A tudomány mai állása – pénteken 9-től
A május 8-adikai műsor tartalmából…
20260504_tma_1_resz
https://hvg.hu/tudomany/20260430_szte-uj-szivkateteres-labor-magneses-kateternavigacio
700 magyar szívbeteg járhat jól Szegeden, ahol most nyílt meg egy példátlan szívkatéteres labor
Az országban egyedülálló szívkatéteres laboratóriumot alakított ki a Szegedi Tudományegyetem. A vizsgálati hely évente hat-hétszáz beteg ellátására alkalmas.
A mágneses katéternavigációval működő, elektrofiziológiai szívkatéteres beavatkozásokra alkalmas laboratórium megnyitása után az egyetemen öt műtőben tudják ellátni a szívritmuszavarban szenvedő vagy intervenciós kardiológiai beavatkozást igénylő betegeket.
Szili-Török Tamás, az SZTE kardiológiai centrumának igazgatója elmondta: Európában 35 helyen alkalmaznak robotizált navigációs technológiát, amelynek lényege, hogy a katéter irányítását nem mechanikus robotkarok végzik, hanem egy számítógép-vezérelt, külső mágneses tér szabályozza a katéter hegyének pozícióját. A páciens két oldalán elhelyezett külső mágnesek a mellkas térségében kontrollált mágneses teret hoznak létre. Erősségének és irányának változtatásával mozgatható a katéter hegye, amelyben három apró mágnes van – közölte a korábban a rotterdami Erasmus Egyetemen oktató professzor, aki egyike a világon legtöbb ilyen beavatkozást végző szakembereknek.
A robotnavigációs katéteres eljárást valamennyi szívritmuszavar kezelése során alkalmazzák, az eddigi eredmények alapján különösen kamrai ritmuszavarok esetén érdemes használni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a finoman és stabilan irányítható katéternek köszönhetően a hagyományos megoldáshoz képest alacsonyabb a szövődmények száma. A számítógépes rendszer lehetővé teszi, hogy a beavatkozást végző szakember az internet segítségével specialistákkal konzultájon.
A professzor szerint az új labornak komoly szerep jut a kutatásban, az eljárást a világon több helyen alkalmazzák az intervenciós kardiológiában, mert a mágneses térrel mozgathatók a többi között a beszűkült vagy elzáródott erek megnyitására szolgáló eszközök is.
20260504_tma_2_resz
https://qubit.hu/2026/04/28/miert-borult-teljes-sotetsegbe-az-iberiai-felsziget-egy-evvel-ezelott
Miért borult teljes sötétségbe az Ibériai-félsziget egy évvel ezelőtt?
Spanyolországban és Portugáliában is hosszú időre leálltak a villamosenergia-rendszerek 2025. április 28-án: Bár tavaly áprilisban a spanyol hatóságok azt kommunikálták, hogy a hirtelen változó extrém hőmérséklet okozhatta a rendszerek összeomlását, és vita alakult ki a megújuló energiaforrások bevonásával kapcsolatban is, a frissen publikált elemzés szerint az eseménynek ennél jóval összetettebb okai voltak:
A 60 millió embert érintő áramszünet miatt több repülőjárat is kimaradt, leállt a tömegközlekedés, nem lehetett bankkártyával fizetni, sem készpénzt felvenni. Az olyan kiemelt fontosságú intézmények, mint a kórházak a spanyol egészségügyi minisztérium szerint a kiegészítő villamos rendszerekre támaszkodtak a leállás idején.
A szakértők szerint számos tényező közrejátszott az ellátási krízis létrejöttében: ezek a feszültség- és meddőteljesítmény-szabályozás (ez a villamos hálózatok hatékonyságának növelését segíti) hiányosságai, az oszcillációk, azaz kilengések és a feszültségszabályozási gyakorlatok közötti különbségek, a gyors teljesítménycsökkenések, illetve az egyenetlen stabilizációs képességek voltak. A feszültségingadozás és az oszcillációs jelenségek után sok erőmű – különösen a napelemrendszerek – inverterei automatikusan leálltak, lekapcsolódtak a hálózatról, ami további lekapcsolásokhoz vezetett.
A testület ezek alapján azonosította az áramtermelők védelmi beállításinak és terveinek működését, illetve elemezték a helyreállítási szakasz lépéseit. Az esemény egyik súlyos kiváltó oka az volt, hogy az európai uniós rendszer üzemeltetési útmutatójában (SO GL) meghatározott 380–420 kilovoltos, harmonizált feszültségtartomány helyett a korábbi spanyol szabályok megengedték, hogy az áramszolgáltatók magasabb feszültségen működtessék a hálózatot. Így a generátorok 435-440 kV áramot is termelhettek, ami miatt a rendszerben túl kevés tartalék maradt, ráadásul a hálózatokat túl is terhelte az ilyen mértékű áram-előállítás. A másik komoly probléma a villamosenergia-rendszerben kialakuló oszcillációk nem megfelelő monitorozása volt: az elemzés egy olyan európai szinten összehangolt speciális technológiát javasol, amely gyorsabban képes jelezni az áramellátás problémáit.
20260504_tma_3_resz
https://sg.hu/cikkek/it-tech/165221/mi-szemuvegek-torhetik-at-a-nyelvi-falakat-a-szinhazakban
MI-szemüvegek törhetik át a nyelvi falakat a színházakban
A mesterséges intelligenciával működő szemüvegek új korszakot hozhatnak a dél-koreai színházak számára, amelyek abban reménykednek, hogy ezzel a technológiával áttörhetik a nyelvi korlátokat, és a K-pophoz hasonló globális sikert érhetnek el. A producerek és a kulturális döntéshozók egyaránt bíznak abban, hogy az új megoldás segít a koreai előadásokat világszerte közönség elé vinni. Az MI-alapú szemüveg működése: A felhasználó kiválaszthatja a nyelvet (koreai, angol, japán vagy kínai), beállíthatja a betűméretet, és azt is meghatározhatja, hogy a lencséken hol jelenjen meg a szöveg.
Amikor a fények kialszanak és a színészek beszélni kezdenek, egy MI-alapú program kulcsszavakat figyel, majd a megfelelő fordítást illeszti a párbeszédhez, így a néző zökkenőmentesen követheti az eseményeket a színpadon.
A szemüvegek technológiáját az Xpert Inc. nevű koreai startup fejlesztette ki, amely eredetileg hallássegítő eszközöket kívánt készíteni, majd tavaly módosította szoftverét színházi használatra. Az Owl nevű rendszerüket egy kínai partner integrálja a szemüvegekbe, amely a hardvert is gyártja.
https://hvg.hu/tudomany/20260429_muanyag-hulladek-feldolgozasa-hidrogen
Ráengedték a napfényt a műanyagokra, forradalom jöhet a hidrogén előállításában
Ausztrál kutatók egy olyan megoldást dolgoztak ki, amivel már szobahőmérsékleten is könnyen fel lehet bontani a műanyagok szénhidrogénláncait. Az ausztrál Adelaide-i Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a műanyagok lényegében hosszú szén- és hidrogénláncok. Az ausztrál kutatók a vizsgálatuk során arra jutottak, hogy speciális fotokatalizátor anyagok segítségével – amelyek a napfény hatására dolgoznak – viszonylag alacsony hőmérsékleten lehet feldarabolni ezeket a láncokat. Ennek köszönhetően a hulladékból viszonylag kevés energia segítségével lehet tiszta hidrogént előállítani, ami a zöld átállás egyik legfontosabb anyaga.
Egy tudományos lapban publikált tanulmány egyik szerint a közelmúltban végzett kísérletek azt mutatják, hogy a műanyag feldolgozásában óriási potenciál van. Mint ismert, nemrég amerikai kutatóknak sikerült üzemanyagot előállítaniuk belőle.
20260504_tma_4_resz
https://www.erdekesvilag.hu/15-even-belul-jon-az-airbus-elso-zero-kibocsajtasu-repulogepe/
15 éven belül jön az Airbus első zéró kibocsátású repülőgépe
Zéró kibocsátású, hidrogénmeghajtású repülőgépek tervezését jelentette be az Airbus. Az európai repülőgépgyártó vállalat 15 éven belül szeretné elindítani az első járatot. A hidrogénhajtású gépek működése során kizárólag vízgőz keletkezik. A tömeges használatuk előtt azonban még hatalmas infrastrukturális beruházásokra van szükség a repülőtereken.
Az Airbus három prototípust is bemutatott. Az első egy sugárhajtóműhöz hasonló műszaki megoldást alkalmazna, és 120-200 utast tudna szállítani maximum 2000 tengeri mérföld, azaz nagyjából 3700 kilométer távolságra.
A második prototípus légcsavaros turbinát használna, és inkább rövidebb utakra lenne alkalmas, maximum 100 utassal és 1000 tengeri mérföldes hatótávval. A harmadik gép törzse különlegesen széles, és egybeolvad a szárnyakkal, sokféle lehetőséget kínálva a hidrogén tárolására és a kabin kialakítására. A tervek szerint befogadóképessége és hatótávja az első prototípushoz hasonló.
https://www.erdekesvilag.hu/bakteriumok-es-cukorehseg/
Baktériumok és cukoréhség
Az édesség utáni ellenállhatatlan sóvárgás („craving”) nem pusztán gyenge jellem kérdése. Az utóbbi évek kutatásai egyre meggyőzőbben mutatják, hogy a bélben élő mikroorganizmusok – köztük bizonyos Bacteroides-fajok – aktívan beleszólnak abba, mennyire kívánjuk a cukrot. A 2022-ben indult megfigyelések 2024–2025 között jelentősen finomodtak: úgy tűnik, hogy a mikrobiális egyensúlytalanság a GLP-1 (glukagonszerű peptid-1) hormon jelátvitelét is érinti, és ezzel idegi jutalmazó köröket is modulál, amelyek a cukorfogyasztáshoz kapcsolódnak.
Különbség van az éhség és a sóvárgás között. A fiziológiás éhség energia- és tápanyaghiány jelzése, amelyet hormonális (ghrelin, inzulin, leptin, GLP-1, PYY) és idegi visszacsatolások finoman szabályoznak. A sóvárgás ezzel szemben specifikus inger – tipikusan gyorsan elérhető, magas cukor- és zsírtartalmú élelmiszerek – iránti vágy, amelyet a jutalmazási rendszer (dopaminerg pályák) túlhangoltsága és a bél–agytengely jelzései is felerősíthetnek. A sóvárgás így részben tanult viselkedés, részben pedig biokémiai és mikrobiális eredetű jelenség.
Tévutak és gyakori hibák
- „Cukormentes” ≠ kockázatmentes: egyes intenzív édesítőszerek nagy mennyiségben a bélrendszerre kedvezőtlen hatásúak lehetnek; a mértékletesség kulcs.
- Rost „szigetszerű” pótlása: csak porokkal, növényszegény étrend mellett kevésbé hatékony, mint a teljes ételek.
- Probiotikum „mindenre”: nem csodaszer; célzott, időben korlátozott kúraként, prebiotikummal kombinálva érdemes.
20260504_tma_5_resz
https://ng.24.hu/termeszet/2026/04/30/orangutan-hid-szumatra-video/
A kutatók egy indonéziai út fölé építettek hidat az állatok számára
Először sikerült kamerával rögzíteni, ahogy egy súlyosan veszélyeztetett szumátrai orangután lombkoronahidat használ egy út átszelésére – számol be a The Guardian. A felvétel komoly reményt ad a természetvédőknek. A hidat 2024-ben építették az indonéziai Pakpak Bharat körzetében, a Lagan–Pagindar út fölé. Az út fontos közlekedési folyosó az emberek számára, ugyanakkor áthatolhatatlan akadályt jelentett az erdei élőlények előtt. „A természetes átkelés gyakorlatilag lehetetlen volt a vadon élő állatok számára” – mondta Erwin Alamsyah Siregar, a hídépítésbe bekapcsolódott Tangguh Hutan Khatulistiwa természetvédelmi szervezet vezetője.
A Sumatran Orangutan Society (SOS) és helyi partnere két éven át figyelte kameracsapdákkal a hidat, remélve, hogy egyszer egy orangután is használni fogja, ám sokáig csak más állatokat észleltek. „Két hosszú év után végre megtörtént” – mondta Helen Buckland, a SOS feje.
A felvételen egy fiatal hím orangután látható, amint óvatosan rálép a hídra, félúton megáll, lenéz az alatta futó útra, majd továbbhalad az erdő felé. Ez az első dokumentált eset, hogy a faj ilyen mesterséges átjárót használ. A híd kulcsfontosságú lehet a helyi, mintegy 350 egyedből álló populáció számára, amelyet az út kettévágott: egyik részük a Siranggas Vadrezervátum, a másik a Sikulaping Védett Erdő területén él. A kis, elszigetelt csoportok miatt csökken a genetikai sokszínűség, ami hosszú távon a faj eltűnését okozhatja.
A szumátrai orangután a legnagyobb fán élő emlős – ideje több, mint 90 százalékát a lombkoronában tölti. Igen intelligens fajról van szó, kiváló térbeli memóriája lehetővé teszi, hogy új útvonalakat tanuljon meg az erdőben, ez magyarázhatja, hogy végül a hidat is elfogadta. A világon mindössze mintegy 14 ezer szumátrai orangután él a természetben, így a faj a legveszélyeztetettebb emberszabásúak közé tartozik. A mostani siker azt mutatja, hogy a jól megtervezett infrastruktúra segíthet összeegyeztetni a természetvédelmet és a beruházásokat.
Különleges átkelőhelyek, melyeket a vadon élő állatok megmentéséért építettek
Az 1950-es évek óta egyre több országban tűnnek fel a kifejezetten a vadon élő állatok számára építette átkelőhelyek, melyek évente akár több millió állat életét is megmenthetik. Az erdőirtás, illetve élőhelyük zsugorodása miatt a vadon élő állatok olykor az emberek által épített mesterséges környezetben kóborolnak. A táplálékszerzésüket és vándorlásukat sokszor forgalmas utak, autópályák, vasutak, csatornák, és elektromos vezetékek nehezítik, melyek miatt sajnos sok állat az életét veszti. A probléma megoldásának egyik módja, hogy “állathidakat” építenek a számukra, amiken keresztül biztonságosan átkelhetnek.
Az első ilyen átkelőt az 50-es években építették Franciaországban, s azóta többek közt Amerikában, Kanadában, Svájcban, Hollandiában és Németországban is sorra épülnek a hasonló átkelőhelyek, amik jelentősen csökkentik az emberi beavatkozás miatt bekövetkezett populációcsökkenést, sőt egyes esetekben megakadályozzák a vadállatok kipusztulását. Ezek, a sokszor növényekkel borított építmények őzeknek, szarvasoknak, medvéknek, teknősöknek, rákoknak, madaraknak, majmoknak és sok más állatnak a jelentik a biztonságos átkelést világszerte.
20260504_tma_6_resz
https://24.hu/tech/2026/05/01/remred-hold-moonrad-misszio-muhold/
Magyar űrmisszió indul a Holdhoz
A magyar irányítású MoonRAD misszió célja egy olyan műhold fejlesztése, amely a Hold körüli térségben nyújt kulcsfontosságú szolgáltatásokat. Az Európai Űrügynökség (ESA) a magyar REMRED Space Technologies-t kérte fel, hogy MoonRAD néven kutatási projektet indítson az ügynökség holdprogramjában. A program célja egy közel 300 kilogrammos, Hold körüli pályára szánt műhold fejlesztése. A műhold a Hold körüli térségben nyújthat kulcsfontosságú szolgáltatásokat, többek között kommunikáció, navigáció és űridőjárás-monitorozás terén. A projekt emellett a Hold környezetének vizsgálatára is fókuszál, különös tekintettel a sugárzási viszonyokra, amelyek kritikusak a jövőbeli űrmissziók szempontjából.
„A Holdért folyó globális űripari versenyben Európa jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe, de a kisműholdas technológia az a terület, ahol még megőrizhetjük versenyelőnyünket. Az ESA 2040-es stratégiája éppen ezért fókuszál az európai szuverenitásra és a dinamikus New Space vállalatok szerepére” – mondta Zábori Balázs, a REMRED Zrt. alapítója és szakmai vezetője. A program nemzetközi együttműködésben valósul meg, a REMRED partnereként pedig a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriuma felel a küldetés tudományos tartalmáért.
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Ezeket is olvassa el:
Intimrészek - szórakoztató rádióműsor két órában (szombaton 13 órától)
Közösségi szolgálat biztosítása diákoknak a Net-média Alapítványnál
MVGYOSZ. hírlevélműsor - kedden 8-tól
Zenei arculatváltás és online kívánságműsor a Hobby Rádióban
Hamarosan megszűnik a régi Ügyfélkapu, a Gépházban mutatjuk a teendőket
Intimrészek - szórakoztató rádióműsor két órában szombaton 13-tól
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
22°C







Vélemény, hozzászólás?