A tudomány mai állása – pénteken 9-től

A május 23-adikai műsor tartalmából…

20250519_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250515_robot-sebeszet-3d-nyomtatas-emberi-bor-atultetes

Robot nyomtatja az emberi bőrt egy ausztrál kórházban

A jövőben szükségtelenné válhat a bőrátültetés az égési sérülést szenvedett betegeknél, egy új fejlesztés ugyanis képes lehet közvetlenül a sebre nyomtatni majd az emberi bőrt.

A világon egyedülálló kísérlet folyik a sydney-i Concord Kórházban. A betegek saját bőrsejtjeit felhasználva bioanyagokat lehet közvetlenül a sebre nyomtatni. Ryan Park, Új-Dél-Wales egészségügyi minisztere szerint a technológia óriási előrelépés lehet az eddig alkalmazott kezelési módokhoz képest, és jelentős mértékben javíthatja a betegek ellátását.

Az Inventia Life Science cég által kifejlesztett új megoldás a LIGŌ Surgical Robot nevű 3D-nyomtató segítségével nyomtat új bőrszövetet a betegek bőrmintáinak felhasználásával. A vállalat azt állítja, a LIGŌ képes a szövet minden rétegének rekonstruálására, ami lehetővé teszi a fiziológiás regenerációt, ez pedig elősegíti a gyógyulást, javítja az integrációt, és végső soron csökkenti, vagy teljesen szükségtelenné teheti a szövetátültetést.

Eddig öt beteg kapott nyomtatott bőrt, és további öt beteget vonhatnak be a vizsgálatba, mielőtt kiterjesztenék azt. Az egyik páciens, Rebecca Jane Torbruegge gokartozás közben égette meg a lábát, majd megkapta a kezelést. „Nagyon meglepődtem, hogy nem érzek fájdalmat. A legnagyobb problémám az volt, hogy hat napig mozdulatlan voltam” – mondta Torbruegge. A csapat úgy véli, hogy ez a fajta kezelés elősegítheti a gyorsabb felépülést, és csökkentheti a betegek fájdalmát.

A robotot jelenleg arra használják, hogy arra a sebre nyomtasson bőrt, amely az égési sérülés után az átültetés miatt keletkezik. A szakemberek pedig abban reménykednek, hogy a jövőben már átültetésre sem lesz szükség.

20250519_tma_2_resz

https://index.hu/techtud/2025/05/15/magyar-urutazas-kapu-tibor-hunor-halasztas/

Megvan az ok, amiért elhalasztották Kapu Tibor űrutazásának kezdetét

Hivatalos indoklást adott ki a NASA az Ax–4-es küldetés kezdetének elhalasztásáról, ami június 8-ra került át. A misszió eredetileg május 29-én kezdődött volna el. A Kapu Tibort is a soraiban tudó delegáció többek között orvostudományt támogató megfigyeléseket is végez majd a világűrben.

A NASA közleményben ismertette, hogy az Ax–4-es misszió a Dragon kapszula készenléte miatt csúszik, melynek küldetése tovább fog tartani a kelleténél. Korábban az űrhajónak a hajtóművével akadtak gondot, ami miatt az egészet szét kellett szerelni.

https://index.hu/tudomany/2025/05/15/magyar-urutazas-kapu-tibor-urkutatas-oltozek-evolucio-nasa/

A hátborzongató hely, ahol tényleg a ruha teszi az embert

A szkafanderek fejlődése az elmúlt hatvan évben szorosan együtt járt az űrkutatás alakulásával. Minden korszak és misszió újabb és újabb kihívások elé állította a mérnököket, akiknek nem csupán életben kellett tartaniuk az űrhajóst, de biztosítaniuk kellett a mozgás szabadságát, a hőháztartás szabályozását és a kommunikáció lehetőségét is – mindezt egyetlen ruhadarabon belül. Gagarin szerelése még olyan volt, mintha valaki papucsban ment volna hegyet mászni.

A hatvanas évek elején az első űrbe jutó emberek – Jurij Gagarin (1961), majd az amerikai Mercury- és Gemini-program (1959 és 1966 között) résztvevői – még olyan nyomásruhákat viseltek, amelyek leginkább repülőgép-pilóták felszerelésére hasonlítottak. Ezek főként a vészhelyzeti túlélésre szolgáltak, ha a kabin nyomása megszűnne, ám a hajóból kilépve semmilyen védelmet nem nyújtottak volna viselőiknek.

Az igazi áttörést az Apollo-program hozta, amely során az amerikai űrhajósok már le is szálltak a Holdra. Ez új dimenziókat nyitott az űrruhák tervezésében. Az Apollo felszerelései, különösen az A7L típus, már teljesen autonóm életfenntartó rendszert hordozott: a hátizsákszerű egységben oxigéntartály, hűtővízkeringés, kommunikációs egység és szén-dioxid-szűrők kaptak helyet. A ruha anyaga húsz különböző rétegből állt, köztük teflon, szövéses poliészter fólia és aramid-szálak biztosították a hőszigetelést. Erre nagy szükség is volt, hiszen a Hold felszínének extrém hőmérsékleti viszonyai vannak – a napos oldalon akár 120 Celsius-fok, az árnyékban akár mínusz 150 Celsius-fok lehet.

Eközben természetesen a versenytárs, a Szovjetunió is folyamatosan fejlesztette saját rendszerét. a Szojuz-programban kifejlesztett Sokol-ruha további változatai máig használatban vannak a Nemzetközi Űrállomásra tartó és onnan visszatérő űrhajósok körében. Ez a ruha nem alkalmas űrsétára, viszont a kabinban történő nyomásvesztés esetére védelmet nyújt. A ruha PVC- és alumíniumrétegekből áll, viszonylag rugalmas, és a hosszú űrutazások során kényelmes viselet.

A fentiekhez képest az amerikai EMU – Extravehicular Mobility Unit – mégis egy igazi technológiai mestermű. Ez az 1980-as években debütált a Space Shuttle-programban, és azóta is használatban van az ISS-en. Az EMU nemcsak oxigént és hűtést biztosít, hanem mozgásszabadságot is.

Az utóbbi évek azonban egy teljesen új korszakot nyitottak, a magánűrrepülés megjelenésével nemcsak a technológia, de a dizájn is előtérbe került. A SpaceX által fejlesztett Crew Dragon űrhajóhoz készített ruha – közismert nevén a „Starman suit” – már teljesen más szemléletet tükröz. Egyrészes, letisztult, jövőbe mutató formavilággal rendelkezik, és érintőképernyő-kompatibilis kesztyűkkel szerelték fel és a ruha fejlesztésében ehhez mérten hollywoodi jelmeztervezők is részt vttek.

20250519_tma_3_resz

https://ng.24.hu/termeszet/2025/05/15/allatkert-orangutan-kivancsi/

Kiváncsibbá tesz az állatkerti élet

A Max Planck Állati Viselkedéskutató Intézet mutatta be azt az új kutatást, melyben az eltérő helyzetekben élő orangutánokat figyelték meg. Az egyes majmok vadon, vagy állatkertben élők voltak, köztük kölykök és felnőttek egyaránt akadtak. A kutatók különféle, a majom számára ismeretlen tárgyakra adott reakciókat mérték fel.

A megfigyelések alapján az állatkerti orangutánok gyakrabban, összetettebb módon és többféleképpen vizsgálgatják a tárgyaikat, mint a vadon élő társaik. „Kimutattuk, hogy az állatkerti orangutánok nemcsak gyakrabban, de másképp is vizsgálták a tárgyakat” – mondta Isabelle Laumer, a kutatás vezetője. „Az volt igazán izgalmas, hogy amikor ugyanazon tárgyakat vizsgálták, az állatkerti egyedek sokszínűbben, többféle módon tették ezt, és nagyobb arányban használtak eszközöket, vagy manipuláltak egy időben több tárgyat.”

A kutatás eredménye is azt erősíti, hogy igencsak fontos az állatkerti állatok számára a változatos, sokszínű környezet. Egyúttal azt is jelenti azonban, hogy az állatkerti egyedekkel végzett kognitív tesztek valószínűleg fals adatokat adnak, mivel az állatkertekben élő állatok pont e sokféleség és hosszabb tanulási periódus miatt jobb képességekre tesznek szert.

https://ng.24.hu/termeszet/2025/05/14/afrikai-elefantok-dadusok-vigyaznak-a-borjakra/

Dadusok vigyáznak a fiatal elefántokra

Akár az embereknél, az elefántoknál is dadusok vigyáznak a kicsinyekre, amikor az anyjuk elfoglalt vagy segítségre szorul. Amint a National Geographic beszámolt róla, ezt a dadusi szerepkört néha a nagymamák és nagynénik töltik be, de még gyakoribb, hogy fiatal nőstények segítenek az anyáknak, akiknek saját utóduk még nem született. Ezek általában 15 évnél fiatalabb példányok, akikben megvan az anyai ösztön, nagyon szeretnek időt tölteni a borjakkal és gondoskodni róluk.

Ez a viselkedés nemcsak az anyák és a kicsinyek számára előnyös, de a dadusoknak is hasznukra válik, ugyanis fontos gyakorlatot szereznek az anyaság terén, amely később jól jön saját utódaik felneveléséhez. A dadusok akár szoptatják is mások utódait, még akkor is, ha nincsen tejtermelésük, hogy ezzel megnyugtassák a kicsiket.

Az elefántdadusok lehetővé teszik, hogy az anya időnként el tudjon szakadni kicsinyétől, például élelemkeresés közben, ráadásul egy veszélyhelyzetkor extra védelmet biztosít a borjak számára. Nemrég például bejárta az internetet egy videó, amelyen egy San Diego-i állatkert elefántjai szerepelnek egy 5,2-es erősségű földrengés bekövetkeztekor. A felvételen jól látszik, amint három idősebb nőstény védekező kört alkot két fiatal borjú körül, hogy biztosítsák épségüket.

20250519_tma_4_resz

Brutális mennyiségű energia generálható pusztán az esőből

https://raketa.hu/brutalis-mennyisegu-energia-generalhato-pusztan-az-esobol

A Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói egy új technológiát dolgoztak ki, amely az esővíz és a levegő keverékét használja az áram előállítására. A rendszer lényege, hogy apró, körülbelül 30 centiméter hosszú és 2 milliméter átmérőjű műanyag csöveken vezetik át ezt a keveréket – ezek méretükben tehát a leginkább szívószálakra emlékeztetnek. A módszer maga nem új: az eddigi próbálkozások során azonban a csöveken átfolyó víz felszíni polarizációt hozott létre, amely a töltéseket a cső falára „ragasztja”, és így gátolta az áramlást. Az új módszer újítása abban rejlik, hogy légbuborékokkal szakítják meg a víz folyamatos áramlását, amivel a természetes esőcseppeket utánozzák. Ez arra kényszeríti a töltéseket, hogy a vízcseppekkel együtt mozogjanak – és így elektromos áram keletkezik.

Kísérleti körülmények között a kutatók percenként 80 milliliter víz-levegő keveréket áramoltattak át egy csövön, ami 0,4 milliwatt energiát eredményezett. Amikor ezt a rendszert felskálázták – négy csövet használva – 12 kis LED-lámpát sikerült működtetniük, ami jól demonstrálja a koncepció működőképességét. A kutatók az energiaátalakítás hatékonyságát 10%-ra becsülték, vagyis a víz gravitációs energiájának ennyi része alakult át elektromos árammá.

Elméletben tehát mindez működik, és ha minden cső 0,4 milliwattot termel, és egy négyzetméteren 250 ezer cső is elfér, akkor ez elvileg akár 100 watt/négyzetméter teljesítményt is jelenthet.

Itt jön viszont a bökkenő: a vízigény. Ekkora teljesítményhez négyzetméterenként percenként 20 ezer liter vízre lenne szükség – ami körülbelül óránként egy kilométernyi csapadéknak felel meg. Összehasonlításképp, a leghevesebb viharok esetén is csupán 1 centiméter eső hullik óránként. Magyarán egy ilyen extrém esőzés nemcsak elképzelhetetlen, de súlyos károkat is okozna magában az infrastruktúrában (valamint minden másban is).

https://raketa.hu/budapestre-kulonleges-foldi-allomas-erkezik-ami-a-kvantumvilag-egyik-legrejtelyesebb-jelenseget-aknazza-ki-egy-fontos-problema-elharitasara

Budapestre különleges földi állomás érkezik, ami a kvantumvilág egyik legrejtélyesebb jelenségét aknázza ki egy fontos probléma elhárítására

A BME egymilliárd forintos beruházással száll be a műholdas kvantumkulcsszétosztó-rendszerek fejlesztésébe, amelyek a jelenlegi titkosítási módszerek helyett sokkal nagyobb biztonságot nyújtanak majd a poszt-kvantum érában.

A projekt lényege egy műholdas kvantumkulcsszétosztási-rendszer létrehozása, ami egy alacsony Föld körüli pályán keringő műhold és egy földi állomás között közvetíti a jeleket. A műholdas kulcsszétosztás nagy előnye az optikai kábeleken futó rendszerhez képest, hogy sokkal nagyobb távolságokban is működőképes. „A műholdas kvantumkommunikációs rendszernél az alacsony Föld körüli pályán, 300-800 kilométeres magasságban keringő műholdakkal nagyon nagy távolságokat le lehet fedni, ezért is fordul egyre több kutatócsoport figyelme a szabadtéri rendszerek irányába.” – mondta el egy korábbi interjúban Bacsárdi László, a BME Mobil Kommunikáció és Kvantumtechnológiák Laboratóriumának vezetője, a qtlabs szerint pedig a műholdak jelentik a leghatékonyabb módszert a globális kvantumkommunikáció elérésére a jelenlegi és rövid távú erőforrásokkal.

A Quantum Technology Laboratories egyik alapítójának, Rupert Ursin, kutatócsapatával együtt több rekordot is elért a kvantumos kísérletek terén: 2004-ben elsőként sikerült szabadtéren, tehát a laboratóriumon kívül fotont teleportálniuk – ehhez Bécsben, a Duna felett, 600 méteres távolságot hidaltak át a teleportáció során, majd 2007-ben 144 kilométer távolságba küldtek összefonódott fotonokat Tenerife és La Palma között.

20250519_tma_5_resz

https://index.hu/tudomany/2016/01/07/hidrogenbomba_es_atombomba_mi_a_kulonbseg/

https://www.origo.hu/tudomany/2025/05/meghalt-a-hidrogenbomba-feltalaloja

Meghalt a hidrogénbomba feltalálója

Május 13-án, 97 éves korában, New York állambeli Scarsdale-i otthonában elhunyt Richard Garwin amerikai fizikus, a hidrogénbomba feltalálója – számolt be róla a Meduza.

Garwin nevét a világ csak évtizedekkel később ismerhette meg mint a világ első hidrogénbombájának egyik fő megalkotóját – Teller Ede és Stanislaw Ulam elméleti munkái alapján. A mindössze 23 éves Garwin, akkor a Chicagói Egyetem oktatójaként, tervezte meg a bomba technikai kivitelezését az 1950-es évek elején.

Garwin szerepe hosszú ideig ismeretlen maradt a nyilvánosság számára, mivel az Egyesült Államok nukleáris programjai szigorúan titkosak voltak. Csak 1981-ben mondta ki Edward Teller nyilvánosan, hogy Garwiné volt a döntő érdem a bomba létrejöttében.

A hidrogénbombát termonukleáris bombának is szokták nevezni, és jóval pusztítóbb erejű az atombombánál, ami a maghasadás elvét hasznosítja – ezért nevezik ez utóbbit hasadóbombának is.

A hidrogénbombákban egy előzetes robbanás tömöríti össze a hasadóanyagot, a plutónium-239 izotópot. A plutónium melletti kis kamrába hidrogéngázt fecskendeznek. A robbanáskor fellépő hő és nyomás hatására a hidrogénatomok között fúzió lép fel. A fúziós folyamat neutronokat szabadít fel, ami a plutóniumizotópban további maghasadásokhoz vezet, és felerősíti a hasadási láncreakciót.

Röviden: ha a fejünkre dobják, a hidrogénbomba és az atombomba között semmi különbség nincs, leszámítva, hogy a hidrogénbomba több százszor, vagy akár ezerszer is pusztítóbb lehet egy sima atombombánál.

1984-ben, az Esquire magazinnak adott interjúban Garwin elmondta: „Soha nem éreztem, hogy a hidrogénbomba megalkotása lenne a legfontosabb dolog a világon – vagy akár az én életemben.”

Arra a kérdésre, hogy érzett-e bűntudatot, így válaszolt: „Úgy gondolom, a világ jobb lenne, ha a hidrogénbomba sosem létezett volna. De tudtam, hogy visszatartás céljára fogják használni.”

A bomba kifejlesztése után Garwin elhagyta az egyetemi világot, és az IBM-nél kezdett dolgozni. Itt több mint 40 évig, egészen 1993-as nyugdíjazásáig tevékenykedett. Az IBM-nél végzett munkája jelentős szerepet játszott:

• a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) kifejlesztésében,
• nagysebességű lézernyomtatók,
• valamint érintőképernyős monitorok létrehozásában.

Pályafutása során tanácsot adott hat amerikai elnöknek:

• Dwight Eisenhower
• John F. Kennedy
• Lyndon B. Johnson
• Richard Nixon
• Jimmy Carter
• Bill Clinton

20250519_tma_6_resz

Ki tudja megoldani Einstein rejtvényét?

https://raketa.hu/ki-tudja-megoldani-einstein-rejtvenyet-2

A legenda szerint a híres fizikus fiatal korában gondolta ki a következő fejtörőt. Bizonyíték nincs rá, hogy a rejtvény valóban tőle származik, de a megfejtése szórakoztató lehet. A rejtvénynek neve is van: Zebra rejtvény.

Akárki is legyen a fejtörő szellemi atyja, a lényeg, hogy a feladvány az elmúlt évtizedekben nagy utat járt be és már arra is használják, hogy számítógépes algoritmusok képességeit, konkrétan a kényszerkielégítési problémák megoldására való alkalmasságukat teszteljék a segítségével.

„Kényszer kielégítés fogalma alatt azt a megoldási folyamatot értjük, amelyben a különböző feltételeknek (kényszereknek) eleget tévő megoldást keressük.” – magyarázza Szabó István, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának munkatársa – „Egy kényszer kielégítési problémában az állapotokat egy változók (variables) halmaz értékei határozzák meg, és a célfüggvény a kényszerek (constraints) egy halmazát adja meg, amelyeknek teljesülniük kell.”

A feladvány különféle verzióiban a változók és a kényszerek valamelyest eltérnek, de mindegyik lényege, hogy a megadott információk alapján egy utcában lévő házak lakóit kell beazonosítanunk és egy háziállatot (néha zebrát, néha halat) megtalálnunk. Az 1962-es változat a következőképpen hangzik:

• Öt ház van
• Az angol a piros házban lakik
• A spanyolnak kutyája van
• A zöld házban kávét isznak
• Az ukrán teát iszik
• A zöld ház közvetlenül jobbra található az elefántcsontszínű háztól
• Az Old Gold cigarettát fogyasztó lakó csigákat tart
• A sárga házban Koolst szívnak
• A középső házban tejet isznak
• A norvég az első házban lakik
• Az a férfi, aki Chesterfieldet szív, a rókát tartó ember melletti házban él
• Kools fogyasztanak abban a házban, ami amellett a ház mellett található, ahol a lovat tartják
• Narancslét isznak abban a házban, ahol Lucky Strike-ot szívnak
• A japán Parliaments-et fogyaszt
• A norvég a kék ház melletti házban lakik

Ahogy a feladványból látható, az öt ház mindegyikében más nemzetiségű ember lakik, akik más típusú italt és cigarettát fogyasztanak, és másfajta állatot tartanak, mint a szomszédaik, a házak pedig más-más színűre vannak festve.

A feladat, hogy kitaláljuk, ki iszik vizet, és kinél van a zebra.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.