhelyezése jelentette. Ahelyett, hogy akkumulátort használna, az egész eszköz egy kis galváncellaként működik, ami elektromos impulzusokat generál két különböző fémelektróda és a testben lévő folyadék segítségével. A kémiai reakció előállítja a szükséges elektromosságot, amely ezután stimulálja azt.

A pacemaker egyik oldalán egy nagyon apró, fénnyel aktiválható kapcsoló teszi lehetővé, hogy a készüléket ki és be lehessen kapcsolni. Ezt a mellkasra helyezett eszköz a fény segítségével teszi meg. A készülék infravörös fényt használ, amely mélyen és biztonságosan hatol be a testbe. Amikor a viselőjénél veszélyesen alacsony pulzusszámot észlel, automatikusan elindít egy LED-et, amely a normál szívritmus ütemében villog, és ennek megfelelően aktiválja a pacemakert.

A szakemberek úgy vélik, az eszköz mérete miatt több is alkalmazható lehet a szív körül, így más szívproblémák is kezelhetővé válhatnak.

20250407_tma_3_resz

A távrepülés titkai: hogyan használják a madarak a termikeket?

https://gyartastrend.hu/cikk/a-tavrepules-titkai-hogyan-hasznaljak-a-madarak-a-termikeket

Egy nemzetközi kutatócsoport feltárta e légi mesterség szabályait, megmutatva, hogy a madarak hogyan optimalizálják repülésüket morfológiai jellemzőik – például méretük, formájuk, súlyuk – és a környezeti feltételek alapján.

A termikelés a természet egyik leghatékonyabb közlekedési módja, amely lehetővé teszi a madarak számára, hogy hatalmas távolságokat tegyenek meg minimális energiafelhasználással. De hogyan alkalmazkodnak a különböző fajok a felszálló légáramlatokhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki belőlük? Az iScience folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók átfogó GPS-adatbázist gyűjtöttek és elemeztek termikelő madarakról, és ezzel megerősítették a régóta fennálló aerodinamikai elméleteket. A csapat több mint száz egyed – köztük keselyűk, sasok és gólyák, összesen 12 faj – nagyfelbontású GPS-adatait integrálta az aerodinamika elveivel, így univerzális stratégiákat azonosítottak, amelyeket a madarak hosszútávú repülés során alkalmaznak hatékonyságuk maximalizálására.

A tanulmány egyik kulcsfontosságú felfedezése, hogy a madarak dinamikusan igazítják siklási sebességüket a termikek közötti szakaszokon a feláramlások ereje alapján. Ez az adaptív viselkedés lehetővé teszi számukra, hogy nagyobb távolságokat tegyenek meg kevesebb energiával – ami kulcsfontosságú a hosszútávú vonulás és a táplálékszerzés során.

A kutatók számos stratégiát azonosítottak, amelyeket a fajok a változó termikerősséghez való alkalmazkodásra használnak. Egyes fajok pontosan hangolják siklási sebességüket a termik erősségéhez, míg mások – például a fehér gólyák – viszonylag állandó sebességet tartanak fenn, feltehetően a csapatban való összehangolt repülés érdekében. Aerodinamikai jellemzőik optimálisak a vitorlázó repüléshez, így minimális magasságvesztéssel tudnak siklani.

A tanulmány egyik legfontosabb eredménye, hogy az alacsonyabb szárnyterhelésű madarak nagyobb alkalmazkodóképességet mutatnak a termikerősséghez. Az olyan fajok, mint a kicsi és könnyű testű, nagy szárnyfelületű sólyom, képesek szűkebben fordulni és gyengébb termikeket is hatékonyan kihasználni.

A kutatás eredményei a biológián túlmutatva inspirációként szolgálhatnak az autonóm vitorlázó robotok és drónok fejlesztéséhez is. Ha megértjük, hogyan igazítják a madarak repülési sebességüket és körözési sugarukat a termikerősség alapján, olyan robotrendszereket tervezhetünk, amelyek ezt az energiatakarékos stratégiát utánozzák.

20250407_tma_4_resz

Úttörő módszerrel repül az egyik legkisebb légi robot, ami valaha készült

https://raketa.hu/uttoro-modszerrel-repul-az-egyik-legkisebb-legi-robot-ami-valaha-keszult

A Berkeley Kaliforniai Egyetem mérnökei által kifejlesztett, kis méretű robot valójában nem nagyon hasonlít a bonyolult mechanikus szerkezetekre, amelyeket általában a robotokkal azonosítunk, mégis egyfajta robotnak tekinthető, ami ráadásul a jövőben fontos szerepet tölthet be orvosi vagy mezőgazdasági alkalmazási területeken. A robot különlegessége, hogy saját energiaforrás nélkül, mágnesek segítségével repül: a “testén” két mágnest helyeztek el, amelyek külső mágneses mező hatására a levegőbe emelik és pörgetik a szerkezetet. A rovarok által inspirált, mindössze 9,4 mm átmérőjű és 21 grammos objektum az egyik legkisebb légi robot, ami valaha készült, és továbbfejlesztett, valamint még jobban lekicsinyített verzióját a tervek szerint a mezőgazdaságban vagy éppen gasztroenterológiai vizsgálatok során, az endoszkópos vizsgálatok kiváltására lehet majd használni.

Már az emberek álmaiba is beszivárgott a mesterséges intelligencia

https://bitport.hu/mar-az-emberek-almaiba-is-beszivargott-a-mesterseges-intelligencia

Az Amerisleep által finanszírozott legújabb felmérés szerint a mesterséges intelligencia már minden ötödik ember álmaiban rendszeresen felbukkan az Egyesült Államokban, és az ilyen álmok többsége – nem meglepő módon – a vele kapcsolatos szorongásokban gyökerezik. Az amerikai matracgyártó rendszeresen közöl hasonló kutatásokat lényegében bármiről, amit egy memóriahabos ágybetéten csinálni lehet, így az alvásról és az álmokról is; ezúttal ezer fogyasztónak tettek fel kérdéseket az MI-vel és az álmaikkal kapcsolatban, nyomasztó képet festve a technológia indirekt hatásairól.

A válaszokból kiderül, hogy ötből egy amerikai már álmodott valamilyen módon az MI-ről, sőt az érintettek több mint 40 százalékával ez legalább havi rendszerességgel előfordul. Az arányok azonban a felmérés szerint nem egyenletesek a különféle demográfiai csoportokat tekintve. A megkérdezett Z-generációs vagy 1997 után született emberek közül például már minden negyedik álmodott életében legalább egyszer a mesterséges intelligenciáról.

A leggyakoribb félelem egyébként, ami az álmokból is visszaköszön, az nem meglepő módon az MI világ feletti uralma volt. Viszonylag gyakori az is, hogy valaki úgy beszélget álmában az MI-vel, mintha az egy személy lenne, és az sem ritka, amikor a munkahelyek technológia miatti elvesztése az álmok témája. Ez utóbbi egyre több munkavállalót foglalkoztat akkor is, amikor ébren van, ezért talán nem meglepő, ha sok mindenkinek az álmaiban is felbukkan.

A felmérésből persze az is kiderül, hogy a technológia hiába nyer egyre nagyobb teret az életünkben, a többség egyelőre nem látja szívesen a mesterséges intelligenciát a tudatalattijában.

20250407_tma_5_resz

Mit nevezünk generatív mesterséges intelligenciának, és hogyan működik?

https://www.adobe.com/hu/products/firefly/discover/how-generative-ai-work.html

Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol artificial intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A fogalmat legtöbbször a számítógépekkel társítjuk.

A generatív mesterséges intelligencia a meglévő adatokból betanult minták alapján új tartalmakat képes létrehozni. A generatív mesterséges intelligencia lenyűgöző képeket készít, költeményeket ír vagy akár programkódokat hoz létre, sőt akár olyan dalokat is megalkot, amelyek a megtévesztésig hasonlítanak a valódiakhoz.

A generatív mesterséges intelligencia nem csupán elemzi a meglévő adatokat, hanem új dolgokat hoz létre. Képzelje el, hogy arra kér egy MI-alapú csevegőprogramot, például a ChatGPT-t, hogy találjon ki egy jó szlogent egy új kávéforgalmazó vállalatnak. A csevegőprogram egy szempillantás alatt megvizsgálja több évtized kávéval kapcsolatos szlogenjeit, majd a következő ötlettel áll elő: „Minden korty erőt ad: kezdődjön jól a nap”. Első próbálkozásra nem is rossz.

A generatív mesterséges intelligencia alkalmazási területe azonban messze túlmutat a nyelven. Az MI például több millió sornyi DNS-adatot képes elemezni új fehérjék létrehozásához. Az egészségügyben a rákos betegek kezeléséhez is használnak generatív mesterséges intelligenciát, amely képes pontosan behatárolni a daganatokat a sugárkezeléshez. A művészek az Adobe Firefly és hasonló generatív mesterséges intelligenciák segítségével keresik az önkifejezés új módjait vagy gyorsítják fel a kereskedelmi célú alkotás folyamatát.

Miért olyan intelligens a generatív intelligencia?

A múltban a számítógépes alkalmazások csak akkor tudtak elvégezni egy feladatot, ha a programozók pontos utasításokkal látták el őket a szükséges műveletek végrehajtásához. Ezt hívjuk „programozásnak”. Habár a profi programozók lenyűgöző programokat képesek írni, a hagyományos alkalmazások csak arra voltak képesek, ami a programkódjukban szerepelt.

A generatív MI-alapú rendszerek rugalmasabbak, mert gépi tanulást alkalmaznak, így nem igényelnek valódi értelemben vett programozást. Ehelyett az ilyen rendszerek nagy mennyiségű adathoz kapnak hozzáférést. A gépek megtanulják felismerni az adatokban rejlő mintázatokat, és képessé válnak arra, hogy következtetéseket vonjanak le a tanultak alapján. (Ezt jelenti a tanulás a „gépi tanulásban”.) Fontos az adatkészlet mérete és minősége. Az MI annál jobban működik, minél jobb adatokon tanítják be.

20250407_tma_6_resz

Megváltozik az agy az okostelefon-elvonástól

https://ng.24.hu/tudomany/2025/03/24/okostelefon-agy-valtozas/

Vajon mi történik az ember fejében, ha nem mobilozhat? Egy nemrégiben elvégzett kísérlet ezt igyekezett feltárni azzal, hogy 25 fiatal (18-30 éves) alany okostelefon-használatát 72 órára erősen lekorlátozták. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy miként hat az agy jutalomközpontjára, illetve az alanyok figyelmére a mobilmegvonás. A kísérlet során az alanyok csak a legszükségesebb kommunikációra és munkára használhatták a telefonjaikat a három nap során (de nem vették el tőlük a telefont, vagyis ezt önmegtartóztató módon kellett elérjék).

Ezen időszak alatt a kutatók különféle pszichológiai teszteket végeztettek el az alanyokkal, és funkcionális MRI segítségével vizsgálták az agyi aktivitásukat. Ez utóbbi során háromféle típusú képet nézegettek az alanyok a teszt alatt: semleges (pl. tájkép, hétköznapi tárgyak), kikapcsolt mobilok, illetve aktívan használt mobilok fotóit.

Az MRI vizsgálatot a 3 nap leteltével megismételték. Ezek során nemcsak az egyes típusú képek látványa által keltett agyi aktivitást hasonlították össze, hanem az alanyok egyéni mobilhasználati szokásait, hangulatait és a vágyakozási szintjét is. Emellett megvizsgálták, hogy miféle változásokat mutatnak azok az agyi régiók, ahol a különféle idegi ingerületátvivők, mint a dopamin vagy a szerotonin aktívak.

Bár a kikérdezések során az alanyok nem számoltak be különösebb mobilozás utáni vágyról, az agyi aktivitásuk másról mesélt: 72 óra elteltével a korlátozott mobilhasználatot követően az anterior cinguláris kéreg (ACC) és a függőségek agyi területeként is funkcionáló nucleus accumbens régióiban megnövekedett aktivitást tapasztaltak.

Mindkét agyterület fontos a jutalmazás szempontjából és gyakran kapcsolják össze aktivitásukat a vágyakozással, valamint az impulzív viselkedéssel. Amikor az MRI vizsgálat során mobilok képeit látták az alanyok, e területek különösen aktívvá váltak.

Ez azt jelenti, hogy bár az alanyok nem számoltak be fokozott mobilozási vágyról, az agyukban egyértelműen erre mutató változások zajlottak.

A mobilmentes időszakban további változásokat is láttak a kutatók az alanyok agyában. Ha mobiltelefonok képét látták, a figyelemért, vizuális feldolgozásért és a motoros irányításért felelős területek mutattak eltéréseket. Ha bekapcsolt mobilok képét látták az alanyok, e központokban kisebb lett az agy aktivitása, amit a kutatók úgy értelmeztek, hogy a mobilmentes időszak végén kevésbé keltette fel az alanyok figyelmét a telefon látványa.

A kutatók arra jutottak, hogy már rövid idő alatt is változik az agy működése a mobiltelefonok megvonásával, különösképp azokon az agyterületeken, amelyek a vágyakozással és az önkontrollal függenek össze. Ez pedig azt jelzi, hogy a túlzó okostelefon-használat ugyanúgy befolyásolja az agyi aktivitást, a jutalmazó régiókat, mint például egyes drogok vagy akár az étel utáni vágyakozás. Ez akkor is érzékelhető, ha a rövid idejű megvonás az alanyok hangulatát, viselkedését még nem befolyásolja.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.