A február 20-adikai műsor tartalmából…

 

20260216_tma_1_resz

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/tech/bell-telefon-szabadalom-150-ev-okostelefon-kommunikacio/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Alexander_Graham_Bell

150 éve iktatták be Bell telefon-szabadalmát, amely alapjaiban írta át az emberi kapcsolatokat

Alexander Melville Bell (1819-1905) kidolgozott egy fonetikai rendszert, ami „visible speech” (‘látható beszéd’) néven fia, Alexander Graham Bell révén vált világszerte ismertté. A „visible speech” a siketek hangzóbeszédre tanításának kitűnő eszköze. Alexander Graham Bell 1868-70-ig apjánál dolgozott Londonban. 1871-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött. 1873 és 1877 között bostoni egyetem professzorként hangfiziológiát tanított.

Bell hitt az eugenikában, az örökletes siketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során (édesanyja is nagyot halló/siket volt) hallásjavító készülékekkel kísérletezett. 1875-ben ennek során jutott el azokhoz a felismerésékhez, amelyek a telefon feltalálásához vezettek. 1876-ban szabadalmat kapott találmányára, amit be is mutatott a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon. Ugyanazon a délelőttön, 1876. február 14-én egy másik feltaláló, Elisha Gray is bejelentette saját telefonkoncepcióját, ami évtizedes jogi csatározásokhoz vezetett, de a bíróságok végül Bell elsőbbségét szentesítették.

Bell még aznap este ezt írta apjának: „eljön a nap, amikor a távíróvezetékek úgy futnak be a házakba, mint a víz és a gáz — és a barátok anélkül beszélgetnek, hogy elhagynák otthonukat.”

Mégis innen indul az a kommunikációs forradalom, amely alapjaiban írta át az emberi kapcsolatokat. A telefon előtt az információ sebessége a lovakhoz, gőzmozdonyokhoz és távírókábelekhez volt kötve. A hang – maga az élő beszéd – legfeljebb a hangszálak hatótávolságáig jutott. Bell készüléke ezt a korlátot szüntette meg, először vált lehetővé, hogy két ember úgy beszéljen egymással, mintha egy térben lennének, miközben valójában kontinensek választják el őket. A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban az Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá.

20260216_tma_2_resz

https://qubit.hu/2026/02/11/eloszor-teszteltek-sikeresen-az-urhajot-amivel-kina-2030-ig-megvalositana-a-holdra-szallast

Először tesztelték sikeresen az űrhajót, amivel Kína 2030-ig megvalósítaná a Holdra szállást

Kína új generációs, Mengcsou nevű személyszállító űrhajója sikeresen landolt a kijelölt tengeri területen a szerdai repülési teszt során – írja a Hszinhua hírügynökség. Ez volt Kína első sikeres visszatérési kísérlete, amellyel az ország űrkutatói az emberes küldetésekre készülnek.

Ennek azért van jelentősége, mert a globális űrverseny részeként Kína űrhajósokat tervez a Holdra küldeni 2030-ig, illetve a Kínai Emberes Űrügynökség szerint a sikeres tesztelés a későbbi űrállomás-üzemeltetéshez is közelebb vitte a technológiai felkészülés folyamatát. Amikor a visszatérő kapszula körülbelül nyolc kilométeres magasságra süllyedt, összesen három, több mint 2400 négyzetméter felületű ejtőernyő csökkentette le annak sebességét 80 méter/másodpercről 10 méter/másodperc alá.

A Mengcsou holdűrhajó vészhelyzeti leválasztó rendszerét már tavaly júniusban elkezdték tesztelni, majd az űreszközzel földi repülési kísérleteket is végrehajtottak augusztusban. Ráadásul a szerdai teszt eredményeként a tengerbe visszaérkezett kapszula újbóli felhasználására is alkalmas állapotban maradt.

Kína holdra szállási törekvései nem egyedülállóak: az ázsiai ország méltó kihívójának, az Egyesült Államoknak az űrhajósai az Artemis–2 küldetés keretében kerülik majd meg a Holdat, jelen állás szerint márciusban. Ugyanakkor egyelőre az űrmisszió olyan technikai problémák miatt is tolódott már, mint a hidrogénszivárgás, ami miatt a legutóbbi próbálkozásnál a kilövésirányító rendszer automatikusan leállította a folyamatot.

https://telex.hu/techtud/2026/02/13/robottaxi-alkalmazott-ember-ajto

Ételfutárok csukogatják Atlantában a Waymo önvezető robotaxijainak nyitva hagyott ajtajait

A DoorDash nevű amerikai ételkiszállító platform futárjainak fizet Atlantában a Waymo azért, hogy az önvezető taxijaik folyamatosan tudjanak üzemelni, ugyanis a tervezéskor nem számoltak azzal, hogy az autó nem tud elindulni, ha az ajtaja nincs teljesen becsukva. Márpedig nincs mindig teljesen becsukva, megesik ugyanis, hogy az utasok csak behajtják – írja a Euronews.

A bizarr együttműködés a Redditen jelent meg először három napja, ahol egy futár kiposztolta, hogy összesen 11,25 dollárt, vagyis majdnem 3600 forintot kínált neki az alkalmazás, ha becsukja a Waymo egyik taxijának az ajtaját. A 404 Media a poszt után megkereste a cégeket, akik egy közös közleményben megerősítették, hogy Atlantában kísérleti programba kezdtek: a rendszer részeként a DoorDash sofőrjei értesítést kapnak azokban az állításuk szerint ritka esetekben, ha egy Waymo-jármű ajtaját félig nyitva hagyták a közelben. A Waymo több mint 1500 teljesen önvezető járművet üzemeltet San Franciscóban, Los Angelesben és Phoenixben az Egyesült Államokban.

20260216_tma_3_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260211_daganat-szemelyre-szabott-rakterapia-mutaciok-szte-ebx

Hogy válik láthatatlanná a daganat, és hogyan lehet láthatóvá tenni? Szegeden rájöttek valamire.

Az immunterápiák forradalmasították a daganatos betegségek kezelését, mégis régóta fennáll egy alapvető kérdés: miért reagálnak egyes betegek kiválóan ezekre a kezelésekre, míg mások alig vagy egyáltalán nem?

A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai szerint: a fehérjék szintjén megjelenő változások mindössze öt jellegzetes aminosav-csere mintázatba (amino acid substitution signatures, AAS) rendezhetők.

Juhász Szilvia, a HCEMM Rák Mikrobiom Kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint ez azt jelenti, hogy nem pusztán az számít, hány mutáció van egy daganatban, hanem az is, hogy ezek milyen típusú fehérjeváltozásokat hoznak létre, és ezek mennyire válnak az immunrendszer számára felismerhetővé.

Az immunrendszer a daganatsejteket elsősorban az általuk termelt, megváltozott fehérjetöredékek (neopeptidek) alapján ismeri fel. Ezeket a sejt felszínén az úgynevezett HLA-molekulák mutatják be az immunsejteknek. A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy az öt azonosított aminosav-csere mintázat nagyon eltérő mértékben vezet immunreakciót kiváltó neopeptidek kialakulásához.

Különösen az úgynevezett AAS4 mintázat bizonyult problémásnak: az ilyen mutációk által létrejövő fehérjeváltozások rosszul kötődnek bizonyos molekulákhoz, amik – a kutatók megfogalmazása szerint „őrszemként működnek”, így a daganat „láthatatlanná” válhat az immunrendszer számára.

A kutatás eredménye rávilágított az immunrendszerben meglévő egyéni genetikai különbségek jelentőségére is. A szerzők kimutatták, az hogy bizonyos őrszem molekulák – például az Európában gyakori HLA-B*07:02 – képesek lehetnek részben ellensúlyozni az alacsony immunogenitású mutációs mintázatok hatását, vagyis ugyanaz a daganat genetikai szempontból észrevehetőbb lehet az immunrendszer számára egyik betegnél, mint a másiknál.

Manczinger Máté, a HUN-REN SZBK Rendszerimmunológiai Kutatócsoportjának vezetője rámutatott, ez az eredmény erősíti azt a szemléletet, hogy az immunterápiák valódi személyre szabása csak akkor valósulhat meg, ha a daganat genetikai jellemzőit és a beteg genetikai hátterét együtt vizsgálják.

20260216_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260211_telekom-halozatkezeles-mesterseges-intelligencia

Hány órakor él egyszerre 130 ezer telefonhívás? Érdekes adatokat hozott nyilvánosságra a Telekom

A Telekom Magyarországon közel 6 millió mobileszközt szolgál ki, a rendszer csúcsidőben akár 130 ezer hívást is kezel egyszerre. Hogy ez, és a napi 2800 TB-nyi mobilos adatforgalom minél zökkenőmentesebben menjen át a hálózaton, a vállalat proaktív és prediktív megoldásokat is bevet.

Magyarországon a Telekom mobilhálózatán egyszerre akár 130 ezer hívás is bonyolódhat a csúcsidőszakokban, azaz délelőtt 10-11 óra és délután 16-17 óra között – derült ki a vállalat által szervezett sajtólátogatáson. Ez napi összesítésben 16,5 millió hívást jelent. A napi 2800 terabyte mobiladatforgalom pedig olyan, mintha 466 ezer ember megnézne online egy kétórás filmet HD-minőségben. Az adatforgalom az esti órákban tetőzik: 18:30 és 21 óra között a legintenzívebb.

A forgalmasabb területeken az ügyfelek készülékei akár több bázisállomáshoz is tudnak csatlakozni, így biztosítva a folyamatos rendelkezésre állást. Hasonlóan fontos a folyamatos áramellátás is: a cég több ezer telephelyén a tervezett vagy váratlan áramszünetek során akkumulátorok és megújuló energiaforrások is telepítve vannak. Kritikus helyzetben pedig telepített és mozgatható dízel aggregátorokkal segítenek rá az áramellátásra.

https://ng.24.hu/fold/2026/02/13/kinai-sivatag-takla-makan-faultetes/

Annyi fát ültettek egy kínai sivatagba, hogy szénelnyelővé vált

A Takla-Makán peremére ültetett növényekkel az elsivatagosodást próbálják lassítani. Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján a Kínában végzett tömeges faültetés a világ egyik legnagyobb és legszárazabb sivatagát szén-dioxid-elnyelővé alakítja – számol be a Live Science. Ez azt jelenti, hogy több szenet köt meg a légkörből, mint amennyit kibocsát. A Hszincsiang-Ujgur tartományban fekvő Takla-Makán 337 ezer négyzetkilométeres – Magyarországnál nagyjából 3,5-szer nagyobb. Magas hegyek veszik körül, amelyek az év nagy részében megakadályozzák a nedves levegő bejutását, így a legtöbb növény számára a térség túl száraz. Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor Kína erdőültetésbe kezdett a sivatag szélén, Yuk Yung, a Kaliforniai Műszaki Egyetem és a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa és kollégái most ennek hatásait mérték fel. „Először állapítottuk meg, hogy az emberi beavatkozás hatékonyan javíthatja a szén-dioxid-megkötést még a legszélsőségesebb száraz tájakon is, bizonyítva, hogy lehetséges a sivatagot szén-dioxid-elnyelővé alakítani és megállítani az elsivatagosodást” – mondta Yung. A Takla-Makán több mint 95 százalékát mozgó homok borítja, emiatt biológiailag nagyrészt üresnek tekintik. A sivatag az 1950-es évek óta nő a városok és a mezőgazdasági területek terjeszkedése miatt, az átalakuló környezetben pedig egyre több a homokvihar, ami talajromláshoz, elsivatagosodáshoz vezet. 1978-ban Kína elindított egy hatalmas ökomérnöki projektet az elsivatagosodás lassítása érdekében – erre Nagy Zöld Falként is hivatkoznak. 2050-ig több milliárd fa elültetését tűzték ki a Takla-Makán és a Góbi területén. Eddig több mint 66 milliárd fát ültettek el Észak-Kínában, az azonban vitatott, hogy ez segített-e a homokviharok mérséklésében. Korábbi tanulmányok már sejtették, hogy a Takla-Makán szénelnyelő lehet, ezekben a vizsgálatokban viszont a homok képességeire fókuszáltak. Ez az anyag azonban nem stabil szénelnyelő, mert a felmelegedéssel a homokban lévő levegő kitágul, ami kibocsátást eredményezhet.

20260216_tma_5_resz

https://ng.24.hu/termeszet/2023/09/20/kiderult-mik-a-rejtelyes-nyomok-a-tengerfeneken/

Kiderült, hogy mik a tengerfenéki nyomok

Tíz évvel ezelőtt egy tengeri felmérés során készültek videófelvételek, amelyek elemzésekor különös, patkó alakú nyomokat láttak a tengerfenéken.

Az új-zélandi NIWA tengerkutató intézet szakembereinek sikerült megoldaniuk az évtizedes rejtélyt: kiderült, mi is hozza létre a különös nyomokat.

A gránátoshalak (Macrouridae család) a tengerfenéken keresik élelmüket, és eközben az üledékbe nyomják az állkapcsukat. A fejük lenyomatait fedezték fel a kutatók a 450 méteres mélységben készült videókon!

Új-Zéland környezetében több mint 70 gránátoshal-faj él, a Világóceán mintegy 320 fajuknak ad otthont. Főként a kontinentális lejtőkön élnek, nagyságuk az alig arasznyitól a 2,2 méteresig változik.

https://telex.hu/techtud/2026/02/09/eladatlan-ruhak-okotervezes-rendelet-europai-bizottsag

Nem égethetik el mostantól a boltláncok az el nem adott ruhákat egy új uniós szabályzás szerint

Betiltják az eladatlan ruhák megsemmisítését, erről fogadott el egy új jogszabályt hétfőn az Európai Bizottság. A fenntartható termékek ökotervezéséről szóló rendelet (ESPR) keretében elfogadott szabályozás a hulladék mennyiségét és a környezeti károkat hivatott csökkenteni, emellett egyenlő versenyfeltételeket akarnak teremteni azoknak a vállalatoknak, akik fenntartható üzleti modellt alkalmaznak, írják közleményükben.

Európában minden évben az el nem adott, tehát használatlan textíliák mintegy 4-9 százalékát semmisítik meg: ez körülbelül 5,6 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással jár, ami gyakorlatilag megegyezik Svédország 2021-es teljes nettó kibocsátásával.

Az új szabályozás szerint a cégeknek minden információt nyilvánosságra kell hozniuk azokról az eladatlan ruhákról, ruházati kiegészítőkről és lábbelikről, amiket egyébként kidobnának.

A megsemmisítésük mostantól be lesz tiltva – ezzel arra akarják ösztönözni a vállalatokat, hogy a készletek kidobása helyett hatékonyabban kezeljék készleteiket, biztosítsák a visszaküldés lehetőségét, és vizsgálják meg, van-e lehetőség a viszonteladásra, az újragyártásra, az adományozásra vagy az újrafelhasználásra. A tilalom július 19-től vonatkozik a nagyvállalatokra: innentől számítva egy évük van az átállásra, a közepes vállalatokra pedig várhatóan 2030-tól vonatkozik majd a szabályozás.

20260216_tma_6_resz

https://24.hu/tech/2026/02/11/gps-mehek-uj-fejlesztes/

Méhek változtathatják meg a GPS jelenleg ismert formáját

Az eszközök energiahatékonyságán szeretnének javítani. Méhek inspirálták a GPS új fejlesztését – írja a TechSpot. A kutatók az eszközök óriási energiafelhasználását szeretnék csökkenteni.

A méhek a navigáció nagymesterei, saját „fedélzeti navigációval” rendelkeznek, amellyel meg tudják határozni helyzetüket az égbolt mintázatainak elemzésével és azok saját sebességükhöz viszonyításával. Ennek köszönhetően naponta többször oda-vissza utazhatnak a kaptárba anélkül, hogy eltévednének, miközben 10 billió műveletet dolgoznak fel, amelyhez legfeljebb 0,01 watt teljesítményt használnak fel.

Ezzel szemben áll egy Intel Core Ultra 285K csúcskategóriás processzor, amely több mint 300–500-szorosa egy átlagos méh súlyának és 10–15 wattot igényel ugyanennyi művelet elvégzéséhez.

Az InsectNeuroNano európai uniós projekt keretében a tudósok egy számítógépes chipen szeretnék lemásolni a méhek belső energiahatékonysági rendszerét, egy szuperhatékony kis navigátor reményében.

Ennek érdekében a hagyományosnál jóval kisebb nanofotonikus áramkörökkel kísérleteznek. Ezek elektromos jelek helyett fény segítségével továbbítják az adatokat – ami olcsóbb, gyorsabb és kevesebb energiát igényel. A végeredmény olyan speciális chipeket eredményezhet, amelyek képesek specifikus és hatékony feladatok végrehajtására.

A projekt szeptemberig tart, a kutatóknak eddig már sikerült laboratóriumi körülmények között létrehozniuk az első chipprototípust, amely a rovarok agyműködését utánozza. Mindennapi használatára azonban még várni kell: akár tíz évbe is telhet, mire szélesebb körben használható lesz.

 

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.