20261005_tma_1_resz

https://24.hu/tech/2026/10/02/napoleon-titkosiras-rejtjel-megfejtese/

Megfejtették Napóleon titkosírását

Mesterséges intelligencia segítségével sikerült megfejteni azt a titkosírást, amelyet Bonaparte Napóleon használt, hogy rejtjelezett üzeneteket küldjön a tábornokainak. A teljesítményt Carter Church amerikai szoftvermérnöknek sikerült elérnie, aki a GPT-6 Astra használatával mindössze 6 óra leforgása alatt törte fel a kódot, és ehhez csupán egyetlen képet és utasítást kellett adnia a modellnek. A GPT-6 a kódfejtést egy 217 éve, 1809-ben íródott levél alapján végezte el, amelyet Napóleon utasítására nevelt fia, Eugène de Beauharnais vetett papírra a Habsburg Birodalom elleni hadjárat kritikus időszakában.

A címzett Auguste de Marmont tábornok volt, aki éppen az Adriai-tenger partjánál állomásozott csapataival. Az üzenet rendkívül kényes katonai információkat tartalmazott, például minden francia és szövetséges csapat pontos tartózkodási helyét, ezért biztosítani kellett, hogy az ellenség akkor se tudja elolvasni, ha a kezébe jut – írja a Live Science.

A levél összese 1300 karakterből, és 55 különböző szimbólumból áll. Megfejtése azért fogott ki egészen máig a kódfejtőkön, mert egy-egy latin betűt akár több különböző szimbólum is helyettesíthet benne, és egy szimbólum akár egyszerre több latin betűt is lefedhet. Az OpenAI modelljén viszont még így sem fogott ki, azóta már több történész és kódfejtő is megerősítette, hogy a mesterséges intelligencia megfejtése helyes.

20261005_tma_2_resz

https://telex.hu/techtud/2026/10/03/himalajai-katasztrofa-nepal-magyar-kutato-hetenyi-gyorgy-kutatas

Magyar szerzője is van az augusztusi nepáli katasztrófáról készült első tanulmánynak

Megjelent az első lektorált tanulmány az augusztus 26-i himalájai hegyomlásról és az azt követő pusztító árhullámról, amelynek Nepálban és Kínában több mint ezer halálos áldozata volt. A kutatás egyik szerzője Hetényi György magyar geofizikus, a svájci Lausanne-i Egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A kutatók szeizmikus mérések segítségével rekonstruálták a katasztrófa eseményeit, és arra jutottak, hogy a legnagyobb rengést a kezdeti, mintegy 100 millió köbméteres hegyomlás okozta, amelynek az energiája egy 5,2-es magnitúdójú földrengésével volt egyenlő, és nagyrészt kőzetből állt. Hetényi több mint húsz éve végez kutatásokat Nepálban, Hetényi szerint a hegyomlás előtt 17 perccel történt egy 2,5-es magnitúdójú földrengéssel összemérhető előesemény is, sőt az azt megelőző órákban és napokban több tucat kisebb esemény is volt. A tanulmány szerzői szerint jobb lefedettségű és állandóan felügyelt megfigyelőhálózat kiépítésével a jövőben időben előre lehetne jelezni a hasonló eseteket, és riasztást kiadni.

http://suliszeizmo.hu/index.php/hu/tudomanyos-eredmenyek/57-chang-heng-szeimoszkopja

Az emberiség évezredek óta próbálja lejegyezni a rengéseket. A világ első rengésjelző műszerét (egy szeizmoszkópot) a kínai Csang Heng készítette el Kr. u. 132-ben. Ez még nem jelezte előre a katasztrófát, de megmutatta, milyen irányból érkeztek a lökéshullámok.

Chang Heng a Han Dinasztia híres feltalálója volt, a kínai Leonardo Da Vinciként emlegetik. Sajnos nincs eredeti leírás a szeizmoszkópról, hogy korát datálni lehessen.  A leírások szűkösek, a rekonstruált műszer pontatlan. A hordót a belseje két fő részből áll. A központi része egy réz rúd, amihez minden irányba 8 kis fogantyú csatlakozik. Ezek a sárkány állkapcsához kapcsolódnak, a hordón külső részén. Amikor egy földrengés kipattan, a tehetetlensége miatt a központi réz rúd kileng az egyik fogantyú irányába, ami aktiválja a szerkezetet és a megfelelő sárkány szájából kipottyan  a golyó. Ezáltal ismertet kaphatunk földrengés irányáról. Ez az ősi szeizmoszkóp aranyból készült, és másolatát a kínai Nemzeti Múzeumban őrzik, amit 1951-ben készítettek.

20261005_tma_3_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2026/10/01/tinedzser-emlekezet-memoria-hipermnezia-hsam/

Egy tinédzser szinte élete bármely napját feltudja idézni

16 éves tinédzser a hipermnéziaként vagy HSAM-ként ismert rendkívül ritka emlékezeti képességgel él.

Egy új tanulmányban egy ritka képességgel, kiemelkedő önéletrajzi emlékezettel (HSAM, azaz highly superior autobiographical memory) élő tinédzsert vizsgálnak – számol be az IFLScience. Bár sokan már egy nap elteltével nehezen tudják felidézni az elmúlt 24 óra történéseit, a HSAM-os emberek évtizedekkel korábbi napokat is igen részletesen le tudnak írni. A hipermnéziaként is ismert állapotot 2006-ban írták le tudományosan, és eddig mindössze mintegy száz esetet dokumentáltak – közéjük tartozik a most vizsgált 16 éves fiú. Az érintettek egy dátum vagy más emlékeztető hatására múltjuk szinte bármely napjáról képesek személyes élményeket előhívni, gyakran azt is pontosan megmondják, a hét melyik napján történt az esemény. A jelenség nem azonos a köznyelvben fotografikus memóriának nevezett képességgel. Utóbbi létezését egyrészt egyelőre nem támasztják alá tudományos bizonyítékok, másrészt a HSAM nem azt jelenti, hogy valaki képeket vagy szövegeket minden vizuális részletükkel együtt, hibátlanul megjegyez.

Az új tanulmányban szereplő, KCL monogrammal jelölt fiú maga kereste meg az egyik szerzőt, mert úgy érezte, szokatlanul jól emlékszik saját életére. A vizsgálatok igazolták feltevését. Az egyik tesztben tíz véletlenszerűen kiválasztott dátumhoz kellett felidézni a hét napját, közéleti eseményeket és személyes emlékeket. KCL a megszerezhető 30 pontból 25-öt ért el, míg egy vele azonos korú kontrollszemély mindössze hetet. Krystian Barzykowski, a Jagelló Egyetem munkatársa és kollégái szerint a fiú jellemzően nem találgatott, hanem magabiztosan emlékezett a válaszokra, teljesítménye statisztikailag meghaladta az általános népesség 99,9 százalékát. Sokat töpreng a saját életén. A szakembereket különösen az érdekelte, milyen gyakran bukkannak fel benne emlékek anélkül, hogy tudatosan keresné őket. Ezért egy számítógépes feladat közben időről időre megkérdezték, milyen gondolatok jártak a fejében. Kiderült, hogy saját életének eseményei az átlagosnál jóval gyakrabban jutottak spontán az eszébe. A szerzők úgy gondolják, ez az első laboratóriumi bizonyíték arra, hogy a HSAM együtt járhat az önkéntelen önéletrajzi emlékek gyakoribb felbukkanásával. KCL általános kognitív teljesítménye ugyanakkor a szokásos tartományban maradt: kivételes képessége kifejezetten a személyes emlékeire korlátozódott. A HSAM ráadásul nem teszi tévedhetetlenné a memóriát, az érintetteknél is kialakulhatnak hamis vagy torzult emlékek. Érdemes kiemelni, hogy a kutatás egyetlen alanyon alapul – persze az állapot ritkasága miatt ez nem különösebben meglepő.

20261005_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20261003_tofa-igeretes-allatkiserletek-egy-uj-molekula-ozempic-kivaltasa

Az Ozempic lassan már boomer, a TOFA lesz az új fogyasztó csodaszer?

Igazi sikertörténet a szemaglutid hatóanyagú Ozempicé, azonban most feltűnt egy ígéretes alternatíva, kevesebb mellékhatással, igaz, egyelőre még csak állatkísérletekben. A TOFA nevű vegyület más elven működik, másképpen hat a szervezetben, de hatékonyabbnak tűnik korábbi társánál. Egy kicsit azért még várni kell rá, hogy biztonságosnak ítéljék. Az Ozempic, illetve annak szemaglutid hatóanyaga egyfajta Szent Grálnak számít az elhízottak körében, hiszen már számos embernek segített megszabadulni a nem kívánt kilóktól. A hatása egyértelmű, azonban néhány kellemetlen mellékhatással is számolni kell, például izomvesztéssel, gyomorproblémákkal és a jojo-hatással (azaz a visszahízással), amikor abbahagyják a szedését. Amerikai kutatók most egy ígéretes alternatívát találtak, amelyik – az Ozempictől eltérően – nem az agyat csapja be azzal, hogy kevesebbet kell enni, hanem egyszerűen több energiát éget el a sejtekből. Egy multifunkcionális kis molekuláról, a TOFA-ról (totoxikus zsírsav – 5-tetradeciloxi-2-furosav) van szó, amelyik valójában két dolgot tesz a sejteken belül. Egyrészt blokkolja azokat a specifikus enzimeket, amelyeket a szervezet a zsír előállítására használ, így képes lassítani az új zsír termelődését. Másrészt aktivál egy pár molekuláris kapcsolót, amelyek a zsír energiatermelésében részt vevő gének fő szabályozóiként működnek. Ezek együttesen megváltoztatják a szervezet anyagcsere-egyensúlyát: kevesebb zsír termelődik és több energia kerül felhasználásra.

20261005_tma_5_resz

https://qubit.hu/2026/10/02/igeretes-hatoanyagot-talaltak-az-endometriozis-kezelesere

Ígéretes hatóanyagot találtak az endometriózis kezelésére

Ígéretesnek tűnik egy új endometriózis kezelés, ami világszerte 190 millió nő életét teheti könnyebbé, akik a súlyos fájdalmakat okozó, krónikus betegséggel élnek együtt – írta meg csütörtökön a Nature hírportálja.

Az endometriózist a méh belső nyálkahártyájához hasonló szövetek okozzák, amik a test olyan részein kezdenek el növekedni, ahol nem lenne nekik szabad. Az így keletkező elváltozásokat általában műtéti úton, hormonterápiával vagy a kettő kombinációjával kezelik. Ezek ugyanakkor komplikációkkal járnak és gyakran nem hatékonyak hosszú távon – és maga a betegség is jelentősen aluldiagnosztizált.

Kutatók most módosították az eredetileg parazitafertőzések kezelésére kifejlesztett niklozamid gyógyszert, hogy az endometriózisban érintett sejteket célozza. Az Advanced Healthcare Materials folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint a gyógyszer a betegség modellezésére szolgáló egerekben csökkentette az elváltozások számát

Ha ezek az eredmények humán klinikai vizsgálatokon is megismételhetők, akkor az áttörést jelenthet az endometriózis kezelésében, mondta a portálnak Kanako Hayashi, a Washington Állami Egyetem (Pullman) szaporodásbiológiával foglalkozó kutatója, aki a tanulmány egyik társszerzője volt.

Hayashi még 2016-ban részt vett egy olyan kutatásban, ami azt találta, hogy a niklozamid gyulladáscsökkentő hatása segített mérsékelni az egerekbe ültetett endometriális szövet növekedését. Csakhogy a vízben rosszul oldódó gyógyszert nehezen veszi fel a szervezet, ezért magas dózisban kell alkalmazni, ami pedig erősebb mellékhatásokkal jár – így nem lenne alkalmas egy krónikus betegség kezelésére.

A kutatócsoport új megoldása erre az volt, hogy a niklozamidot egy dendrimernek nevezett, vízben oldható parányi szállítómolekulához kötötték. Emellett a hatóanyagot endometriózis-specifikussá tették azzal, hogy folsavat kapcsoltak hozzá, amivel a betegség kialakulásában szerepet játszó makrofág immunsejtek folsavreceptoraihoz köt.

Ez egy csodálatos első lépés egy nem sebészi, nem hormonalapú endometriózis terápia felé, mondta a portálnak Elise Courtois, a connecticuti Jackson Laboratórium molekuláris biológus

Az endometriózist mint önálló, mikroszkóposan igazolt betegséget körülbelül 160 éve, 1860 óta kutatják szisztematikusan, amikor Karl von Rokitansky osztrák patológus elsőként azonosította a méhnyálkahártyához hasonló szöveteket a méhen kívül. Bár a betegségre utaló tüneteket (krónikus kismedencei fájdalom, meddőség) már az ókori egyiptomi és görög szövegekben is leírták, magát a kiváltó okot és a szöveti elváltozásokat csak a 19. század közepétől, a mikroszkópok elterjedésével kezdték el tudományosan vizsgálni

20261005_tma_6_resz

https://sg.hu/cikkek/tudomany/166863/eheto-akkumulator-teheti-biztonsagosabba-a-testbe-juttathato-elektronikai-eszkoz

Ehető akkumulátor teheti biztonságosabbá a testbe juttatható elektronikai eszközöket

Azok az eszközök, amelyek kívülről vizsgálják az emberi testet, például a röntgenszkennerek és az MRI-készülékek, alapjaiban alakították át az orvoslást. A lenyelhető érzékelők új generációja belülről teheti ugyanezt. Ezeknek azonban energiára van szükségük, a hagyományos akkumulátorok pedig káros vegyi anyagokat tartalmaznak, ezért lenyelésük általában nem ajánlott.

A probléma megkerülése érdekében a lenyelhető érzékelőket – amelyek leggyakrabban kis, kapszulára emlékeztető kamerák – rendszerint úgy tervezik meg, hogy akkumulátoraik ne érintkezzenek a szervezettel, és az egész egység végül kiürüljön a szervezetből. A védőburkolat azonban időnként meghibásodik, vagy az eszközök elakadnak a testben. Jobb megoldást jelentenének olyan akkumulátorok, amelyek eleve nem mérgező anyagokból készülnek. Ideális esetben olyanok, amelyek biztonságosan lebomolhatnak a szervezetben. A Massachusetts Institute of Technology kutatója, Giovanni Traverso által vezetett, a Nature Chemical Engineering című folyóiratban szeptember 21-én publikált új tanulmány egy lépéssel közelebb visz ehhez a célhoz: a kutatók egy papíralapú akkumulátort fejlesztettek ki, amelynek alkotóelemeit a szervezet biztonságosan felszívja hasznos élettartamuk végén. A kutatók arról számoltak be, hogy sertéseken végzett kísérletekben az ilyen akkumulátor valamivel nagyobb feszültséget tudott előállítani, mint egy hagyományos AA elem, és elegendő energiát biztosított ahhoz, hogy akár három napon keresztül több lenyelhető eszközt is működtessen.

Az új akkumulátor magnézium, gél és kémiailag aktív papír egymásra helyezett rétegeiből áll, amelyeket viaszos bevonattal láttak el, hogy megvédjék az emésztőrendszer zord környezetétől. Áramot termel, amikor a magnézium reakcióba lép és elektronokat szabadít fel. Emellett kompakt is, mivel egy hagyományos zselatinkapszula belsejében rendelkezésre álló helynek mindössze körülbelül a negyedét foglalja el, így bőséges hely marad az általa működtetendő eszköz, valamint más hasznos tartalmak, például egy gyógyszer számára.

A lenyelhető eszközök (orvosi okoskapszulák és miniatűr robotok) olyan apró, vitamin méretű szerkezetek, amelyeket szájon át lehet bevenni a gyomor-bél rendszer vizsgálatára vagy gyógyszeres kezelésre

Mikrorobotok: Távirányítható, mozgó eszközök (mint a fejlesztési fázisban lévő PillBot), amelyek célozni tudnak a gyomorban, és részletes diagnosztikát tesznek lehetővé

Mágneses robotorvosok: Apró, 3D-nyomtatott, mágnesesen irányítható eszközök, amelyek nemcsak diagnosztizálnak, hanem a célnál gyógyszert is leadhatnak.

Kapszulaendoszkópia: Egy vitamin méretű kapszula, amely beépített kamerával ezer számra készít felvételt a bélrendszerről, így cső és altatás nélkül vizsgálható a vékony- vagy vastagbél