A fogyatékos emberek támogatása nem jótékonykodás, hanem hosszútávú befektetés

Az ülésnapot az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) kezdeményezte azzal a céllal, hogy a fogyatékos emberek szervezetei áttekintsék az Európai Parlament képviselőivel és az Unió döntéshozóival, hogyan hatott a gazdasági-pénzügyi válság a fogyatékos emberekre és a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtására. Az ülésen azt is megvitatják, hogy milyen intézkedésekkel lehet biztosítani a fogyatékos emberek számára a válság idején az egyenlő jogokat és lehetőségeket. A tervek szerint egy határozatot is elfogadnak a résztvevők, amely kimondja, hogy a szociális és emberi jogok háttérbe szorításával nem lehet elérni pénzügyi és gazdasági konszolidációt. A határozat hangsúlyozná azt is, hogy az Egyezmény végrehajtása alól a kormányok nem bújhatnak ki a válságra hivatkozva, és azt, hogy a fogyatékos emberek szervezeteit be kell vonni a döntéshozatalba.

Hazánkban a válság mellett a téves kormányzati politika is súlyosbította e társadalmi csoport helyzetét. A fogyatékossági támogatás 20 ezer forint körüli összege évek óta nem nőtt, az oktatás terén a szegregáció felé való visszalépés tapasztalható, a segédeszköz ellátásra szánt források csökkenőben vannak. A szociális szolgáltatásokra is lényegesen kevesebbet költ az állam: a súlyosan fogyatékos embereket segítő támogató szolgáltatásokra (szállítás, személyi segítés) 2008-ban még 8 milliárd forint jutott, azóta azonban évről évre kevesebb, 2012-ben pedig támogató szolgáltatásra és négy másik szociális feladatra összesen már csak 4,5 milliárd forintot szánt a kormány. A kötelező társadalombiztosítási befizetéseken alapuló rokkantnyugdíjat is megszüntette az idén a kormány, helyette nagyon alacsony összegű, sok esetben 30 ezer forintos ellátást kapnak az érintettek, amelyet semmilyen alkotmányos garancia nem véd. A foglalkoztatási rehabilitáció gyakorlatilag nem működik, a rehabilitációra javasoltakat képzés alig, munkahelyek pedig szinte egyáltalán nem várják. A januártól induló új támogatási rendszer sem fogja növelni a megváltozott munkaképességű emberek rendkívül alacsony foglalkoztatottságát, sőt, a súlyosan fogyatékos emberek egy jelentős része várhatóan a meglévő munkáját is el fogja veszíteni.

Az ülésnapon az európai fogyatékos embereket képviselő szervezetek mintegy 450 küldöttje vesz részt, a fogyatékos emberek hazai közösségét a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) 22 tagú küldöttsége képviseli, amelyet Földesi Erzsébet, az EDF alelnöke, a FESZT EU-s ügyekért felelős tagja vezet. Az ülésen magyar részről felszólal még Horváthné Somogyi Ildikó, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) alelnöke, aki az értelmi fogyatékossággal élő emberek cselekvőképességéről és választójogáról beszél, valamint Vályi Réka, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) alelnöke, aki bemutatja az intézményi férőhelykiváltás magyarországi helyzetét. Nyírő Zsolt, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) elnökségi tagja a siketek oktatásáról beszél a jogszabályok és a személyes tapasztalatok tükrében, Pál Zsolt, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) képviselője pedig a válságból való kiút kereséséről, az együttműködés jelentőségéről.

Részletek a http://www.edf-feph.org/Page_Generale.asp?DocID=13855&thebloc=31490 oldalon.
Az ülést az interneten élőben közvetítik.