A március 20-adikai műsor tartalmából…

 

https://www.facebook.com/photo?fbid=1372811491543901&set=a.462888442536215

Nálunk állomásozik a Bell Geospace

Sokan észleltétek már a Pécs-Pogány Repülőtér felett ezt a különleges, klasszikus formájú repülőgépet. 3 év után ismét nálunk állomásozik a Bell Geospace nemzetközi kutatócsapata, és hoztunk nektek néhány izgalmas kulisszatitkot a munkájukról!

• Mit csinál ez a gép pontosan?

Ez a gép egy repülő „mérleg”. A kőzetek sűrűségét és tömegét méri a föld alatt, hogy segítsen feltérképezni új földgázmezőket, a jövő tiszta energiaforrásait (pl. geotermikus energia) vagy értékes ásványi kincseit.

• Bocsát ki valamilyen jelet?

Abszolút semmit! A műszer teljesen passzív: nem használ rádióhullámokat vagy röntgensugarat. Csak figyeli és rögzíti a bolygónk természetes adottságait.

• Miért látjuk néha furcsa időpontokban repülni?

A mérés annyira precíz, hogy a legkisebb szél vagy rázkódás is megzavarhatja. A csapatnak ezért meg kell várnia a tökéletes, rezdülésmentes időjárást – emiatt nem lehet előre megmondani, mikor szállnak fel.

• Hol dolgoznak?

A tényleges felméréseket az ország nyugati része felett végzik, nem lakott területeken.

A Bell Geospace kutatócsoportja egy rendkívül érzékeny technológiát, az úgynevezett Full Tensor Gravity Gradiometry (FTG)-t használja a föld alatti kőzetek vizsgálatára. A repülőgépük nem közvetlenül a kőzeteket „látja”, hanem a földfelszín alatti tömegeloszlás okozta apró gravitációs változásokat méri. A technológia alapja, hogy minden testnek van gravitációs vonzereje, és ez a vonzerő függ a test sűrűségétől.

Sűrűségkülönbségek: A föld alatti kőzetek, érctestek vagy olaj- és gázlelőhelyek sűrűsége eltér a környező kőzetekétől. Egy sűrűbb kőzetréteg (például egy érc telér) kicsit erősebben „húzza” maga felé a tárgyakat, mint egy kevésbé sűrű homokréteg. A mért adatokból bonyolult matematikai számításokkal (inverzióval) térképezik fel a föld alatti struktúrák alakját, mélységét és sűrűségét.

20260316_tma_2_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260312_alvasi-apnoe-kezelese-gyogyszer-szultiam-kutatas-alvasminoseg

Megtalálhatták a gyógyszert, ami kezeli az egyik legsúlyosabb alvászavart

Az alvási apnoét is kezelheti egy rohamgátló gyógyszer, állapították meg svéd kutatók.

Az alvási apnoé egy rendkívül veszélyes probléma. Az ebben szenvedőknek alvás közben felületessé válik a légzésük, vagy akár ki is hagyhat. A dolog hátterében a légutak elzáródása áll. Emberek milliói szenvednek ettől, de lehet, hogy most megtalálták rá a gyógyírt – méghozzá egy olyan gyógyszer formájában, ami már eddig is a piacon volt a rohamok megelőzésére.

A The Lancet című tudományos folyóiratban megjelent eredmények arra utalnak, hogy a szultiám hatékony lehet a probléma kezelésében, főleg azoknál, akik nem tolerálják a pozitív légúti nyomásterápiás (CPAP) készülékeket. Ráadásul csak napi egyet kell bevenni a gyógyszerből – írja a Gizmodo. A készítményt először az 1960-as években kezdték alkalmazni a rohamok megelőzésére. Manapság is sok európai országban használják, az Egyesült Államokban azonban sosem kapott zöld lámpát A gyógyszer a szénsav-anhidráz enzim gátlásával váltja ki a hatását – ez a légzésszabályozásban játszik szerepet. Hogy mikor és milyen formában alkalmazhatják majd a készítményt a probléma kezelésére, az egyelőre nem ismert. A kutatók most arra várnak, hogy az eredményeket megerősítsék hosszabb távú és nagyobb tanulmányokkal is.

https://hvg.hu/tudomany/20260312_miert-esik-a-macska-a-talpara-vizsgalat-kutatas

Megfejtették, miért esnek a macskák mindig a talpukra

Japán kutatók nem a fizika, hanem a biológia oldaláról közelítették meg a macskák talpraesésének kérdését, és úgy tűnik, sikerült választ találniuk a több mint 100 évvel ezelőtt felvetett kérdésre.

A tudomány már bő egy évszázada próbálja azt megfejteni, hogy a macskák miért esnek rendkívüli rendszerességgel a talpukra. Az első, ezzel kapcsolatos kutatási eredmény 1894-ben jelent meg, egy 2026-os vizsgálat pedig arra jutott, hogy ez a munka még mindig nem tekinthető befejezettnek.

A kérdéssel először Étienne-Jules Marey francia fiziológus foglalkozott, akinek sikerült fotókon megörökítenie, ahogy egy macska megcsavarodik a levegőben, hogy végül a talpára essen. Képei 1894-ben jelentek meg a Nature magazinban, az pedig, hogy az esés kezdeti pozíciójához képest más pozícióban ér földet, látszólag ellentmond a perdületmegmaradás törvényének. A törvény kimondja, hogy ha egy rendszerre nem hat külső forgatónyomaték – vagyis a rendszer elszigetelt –, akkor a teljes impulzusmomentuma (perdülete) időben állandó marad.

A kutatóknak majdnem egy évszázadba telt igazolniuk matematikailag, hogy egy macska képes átfordulni a levegőben teste különböző részeinek egymáshoz viszonyított elcsavarásával, lehetővé téve számára a forgást, miközben megőrzi az impulzusmomentumot. Bár ez részben választ ad a „hogyan?” kérdésére, a vizsgálatok nagy hátránya, hogy eddig leginkább a fizika irányából közelítették meg azt, a vonatkozó biológiai kutatások azonban elmaradtak

A most megjelent tanulmány, amelyet a The Anatomical Record című tudományos lapban jelentet meg, és a japán Jamagucsi Egyetem tudósai tollából származik, azt írja, a macskák rendkívüli landolási képessége legalább részben a gerincük mentén lévő rugalmasságbeli különbségeknek köszönhető. Ehhez megmérték az egyes szakaszok nyomatékát, forgási szögét, merevségét és azt a mozgástartományt, ahol minimális erőbefektetés szükséges a mozgáshoz.

A háti és az ágyéki szakaszok közötti különbség szembetűnő volt. A háti gerinc mozgástartománya körülbelül háromszorosa volt az ágyéki gerinc mozgástartományának, a háti merevség pedig körülbelül egyharmaddal alacsonyabb volt, mint az ágyéki gerincé. A macska gerince konkrétan csavarható.

20260316_tma_3_resz

https://24.hu/tech/2026/03/12/google-terkep-megujulas-valtozas-uj-funkcio/

Megújul a Google Térkép: teljesen átalakul a navigáció, és érkezik egy hasznos új funkció

Hatalmas változás előtt áll a Google Térkép, hiszen a Google bejelentette, hogy a népszerű szolgáltatás megkapja a Gemini-alapú Ask Maps funkciót, illetve az új Immersive Navigation fejlesztést. Utóbbi egy részletgazdag, intuitív 3D-s navigációs nézetet jelent, amely ötvözi az épületeket, a terepviszonyokat és az út részleteit. A fejlesztők szerint ez az új megoldás abban segít, hogy a felhasználó mindig pontosan tudja, éppen hol van, és mi a következő lépés a céljának mielőbbi eléréséhez.

A Google ígérete szerint ez az új nézet alkalmazkodik a felhasználó igényeihez: automatikusan ráközelít vagy távolít azokra a pontokra, ahol a legnagyobb figyelemre van szükség. Az Immersive Navigation szintén a cég saját fejlesztésű mesterséges intelligenciáját, a Geminit használja, ami elemzi az útvonalunk Utcakép-felvételeit, hogy a lehető legteljesebb képet alkothassa meg az érintett helyszínekről.

Fontos újítás továbbá, hogy a Google Térképben átalakul az alternatív útvonalak funkciója is, a jövőben a szolgáltatás igyekszik a korábbiaknál jobban kiemelni az egyes útvonalak előnyeit.

Ezek a változások március 12-én válnak elérhetővé az Egyesült Államokban, a következő hónapokban pedig a világ többi részén is elindul a hozzáférés, ami a mobilos alkalmazás mellett várhatóan érinteni fogja az autós rendszereket is.

A másik nagy újdonság az Ask Maps funkció. Ennek lényege, hogy a Google Térkép egy társalgási felületet biztosít a felhasználó számára, ahol a Gemini mesterséges intelligencia tudása használható a meglátogatni kívánt helyek feltérképezésére. Magyarán célzott keresések és szűrők használata helyett egyszerűen meg lehet kérdezni az MI-től, hogy „ma késő este a belvárosban leszek. Hol ihatok egy kávét este 8 után, ahol könnyű parkolni?”

https://24.hu/tech/2026/03/11/alibaba-mi-ugynok-kripto-banyaszas/

Elszabadult a mesterséges intelligencia, nekiállt kriptót bányászni és csempészni

Az Alibaba Group (a világ egyik legnagyobb technológiai és e-kereskedelmi vállalata) egyik technikai jelentése arról számol be, hogy a cég kódolási feladatok segítésére fejlesztett, Rome nevű mesterségesintelligencia-ügynöke túllépett az eredetileg meghatározott feladatkörén, és engedély nélkül kezdett kriptovalutát bányászni és titkos hálózati alagutakat építeni – írja a Cryptopolitan.

A jelentés szerint a fejlesztésért felelős csapat nem sokkal a Rome indítását követően olyan riasztásokat kapott a tesztelésre használt szerverektől, amelyek a belső hálózati erőforrásokhoz történő illetéktelen hozzáférést és kriptobányászatra utaló forgalmi mintázatokat jeleztek. Az ügynök a grafikus processzor számítási kapacitását kihasználva kriptobányászásba kezdett, illetve nekiállt lefejleszteni egy külső szerverhez vezető SSH-alagutat. Utóbbi azt a célt szolgálta, hogy a kitermelt kripto átcsempészhető legyen a tűzfalon túlra.

Az MI mindezt teljesen önállóan kezdeményezte, ugyanis az Alibaba csapata szerint egyetlen olyan utasítást/feladatot (promptot) sem kapott, amelynek az elvégzéséhez szükség lett volna a fenti műveletekre. Az esetet követően az Alibaba szakemberei nagy biztonságú adatszűrést kezdtek alkalmazni a hasonló MI-eszközök betanítási folyamata során, illetve megerősítették a tesztkörnyezetek védelmét.

20260316_tma_4_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2026/03/13/rovidlatas-oka/

Új magyarázatot találtak a rövidlátásra

Az elmúlt évtizedekben drámaian megnőtt a rövidlátók aránya, és ezt eddig a képernyő előtt töltött időhöz kötötték, ám a helyzet, mint oly sokszor, ennél bonyolultabb. A rövidlátók közelmúltban növekvő arányát leginkább a képernyő bámulásához kötötték, különösen a gyerekek és fiatalok körében.

Nemrégiben, a New York Állami Egyetem (SUNY) kutatói azonban új elmélettel álltak elő: nem konkrétan a képernyőhöz, hanem a gyengébb fényviszonyok közt töltött időhöz köthető a rövidlátás. A kutatók a Cell Reports folyóiratban számoltak be a kísérleteikről és felfedezésükről. Ezzel az is világossá vált, miért befolyásolja oly sok tényező azt, hogy miként alakul a rövidlátás.

A rövidlátás kialakulása ellen véd, ha több időt töltünk a szabadban, de rontja a helyzetet, ha hosszabb időn át olyan munkát végzünk, amelyben közelre kell figyelni. Az állapot romlását lassítani lehet speciális szemcseppekkel, multifokális szemüveggel, vagy épp a kontrasztot csökkentő optikákkal. Azt azonban eddig nem értették a szakemberek, hogy mindezek a módszerek miért is hatnak.

A kutatók kísérleteket végeztek rövidlátók (21 fő) és egészséges látásúak (13 fő) bevonásával. A résztvevők egyik szemükkel apró célpontot néztek, amelyet egy elektronikusan állítható lencsével időnként −5 dioptriával elhomályosítottak, majd újra élesre állítottak. Eközben a szemet követő eszközzel mérték, mennyire fordul be a másik, letakart szem és mennyire szűkül a pupilla. A célpont módosításával elkülöníthető volt a kontraszt hatása a puszta fényerő hatásától. A kutatók azt találták, hogy amint nőtt a kontraszt, annál inkább befelé fordultak a szemek, és annál jobban szűkült a pupilla. Ráadásul ezek a reakciók a rövidlátók esetében erősebbek voltak.

Amikor kültéren, erős fényben tartózkodunk, a pupillánk összehúzódik, hogy így óvja a retinát a túl sok fénytől. Amikor viszont gyenge fényviszonyok közt valami közeli tárgyat nézünk, akkor ugyan nem kell csökkenteni a fény mennyiségét, azonban a kép élességét javítja a pupillánk összehúzódása. Ez igen hasonló ahhoz, ahogyan a fényképezőgépben a rekeszelés működik. Vagyis, ha gyenge fényben közelre kell néznünk, akkor csökkentjük a retinánk megvilágítását.

20260316_tma_5_resz

https://raketa.hu/kinaban-megepult-a-valaha-volt-leghosszabb-mozgolepcso-ami-husz-percig-szallitja-az-embereket-video

Kínában megépült a valaha volt leghosszabb mozgólépcső, ami húsz percig szállítja az embereket

Csunkingban idén februárban nyitották meg a világ leghosszabb mozgólépcsőjét, amellyel összesen 20 perc alatt juthatnak fel egyik végéből a másikig az emberek, és a “végállomáson” 242 méterrel magasabban szállhatnak ki. A Shennü, vagyis Istennő Mozgólépcső ezáltal az egyébként legalább egy órás, izzasztó lépcsőzést élvezetes utazássá varázsolja, aminek során az emberek valóságos városnéző túrán érezhetik magukat, mivel a zárt mozgólépcső oldalsó falai üvegezettek. A 905 méter hosszú rendszer több részletből áll össze: a mozgólépcsőkön kívül 8 lift, és 4 horizontális mozgójárda is található benne, valamint gyalogos hidak, és kilátó teraszok, ahonnan belátni a várost és a Jangce folyót. A hegyoldalba épült város közlekedési problémáinak megoldása régóta terítéken volt már, de évtizedekbe telt, mire végül megvalósították az ötletet, és a tárgyalások során más technológiák, például a felvonók, siklók helyett a mozgólépcső rendszer győzedelmeskedett. Az Interesting Engineering leírása szerint a lépcsőt már használják az emberek, és egy-egy útért jelenleg 3 jüant, azaz 146 forintot fizetnek, de a végleges árazást majd később határozzák meg a hatóságok.

https://index.hu/tech/2013/01/16/120_eves_a_mozgolepcso/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mozg%C3%B3l%C3%A9pcs%C5%91

A mozgólépcső története

A mozgólépcső a hagyományos lépcsőnek olyan gépesített változata, ahol az embernek nem kell lépnie, mert a lépcsőfokokat motor mozgatja, így a szintkülönbség legyőzése egyszerűbb. Általában metróban és bevásárlóközpontokban (elvétve lakóházakban is) használják, az utazás, illetve a vásárlás megkönnyítése érdekében. Körülbelül 30 méter/perces sebességgel közlekedik, bár ez a különböző rendeltetésűeknél eltérhet.

Százhúsz éves az a közlekedési eszköz, amely naponta több százmillió embert szolgál ki, biztonságosabb, mint a repülő vagy a vonat, és még környezetbarátabb is, mégis szinte észrevétlen marad: a mozgólépcső.

Az első mozgólépcső, amelyet 1893. január 16-án mutattak be New Yorkban, még egyáltalán nem volt lépcső. A 13 méter hosszú pálya, amely a Cortlandt vasútállomásra érkező utasokat vitte fel a hat méterrel magasabban lévő emeletre, még lapos volt. A szállítóeszköz következő változata még hangos, lassú és túl nagy volt, de már mindennel rendelkezett, amivel a mai modern mozgólépcsők: a lépcsőrészletekkel és a lépcsővel együtt mozgó kapaszkodóval. Alkatrészei még fából voltak, szemben a mai modern változatokkal, amelyek többnyire fémből és gumiból készülnek. Működési elvük azonban szinte változatlan maradt. 1931-ben a budapesti Corvin Áruházban helyezték üzembe Magyarország első mozgólépcsőjét.

Mozgójárda: Működési elve azonos a mozgólépcsővel. A szállítófelülete a lépcsőfokok helyett azonban sík elemekből áll. Előnye, hogy könnyebb rajta nagyobb csomagokat, eszközöket (például babakocsit vagy bevásárlókocsit) szállítani. Hátránya a korlátozott meredeksége, emiatt hosszabb helyet igényel a beépítése.

20260316_tma_6_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260312_faradtsag-kognitiv-keszsegek-kave-szensavas-viz

Szeretné leküzdeni a fáradtságot? Ezt is ihatja kávé helyett

Japán kutatók arra voltak kíváncsiak, a kávé és az energiaitalok helyett érdemes lehet-e valami mást fogyasztani annak érdekében, hogy az ember éber maradjon. Úgy tűnik, igen.

Az e-sportolók gyakran fogyasztanak kávét vagy energiaitalt, hogy fenn tudják tartani a koncentrációjukat, ám ezek az italok nagy mennyiségben fogyasztva potenciális egészségügyi kockázatot jelentenek. A japán Cukuba Egyetem kutatói ennek kapcsán arra voltak kíváncsiak, hogy a szénsavas víz vajon képes-e elérni ugyanezt a hatást, csak egészségesebb formában.

Két külön alkalommal arra kértek 14 játékost, hogy három órán át játszanak egy focis játékkal. Egyik alkalommal szénsavmentes, másik alkalommal szénsavas vizet ittak a tevékenységük során. A kutatók a reakcióidők, a pupillaméret (ami a fáradtságot jelzi), a fizikai stressz és az önbevalláson alapuló fáradtság szintje alapján arra jutottak, hogy a kettő közül a szénsavas víz bizonyult a leghatékonyabbnak a figyelem fenntartása és a fáradtság minimalizálása kapcsán.

A Computers in Human Behavior Reports című tudományos folyóiratban megjelent publikációban a szakemberek azt írták, a sima vízhez képest a szénsavas víz jelentősen csökkentette a szubjektív fáradtságérzetet, valamint megakadályozta a pupilla szűkületét is. A pulzusszám, a vércukorszint és a nyál kortizolszintje ugyanakkor nem volt eltérő a két esetben.

A korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a szénsavas víz fokozza a teljesítményt bizonyos kognitív feladatok elvégzésénél. A feltételezések szerint ennek alapja az lehet, hogy a szén-dioxid hat a szájban található érzékszervi receptorokra, az úgynevezett „tranziens receptor potenciál” (TRP) csatornákra, amely fokozza az agy működését.

Bár a mostani vizsgálat nem kutatta az ok-okozati összefüggéseket, az eredmények arra jók, hogy megerősítsék: a szénsavas víznek valóban van hatása a kognitív funkciókra. Erre utal az is, hogy a játékosok kevesebb szabálytalanságot követtek el a játék alatt, miközben a védekezésük és a támadásaik intenzitása nem csökkent. A kutatók úgy vélik, az eredmények más olyan helyzetekben is hasznosak lehetnek, amikor szükség van a koncentrációra. Ilyen lehet például az autóvezetés.

 

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.