egyhangú igen a 2024-es budapesti paralimpiára!

A küldöttek egyhangúan támogatták a pályázat benyújtását a 2024-es budapesti nyári paralimpia rendezésére a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) rendkívüli közgyűlésén, melynek „Paralimpiát Budapestre!” volt a mottója.

Az olimpiai és paralimpiai rendezési szándékot szeptember 15-ig kell hivatalosan jelezni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB). „Nem véletlen a rendkívüli közgyűlésünk időpontja, napra pontosan egy év múlva lesz a riói nyári paralimpia megnyitója – kezdte ünnepi köszöntő beszédét Szabó László, az MPB elnöke. – Az elmúlt hónapok nehézségei után úgy gondolom, még éppen időben tudtuk rendezni a sorokat, rengeteg tapasztalatot szereztünk, a legfontosabb tanulság, hogy sokkal többet kell beszélnünk és egyeztetnünk egymással. Ez az időpont tökéletes a 2024-es budapesti paralimpiai rendezési szándék megerősítésére. A magyar paralimpiai mozgalom óriási lehetőséget kapott azzal, hogy Budapest is pályázik a játékok lebonyolítására.” „Az Európai Paralimpiai Bizottság (EPC) nagy örömmel fogadta, hogy Budapest benyújtja jelentkezését a 2024-es nyári olimpia és paralimpia megrendezésére – jelentette ki John Petersson, az EPC elnöke. – Az MPB és az EPC között nagyon szoros és jó a kapcsolat, szeptember 20-án az egri kerekesszékes vívó-világbajnokság alatt első ízben rendezzük meg integrált sportnapunkat, ami az integrációról, az elfogadásról szól. Korábbi paraúszóként és sportemberként azt tudom mondani, hogy hajrá Budapest, a rendezési jogért folyó versenyben pedig győzzön a legjobb!” Miguel Sagarra, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) elnökségének tagja azt emelte ki, hogy az olimpiát és paralimpiát egy egységként kell kezelni. „Nem véletlenül rendezik egy helyszínen az olimpiát és a paralimpiát, annyi a különbség, hogy az olimpia van előbb, egyébként egy egységként kell tekinteni a két világeseményt. A paralimpia megváltoztatja az emberek, a társadalom gondolkodását, sokkal elfogadóbb, toleránsabb a társadalom azokban a városokban, ahol rendeztek paralimpiát. A kandidálás során a jelentkezőknek figyelniük kell arra, hogy egyformán kezeljék az olimpiát és a paralimpiát.” Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke a NOB Agenda2020 programjának jelentőségére hívta fel a figyelmet. „A NOB felismerte, hogy a közepes nagyságú városoknak is meg kell adni az esélyt az olimpia és paralimpia megrendezésére, az Agenda2020 nélkül Budapest nem tudná benyújtani pályázatát. A MOB-nak és az MPB-nek azonosak a céljai, egymást segítve, támogatva van esélyünk a sikeres kandidálásra. A két szervezet között eddig is folyamatos volt a párbeszéd, és ez így lesz a jövőben is, a MOB elismeri és támogatja az MPB szakmai törekvéseit.” Kiss Norbert, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat középpontjában az ember áll, a sportoló. „A magyar kormány 2010 óta több tízmilliárd forinttal támogatta a sport célú beruházásokat. A minél jobb körülmények biztosítása azt a célt szolgálta, hogy hozzájáruljunk a jó nemzetközi eredmények eléréséhez, az új létesítmények teljesen akadálymentesen készültek el, ezért parasportesemények megrendezésére is alkalmasak, és ez igaz lesz a jövőben elkészülő létesítményekre is.” Dr. Szeneczey Balázs, Budapest főpolgármester-helyettese a szurkolók jelentőségére hívta fel a figyelmet. „A 2004-es athéni nyári olimpia után Jacques Rogge, a NOB akkori elnöke azt mondta, hogy a magyar szurkolóknak is járna az aranyérem, olyan fantasztikus hangulatot teremtettek. Versenyzőinknek óriási élmény lenne a megszokott környezetben, hazai pályán küzdeni az érmekért. A főváros vezetése számára eddig is kiemelten fontos volt az akadálymentesítés.” Dr. Bienerth Gusztáv, az Olimpiai Védnöki Testület tagja kiemelte: Budapest már kandidált és egy alkalommal el is nyerte a rendezési jogot, csak akkor közbeszólt a világháború, és arra hívta fel a figyelmet, csak győzelmi céllal szabad harcba indulni a rendezésért. „Budapest megnyerte az 1916-os nyári olimpia rendezési jogát, de az első világháború miatt elmaradtak a játékok. Nem lehet az a célunk, hogy tapasztalatot szerezzünk, úgy kell benyújtani a pályázatot, hogy nyerni akarunk, csak a siker lehet elfogadható eredmény számunkra. Úgy kell felépíteni a létesítményeket, hogy azok a játékok után is hasznosíthatók legyenek, ne álljanak kihasználatlanul.” A közgyűlésen a horvát, a szerb és a szlovák paralimpiai bizottság elnöke is részt vett, ezzel is megerősítve, hogy a sikeres kandidálás nemcsak Magyarországnak és Budapestnek, hanem a közép-kelet-európai régiónak is kiemelten fontos. A 2024-es nyári játékok rendezési jogáért Hamburg, Párizs, Róma és Los Angeles jelezte, hogy harcba száll, de előfordulhat, hogy Baki és Toronto is kandidál.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .