Semmit rólunk nélkülünk” – a MVGYOSZ. Javaslatai az Országos fogyatékosságügyi program első intézkedési tervéhez

Ezeken belül kiemelt figyelmet fordítanak azokra a jogszabálytervezetekre, illetve stratégiai dokumentumokra, amelyek hosszú távon határozzák meg a magyar fogyatékosságügy irányvonalait.

Előzmények

Az Országgyűlés 2025 decemberében fogadta el a 2026-2036 közötti időszakra vonatkozó Országos fogyatékosságügyi programot. A Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkársága nagyjából egy éve megkezdte az első középtávú intézkedési terv kidolgozását, amely végül nem került elfogadásra az áprilisi választások előtt, ezért az előző, eredetileg 2025. december 31-éig szóló intézkedési terv határidejét 2026. szeptember 30-ra módosították. A 2026 nyarán létrejött Szociális- és Családügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi és Akadálymentesítési Államtitkársága első feladatai között foglalkozik az első, mindössze tizenöt hónapra, 2027. december 31-éig szóló intézkedési terv előkészítésével, annak érdekében, hogy az 2026. szeptember 30-áig kormányhatározatként megjelenhessen a Magyar Közlönyben.

„Semmit rólunk nélkülünk” – mint általános alapelv

Az MVGYOSZ 2026 júliusában részletes szakmai javaslatcsomagot nyújtott be az első intézkedési terv tervezetéhez, amelyben nem csupán egyes pontok szövegszerű módosítására tettek javaslatot, hanem olyan szakmai szemléletet is képviselnek, amely hosszú távon hozzájárulhat a fogyatékosságügyi szakpolitika eredményesebb megvalósításához. Mindenekelőtt határozottan állást foglaltak amellett, hogy a program csak akkor érheti el célkitűzéseit, ha annak előkészítésében, végrehajtásában és értékelésében folyamatosan részt vesznek az országos érdekképviseleti szervezetek, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a fogyatékossággal élő emberekkel, és napi tapasztalatokkal rendelkeznek problémáikról, valamint a lehetséges megoldásokról. A javaslatcsomag egyik legfontosabb üzenete tehát a „Semmit rólunk nélkülünk” elv következetes érvényesítése.

Szintén általános javaslatként fogalmazta meg a szervezet, hogy a dokumentum a jövőben következetesen a „szemléletformálás” kifejezést használja az „érzékenyítés” helyett. Az MVGYOSZ. szerint ez a fogalom pontosabban fejezi ki azt a folyamatot, amely nemcsak érzelmi azonosulást, hanem ismeretátadást, tudatosítást és hosszú távú attitűdváltást is magában foglal.

Arra is felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy az elmúlt időszakban jelentős mennyiségű szakmai anyag, módszertani útmutató, kutatás és képzési segédanyag készült el hazai és európai uniós projektek keretében, kormányzati és civil szervezeteknél egyaránt. Indokoltnak tartják ezért, hogy pl. új képzési vagy szemléletformáló anyagok, módszertanok, kutatások és protokollok készítése előtt ezek felkutatása, felülvizsgálata és korszerűsítése mindenképpen történjen meg.

Korai segítség és egyenlő hozzáférés az egészségügyben

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos intézkedések között kiemelt jelentőségűnek tartja a szervezet a gyógyászati segédeszközök és a támogató technológiai eszközök NEAK támogatási rendszerének felülvizsgálatát. Ennek részeként az életvitelt segítő eszközök általános forgalmi adójának csökkentését javasolta, ami például a Braille-kijelzők és -nyomtatók esetében már korábban megvalósult. A szövetség álláspontja szerint ez az intézkedés hosszabb távon javíthatná számos életvitelt segítő eszköz hozzáférhetőségét.

A fogyatékossággal élő gyermekek egészségügyi ellátásának fejlesztéséhez fontosnak tartják a Vakok Általános Iskolája és a Gyengénlátók Általános Iskolája szakmai tudásának becsatornázását, valamint azt, hogy a védőnői és gyermekorvosi képzések kiterjedjenek a fogyatékossággal élő szülőkkel való megfelelő kommunikációra is. A betegjogok érvényesülése érdekében azt is javasolják, hogy az egészségügyi intézmények ne csupán a betegjogi képviselők elérhetőségét tegyék közzé, hanem más, a betegek által könnyen hozzáférhető információs felületeken is jelenjenek meg az érdekvédelmi szervezetek elérhetőségei.

A szakmai tapasztalatok hasznosítása az oktatásban

Az oktatási fejezetben következetesen azt képviseli a szervezet, hogy a látássérült gyermekek és fiatalok oktatásával kapcsolatos döntések során támaszkodni kell azokra az intézményekre, amelyek ezen a területen több évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek. Ennek megfelelően javasolták a Vakok Általános Iskolája és a Gyengénlátók Általános Iskolája bevonását a gyógypedagógiai hálózat, a pedagógiai szakszolgálatok és a szakértői bizottságok kapacitásainak és az iskolák hozzáférhetőségének felmérésébe, valamint a továbbképzések előkészítésébe.

Az MVGYOSZ számára kiemelt jelentőségű a vak és gyengénlátó diákok akadálymentes tankönyvekkel való ellátási rendszerének felülvizsgálata. Az adaptált tankönyveket 2021 óta jogszabályban meghatározott feladatként az MVGYOSZ készíti el valamennyi speciális és integráló iskola számára. A szövetség már a ’80-as évek óta biztosít akadálymentes tankönyveket a vak tanulóknak, így ezen a területen több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk. A támogatási rendszer bármilyen felülvizsgálata vagy átalakítása során nélkülözhetetlennek tartjuk részvételünket mind a folyamatok racionalizálásáról szóló döntések meghozatalában, mind az adaptált tankönyvek elkészítését támogató szakmai és technikai háttér jövőbeni biztosításában.

A szakképzések fogyatékosság-szempontú felülvizsgálata kapcsán kezdeményezték, hogy annak során külön figyelmet kapjanak azok a szakmák, amelyekben a fogyatékossággal élő emberek hagyományosan jelen vannak. A látássérült emberek esetében kiemelték a gyógymasszőr és rehabilitációs terapeuta képzéseket, amelyekben a vak és gyengénlátó munkavállalók jelenleg nem tudnak érvényesülni.

A foglalkozási rehabilitációs rendszer felülvizsgálata

A szövetség álláspontja szerint a jelenlegi foglalkozási rehabilitációs rendszer felülvizsgálatával és esetleges átalakításával kapcsolatos intézkedések akkor lehetnek eredményesek, ha azok kialakításában részt vesznek mind az érdekképviseleti, mind a rehabilitációs és munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó szakmai szervezetek.

Javasolták, hogy a komplex minősítési rendszer felülvizsgálata során ne kizárólag orvosi szempontok érvényesüljenek, hanem kapjanak hangsúlyt a fogyatékossággal élő emberek képzettségével, munkaerőpiaci kompetenciáival és támogatási szükségleteivel kapcsolatos információk is.

Elengedhetetlennek tartja a szervezet a támogatott foglalkoztatás jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát, hogy a rehabilitációs bértámogatások jobban igazodjanak a munkavállalók fogyatékosságának súlyosságához és a különféle munkakörök eltérő képzettségi és szakmai követelményeihez.

Akadálymentes közlekedés

A gépjárműszerzési támogatásokkal kapcsolatban az a tapasztalat, hogy a különböző fogyatékossági csoportok eltérő szükségletei nem jelennek meg megfelelő súllyal a támogatási rendszerben, amire az érdekképviseleti szervezetekkel való egyeztetések során szükséges megoldást találni és minden célcsoport számára az egyedi igényeikre reagáló támogatási elveket kidolgozni.

Az európai fogyatékossági és parkolási kártyára vonatkozó intézkedésnél felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezetben szereplő határidő nincs összhangban az európai uniós irányelvben meghatározott átültetési kötelezettséggel. Ezért kérték a határidő módosítását és a jogszabályalkotás felgyorsítását.

Az MVGYOSZ. javasolta továbbá, hogy a közösségi közlekedési szolgáltatások felmérése külön térjen ki az állomások, megállóhelyek és járművek fizikai és infokommunikációs akadálymentességére, valamint az állomási segítségnyújtás tényleges működésére is.

Egyenlő esélyű hozzáférés a kulturális javakhoz

A kulturális szolgáltatásokkal kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés nem korlátozódhat kizárólag a fizikai akadálymentesítésre. Javasolták, hogy a kulturális intézmények fejlesztésére irányuló intézkedések egészüljenek ki az infokommunikációs akadálymentesítés követelményével, különös tekintettel magának a kulturális programnak (pl. színházi előadás vagy múzeumi tárlat) a hozzáférhetőségére. A kulturális intézmények munkatársainak továbbképzésével kapcsolatban javasolta a szervezet, hogy a korábban elkészült szakmai útmutatók hasznosítása mellett vonják be az érdekképviseleti szervezeteket és a kulturális akadálymentesítés területén működő szakmai partnereket is.

Akadálymentes digitalizáció a közszolgáltatásokban

A közszolgáltatások akadálymentességének felmérésére irányuló intézkedések kapcsán felhívták a figyelmet arra, hogy korábban több hasonló kezdeményezés is eredménytelen maradt, mert a felméréshez és értékeléshez nem álltak rendelkezésre megfelelően kidolgozott és a tényleges hozzáférhetőséget vizsgáló mérőeszközök. Ezért javasolták, hogy ezek kidolgozásába kezdettől fogva vonják be a fogyatékossággal élő emberek országos érdekképviseleti szervezeteit, valamint a rehabilitációs szakmérnököket. Az MVGYOSZ. megítélése szerint csak így alakítható ki olyan módszertan, amely a jogszabályi megfelelés mellett a szolgáltatások tényleges használhatóságát is képes értékelni. Ez az elvárás egyaránt vonatkozik a személyesen, illetve a digitális úton igénybe vehető közszolgáltatásokra, kiemelten az oktatási platformok, illetve a közszféra honlapjainak és mobilalkalmazásainak hozzáférhetőségére.

Új intézkedéseket is javasolt a szövetség

A meglévő intézkedések módosításán túl két új kezdeményezést is javasolt a szervezet. Elsőként indítványozott olyan program elindítását, amely támogatja a televíziós műsorok és színházi előadások audionarrációjának bővítését.

A másik javaslat egy országos, online akadálymentesítési tudásbázis létrehozása volt. Ennek célja, hogy a beruházók, tervezők, műszaki szakemberek és szolgáltatók egyetlen felületen érhessék el mindazokat a szakmai útmutatókat, állásfoglalásokat és jó gyakorlatokat, amelyek segítik az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítását, és amelyek jelenleg szegmentáltan, elsősorban a különféle érdekképviseleti és szakmai szervezetek honlapjain lelhetőek fel. Az MVGYOSZ. álláspontja szerint egy ilyen egységes platform kialakításával jelentősen javítható lenne a hazai akadálymentesítési beruházások szakmai színvonala.

Online egyeztetés és további feladatok

Az OFT tagjaitól beérkezett több mint 300 észrevétel összegzését követően az Esélyegyenlőségi és Akadálymentesítési Államtitkárság online egyeztetésre hívta a szervezeteket, amelyre 2026. augusztus 5-én került sor. Az egyeztetésen ismertették a beérkezett észrevételek főbb irányait, illetve azokat, amelyeket beépítettek a tervezetbe. Örvendetes tény, hogy az MVGYOSZ módosító javaslatainak többsége meghallgatásra talált, és ezáltal érdemi mértékben sikerült alakítani a tervezet tartalmát. Azok a javaslatok, amelyekre a következő 15 hónapban nem lesz anyagi forrás vagy szakmai kapacitás, bekerültek abba a listába, amely mentén már 2027 januárjában megkezdődik a következő, 2028-2030 közötti időszakra vonatkozó második intézkedési terv összeállítása. Ez a hároméves időszak a felülvizsgálatok és az eddigi eredmények összegzése után már új rendszerek kiépítésére és szakpolitikai szintű változtatásokra is lehetőséget nyújt.

Az MVGYOSZ a jövőben is partnere kíván lenni a mindenkori kormányzatnak a látássérült emberek esélyegyenlősége és társadalmi részvétele érdekében.

A javaslatok közös célja, hogy az Országos fogyatékosságügyi program első intézkedési terve a gyakorlatban is hozzájáruljon a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javításához.

Ollé-Néme

th Orsolya  szakmai vezető  és dr. Nagy Sándor elnök