20260803_tma_1_resz

https://www.agrarunio.hu/hirek/agrargazdasag/8910-ki-lesz-a-felelos-ha-elfogy-a-viz

Ki lesz a felelős, ha elfogy a víz?

A magyar fiatalok több mint háromnegyede szerint kifogyunk majd az ivóvízből, harmaduk pedig úgy véli, hogy ez hamarosan bekövetkezhet – derül ki a Bayer Barometer 2022 felmérésből. A szakember ettől nem fél, de kedvezőtlen folyamatokról ő is beszámol, és fontosnak tartja a pazarlás visszafogását.

Jogos a fiatalok félelme, még akkor is, ha Magyarországon egyelőre stabil az ivóvízkészlet, ugyanis a globális tendenciák nem ebbe az irányba mutatnak. Habár a Föld vízkészlete mennyiségi szempontból állandó, eloszlása egyenetlen, felhasználása pedig pazarló – mondta érdeklődésünkre Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Vízellátási és Csatornázási Tanszékének tudományos segédmunkatársa.

„Meglehetősen összetett problémával állunk szemben – szögezte le a szakember. – Klímaváltozás ide vagy oda, 1,4 milliárd köbkilométernyi víz van a Földön, és ez nem változik. Azonban az eloszlása sosem volt egyenletes. A klímaváltozás miatt pedig a szélsőséges időjárási anomáliák gyakoribbá és még szélsőségesebbé válnak. A megváltozó vízeloszlás következtében a Föld azon részei is egyre szárazabbá válhatnak, melyeken korábban elegendő csapadék volt.

2022 óta aszályos éveink vannak. Többfelé ivóvízhiány alakult ki, de emögött elsősorban nem vízkészletproblémák álltak. Az ivóvízkészleteinkkel továbbra sem állunk rosszul, hiszen ezek elsősorban mélységi vagy úgynevezett parti szűrésű, nagy folyóinkhoz köthető vízbázisok. Az éghajlatváltozás, az aszályos évek hatása sokkal inkább a sekély mélységű talajvízszint visszaesésében mutatkozik meg. Mivel ezek a vizek közel vannak a talajfelszínhez, jelentősen hatnak rájuk a meteorológiai körülmények. Ez érinti fájdalmasan a mezőgazdasági termelőket.”

Pazarló a rendszer

Goda Zoltán hozzátette: ami pedig az ivóvízellátást illeti, ott inkább az ütközik nehézségekbe, hogy a vízbázisokból kinyert vizet minimális veszteséggel juttassuk el a fogyasztókhoz. Most ugyanis a drága technológiával kitermelt vizet régi, 50-60 éves, elavult csővezetékeken (melyeket egyébként 30 évre terveztek) szállítjuk, ugyanis a vízművek anyagi forrás híján 2010 óta nem tudtak költeni ezeknek a rendszereknek a felújítására. Egész Magyarországon elöregedett a hálózat, sok a meghibásodás és igen jelentős a hálózati vízveszteség, mintegy 25 százalék, így rengeteg víz folyik el és vész kárba. Igaz, ezek ugyanoda jutnak vissza, ahonnét „elindultak”, tehát nem vesznek el, de a kinyeréshez és a tisztításhoz használt pénz igen.

„Persze hosszú távon a felszín alatti vízkészletek csökkenése kihat majd a vízbázisok állapotára is, de hogy ez mennyi idő, azt ma nemigen lehet megmondani – jelezte a szakember. – A témával foglalkozó kutatók és a szakma már régóta figyelmeztet erre az időzített bombára, ám a jobbnál jobb, tudományosan megalapozott tanulmányok gyakran süket fülekre találnak. A politikai döntéshozók sokat tehetnének a jövőnkért, ez idáig azonban ez jórészt megmaradt a szavak szintjén.”

Az NKE munkatársa arra is felhívta a figyelmet: mi, egyes emberek csak kisebb lépéseket tudunk tenni, de ezeket tegyük meg a saját érdekünkben. Például a gyepet, a kertet ne ivóvízzel öntözzük, inkább gyűjtsük az esővizet. Lehetőleg hajnalban locsoljunk, amikor alacsony a vízfogyasztás. Ha van otthon kerti medence, igyekezzünk gondot fordítani a víz minőségének megőrzésére, hogy ne kelljen benne hetente cserélni vizet. Ha az állam csak annyit tenne, hogy minden családi háznál ingyen biztosítana csapadékvízgyűjtő tartályokat, már az is sokat jelentene.

20260803_tma_2_resz

https://www.webbeteg.hu/cikkek/elsosegely/30649/hoguta-hosszu-tavu-szovodmenyei

Mikor van hőgutánk?

Kétségkívül lehet szeretni ezt az évszakot, ám nem árt tisztában lenni a meleg időjárás veszélyeivel. A napszúrás, a leégés viszonylag gyakran előfordul, ám létezik egy ennél sokkal veszélyesebb árta-lom is: a hőguta.

Hőgutáról akkor beszélünk, ha a hőháztartás összeomlása miatt a testhőmérséklet hosszú távon 39,5 fok fölé emelkedik (akár 41 fokig), a belső szervek károsodnak, kezelés nélkül halál is bekövetkezhet. Életveszélyes állapotról van tehát szó, mely azonnali kórházi ellátást, azaz mentőhívást igényel! A jelenség hazánkban nem gyakran fordul elő, ám már egyetlen hőgutának is hosszú távú, maradandó hatásai lehetnek.

Amerikában, ahol 2023-ban több mint 100 ezer ember került kórházba hőártalom miatt, a kutatók elkezdték alaposabban vizsgálni a hőguta hosszú távú hatásait. Ezen betegek adatait nyomon követve ugyanis feltűnt, hogy gyakrabban fordul elő náluk vese-, máj-, illetve szív- és érrendszeri betegség. Azóta néhány további vizsgálat is alátámasztotta a hőguta okozta kései szívelégtelenség és iszkémiás szívbetegség hőgutaszövődményként való létezését.

Újabb tudományos felfedezések szerint a hőguta hosszú távon a belső szervek mellett az immunrendszerre is hatással lehet. Néhány embernél megfigyelték, hogy a hőguta szövődményei az egész életükön át végigkísérték őket. Az immunrendszerük még évekkel a hőguta elszenvedését követően is másképp működött.

Érdemes szem előtt tartani, hogy a Föld hőmérsékletének folyamatos emelkedésével rendszeresebbé válhatnak a hőhullámok, amelyek a hőártalmak gyakoribb előfordulásához vezethetnek. Ajánlott elgondolkodni mindenekelőtt a megelőzés, továbbá a hőgutát követő preventív terápia lehetőségein, különösen a veszélyeztetett csoportok (sportolók, idősek és gyermekek) esetében.

A megelőzés érdekében fontos, hogy nyári melegben 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk a napon. Ügyeljünk a rendszeres, kellő mennyiségű folyadékfogyasztásra, lehetőleg tiszta víz formájában. Viseljünk könnyű, világos, természetes anyagú, jól szellőző ruházatot, napszemüveget és könnyű, széles karimájú kalapot.

20260803_tma_3_resz

https://telex.hu/techtud/2026/07/23/gyogyszer-rak-hatoanyag-injekcio-eloretores-engedely-tamogatas-betegek

Ígéretes rák elleni injekció van a piacon, de a magyar betegek egyelőre nagyon nehezen férhetnek hozzá

Ígéretesnek tűnik egy tüdődaganat esetében használható injekció, amit még nem engedélyeztek Magyarországon. Az érintett betegek egyedi méltányossággal juthatnak hozzá a gyógyszerhez, de ez hosszas adminisztrációt igényel. Az előrehaladott tüdőrákos betegeknek pedig nincs sok idejük a várakozásra.

De mi is ez az amivantamab hatóanyagú gyógyszer, és mi a jelentősége? A gyógyszer egy célzott daganatellenes készítmény, amit a nem kissejtes tüdőrák bizonyos genetikai eltérésekkel bíró formáinak kezelésére alkalmaznak. Az Országos Onkológiai Intézet az oldalán azt írja róla: a figyelem középpontjába került új terápiás lehetőség további előrelépést hoz az onkológiai ellátásban.

A sajtóban megjelent, hogy az amivantamab hatóanyagú rákellenes injekció példátlan eredményeket hozott egy 11 országra kiterjedő nemzetközi klinikai vizsgálatban. Az eredményeket az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) chicagói éves konferenciáján mutatták be. A vizsgálatban 102 olyan beteg vett részt, akinek fej-nyaki daganata volt – ez a rákos megbetegedések körében a hatodik leggyakoribb típus. Közülük 43 betegnél a daganat zsugorodott vagy teljesen eltűnt: 28 esetben jelentős méretbeli csökkenést figyeltek meg, míg 15 betegnél a daganat teljes egészében megsemmisült.

De hogyan éri el a szer ezt a kiemelkedő eredményt? A daganatsejtek felszínén gyakran olyan kóros fehérjék – növekedési receptorok – találhatók, amik a sejtek kóros szaporodását serkentik. Az amivantamab ezt a folyamatot különleges, kettős hatású stratégiával állítja meg: egyszerre blokkolja az EGFR- és a MET-receptornak nevezett két kulcsfontosságú szabályozó fehérjét, amik a daganat-sejtek növekedéséért és osztódásáért felelősek. Emellett aktiválja a szervezet saját védelmi rendszerét is: az immunsejtek felismerik és célzottan megsemmisítik a daganatot – írja az onkológiai intézet a honlapján.

Dank Magdolna, az intézet főigazgató főorvosa szerint az amivantamab hatóanyagú készítmény éppen azoknál a fej-nyaki daganatos betegeknél bizonyult hatásosnak, akik már kaptak kemoterápiát és immunterápiát is, de betegségük kiújult vagy áttétet adott. A készítmény már bizonyította hatásosságát tüdőrák esetében is, és megkapta az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának (FDA) engedélyét.

A kezelés mellett szól az is, hogy sok rákkezeléssel ellentétben az amivantamabot apró injekcióként adják be a bőr alá, nem pedig intravénás cseppentésként, így a kezelés gyorsabb és kényelmesebb, és sokkal könnyebben elvégezhető a járóbeteg-klinikákon. A klinikai vizsgálatokban a háromhetente egyszer alkalmazott kezelés legtöbb mellékhatása enyhe vagy közepesen súlyos volt.

Az onkológiai intézet szerint az amivantamab hamarosan itthon is megkaphatja a gyógyszerhatóság engedélyét. Az viszont még kevés, hogy egy gyógyszert engedélyeznek Magyarországon, ugyanis pontosan meg kell mondani, hogy milyen indikációknál lehet használni. Tehát hiába alkalmaznak egy készítményt, mondjuk, már más daganatos betegeknél, ha kimondottan arra a daganattípusra nincs engedélyezve, nem kaphatja meg automatikusan a beteg. Ezek az esetek mind külön eljárást igényelnek.

20260803_tma_4_resz

https://qubit.hu/2026/01/21/ensz-beleptunk-a-globalis-vizcsod-korszakaba

ENSZ: Beléptünk a globális vízcsőd korszakába

A világ belépett a „globális vízcsőd” korszakába – figyelmeztet egy új ENSZ-jelentés, amely szerint a vízkészletek túlhasználata és szennyezése emberek milliárdjainak életét veszélyezteti, és akár rendszerszintű összeomláshoz is vezethet, ami súlyos következményekkel járna a békét és a társadalmi stabilitást illetően. A jelentés megállapítja, hogy sok társadalom már régóta gyorsabban használja fel a felszíni és talajvízkészleteket, mint amilyen ütemben azok természetes módon megújulnak, miközben a hosszú távú víztározók – például a víztartó rétegek és a vizes élőhelyek – egy része helyrehozhatatlanul károsodott. A klímaváltozás pedig tovább súlyosbítja a helyzetet: olvadnak a víztározóként is szolgáló gleccserek, és egyre gyakoribbak az extrém száraz és csapadékos időszakok közötti hirtelen váltások.

A vízcsőd kifejezést azért vezették most be, mert a jelentés szerint sok térség már túlhaladt azon a ponton, ahonnan vissza lehetne térni a korábbi állapothoz. Így már nem egyszerű hiányról vagy válságról van szó, hanem csődről, ahogy azt a pénzügyi analógia is mutatja: a társadalmak tartósan több vizet fogyasztanak, mint amennyi fenntarthatóan járna nekik, vagyis többet „költenek”, mint amennyi „bevételük ” van.

Ennek következtében a Föld lakosságának mintegy 75 százaléka ma már vízhiányos vagy kritikusan vízhiányos országokban él, és körülbelül 2 milliárd ember tartózkodik olyan területeken, ahol a felszín süllyed a túlzott talajvíz-kitermelés miatt. A vízhez kapcsolódó konfliktusok száma 2010 és 2024 között nagyjából 20-ról több mint 400-ra nőtt, miközben olyan nagy folyók, mint az Egyesült Államokban a Colorado vagy Ausztráliában a Murray–Darling folyórendszer, egyre gyakrabban el sem jutnak a tengerig.

A világ nagy tavai közül minden második zsugorodott az 1990-es évek eleje óta, és egyre több város él át olyan válságos időszakokat, amikor átmenetileg elfogy az ivóvíz – többek között az indiai Csennai, a dél-afrikai Fokváros, a brazíliai São Paulo és az iráni Teherán is megtapasztalta már ezt az elmúlt években. A globális édesvíz-felhasználás mintegy 70 százaléka a mezőgazdasághoz kötődik, miközben a világ élelmiszer-termelésének több mint fele olyan térségekben zajlik, ahol a víztárolás csökken vagy bizonytalanná vált, ami a nemzetközi kereskedelmen keresztül az ellátásbiztonságot is fenyegeti.

A jelentés súlyos környezeti és városi károkat is felsorol: az elmúlt 50 évben az Európai Unió területével összemérhető nagyságú vizes élőhely tűnt el, miközben számos nagyváros süllyed – például az iráni Rafszandzsán évente 30 centiméterrel, az amerikai Tulare (28 cm), illetve Mexikóváros (21 cm). A vízcsőd egyik leglátványosabb jeleként a törökországi Konya mezőgazdasági térségben már több száz víznyelő jelent meg.

20260803_tma_5_resz

https://www.origo.hu/tudomany/2026/08/novenyek-oregedese-vegelgyengules?utm_source=hirnavigator&utm_medium=referral&utm_campaign=aggregator

A növények is elpusztulhatnak végelgyengülésben?

A növények élettartama rendkívül tág határok között mozog, hiszen a néhány hónaptól egészen a több ezer évig terjedhet. Az öregedés folyamata azonban előbb-utóbb mindenképpen lelassítja a sejtosztódást, ami végül megszünteti a növényi regenerációs képességet. Ezt az összetett folyamatot a genetika, a hormonális változások és a különböző környezeti hatások egyaránt befolyásolják.

Aki próbálkozott már kertészkedéssel, bizonyára megtapasztalta, hogy a növények számtalan okból elpusztulhatnak. A nem megfelelő mennyiségű öntözés, az elégtelen fény, a tápanyaghiány, valamint a különféle paraziták és betegségek mind drasztikusan megrövidíthetik az életüket. Bár kedvező körülmények között élettartamuk jelentősen meghosszabbítható, halhatatlanná sosem válnak. Hiába tűnik emberi léptékkel szinte észrevehetetlennek, az idő múlásával még a világ legidősebb fáinak állapota is elkerülhetetlenül romlik – írja az IFL Science. A növények egyedülálló módon képesek egészen a pusztulásukig folyamatosan növekedni.

C. Claiborne Ray 2018-as írása szerint emiatt az állatokkal összehasonlítva egyes fák szinte halhatatlannak tűnhetnek. Ebben a páratlan regenerációs folyamatban kiemelt szerep jut a merisztémáknak (osztódószöveteknek). Ezek a növény azon részei, amelyek sejtosztódásra képes, még nem specializálódott sejtekből épülnek fel. A bennük lévő őssejtek sokféle sejttípussá fejlődhetnek, így a növény szükség esetén képes megújítani vagy akár teljesen újranöveszteni az egyes részeit.

Gyakran előfordul például, hogy amíg egy fa egyik ága elhal, máshol friss hajtás jelenik meg. Emellett a gyökerek is a növény egész élete során képesek a növekedésre. Sergi Munné-Bosch növénybiológus szerint ezek a folyamatos megújulási mechanizmusok hatékonyan mérséklik az öregedéssel járó elhasználódást. A növények élettartamának azonban így is vannak fizikai és mechanikai korlátai.

20260803_tma_6_resz

https://hu.wikipedia.org/wiki/Energiat%C3%A1rol%C3%A1s

Az energiatárolásban van a jövő?

Az energiatárolás olyan eljárás, amelynek során az energia valamilyen fajtáját felhalmozzák annak érdekében, hogy egy későbbi időben hasznos munkavégzésre lehessen fordítani. Az energiatároló eszközt egyes esetekben akkumulátornak nevezik.

Az energia minden formája vagy potenciális energia (például kémiai, gravitációs vagy elektromos energia) vagy kinetikus energia (például a hőenergia). Az ébresztőóra potenciális energiát tárol (ebben az esetben a rugó megfeszítéséből származó mechanikai energiát), a galvánelem villamosenergiává átalakítható kémiai energiát tárol, mely például a számítógép belső óráját képessé teszi arra, hogy akkor is járjon, ha a számítógép le van kapcsolva a villamos hálózatról. A vízerőmű gátja a víztározóban felgyűlt víz potenciális energiáját tárolja olyan esetre is, amikor a folyó vízhozama nem szolgáltatna elegendő energiát a fogyasztás fedezésére. A fosszilis tüzelőanyagok, mint a szén és a kőolaj, az ősi napsugárzás energiáját tárolják. Még az élelmiszerek is amellett, hogy a szervezet regenerálásához szükséges anyagokat biztosítják, kémiai energia formájában tárolt energiaforrást jelentenek az élettevékenységekhez.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41