A Debreceni Egyetem rektora a koronavírus-vakcina fejlesztésről beszélt

A koronavírus-járvány elleni védekezésről szervezett online tudományos konferenciát az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön.

Az új típusú koronavírusról sok mindent megtudtunk, ugyanakkor meg is tanított minket sok mindenre: az egyik legfontosabb, hogy ha nagy a baj, akkor gyorsan tudunk szövetkezni, együtt dolgozni és komoly célokért eredményeket produkálni – mondta el Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár tartott záróbeszédében. Mint megjegyezte, a védekezés eddigi leghatékonyabb eszköze a maszkon és a kézmosáson túl a korlátozó intézkedések és azok betartása, vagyis a fegyelem volt.

A rendezvényen több, a koronavírus elleni küzdelmet segítő, ígéretes fejlesztésről számoltak be magyar kutatók.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a koronavírus-vakcina fejlesztésről szólva elmondta, hogy a gyártáshoz szükséges technológiai elemek rendelkezésre állnak. Hozzátette, 2020 októberére kisszériás gyártásban odáig biztosan eljutnak, hogy preklinikai vizsgálatokat tudjanak végezni szenzitív fajokon.

Závodszky Péter, az Eötvös Loránd Kutató Hálózat – TTK kutatóprofesszora, valamint Pál Gábor, az EvolVeritas Kft. ügyvezető igazgatója, az ELTE Biokémiai Tanszék egyetemi docense közös előadásukban az EvolVeritas keretein belül zajló kutatásokat ismertették, amelyek célja ultraszelektív inhibitorok fejlesztése a vírusfertőzésben kulcsszerepet játszó emberi proteáz gátlására. Amennyiben ez sikerül, akkor ezek a gyógyszerjelöltek később szabadalmaztathatók lesznek és terápiás irányba vihetők tovább.

Puskás László, az Avidin Kft. ügyvezető igazgatója a liposzóma előnyös tulajdonságaira építő vakcinaprototípus kifejlesztésének a projektjéről számolt be.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárja, Kotán Attila az egyetem villamosmérnöki karán május 11-e óta működő maszkvizsgálólabor-projektet ismertette. A labor, amely később akkreditált mérőhellyé fejleszthető tovább, jelenleg a maszk  szűrési hatékonyságát tudja vizsgálni részecskeszámlálással.

Deák Csaba, a Miskolci Egyetem kancellárja elmondta, hogy az intézmény feladata két részből áll: az első fázis egy havonta kétmillió maszk legyártására képes berendezés üzembe helyezése volt. A gép tesztelőfázisa véget ért, pénteken kerül állandó helyére. A második fázis két saját fejlesztésű maszkgyártó berendezés elkészítése, valamint ehhez kapcsolódóan a  sterilizálási és csomagolási folyamatok fejlesztése.

Vonderviszt Ferenc, a Pannon Egyetem rektorhelyettese szerint az intézmény konzorciumvezetőként veszt részt két májusban indított projekt megvalósításában. Ezek közül az egyik egy újfajta oltóanyagmolekula fejlesztését, a másik a kommunális szennyvízből történő víruskimutatást célozza.

(Forrás:a Dehir.hu)