20260824_tma_1_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2026/08/20/magasba-emelkedett-elektromos-repulogep/

Magasba emelkedett a világ legnagyobb elektromos repülője

Első alkalommal emelkedett a magasba a világ legnagyobb akkumulátoros-elektromos repülőgépe – számol be az IFLScience. A svéd Heart Aerospace X1 nevű kísérleti gépe augusztus 12-én szállt fel a New York állambeli Plattsburgh repülőteréről.

A 27 perces út során 335 méteres magasságot ért el, majd visszatért. A teljes úthoz felhasznált energia költsége kevesebb, mint 5 dollár, azaz nem egészen 1600 forint volt.

Az X1 32,3 méteres fesztávolságú, maximális felszállótömege meghaladja a 11,3 tonnát. A gépet nem utasszállításra szánják, hanem repülési adatok gyűjtésére és az elektromos hajtásrendszer tesztelésére. A tapasztalatokat a Heart Aerospace egy nagyobb, már kereskedelmi forgalomba szánt repülőgép, az ES-30 fejlesztéséhez használja fel. A vállalat szerint az első, gyártás előtti ES-30 már készül Los Angelesben, az első tesztrepüléseket pedig 2028-ra tervezik. A cél az, hogy a gép 2031-től több tucat utast szállíthasson.

Az elektromos repülőgépek alapjaiban változtathatják meg a légiközlekedés gazdaságosságát, és olcsóbbá, gyakoribbá, valamint tisztábbá tehetik a légi közlekedést. Az elektromos repülés egyik legnagyobb előnye, hogy repülés közben nem bocsát ki szén-dioxidot és más égéstermékeket. A légiközlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 2,5 százalékáért felelős, és a klímára gyakorolt hatása ennél is nagyobb, többek között a vízgőz és a kondenzcsíkok miatt.

Az elektromos repülőgépek előtt azonban komoly műszaki akadályok állnak. A legnagyobb probléma az akkumulátorok energiasűrűsége: a repülőgépek számára döntő fontosságú, hogy minél több energiát minél kisebb tömegben tudjanak magukkal vinni. A kerozin kilogrammonként még mindig nagyságrendekkel több energiát tárol, mint a korszerű lítiumion-akkumulátorok, miközben az akkumulátorokat nem lehet egyszerűen menet közben újratölteni.

20260824_tma_2_resz

https://qubit.hu/2026/08/17/kinaban-brutalis-gyorsulasi-rekordot-ert-el-egy-elektromagneses-vonat-5-masodperc-alatt-800-kmh

Kínában brutális gyorsulási rekordot ért el egy elektromágneses vonat, 5 másodperc alatt 800 km/h

Mindössze 5,3 másodperc alatt gyorsult fel álló helyzetből 800 kilométer/órás sebességre egy maglev (mágnesvasút) szerelvény. Ezzel saját rekordját döntötte meg, egyben megközelítette egy utasszállító repülőgép utazósebességét – számol be az IFLScience. Ha így haladna, elvben öt óra alatt jutna el az Egyesült Államokban New Yorktól Los Angelesig. A gyorsulási tesztet a kínai Hupej tartományban hajtották végre még tavaly év végén, a kínai állami média hírt is adott róla, de a világsajtóban csak most terjedt el. A hupeji laboratórium még korábban azt közölte, hogy olyan maglev vonat kifejlesztését tervezi, amely 1000 kilométer/órás sebességre is képes.

Ez a vasúti rendszer mágneses lebegtetésre alapszik: a vonatot mágneses erő emeli a sínek fölé, kiküszöbölve a súrlódást a gyorsabb és simább haladás érdekében. Pályája elektromágnesekkel van felszerelve, amelyek képesek változtatni mágneses pólusaik irányát. A szerelvény előtti pólusok vonzzák a szerelvény elejét, majd amikor elhalad mellettük, az áram iránya megfordul és a mögötte lévő pólusok taszítóvá válnak, a kétféle hatás mozgatja a vonatot.

Jelenleg a világon mindössze hat maglev vasúti rendszer működik, három Kínában, kettő Dél-Koreában és egy Japánban. Az IFLScience cikke szerint a kínai nagysebességű, elektromágneses hálózatot nem feltétlenül személyszállításra fogják használni, hanem inkább katonai vagy űripari célokra.

https://telex.hu/techtud/2026/08/20/klimavaltozas-koltozo-madarak-vonulas-szarazsag-elelem-mme

A klímaváltozás összezavarta a költöző madarak vonulási idejét

A klímaváltozás miatt az elmúlt években a költöző madarak vonulásának időzítése is változott, ami komoly alkalmazkodási kihívás elé állíthatja a madarakat – mondta Lovászi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) monitoring és kutatási osztályának vezetője az MTI-nek.

Lovászi szerint a hosszútávra vonuló madárfajok többségének állománya csökkenő tendenciát mutat, amelyben szerepet játszik az is, hogy egyre kevesebb olyan megfelelő terület áll rendelkezésükre, ahol az út során megpihenhetnek és feltölthetik „energiatartalékaikat”.

A szakértő szerint a vonulás időzítésére a legközvetlenebb hatást a táplálék mennyiségének módosulása jelentheti. A sekély tavak kiszáradása például befolyásolja a partimadarak költözését, míg a bogyós termések – köztük a bodza – korábbi érése számos kistestű énekesmadárnál hozhatja előrébb az elvonulás kezdetét. A tavasszal egyre korábban megjelenő rovarok miatt a genetikailag rögzült időpontban érkező rovarevő madarak könnyen lemaradhatnak a táplálékbőség időszakáról, így fiókáik számára is kevesebb élelmet tudnak biztosítani.

Idén április első felében a kedvezőtlen időjárás miatt alig érkeztek afrikai vonuló madarak Európába, így a fehér gólyák egy része is később kezdte meg a költést a megszokottnál. Emiatt ezeknek a pároknak a fiókái csak nemrég repülhettek ki, ami az elvonulást is valamelyest elnyújtja.

20260824_tma_3_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260817_szegedi-kutatok-daganatsejtek-mesterseges-intelligencia-vizsgalat

Ráküldték a daganatsejtekre az AI-t, jöhetnek az újfajta vizsgálatok

Daganatsejtek egyedi vizsgálatára dolgoztak ki a mesterséges intelligenciát alkalmazó, a vizuális jellemzők mellett a molekuláris tulajdonságokat is elemző módszert a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

A rákos tumor sokféle, eltérően működő sejtcsoportból áll. Ezek között már a diagnózis pillanatában ott rejtőzhetnek azok a sejtek is, amelyek hónapokkal vagy évekkel később áttéteket indíthatnak el, vagy ellenállhatnak a kezeléseknek. A kihívás az, hogy ezeket a kritikus sejtcsoportokat időben rendkívül nehéz felismerni. Ebben értek el áttörést nemzetközi együttműködésben a Horváth Péter vezette Lendület Mikroszkópos Képelemzés és Gépi Tanulás Kutatócsoport szakemberei.

A csoport mesterséges intelligencián alapuló módszereket fejleszt, amelyek a Molecular Medicine című folyóiratban számoltak be arról, hogy a leggyakoribb és legtöbb halálesettel járó vesét érintő daganattípusból, a világossejtes veserákból származó mintákon a világon először mérték meg egysejt szinten a tumorklónok genetikai és fehérje állományát.

A hagyományos molekuláris vizsgálatok sokszor a teljes szövetmintát egyszerre elemzik, ezért könnyen elveszhet, hogy a tumor egyes részei egészen másképp működnek, mint a többi. Az új megközelítés célja, hogy a kutatók ne csak azt lássák, hogyan néz ki egy daganat, hanem azt is, hogyan működnek benne a különböző sejtcsoportok.

A vizsgálat technológiai hátterét a szegedi kutatócsoport által létrehozott, automatizált egysejtes kutatási központ biztosítja. Ez a világszinten is egyedülálló rendszer lehetővé teszi, hogy emberi beavatkozás nélkül a nap 24 órájában izolálják a mesterséges intelligencia által nagy pontossággal kijelölt sejteket, majd elvégezzék azok molekuláris elemzését.

A megközelítés alapját a Deep Visual Proteomics adja. A módszerben a mesterséges intelligencia először elemzi a szövettani képet, felismeri a fontos sejttípusokat vagy sejtcsoportokat, majd a kutatók ezeket vékony lézernyalábbal célzottan kiemelik a mintából. Ezután feltérképezik, milyen fehérjék vannak jelen a sejtekben. A fehérjék közvetlenül jelzik, hogyan működik, növekszik, alkalmazkodik vagy válhat ellenállóvá egy daganatsejt.

A tanulmányban a kutatócsoport a módszert egy fontos ponton tovább fejlesztette: a képelemzéssel kiválasztott tumorsejt-csoportokat már nemcsak fehérjeszinten vizsgálta, hanem elemezte azt is, hogy az adott sejtben mely gének aktívak. Ez különösen fontos volt azoknál a sejtcsoportoknál, amelyek mikroszkóp alatt is veszélyesebbnek tűntek. A kutatók így ugyanazokat a sejtcsoportokat két oldalról tudták megvizsgálni: látták, milyen gének vannak bekapcsolva bennük, és azt is, hogy ebből milyen fehérjeszintű működés valósul meg.

A megközelítés segítségével pontosabban feltárható, hogy a tumoron belül eltérően kinéző sejtcsoportok miben különböznek egymástól biológiailag. Ez azért lényeges, mert egy daganatsejt agresszivitását nem egyetlen tényező magyarázza, hanem több folyamat együttese: a génaktivitás, a fehérjék működése, az anyagcsere és az immunrendszerrel való kapcsolat egyszerre alakítja.

20260824_tma_4_resz

https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/vizgazdalkodas/110425-duzzasztomuvek-pozitiv-es-negativ-hatasai

Duzzasztóművek pozitív és negatív hatásai

A duzzasztóművek olyan létesítmények, melyek segítségével a folyó- és állóvizek vízszintjét felduzzasztják az öntözés, energiatermelés vagy éppen a hajózás elősegítése céljából. Ezek az építmények a vízgazdálkodás régóta alkalmazott eszközei, sok esetben látványos és gyors megoldást kínálnak a vízhiány és a vízszintszabályozás terén. Azonban működésük jelentősen befolyásolja a közvetlen környezetet, a hatások pedig egyaránt lehetnek kedvezőek és kedvezőtlenek.

A duzzasztóművek hatékonyan emelik és tartják magasabban a vízszintet, mellyel lehetővé válik a vízkészletek helyben tartása, továbbá az öntözés megvalósítása olyan területeken, ahol a víz gyorsan vonulna le a területről. Ezeknek a létesítményeknek szintén szerepe van az energiatermelésben: a duzzasztókkal párhuzamosan vízlépcsők és vízerőművek hozhatóak létre, melyek megújuló energiaforrást biztosítanak. A duzzasztóművek ezek mellett javíthatják a hajózhatóságot is, hiszen kiegyenlítik a vízszintet és csökkentik a sekély szakaszok kialakulását. Az ilyen területeken bizonyos esetekben akár vizes élőhelyek is kialakulhatnak.

A csökkenő vízhozamok és az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt az Alföldön bizonyos esetekben felértékelődhet a duzzasztóművek szerepe. Hazánk felszíni vízkészleteinek 95%-a külföldi eredetű, ezáltal a vízgazdálkodás erősen kitett a határon túli viszonyoknak. Ennek értelmében különösen fontos a beérkező vízkészletek hatékony helyben tartása és hasznosítása. A duzzasztással létrehozott emelt vízterek képesek lehetnek a hozamcsökkenések mérséklésére, a felszín alatti vizek hatékonyabb utánpótlására és az öntözési igények kielégítésére.

A kedvező hatások mellett azonban a duzzasztás komoly problémákat is okozhat, leginkább hosszú távon. Az áramlás lassulása mellett további negatív hatás még a hordalék lerakódása, mely így főként a duzzasztómű felett található, ennek értelmében pedig a hordalék az alvízi szakaszról fog hiányozni. A jelenség miatt a folyók medrének mélyülése megy végbe, amely bizonyos esetekben a felszín alatti vízszint csökkenését, a talajvíz megcsapolódását is eredményezheti. A felhalmozódó üledék idővel pedig a duzzasztóban lévő víz minőségét, az élőhelyek ökológiai állapotát és sebezhetőségét, továbbá a tározók kapacitását is csökkenteni fogja. Ezek mellett érdemes külön a folyóvízi élőhelyek megszűnéséről is beszélni: sok őshonos élőlény mára eltűnt vagy visszaszorult, hiszen a duzzasztók fizikai akadályt jelentenek számukra.

A duzzasztóművek önmagukban nem tekinthetők jó vagy rossz megoldásnak, hatásuk erősen függ a helyi adottságoktól és a hasznosítás céljától. Ennek tekintetében a jövő vízgazdálkodásában a duzzasztók alkalmazását mindig komplex rendszerek elemeként, lokális és regionális szinten egyaránt érdemes vizsgálni.

20260824_tma_5_resz

https://sg.hu/cikkek/auto/166438/uj-rekordot-allitott-fel-a-vilag-leggyorsabb-soforje-egy-hidrogenhajtasu-jarmuve

Új rekordot állított fel a világ leggyorsabb sofőrje egy hidrogénhajtású járművel

A brit Andy Green, aki 1997-ben elsőként lépte át szárazföldön a hangsebességet, ezúttal egy hidrogénnel működő belső égésű járművel ért el 653,9 kilométer/órás sebességet Utah legendás sósíkságán.

A Föld leggyorsabb sofőrje újabb rekordot állított fel. A 64 éves Andy Green – az egyetlen ember, aki szárazföldön átlépte a hangsebességet – új szárazföldi sebességi rekordot állított fel hidrogénnel üzemelő belső égésű járművel: 653,909 kilométer/órás sebességet ért el. A Utah állambeli Bonneville-sósíkságon felállított rekordot a Nemzetközi Automobil Szövetség, a motorsportok irányító szervezete, a Fédération Internationale de l’Automobile, azaz az FIA hitelesítette.

A sebességi rekord felállítása közben nem keletkezett füstfelhő: a járművet hidrogén hajtja, a kipufogóból pedig víz távozik. „Ennél közelebb nem nagyon lehet kerülni a nulla szén-dioxid-kibocsátáshoz” – mondta Green. Green egy JCB Hydromaxot vezetett, amely inkább egy kerekekre szerelt rakétára hasonlít, mint egy autóra. A brit munkagépgyártó JCB szerint ez „a történelem leggyorsabb hidrogénhajtású járműve, bármilyen kategóriában”. Green elmondta, hogy a vállalat a szárazföldi sebességi rekord felállítása mellett azt is reméli, hogy a hidrogénmotorokat az általa gyártott termékekben is felhasználhatja.

Mohammed Ben Sulayem, az FIA elnöke közleményében „történelmi mérföldkőnek” nevezte a rekordot. Az FIA szerint a hidrogénnel működő belső égésű járművek korábbi szárazföldi sebességi rekordját 2004-ben állította fel a BMW H2R 298,5 kilométer/órás sebességgel. Bonneville-sósíkságon 1912 óta rendeznek sebességi versenyeket.

https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3sivatag

Sósivatag

A sósivatag (angolul salt pan; türkménül takir; arabul khabra, perzsául kevir) a sivatagok egyik gyakori megjelenési formája, ahol a felszínre valamilyen ásványi só, legtöbbször konyhasó rakódik ki. Kizárólag sivatagi, illetve félsivatagi területeken jelenik meg. Sósivatagok leggyakrabban lefolyástalan területek legmélyebb pontjain, zárt medencék kiszáradt tómedreiben jönnek létre. Nem tévesztendő össze az emberek által a világ minden táján létesített sólepárló telepekkel.

A sóval feltöltött medencék ott alakulnak ki, ahol a környező területekről érkező víz megállapodik. A sósivatagok a Föld nem arid régióiban tavakká, mocsarakká alakulnának át. A sósivatag területén megállapodó vizet az erős napsugárzás elpárologtatja, az elpárolgó vízből kicsapódnak a benne oldott sók és ásványi anyagok. A folyamat többszöri ismétlődése során a tómedret teljes egészében feltölti a vízgyűjtő területről beszállított só.

A sós tavak veszélyes képződmények, mivel a sós felszín alatt üregek maradnak hátra, így a föléjük tévedő utazó alatt az üregek beszakadhatnak. A sós tómedreket a második világháború hadvezérei is természetes akadályként tartották számon és felhasználták őket védelmi vonalaik kialakításához.

A sósivatagok környezetében rendszerint agyagsivatagokat találunk. Ennek oka, hogy az elsivatagosodás előtti korban a medencéket víz töltötte ki, e vízben indulhatott meg az agyag keletkezése.

Előfordulása:

A bolíviai Salar de Uyuni a világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezeje. Az amerikai Death Valley Nemzeti Parkban található Ördög Golfpályája nevű képződmény a legnagyobb az amerikai kontinensen. Afrikában az Atlasz-hegységtől délre fekvő hatalmas medencéket tölti ki a só.

20260824_tma_6_resz

https://raketa.hu/europa-deli-regioiban-a-katasztrofalis-tuzesetek-kockazata-akar-a-tizszeresere-is-nohet-az-evszazad-vegeig

Európa déli régióiban a katasztrofális tűzeseteknek a valószínűsége akár a tízszeresére is nőhet az évszázad végéig

A szélsőséges tűzeseteknek kedvező napok száma több mint a kétszeresére nőtt 1981 óta Dél-Európa egyes részeiben, így Franciaországban – állapította meg egy friss tanulmány.

A kutatók szerint a vegetációtüzeknek kedvező időjárási feltételek – hőség, aszály és szél – határozottan intenzívebbekké váltak a térségben. Összességében Dél-Európában kevesebb a tűzvész, mint az 1980-as években, de kegyetlenebbek és nehezebben lokalizálhatók, akárcsak a Délnyugat-Franciaországban pusztító óriáserdőtűz, a legsúlyosabb tűzeset az országban 1949 óta.

A Pireneusi-félsziget nagy kiterjedésű övezeteiben, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban a vegetációtüzeknek rendkívül kedvező feltételek jellemezte nyári napok száma 1981 és 2025 között több mint a kétszeresére nőtt. Az erdőtüzeknek kedvező napok száma Dél-Európa egyes övezeteiben majdnem megháromszorozódott – mondja Raúl Cordero, a hollandiai Groningen egyetemének munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy 1981 és 2010 között minden nyáron tíz alatt volt a tűzeseteknek kedvező napok száma. Az elmúlt évtizedben ez a szám hozzávetőleg huszonötre nőtt a tanulmányozott országok egyes részeiben. Raúl Cordero szerint a folyamat csakis a globális felmelegedésnek tudható be, és a helyzet csak tovább romlik, ha nem állítják meg a felmelegedést. Európa a leggyorsabban felmelegedő kontinens, nyugati részében júniusban rekordmeleg volt a Copernicus európai uniós klímamegfigyelő központ szerint.

A World Weather Attribution (WWA) nemzetközi kutatócsoport, amely azt vizsgálja, hogy az ember okozta éghajlatváltozás mekkora szerepet játszik szélsőséges időjárási eseményekben, egyértelműen az ember okozta klímaváltozás miatt bekövetkező júniusi történelmi kánikulának tudja be a mostani franciaországi és spanyolországi tűzeseteket.

A csütörtökön megjelent tanulmány szerzői szerint a szélsőséges tűzveszély eme új korszakára megfelelő talajműveléssel és az ellene való küzdelem stratégiáinak a javításával, így ellenőrzött tüzekkel lehet reagálni, amiről Franciaországban máris folyik a vita.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41