A tudomány mai állása – pénteken 9-től a Hobby Rádióban
Az október 2-ai műsor tartalmából…
20260928_tma_1_resz
https://hvg.hu/brandcontent/20260924_visa-cib-fizetogyuru-digitalis-fizetes
Ujjgyakorlattá válhat a fizetés: nagy az érdeklődés a fizetőgyűrűk iránt
Az okosórák után újabb viselhető fizetési megoldások is megjelentek a hazai piacon. A fizetőgyűrű használatához sem akkumulátorra, sem internetkapcsolatra nincs szükség, ezért bizonyos élethelyzetekben, például sportoláskor vagy strandoláskor is praktikus lehet. Ahogy az élet számos területén, a pénzügyi szolgáltatásokban is egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális megoldások.
Az egyik érdekes trend a viselhető fizetési eszközök, például az okosórák és a fizetőgyűrűk terjedése. A Visa és a CIB Bank kutatása szerint a fiatalok körében szinte teljeskörű a viselhető fizetési megoldások ismertsége, és sokan nyitottak is a használatukra.
A következő nagy változást várhatóan már nem egy új eszköz, hanem a mesterséges intelligencia hozza el. Ma jellemzően mi hozzuk meg a vásárlási döntést, kiválasztjuk a terméket, majd elindítjuk a fizetést. A jövőben egyre több olyan helyzet lehet, amikor egy AI-asszisztens vagy intelligens ügynök segít ezekben a döntésekben, sőt bizonyos esetekben a vásárlási folyamat egy részét önállóan is lebonyolíthatja az általunk előre meghatározott szabályok szerint.
20260928_tma_2_resz
https://u-szeged.hu/sztehirek/2026-szeptember/uj-vilagterkep-uj
Az Equal Earth nem pusztán földrajzi kérdés: arról szól, hogyan látjuk a világot
Az ENSZ által is támogatott Equal Earth világtérkép megjelenése az utóbbi időszak egyik legizgalmasabb földrajzi és oktatási párbeszédét indította el az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetében is.
Bár első pillantásra úgy tűnhet, hogy csupán egy új térképészeti megoldásról van szó, a kérdés valójában jóval túlmutat a térképeken: azt is érinti, hogyan alakul ki a világról alkotott képünk, és milyen szerepet játszik ebben az iskola, a média és a digitális technológiák. A téma jelentőségét az adja, hogy emberek milliói a térképeken keresztül alkotják meg első benyomásaikat a Földről.
Az, hogy egy kontinens mekkorának látszik, milyen távolinak vagy közelinek érzékelünk egy térséget, hosszú távon hatással lehet arra is, hogyan gondolkodunk a világról. Kriska Olivér és Kádár Anett, a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének társadalomföldrajzzal, illetve szakmódszertannal foglalkozó szakértői szerint azonban a valódi kérdés nem az, hogy lecseréljük-e a megszokott világtérképet, hanem az, hogy megtanuljuk-e értelmezni a különböző térképi ábrázolásokat. Nincs torzításmentes világtérkép.
Az Equal Earth egyik legfontosabb előnye, hogy megőrzi a területi arányokat. Ez különösen akkor hasznos, amikor kontinensek, sivatagok, erdőségek vagy jégtakarók kiterjedését szeretnénk globális léptékben összehasonlítani. A vetület így pontosabb képet ad arról, hogy valójában mekkora Afrika, Dél-Amerika vagy Grönland egymáshoz viszonyított mérete. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a közoktatásban feltétlenül több vetülettani ismeretet kellene tanítani. A jelenlegi tantervek sem a vetületek részletes matematikai hátterének elsajátítását tekintik elsődleges célnak, hanem a térképi gondolkodás fejlesztését. Az Equal Earth legnagyobb értéke pedagógiai szempontból nem egy új tananyag bevezetése lehet, hanem egy újfajta gondolkodásmód erősítése. Egy hagyományos Mercator-világtérkép és egy Equal Earth térkép összehasonlítása már fiatalabb diákok számára is látványos felismeréseket hozhat. Miért tűnik olyan nagynak Grönland? Valóban akkora, mint Afrika? Miért látszanak egyes területek nagyobbnak vagy kisebbnek a különböző térképeken? Miért nem lehet a gömb alakú Földet torzítás nélkül síkban ábrázolni? Az ilyen kérdések segítenek megérteni, hogy a térkép nem egyszerű eszköz, hanem értelmezés is egyben. A mai világban, ahol a fiatalok naponta találkoznak digitális térképekkel, navigációs alkalmazásokkal és vizuális információkkal, ennek a készségnek a jelentősége folyamatosan növekszik.
20260928_tma_3_resz
https://qubit.hu/2026/09/23/egy-elektromos-stimulacioval-mukodo-otthon-is-hasznalhato-fejhallgato-enyhitheti-a-ptsd-tuneteit
Enyhítheti a PTSD tüneteit egy elektromos stimulációval működő, otthon is használható fejhallgató
A poszttraumás stressz zavar (PTSD) kezelésére számos traumafókuszú terápiás, illetve gyógyszeres kezelés létezik, azonban egy friss tanulmány a PTSD-ben szenvedő betegek állapotának javítására a vesztibuláris rendszer, azaz az egyensúlyközpont elektromos stimulációjának (VSS) lehetőségét vizsgálta meg – írja a Medical Xpress. Ez azt jelenti, hogy nem invazív eljárás révén enyhe elektromos impulzusok érik az agyat, a fültőhöz elhelyezett elektródákon keresztül. A Nature Mental Health című folyóiratban közzétett tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a fejhallgatóhoz hasonlító eszköz csökkentette a PTSD-s tüneteket, az álmatlanságot és az általános szorongás súlyosságát, ezzel javítva az érintettek életminőségét.
A kísérlethez a Kaliforniai Egyetem kutatói és a Neurovalens egészségtechnológiai cég működtek együtt: a kutatók a biztonsági ellenőrzések után összesen 383 22 és 74 éves kor közötti résztvevőt toborzott, akiket véletlenszerűen két csoportra osztottak. Az egyik csoport megkapta az aktív Modius Spero fejhallgatót, míg a kontrollcsoport tagjait egy ugyanolyan eszközzel látták el a kutatók annyi különbséggel, hogy ez csak rövid ideig stimulálta a betegek agyát. A kísérlethez a résztvevőknek 12 hétig minden este 30 percig kellett viselnie lefekvés előtt körülbelül egy órával a fejhallgatót. Az aktív fejhallgató 0,0 és 1,5 milliamper (mA) közötti árammal stimulálta a vesztibuláris rendszert, míg az áleszköz egy percig 1 mA áramot adott le, majd utána visszatért 0,0 mA-re. Az értékeléshez a kutatók négy hetente vettek adatokat a résztvevőktől.
Ugyanakkor Colvonen figyelmeztetett, hogy „ez az eljárás nem arra szolgál, hogy helyettesítse az első vonalbeli, traumafókuszú kezeléseket, például a hosszan tartó expozíciós terápiát vagy a kognitív feldolgozó terápiát. Segíthet azoknak, akik még nem állnak készen ezekre a terápiákra, kiegészítő kezelésként szolgálhat (például expozíció plusz Modius Spero), vagy támogathatja azokat, akik nem férnek hozzá PTSD-ben jártas klinikushoz”. Ráadásul a kutatás vezetője szerint az eszköz megbízható és széleskörű alkalmazása előtt a kutatást reprodukálni kell, és meg kell vizsgálniuk azt is, hogy hogyan reagál az érintettek agya az eszköz használatának abbahagyására
https://hu.wikipedia.org/wiki/Poszttraum%C3%A1s_stressz_zavar
A poszttraumás szindróma története
Pepys angol haditengerészeti tudósító az 1666-os londoni tűz után írt először a túlélőknél jelentkező PTSD tüneteihez hasonló tünetekről. Később a 19. század közepe felé Trimble írt vasúti balesetet elszenvedő egyénekről, akik különböző poszttraumás tüneteket produkáltak (hisztéria). A „shell shock” más néven tüzérségi (lövedék) sokk (a shell ebben az esetben az angol hadseregben alkalmazott tüzérségi lövedékek, tüzérségi gránátok összefoglaló neve) kifejezést az első világháborúban használták a harc során keletkezett stressz okozta tünetek megnevezésére, mint fáradtság, lassú reakcióidő, határozatlanság. A harctéri idegsokk nem tévesztendő össze más akut stressz zavarokkal. A második világháború után jelentkezett a koncentrációs tábor szindróma, majd a vietnámi háború után is számos eset számolt be a veteránok különböző pszichiátriai betegségeiről.
20260928_tma_4_resz
https://masfelfok.hu/search/el+nino/
https://masfelfok.hu/2026/03/24/szuper-el-nino-johet/
Szuper El Niño” jöhet, a szélsőségek várhatóan nőnek, míg Magyarország tele enyhébb és csapadékosabb lehet
Nagyon valószínű, hogy nyártól a Csendes-óceánon egy újabb El Niño esemény fog kialakulni, amely a globális átlaghőmérsékletet is megemeli. Ez a modellek előrejelzése szerint akár egy szuper El Niño-vá is fejlődhet, amely ritkán fordul elő – ez legutóbb 2016-ban következett be. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói megvizsgálták, hogy mekkora hatása van ennek az éghajlati ingadozásnak a magyarországi hőmérsékleti és csapadékviszonyokra.
A legutóbbi, 2021-ben megjelent IPCC-jelentés óta eltelt évek nem írták át a klímaváltozásról alkotott tudományos képet, hanem megerősítették azt — jóval kedvezőtlenebb számokkal. A megfigyelések, a frissített számítások és az új modellezési eredmények alapján ugyanaz a folyamat látszik: a felmelegedés duplájára gyorsult, miközben a hatások exponenciálisan nőnek.
Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ, miközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület legfrissebb jelentése szerint kontinensünk jóval gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, egy friss tanulmány pedig kimutatta, hogy 98%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy a globális melegedés üteme közel duplájára gyorsult.
A kakaó egyszerre oka és áldozata a klímaválságnak
Felére csökkenhet a kakaótermesztésre igazán alkalmas területek nagysága a klímaváltozás miatt a 2040–2070 közötti időszakra, miközben az elmúlt évtizedekben csak a kakaótermesztés miatt több millió hektár erdőt irtottak ki, jelentősen hozzájárulva ezzel a klímaválsághoz. A csoki karbonlábnyoma így magasabb, mint több tejterméké, de egyes számítások szerint akár a baromfiét is meghaladja. Bár több klímabarát megoldás is lenne a hozamcsökkenés mérséklésére, megvan a kockázata, hogy újabb erdőirtásokkal próbálják biztosítani az exportot.
A kakaó az egyik fő okozója az erdőirtásnak Nyugat-Afrikában, ami talajromláshoz, a víz elérhetőségének bizonytalanságához, a csapadékeloszlás eltolódásához, a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Ezek a következmények összességében alacsonyabb terméshozamokat eredményeznek, ami miatt további erdőirtás szükséges, hiszen a gazdák kompenzálni szeretnék a terméskiesést. Indonéziában is hasonló csapdába kerültek. Az 1980-as években közel egy millió hektárnyi erdőt alakítottak kakaóültetvénnyé. Azt várták, hogy ennek eredményeként meg fog növekedni a kisgazdák bevétele, holott a talaj tömörödését és minőségének romlását tapasztalhatták a csökkenő biodiverzitás és mikrobák miatt, valamint a csökkenő beszivárgás és talaj-víztározás következtében.
Becslések szerint 1988–2008 között 2-3 millió hektárnyi erdőveszteséget írhattunk a kakaótermesztés számlájára.
20260928_tma_5_resz
https://raketa.hu/bosszusak-a-vasarlok-frissites-jott-az-okoshutokre-aztan-megromlottak-az-etelek
Bosszúsak a vásárlók: frissítés jött az okoshűtőkre, aztán megromlottak az ételek
Egy hibás frissítés miatt rakoncátlakodni kezdtek a Samsung okoshűtőszekrényei, az érintett felhasználók egy része kártérítést követel a megromlott ételekért.
Az okosotthon ökoszisztémákhoz kapcsolódó háztartási eszközök kétségkívül minden korábbinál kényelmesebbé teszik a mindennapokat, ugyanakkor fennáll annak kockázata, hogy szoftveres oldalról homokszem csúszik a gépezetbe. Koreai helyi jelentések szerint a Samsungnak átmenetileg fel kellett függesztenie az egyes Bespoke AI okoshűtőkhöz kiadott firmware frissítés terjesztését Koreában, miután több tulajdonos is rendellenes működésről számolt be kedden.
A Samsung koreai fórumán olvasható bejelentések alapján egyes felhasználóknál a hűtőszekrény teljesen használhatatlanná vált a frissítés után, így benne a tárolt élelmiszerek megromlottak. Egyes felhasználók arról számoltak be, hogy hűtőszekrényük belső kijelzője lefagyott.
https://index.hu/techtud/2026/06/22/xiaomi-mijia-cross-door-okoshuto-teszt/
Mit tud egy okoshűtő?
Egy modern okosotthonban alapelvárás a hálózatba kapcsoltság, a Mijia 502L pedig ezen a téren sem okoz csalódást: természetesen teljes mértékben integrálható a Xiaomi Home alkalmazásba. A telefonunkról a világ bármely pontjáról ellenőrizhetjük és módosíthatjuk a hőmérsékletet, kiválaszthatjuk az üzemmódokat, sőt, a készülék még OTA (Over-The-Air) szoftverfrissítéseket is kap a hálózaton keresztül. Hát igen, kevés szürreálisabb dolog van annál, mint amikor az első beüzemelésnél a hűtő jelzi, hogy frissíteni kell a szoftverét – maga a folyamat ugyanakkor pár percnél nem tart tovább, és a Wi-Fi-hálózatra való csatlakoztatás is pofonegyszerű.
Szintén rendkívül praktikus (és rezsikímélő) funkció, hogy ha két percnél tovább nyitva felejtjük az ajtót, a hűtő nemcsak hangjelzést ad, hanem az applikáción keresztül a telefonunkra is küld egy azonnali értesítést. Az eszközt pedig hangvezérléssel is utasíthatjuk: a Google Assistant és az Amazon Alexa rendszerei egyaránt támogatottak.
A higiéniáról a beépített Ag⁺ Fresh technológia gondoskodik. Az antibakteriális ezüstionmodul nem csupán a kellemetlen szagokat közömbösíti (legyen szó akár a makacs halillatról vagy az ételek természetes kipárolgásáról), hanem közvetlenül a forrásnál veszi fel a harcot a kórokozókkal. A rendszer rendkívül hatékonyan gátolja meg az olyan káros baktériumok elszaporodását, mint például az E. coli, így a hűtő levegője folyamatosan friss marad. A technológia pedig az első beüzemeléskor is hatalmas segítség: mint minden új háztartási gépnek, úgy a hűtő belsejének is van egy „új” szaga, amit alapesetben hosszú szellőztetéssel tudnánk eltüntetni, az Ag⁺ Fresh technológia azonban erről is viszonylag hamar gondoskodik.
20260928_tma_6_resz
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/napelem-tenger-energiatermeles-viz-alatt-kutatas-388246.html
A tudósok olyan napelemeket tesztelnek, melyek 10 méterrel a víz alatt is működnek
Az új típusú napelemek forradalmasíthatják a tengeri drónok energiaellátását is.
Az egyik legnagyobb probléma, amivel meg kell küzdeniük a tenger mélyén dolgozó kutatóknak, hogy miként biztosítsanak folyamatos energiaellátást a hosszú időre víz alá telepített eszközöknek. A Yunnani Egyetem tudósai ennek lehetséges megoldásaként olyan napelemeket teszteltek, amelyek akár tíz méterrel a vízfelszín alatt is képesek áramot termelni.
A Joule folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Dél-kínai-tengerben, tízméteres mélységben elhelyezett napelemek két óra alatt elegendő energiát gyűjtöttek ahhoz, hogy feltöltsenek egy lítiumion-akkumulátorokból álló rendszert. A fejlesztés alapját ólom-halogenid-perovszkit alkotja, amelyhez polihexametilén-guanidin-hidroklorid nevű polimert adtak. Ez az adalék javította a napelemek hatékonyságát.
A kutatók szerint a korábbi vizsgálatok jellemzően legfeljebb kétméteres mélységig jutottak, ami meglehetősen távol áll a gyakorlati alkalmazás követelményeitől. Wen-Hua Zhang, a Yunnani Egyetem munkatársa úgy fogalmazott, hogy eredményeik elsőként igazolják a víz alá merített napelemek működőképességét körülbelül tízméteres mélységben is, ezzel jelentősen kibővítve a technológia alkalmazási lehetőségeit.
A teljesítmény természetesen a mélységgel együtt csökken. A panelek két méteren 1416 milliwattóra, hat méteren 752 milliwattóra, tíz méteren pedig 324 milliwattóra energiát gyűjtöttek. Külön laboratóriumi mérések során a teljesítményátalakítás hatásfoka valamivel 35 százalék alatt maradt. A kutatók becslése szerint az egyes cellák a telepítésüket követően akár öt és fél évig is működőképesek maradhatnak.
A technológia elsősorban olyan eszközök energiaellátásában lehet hasznos, amelyek hosszú időt töltenek a víz alatt. Szenzorok, kamerák és kommunikációs rendszerek működését segítheti, de a későbbiekben önellátó tengeri energiarendszerek, illetve autonóm víz alatti eszközök, például kutatódrónok energiaellátására is alkalmas lehet.
Ezeket is olvassa el:
Intimrészek - szórakoztató rádióműsor két órán keresztül szombaton 13 órától
Esélyegyenlőségi Magazin
Ismerjük meg az Élethang zenei pályázat nyerteseit!
Átadták a Művészeti Akadémia díjait – Tímár Pétert is kitüntették
Back in Time - irány 1976
Három különböző készüléken próbáljuk ki a Gépházban az új Távszemet!
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
21°C






Vélemény, hozzászólás?