20260706_tma_1_resz

https://tudas.hu/gyenge-kezek-es-homalyos-latas-itt-a-telefontest-szindroma/

Gyenge kezek és homályos látás? – Itt a „telefontest-szindróma”

A legfrissebb tudományos eredmények szerint a napi több órán át tartó telefonbámulás megváltoztathatja a nyakunk formáját, ronthatja a látásunkat, károsíthatja a motoros készségeinket és csökkentheti az izomerőnket. Sokan még amiatt is aggódnak, hogy a technológia-vezérelt életmód több ráncot okoz. Ráadásul ezen fizikai problémák közül néhány idővel kognitív hanyatláshoz vagy más, komolyabb egészségügyi gondokhoz is vezethet. Ha ezt a cikket éppen a telefonján olvassa, nagy az esélye annak, hogy lehajtja a fejét, miközben a képernyőt nézi. Ez a „banyapúp” vagy „előretolt fejtartás” akár 27 kilogrammnyi nyomást is kifejthet a nyakára. Idővel ez károsíthatja a gerincben lévő porckorongokat, koptathatja az ízületeket, sorvaszthatja az izmokat, sőt, még a tüdőkapacitást is csökkentheti.

A speciális gyakorlatok – orvosi jóváhagyással – segíthetnek a probléma korrigálásában. De vannak egyszerűbb változtatások is, amelyeket akár már most elkezdhet: emelje magasabbra a telefonját! Pozicionálja a képernyőt szemmagasságba, ideális esetben körülbelül karnyújtásnyira az arcától.

Az okosóra és a gomba

Vannak viszont más bőrproblémák, amelyek miatt valóban érdemes aggódni – különösen az okosóra-rajongóknak, akik szinte soha nem veszik le a készülékeiket. A sötét, nyirkos környezet [mint az óra alatti terület] kiváló talaj az élesztőgombák számára, így irritációt vagy akár ekcémát is kaphatunk.

20260706_tma_2_resz

https://hu.wikipedia.org/wiki/Celsius-sk%C3%A1la

https://hu.wikipedia.org/wiki/Anders_Celsius

Hogyan fejezték ki 1000 évvel ezelőtt a levegő hőmérsékletét?

A Celsius-skála egy hőmérsékleti skála. 1742-ben javasolta Anders Celsius svéd csillagász, annak két végpontját a maihoz képest fordítva. A jelenlegi skálát először Jean-Pierre Christin használta 1743-ban (thermometer of Lyon), illetve tőle függetlenül Carl von Linné is hasonlót készíttetett 1744-ben (Linnaeus’ thermometer).

Anders Celsius (Ovanåker, Svédország, 1701. november 27. – Uppsala, 1744. április 25.) svéd természettudós, csillagász, a Celsius-skála megalkotója. A svéd és a berlini akadémia, valamint a londoni Royal Society tagja volt. Azon az Uppsalai Egyetemen tanult matematikát, fizikát és csillagászatot, ahol apja, Nils Celsius a csillagászat, nagyapja, Magnus Celsius pedig a matematika professzora volt. Igazi tudóscsaládba született. A családi hagyományokat követve Anders 1730 és 1744 között az Uppsalai Egyetemen volt a csillagászat professzora. 1736-ban a francia kormány őt és Maupertuist bízta meg a Tornea és Pello falu közti délkör megmérésével. 1740-ben megépíttette az uppsalai obszervatóriumot. Szorgalmazta, hogy a Julianus-naptár helyett Svédországban is a Gergely-naptárt vezessék be. Foglalkozott a Nap és a Föld távolságának meghatározásával, emellett fizikai és geofizikai kutatásokat is végzett.

1736–37-ben részt vett abban a francia kormány által támogatott expedícióban, amely Lappföldön, a sarkkör közelében mérte meg a délkör (hosszúsági kör) egy szakaszát. A svéd kormány egy századnyi katonát vezényelt a térségbe; ők végezték a kétkezi munkát a háromszögelési pontok kiépítésénél. A párhuzamos expedíció Peruban, az Egyenlítő közelében végezte el ugyanezt. Az eredmények összevetése bizonyította Newton elméletét, hogy a Föld nem tökéletes gömb alakú, hanem a pólusok mentén kissé lapított ellipszoid.

1737-ben tervezte meg meteorológiai méréseihez a ma is használatos, 100-as beosztású hőmérsékleti skálát, amit 1742-ben mutatott be a Svéd Akadémiának. Ezen a 0 még a víz forráspontja volt, és a 100 volt a fagypont; a skálát 1750-ben fordította meg Mårten Strömer svéd tudós, Celsius utódja. Más források szerint a mai skálát már korábban, Celsius halála körül is fordítva használták: az ún. „lyoni hőmérő”, amelyet Jean-Pierre Christin 1743-ban talált ki, már a francia forradalom előtt ismert volt. Más források szerint a skálát Celsius barátja, a botanikus Carl von Linné fordította meg 1744-ben.

A hőmérsékletet és az időjárást az alábbi közvetett módszerekkel és kifejezésekkel írták le:

• Leíró jelzők: A mindennapi életben csupán olyan kifejezéseket használtak, mint a „csípős hideg”, „fagyos idő”, „enyhe napok”, „hűvös szellő”.
• Mezőgazdasági és természeti megfigyelések: A korabeli krónikások, szerzetesek és utazók az időjárást a növények fejlődésével és a környezeti eseményekkel írták le. Például abból következtettek a melegre, hogy korán virágoztak a fák, vagy sikeres volt a szüret. A hideget pedig olyan eseményekkel dokumentálták, mint a befagyott a Tisza.
• Első kezdetleges eszközök (16. század vége): Bár 1000 évvel ezelőtt még semmi sem létezett, az 1590-es években Galileo Galilei megalkotta az első termoszkópot. Ez az eszköz még nem fokokban mért, hanem csupán megmutatta a hőmérséklet emelkedését vagy csökkenését a folyadék tágulása révén.

20260706_tma_3_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2026/07/04/puskaval-a-jegesmedvek-kozott-olivier-chastel-sarkvidek-interju/

25 éve kutatja a sarkvidéket

Egy francia biológus minden nyarát az északi sarkvidéken tölti, hogy egyetlen madárkolóniát tanulmányozzon. Különös munkája a tudományos kíváncsiság kielégítésén messze túlmutat, az egész világot érintő, veszélyes szennyező anyagok megértéséhez, és megfékezéséhez járul hozzá. Amíg sokan tengerparti üdüléseket szerveznek, Olivier Chastel nyaranta az északi sarkvidéki Spitzbergák szigetcsoportra utazik, ahol a hőmérséklet még ilyenkor is alig emelkedik fagypont fölé, és a nap hónapokon keresztül egyáltalán nem nyugszik le. A legtöbben nem éppen ilyen helyen képzelünk el egy nyaralást, de Olivier nem is pihenni jár oda – egy immár 25 éve tartó küldetést teljesít, ahová egy alkalommal Esther Horvath, a National Geographic fotósa is elkísérte. A norvégiai fennhatóság alá tartozó Spitzbergák Európa egyik legészakiabb területe. Népessége mintegy 3000 főre tehető, és körülbelül ugyanennyi jegesmedve él a környékén, ezért törvény írja elő, hogy a településeket kizárólag puskával felszerelkezve szabad elhagyni. Így Olivier minden reggel fegyver kíséretében indul munkára, megfigyelni a szigetcsoporton költő, esetenként Magyarországon is megforduló sirályféléket, a csüllőket. „Azért választottuk ezt a fajt, mert egyszerű a tanulmányozása. Kolóniákban él, könnyű megfigyelni és befogni a példányait. De valójában a szennyező anyagokra fókuszálunk, indikátorfajként használjuk a csüllőt, hogy megtudjuk, milyen vegyületek vannak jelen a környezetben, és hogyan hatnak azok az élővilágra- magyarázza a biológus a National Geographic magazinnak.

Hogy az örök vegyi anyagok egészen északon, a sarkkörön túl is jelen vannak, óriási probléma. A térség számos fenyegetett fajnak ad otthont, amelyeknek példányszáma az ilyen szennyező vegyületek hatására tovább csökkenhet. A csüllőket például sebezhető fajként tartja számon a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája, a PFAS-ok pedig bizonyítottan belejutnak a tojásaikba is, ezzel rontva szaporodási esélyeiket. Az örök vegyületekkel terhelt állatok ráadásul fontos táplálékforrást jelentenek a sarkvidéken, például Grönlandon élő emberek számára, akik így szintén kitetté válnak. Olivier kutatásai bebizonyították, hogy ezek az anyagok nemcsak a légkörben és az óceánáramlatok útján tudnak terjedni, hanem a vándorló állatok révén a világ legfélreesőbb helyeire is képesek eljutni, ami globális problémává teszi a szennyezést. Abban bízik, eredményei segíthetnek felhívni a figyelmet a káros vegyületek veszélyeire, és hozzájárulhatnak azok szigorúbb szabályozásához, esetleg betiltásához.

20260706_tma_4_resz

https://raketa.hu/szelturbinakbol-epulhet-uszo-falu

Leselejtezett szélturbinákból épülhet úszó falu

Az energiahálózatunk elavult elemei nemcsak hulladékokká válnak, hanem praktikus, élhető otthonokká is. A Blade-Made és a cepezed együttműködésével már megvalósult egy ilyen innováció: egy mini ház, amely egy szélturbina gondolájából készült, most pedig egy egész úszó falu készülődik.

Mi lenne, ha az energetikai átállásunkhoz használt anyagok az otthonainkká is válhatnának? És ha ugyanebből az anyagból a vízre is építkezhetnénk?

Ezt a két kérdést tette fel saját magának a Blade–Made és a cepezed cég, és nyomban el is kezdték kidolgozni a választ. Előbb a Blade–Made készítette el a Vattenfall-lal közösen a Nestle miniházat a 2024-es Holland Dizájnhétre. Ez volt az első az első tiny house, amit egy, az életciklusa végére ért szélkerékből alakítottak ki.

A művelethez a szélerőműveket telepítő Business in Wind készítette elő a Vestas V80 gondolákat. Ez a gondola a szélerőmű oszlopán lévő vízszintes kapszula, amiben normál esetben a fék, a váltómű, a generátor és a villamos vezérlés található, a végéhez pedig a szárnylapátok csatlakoznak.

A Vestas V80 torony 2 MW energiát állít elő, és 61,2 tonnát nyom. Ám most a következők a fő paraméterei: 35 m²-es kisház készülhet az eddig telepített mintegy tízezer ilyen típusú vagy nagyobb erőműből.

Az üvegszál erősítésű műanyagból készült gondolák egyszerre vízállóak és könnyűek, a belsejük pedig elég nagyok az emberek számára is – különösen a V80-as, és azt követő generációnál.

Odabent konyhasarok, fürdőszoba, hálószoba és nappali is van, természetesen villany és víz is, továbbá extra szigetelést is kap a gondola, így kényelmes és jól használható lesz, amellett, hogy minden holland építési előírásnak megfelel. Autonóm házként, közmű-hálózatok nélkül is működik majd napelemek és esővíz-gyűjtő segítségével, ugyanakkor rá is lehet majd csatlakoztatni a hagyományos hálózatokra. Miután egy normál teherautóval szállítható, a Nestle meglehetősen rugalmasan felhasználható, valós alternatíva az eldobott anyagok második életére.

Miért a Vestas V80?

Ezek a típusok Nyugat- és Észak-Európában ezekben az években érnek majd az életciklusuk végére, tehát óriási mennyiségű szélturbina (lapátok, gondola, torony, alapozás) újrahasznosításáról kell gondoskodni. A jelentős mennyiségű kiselejtezett anyag kezelése eleve kihívás, épp ezért segíthet, ha hulladék helyett értékes erőforrásként tekintünk ezekre.

A két kérdés közül az elsőre tehát már megszületett a válasz, de már dolgoznak a másodikon, azaz a vízre építésen is. A cepezed már tesztelte, hogy a szélturbina-lapátok működnek-e lebegő platformként, majd kifejlesztette az újrahasznosított lapátokon lebegő ház koncepcióját. Innen már csak egy lépés volt, és megszületett a lebegő gondolafalu gondolata.

Ahogy a cepezed írja, a körforgásos gazdaságra való tényleges átállás „nem technikai jellegű; inkább az a kulcsa, ahogyan az anyagokat szemléljük. Amint nem nevezünk többé hulladéknak egy dolgot, hanem erőforrásként tekintünk rá, teljesen új lehetőségek nyílnak meg előttünk. Az igazán fenntartható életmód nem a jobb mérnöki munkával kezdődik, hanem egy másfajta gondolkodásmóddal.

20260706_tma_5_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260705_uj-szuperszamitogep-flyer-us-air-force-afrl

24 óra alatt 500 évnyi munkát végez el az új számítógép, amit az amerikai légierőnél kezdtek el használni

Az amerikai légierő egyik legfontosabb új fegyvere nem egy rakéta, nem is egy új vadászgép, hanem egy számítógép lesz. Ez a szuperkomputer viszont unikum a maga nemében: olyan feladatokat tud majd egyetlen nap alatt megoldani, amelyekhez egy átlagos laptopnak 500 évre lenne szüksége.

Az Egyesült Államok Légierejének kutatólaboratóriuma (AFRL) üzembe helyezte az ohiói Wright-Patterson légibázison a Flyer nevű szuperszámítógépet, amely a Védelmi Minisztérium nagy teljesítményű számítástechnikai modernizációs programjához tartozóan, többéves munka rész.

A Flyer elsődleges feladata nem az, hogy közvetlenül irányítson fegyverrendszereket, ehelyett virtuális laboratóriumként olyan nagyméretű szimulációkat fog támogatni, amelyek a való világban nem lennének praktikusak, megfizethetetlenül drágák vagy egyenesen lehetetlenek lennének .

A szuperszámítógép technikai specifikációi tényleg lenyűgözőek: a rendszer körülbelül 186 ezer processzormagot, 800 terabájt RAM-ot és 18 petabájt tárhelyet tartalmaz. Az AFRL tisztviselői megjegyezték, hogy önmagában ekkora memóriakapacitás eléréséhez nagyjából kétmillió laptopra lenne szükség. E számokon túl a valódi értéket persze az mutatja, hogy mire képes valójában a gép. A katonai kutatók, mielőtt drága fizikai prototípusokat építenének, egyre inkább a digitális mérnöki tudományokra, a számítógépes folyadékdinamikára, a mesterséges intelligencia (AI) képzésére és a virtuális tesztelési környezetekre támaszkodnak. Több repülőgépterv kidolgozása vagy több ezer költséges repülési teszt elvégzése helyett digitálisan szimulálhatják ezeket a forgatókönyveket, és ha kell, gyorsan módosíthatják a terveket.

Különösen igaz ez a hiperszonikus fegyverek esetében. Az ötszörös hangsebességnél gyorsabban haladó eszközök esetében már olyan extrém fizikai jelenségek lépnek fel, amelyeket csak korlátozottan lehet vizsgálni a hagyományos szélcsatornás kísérletekkel. Ilyenkor a szuperszámítógép válik a kutatók legfontosabb eszközévé. Talán ezért is van az, hogy a Flyer fejlesztését kifejezetten hiperszonikus kutatásokkal, mesterséges intelligenciával és következő generációs repülőgépek tervezésével kapcsolják össze. A Flyer feladata lesz az is, hogy kiképezze a jövő AI-pilótáit: a segítségével tesztelik azokat az algoritmusokat, amelyek a pilóta nélküli, önvezető drónokat és vadászgépeket fogják irányítani éles helyzetekben. Mindez nagyon jól bele illik abba az elképzelésbe, hogy a korszerű hadviselésben már egyre kevésbé számít az, hogy kinek van több repülőgépe vagy rakétája, ehelyett jóval lényegesebb, hogy ki tud gyorsabban tervezni, szimulálni, modellezni és tanulni az adatokból.

20260706_tma_6_resz

https://qubit.hu/2026/07/03/na-ezt-tudja-a-szenzor-amit-a-futball-vb-labdajaba-epitettek

Na, ezt tudja a szenzor, amit a futball-vb labdájába építettek

Ha nem is minden idők, de az idei futball-vb eddigi legdrámaibb VAR-döntése született a magyar idő szerint péntek hajnali Portugália-Horvátország (2-1), egyenes kieséses mérkőzése. Portugália éppen a hosszabbítás legvégén szerzett egy fejes góllal 2–1-es vezetést. A hosszabbítás 103. (!) percében azonban a horvátok gólt szereztek, és úgy hitték, hogy egyenlítettek, amikor Mario Pašalić átadása után Joško Gvardiol közelről a kapuba juttatta a labdát. Az eufóriát azonban lehűtötte, hogy játékvezető jelezte, a VAR egy lehetséges lest vizsgál a támadás előkészítése során. A gólt pedig végül les miatt érvénytelenítették, így Portugália jutott tovább a nyolcaddöntőbe.

A találatot azért vették el, mert Pašalić lesen állt, mielőtt továbbpasszolta a labdát Gvardiolnak. Pašalić egy oldalról érkező beadás után tette középre a labdát. Amikor a beadást felé ívelték, még egyértelműen nem volt lesen. A labda azonban útközben egészen minimálisan hozzáért csapattársa, Igor Matanović fejéhez. Ez a szinte észrevehetetlen érintés azonban már elegendő volt ahhoz, hogy Pašalić leshelyzetbe kerüljön.

A labda egy portugál védőről is lepattant, és sokan azt hitték, „ellenféltől kapott labdáról” lesz szó, azonban ez az érintés nem számított, mivel nem szándékos játék volt. A horvátok számára különösen bosszantó, hogy Matanović érintését szabad szemmel szinte lehetetlen volt észrevenni – a korábbi világbajnokságokon pedig nagy valószínűséggel meg is adták volna a gólt.

Idén azonban a FIFA újítások sorát vezette be, többek között a Connected Ball technológiát is, és a mások mellett a CNN által is ismertetett közleményében most részletezte, mi történt a meccs drámai végjátékában. Ezzel pedig rávilágított a labdába szerelt csúcstechnológia szerepére.

A Trionda labdába épített érzékelők az idei világbajnokságon más meccsen is szerephez jutottak. A Svédország–Tunézia mérkőzésen például a svéd Mattias Svanberg gólját először les miatt érvénytelenítették, hisz úgy tűnt, hogy közvetlenül a szabadrúgásból érkezett hozzá a labda, amikor Svanberg valóban lesen volt. A labdába épített érzékelők azonban megmutatták, hogy a csapattárs, Alexander Isak a szabadrúgás és a kapura lövés között a lábujja hegyével minimálisan, de beleért a labdába. Szabad szemmel semmiképp, de a kamerafelvételek alapján sem lehetett volna egyértelműen megállapítani ezt az érintést. Mivel azonban az érzékelők pontosan meghatározták az érintés pillanatát, a VAR meg tudta állapítani, hogy az átadás Isaktól érkezett, nem pedig a szabadrúgásból, és amikor Isak hozzáért a labdához, Svanberg már nem volt lesen. A gól tehát érvényes volt.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41