A tudomány mai állása – pénteken 9-től

20260921_tma_1_resz

https://raketa.hu/fbi-jelzes-16-eves-gyori-fiu-ai-chatbot-tomeggyilkos-terv

Az FBI jelzése alapján fogtak el egy 16 éves győri fiút, aki AI-chatbottal egyeztetett egy tömeggyilkosság tervéről

Egy rendkívül aggasztó hazai eset pontosan rávilágít arra, hogy a legmodernebb technológia miként válhat a legsúlyosabb bűncselekmények előkészítésének eszközévé.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a Terrorelhárítási Központ (TEK) közreműködésével fogta el azt a 16 éves győri fiatalt, aki a gyanú szerint tömeggyilkosságra készült. Ez az eset pedig jól mutatja, hogy a legmodernebb lakossági technológiák miként válhatnak súlyos bűncselekmények előkészítésének eszközévé, illetve azt is, hogy a digitális lábnyomok milyen súllyal bírnak. A tragédiát egy villámgyors nemzetközi riasztási lánc előzte meg. A használt AI-chatbotot fejlesztő vállalat automatikus biztonsági szűrői észlelték, hogy a felhasználó erőszakos, életellenes cselekményekről cseveg a szoftverrel. Az amerikai cég jelzése alapján az FBI azonnal továbbította a magyarországi digitális nyomokat a hazai nyomozóknak. A beszélgetési naplók tanúsága szerint a kamasz fegyverek beszerzéséről egyeztetett az algoritmussal, miközben olyan üzeneteket küldött, mint „nem lehet kegyelem”, valamint „ez hamarosan tömeges atrocitás lesz”.

A KR NNI nyomozói a hálózati adatok alapján azonosították a győri fiatalt, majd szeptember 15-én lecsaptak rá az otthonában, ahol lefoglalták a digitális eszközeit, a telefonját és a számítógépét. A fiatalkorút terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés miatt hallgatták ki gyanúsítottként, amiért a hatályos jogszabályok szerint akár nyolc év szabadságvesztést is kaphat.

Az esetről beszámoló Police.hu határozott figyelmeztetést adott ki az online térben történő megnyilvánulásokkal kapcsolatban:

„Az interneten semmi nem marad rejtve. A különböző platformokon – így a mesterséges intelligencia alapú alkalmazások használatakor is – felelősséget kell vállalnunk kijelentéseinkért. A büntetőjog az erőszakos, élet elleni, illetve terrorcselekménnyel kapcsolatos internetes megnyilvánulásokat is szigorúan bünteti.”

A hatóság kiemelte, hogy bizonyos esetekben már 12 éves kortól felelősségre vonható az, aki ilyen jellegű cselekményekre készül, vagy azokkal kapcsolatban egzakt kijelentéseket tesz. Hozzátették, hogy az ilyen megnyilvánulások nem tekinthetők diákcsínynek, ezért kérik a szülőket, hívják fel a gyermekek figyelmét arra, hogy egyetlen meggondolatlan online kijelentésnek is súlyos jogi következményei lehetnek

20260921_tma_2_resz

https://raketa.hu/kedden-magyar-ido-szerint-3-ora-21-perckor-bocsatottak-fel-a-harmadik-tagjat-a-sentinel-3-muholdsorozatnak

Kedden, magyar idő szerint 3 óra 21 perckor bocsátották fel a harmadik tagját a Sentinel–3 műholdsorozatnak

Sikeresen felbocsátották kedden az EU Copernicus programjának Sentinel-3C műholdját, amely a 2030-as évekbe nyúlóan biztosítja majd az óceánok, a szárazföld, a jégtakaró és a légkör megfigyelését – közölte az Európai Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Szervezete (EUMETSAT) a honlapján.

A Sentinel–3 műholdsorozat harmadik tagja kedden közép-európai idő szerint 3 óra 21 perckor indult el Francia Guyanából, a kourou-i űrkikötőből egy Vega-C hordozórakétával. A repülésirányítók röviddel ezután fogták a jelét, megerősítve, hogy levált a hordozórakétáról, és kinyitotta az áramellátását biztosító napelempaneleket.

Az elkövetkező hónapokban a műholdat a Sentinel–3A és 3B mellé manőverezik, és az üzembe helyezés befejezése után átveszi a Sentinel–3A szerepét.

„A Sentinel–3 a Copernicus-család egyik legsokoldalúbb küldetése: adatai alapul szolgálnak a napi óceáni előrejelzésekhez, segítenek az erdőtüzek észlelésében, valamint nyomon követik a vízminőséget és azokat a hosszú távú változásokat, amelyekre az éghajlattudomány támaszkodik” – magyarázta az EUMETSAT honlapján Phil Evans, a szervezet főigazgatója.

A Sentinel–3 sorozat tagjai immár egy évtizede figyelik bolygónk óceánjait, szárazföldjeit, jégtakaróját és légkörét. Adataik mára – több egyéb alkalmazás mellett – a klímakutatás fontos segítőjévé váltak. A Sentinel–3A 2016-ban, társa, a Sentinel–3B pedig 2018-ban állt pályára.

Ezek az űreszközök egyaránt mérik az óceánok és a szárazföld felszíni hőmérsékletét, a tengerszintet, a tengeri jég kiterjedését és vastagságát, a tavak és folyók vízszintjét, az óceánok színét, valamint a növényzet és a földfelszín változásait. Nagy látómezejű műszereik révén kiterjedt területeket képesek egyszerre felmérni, így párban repülve napi rendszerességgel biztosítják a teljes földfelszín lefedettségét.

A Sentinel–3 nemcsak a lassú, évtizedes változásokat, hanem a szélsőséges eseményeket is figyeli. A felszínhőmérséklet mérései látványosan megmutatják például a hőhullámok kiterjedését és intenzitását.

A műholdak a növényzet állapotáról is információt szolgáltatnak, így követhető az aszályok hatása, az erdőborítás változása és a földhasználat átalakulása. Különösen fontos alkalmazási terület az erdőtüzek megfigyelése: a műholdak jól használhatók az aktív tüzek felismerésére és a leégett területek azonosítására. Emellett kevésbé közismert, hogy a Sentinel–3 a légköri üvegházhatású gázok vizsgálatában is szerepet kapott.

A Sentinel–3 egyik váratlanul sikeres alkalmazási területe a szárazföldi vizek vizsgálata lett. Radaros magasságmérőjével folyók és tavak vízszintje is meghatározható, így az adatok az árvizek és aszályok követésében, illetve a globális vízkörforgás kutatásában is hasznosíthatók

20260921_tma_3_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260915_ecetmuslica-agya-minecraft-digitalis-masolat

Feltöltötték egy muslica teljes agyát a Minecraftba, ami utána történt, az lenyűgöző – videó

A Ro0oney nevű YouTube-videós arra volt kíváncsi, miként viselkedne a digitális világban egy karakter, ha az ecetmuslica feltérképezett agya irányítaná.

Évek óta tanulmányozzák a tudósok az ecetmuslica agyát. Nem azért, mert az annyival izgalmasabb lenne, mint mondjuk egy emlősé vagy az emberé, hanem azért, mert elég kicsi, ugyanakkor elég összetett ahhoz, hogy képalkotó eljárással megpróbálják feltérképezni. Ezen a téren történt is már áttörés: amerikai kutatók még 2024-ben, a mesterséges intelligencia bevonásával az egész, mákszem méretű agyat fel tudták térképezni.

Ez mintegy 139 255 idegsejt, valamint az őket összekapcsoló nagyjából 50 méternyi kapcsolat modellezését jelentette. Gregory Jefferis, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint mindez azért óriási áttörés, mert ezek az állatok képesek repülni, sétálni, tájékozódni, a nőstényeknek pedig énekelni is.

Az, hogy az agyat sikerült feltérképezni, már önmagában is a tudományos fantasztikum határát súrolja, az igazi csavar azonban csak most jött el a történetben. A Ro0oney nevű YouTube-videós ugyanis olyasmit tett, amit korábban még senki: feltöltötte az ecetmuslica agyát – pontosabban annak térképét – a Minecraftba, majd hagyta, hogy az interakcióba lépjen az új, digitális környezettel.

A Ro0oney elmondása szerint az első dolog az volt, hogy megtanította a digitális másolatot félni, szerinte ugyanis a haláltól való félelem az egyik legfőbb tényező, ami életben tartja a tudatot. Ezt úgy oldotta meg, hogy egy objektumot közelített hozzá, ami egyre nagyobbá vált. Ez lényegében ugyanaz a helyzet, amikor az ember vezet, és azt látja, hogy egy autó közeledik felé a sávjában. A közeledő autó egyre nagyobbá válik, az agy pedig azonnal észleli, hogy ez egy veszélyhelyzet, amit el kell kerülni. A dolog nem ment elsőre könnyen, a videós ugyanis elfelejtette a rendszerhez hozzáadni az irányítás képességét, így a modell ugrált és körbe-körbe haladt, mert nem tudott másként kitérni a tárgy elől. Emellett olyan képességekkel ruházta fel a digitális másolatot, mint a látás, a hallás vagy a tapintás. Kiderült, hogy a hallást és a tapintásérzékelést ugyanaz az agyi terület irányítja, hiába van különböző érzékelési módról szó.

Ro0ney úgy építette be a hangérzékelést a modellbe, hogy a digitális agy jelet kapjon – vagyis „halljon” –, ha valami az avatarja meghatározott sugarán belülre kerül, illetve „érezze” az érintést, ha a virtuális térben fizikai kontaktus jön létre.

Beprogramozta az éhségérzetet is, ami lényegében úgy történt, hogy az avatar energiaszintje repülés közben folyamatosan csökkent. Kiderült, hogy a digitális agy képes tájékozódni a játékban, igaz, a videósnak ki kellett jelölnie egy területet, ahová az avatarnak mindig vissza kellett térnie. Ro0oney arra is kíváncsi volt, hogy miként szaporodna az állat a digitális térben. A probléma az volt, hogy a tudósok által feltérképezett agy egy nőstényé volt, így hiányzott belőle az udvarlás – amit a természetben a hímek tesznek meg. Végül sikerült egy ilyen modellt is beszereznie, így az avatar udvarolni is megtanult.

A nagy kérdés persze az, hogy akkor ez a digitális avatar vajon valódi tudattal rendelkezett-e? Az IFLScience szerint a válasz nem, mint ahogy a mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotok sem rendelkeznek önálló tudattal. A lap szerint bármilyen lenyűgöző is a digitális modell, az csupán egy valódi állat egyszerűsített változata, amely – a testben megszokott összetett visszajelzések helyett – erősen leegyszerűsített bemeneti jeleket kap.

Ettől függetlenül a kísérlet lenyűgöző, és jól mutatja, mennyi mindent kell még megismerni, hogy tisztában legyen az ember akár csak a tudat fogalmával.

20260921_tma_4_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/elindult-a-tesla-kormany-es-pedal-nelkuli-robotaxija-maris-vizsgalat-indult-miatta-387658.html#google_vignette

Elindult a Tesla kormány és pedál nélküli robotaxija, máris vizsgálat indult miatta

Közel két évvel a bemutatása után utasokat kezdett szállítani Austinban a Tesla Cybercab, a kifejezetten önvezető taxizásra tervezett kétszemélyes elektromos autó. A szeptember 3-án elindított szolgáltatás egyelőre korlátozott területen működik, és csak néhány tucat Cybercab vesz részt benne, de ez az első alkalom, hogy a Tesla kormány, pedálok és hagyományos visszapillantó tükrök nélküli modellje fizető utasokkal is közlekedik.

A Cybercab egyben Elon Musk önvezetésről alkotott elképzelésének eddigi legnagyobb próbája is. Miközben a Waymo és a legtöbb rivális kamerák mellett radart és lidart is használ környezete érzékelésére, a Tesla kizárólag kamerákra és AI-ra építi a rendszerét. Musk évek óta azzal érvel, hogy ha az ember két szemmel képes vezetni, akkor megfelelő szoftverrel a kamerák is elegendők lehetnek. A Cybercab nyolc kamerával figyeli a környezetét, az autóban pedig nincs olyan sofőr, aki szükség esetén átvehetné az irányítást.

Éppen ez a megközelítés választja el leginkább a Teslát a Waymótól. A lidar lézer segítségével közvetlenül képes felmérni a tárgyak távolságát és háromdimenziós helyzetét, míg egy kamera alapvetően kétdimenziós képet készít, amelyből a Tesla szoftverének kell kiszámítania a mélységet és a távolságokat. A kamera ráadásul érzékenyebb lehet például az erős napfényre, ködre vagy más rossz látási viszonyokra. A Waymo vezetése ezért továbbra is azt állítja, hogy a teljes önvezetéshez a kamerák önmagukban nem elegendők.

A Tesla szerint a rendszer egyszerűsége jelentős előny: a drága érzékelők elhagyásával olcsóbbá válhat az autó, ráadásul a Cybercabből a kormányt, a pedálokat és több más, emberi vezetéshez szükséges alkatrészt is kihagytak.

Az indulás azonban rögtön jogi problémákat is hozott. Az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság, az NHTSA vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a Tesla megfelelően igazolta-e a Cybercab megfelelőségét a szövetségi biztonsági előírásoknak. A jelenlegi szabályok több olyan felszerelést is előírnak, például kormányt, fékpedált és tükröket, amelyek a Cybercabben nincsenek.

20260921_tma_5_resz

https://ng.24.hu/termeszet/2026/09/16/feltort-osgyep-sztyeppe-preri/

300 év sem elég az ősgyep helyreállásához

Egy gyepes terület az avatatlan szem számára csak száraz kórókat és kókadozó füvet jelent, holott a mérsékelt égövben ezek a leginkább fajgazdag területek közé tartoznak. Az észak-amerikai préri, az eurázsiai sztyeppék, a dél-amerikai pampa, vagy például az afrikai veld, vagy a szavanna olyan természetes ősgyepeket jelentenek, ahol a különféle füvek mellett más lágyszárú növények, rengeteg virág is él. Az se szokatlan, ha egyetlen négyzetméternyi gyepterületen 40-80 növényfaj él, sőt, van még ennél is gazdagabb terület. A gyepek közül kerül ki több rekorder fajgazdagságú terület is, a világrekordot egy argentin gyep tartja, ahol egyetlen négyzetméteren 89 különböző növényfajt számláltak össze. Ez nem egyedi, kiugró érték, számos gyep rendelkezik hasonló, rekorder növénygazdagsággal. A gyepes területek bolygónk szárazföldjeinek közel negyedét lefedik és mintegy egymilliárd ember számára nyújtanak megélhetést.

Ez a növényi fajgazdagság azzal is jár, hogy rengeteg állat számára is jó életfeltételeket adnak a gyepek: ízeltlábúak tömegei élnek itt, amelyek élelmet jelentenek a madarak, kisemlősök vagy a hüllők számára. Ezen felül a gyepek hatalmas mennyiségű megkötött szenet tárolnak a gyökerekkel átszőtt talajukban, s innen egy tűz után gyorsan képesek is megújulni, miközben a tűz csak kevés szén légkörbe jutásával jár.

Sajnálatos módon az, ami a vadvirágok számára gyakran ideálissá teszi a gyepeket, a mezőgazdaság számára is vonzó: a tápanyagokban rendkívül gazdag talaj miatt világszerte rengeteg ősgyepet feltört az ember és bevetette kukoricával, búzával, szójáva. Egy kutatócsoport, amelyet a Michigan Állami Egyetem szakembere vezetett, azt mérte fel, vajon képes-e egy már feltört gyep valaha is eredeti gazdagságát elérve megújulni.

A kutatók ehhez hat kontinens 742 növényfajának tulajdonságait vizsgálták meg. Felmérték mindazokat a jellemzőket, amelyek eldönthetik, hogy egy növénynek mi befolyásolja a túlélését, hogyan szaporodik, vagy miként növekedik. Ezen adatok alapján kiderítették, hogy mely fajok számára jelent extra lehetőséget az, ha egy feltört területet újból be lehet népesíteni.

Miközben a világ füves térségeinek igen jelentős részét feltörték és mezőgazdasági területté alakították, számos helyen a farmokon felhagytak a gazdálkodással, így itt lehetősége nyílna a gyepnek a terület visszahódítására. A vizsgálatok azt mutatták, hogy teljesen mindegy, földrajzilag hol is helyezkedik el egy ilyen, másodlagos, visszahódítható gyepterület, annak a tulajdonságai mindenütt azonosak.

20260921_tma_6_resz

https://qubit.hu/2026/09/15/uj-agyi-implantatum-segit-benult-betegeknek-a-minel-pontosabb-onkifejezesben

Új agyi implantátum segít bénult betegeknek a minél pontosabb önkifejezésben

Korábbi agyi implantátumokkal a paralízises, azaz bénult betegek vagy beszélni, vagy mozdulatokat tenni tudtak, egy új eszközzel most mindkettő egyszerre válik lehetővé, és ebben egy avatár segíti őket. Ezzel lehetővé válik számukra az árnyaltabb kommunikáció – ismerteti a New Scientist.

„A mindennapi életben a gesztusoknak fontos kommunikációs szerepük van” – mondja Samantha Brosler, a Kaliforniai Egyetem kutatója. „Ha azt mondjuk, hogy »talán«, és közben bólintunk, az egészen más jelent, mintha a fejünket rázva mondanánk ugyanezt.”

A kísérleti agyi implantátumok javították a bénult emberek beszéd- vagy mozgásképességét, de a kettő egyidejű végrehajtására irányuló kísérletek eddig nem jártak sikerrel. Ehhez az implantátumoknak a szenzomotoros kéreg nagy részét kell lefedniük, amely az agy beszédért és mozgásért felelős területe.

Most Brosler és kollégái két páciensen teszteltek egy iPhone-méretű implantátumot az agy ezen részén. Az első résztvevő sztrók következtében bénult meg, a második amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvedett. Mindketten szinte teljesen elvesztették végtagjaik mozgásképességét, emellett nem tudtak beszélni, csupán hangadásra voltak képesek.

A kutatócsoport rögzítette a résztvevők agyi aktivitását, miközben azok többször megpróbáltak kimondani tíz kifejezést, vagy végrehajtani tíz gesztust, mint például integetés, tapsolás és fejrázás – hol külön, hol a beszéddel és a mozgással egyszerre kísérletezve. A kutatók ezt követően személyre szabott gépi tanulási modelleket tanítottak be, hogy azok előre jelezzék a résztvevők szándékolt mondatait és gesztusait.

A modellek tesztelése érdekében a résztvevők megpróbálták megismételni a képernyőn megjelenő különböző mondat- illetve gesztuspárokat. A modellek előrejelzéseit használták fel a résztvevőkre hasonlító avatár mozgásának vezérlésére, miközben a beszédre vonatkozó előrejelzések felvillannak a képernyőn.

Brosler szerint azért döntöttek avatárok használata mellett, ahelyett, hogy a résztvevők maguk beszéltek és gesztikuláltak volna, mert ez azt bizonyította, hogy mindkét cselekvés egyszerre dekódolható az agyi aktivitásból.

Az első alany tervezett gesztusait és beszédét 88, illetve 84 százalékos pontossággal jelezték előre, a második esetében ez az arány 66, illetve 70 százalék volt. Brosler szerint a csapat a pontosságon dolgozik tovább, képezve a modelleket és finomítva az algoritmusokat. Szerintük a jövőbeli modellek képesek lehetnek az ember testét is mozgatni – ha elég jó állapotban vannak az ízületei és izmai –, valamint szintetikus beszédhangot előállítani, és ebben az esetben nem lesz szükség avatárra.