A felsőoktatásért felelős államtitkár válasza az ombudsmannak

Az ombudsman rámutatott arra, hogy nem egységes az ENSZ Egyezményben és a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban a fogyatékossággal élő ember fogalmának meghatározása és a fogalommal lefedett személyi kör. Az államtitkár szerint nem ütközik a jogbiztonság és az esélyegyenlőség biztosításának követelményébe az, hogy a jogszabály a felsőoktatás tekintetében nem nevesíti külön a pszicho-szociális fogyatékossággal élőket.

A biztos álláspontja szerint a felsőoktatási intézmények a fogyatékossággal élő hallgatók által bemutatott orvosi szakvélemények elfogadását nem tehetik függővé attól, hogy az annak kiállítására jogosult hatóság feltüntette-e a szakvéleményen a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának kódját vagy sem. Az államtitkár válaszában jelezte, hogy a jövőben a biztos javaslatának figyelembevételével vizsgálja meg a felsőoktatási felvételi eljárás gyakorlatát és a Felsőoktatási Információs Rendszer adatközlési, regisztrálási eljárását.

Az államtitkár egyetértett az ombudsmannal abban, hogy a felsőoktatási intézmények több esetben nem igazították intézményi szabályzataik rendelkezéseit a megváltozott jogi környezethez. Mivel a felsőoktatási intézmények autonóm módon alakítják szervezetüket és működésüket, ezért önmagában nem sérti a jogbiztonságot és az esélyegyenlőség követelményét, hogy az intézményeken belül eltérő módon érvényesítik a fogyatékossággal élők jogait – válaszolta az ombudsmannak az államtitkár.

A biztos jelentésében vizsgálta azt is, hogy a mentességek, kedvezmények elbírálása során az egyes felsőoktatási intézmények mérlegelhetik-e a hallgatók körülményeit. Az államtitkár szerint a felsőoktatási rendszer sokszínűsége miatt nem szükséges a mérlegelési lehetőségek további szabályozása, sok esetben ugyanis egyedi ügyekről van szó, amelyek egyedi elbírálást feltételeznek.

Szabó Máté arra is rámutatott, hogy a felsőoktatási intézmények a záróvizsga megszerzését követően sok esetben arra hivatkozva nem fogadják el a fogyatékossággal élő hallgatók nyelvvizsga mentességre vonatkozó kérelmét, hogy a hallgató jogviszonya már megszűnt a felsőoktatási intézménnyel. Az ombudsman szerint ezt a kérelmet az intézménynek érdemben kell vizsgálnia és nem hivatkozhat a hallgatói jogviszony megszűnésére. Az államtitkár válaszában az áll, hogy a kérelmet a hallgatói jogviszony megszűnését követően is elő lehet terjeszteni, erre a jogszabály egyéni mérlegelés alapján több lehetőséget is biztosít, a kérdés további jogi szabályozása azonban alkalmazási nehézségekhez vezetne.

Az államtitkár elismerte, hogy a doktori iskolák esetében a mai szabályozás nem tér ki a mentesség kérdésére. A minisztérium szerint azonban a nyelvvizsga mentességet a doktori iskolákban nem a hallgatói jogviszony fennállása alatt kell vizsgálni, hanem a felvétel során. Az államtitkár jelezte, hogy 2016-tól az érettségi után a felsőoktatásba belépők esetében is követelmény lesz a nyelvvizsga és a doktori képzésben is ehhez fogják igazítani a mentesség vizsgálatát.

Az államtitkár végezetül hangsúlyozta, hogy a jogszabályok módosítása során figyelembe veszik az ombudsman jelentésének megállapításait és igyekeznek egyértelművé, kiszámíthatóvá tenni a fogyatékossággal élő hallgatók kedvezményeinek és mentességeinek körét és azok elbírálási módját.

Az alapvető jogok biztosának jelentése a http://www.ajbh.hu/documents/10180/108908/201202990.rtf oldalon olvasható.