A közjegyző eljárása írni nem tudó személy esetén

A Ptk. értelmében az írni nem tudó vagy nem képes (vak, felső végtag érintett mozgáskorlátozott személy, de ide tartozik az írástudatlan személy is) személy írásbeli jognyilatkozata kizárólag akkor érvényes:

– ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó aláírását bíróság vagy közjegyző hitelesíti;

– ha azon ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa elkészített okiratot előttük írta alá, vagy látta el a kézjegyével, illetve az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el.

Az érvényesség elengedhetetlen feltétele olvasni nem tudó személyek – így különösen a vakok vagy gyengén látó emberek – esetén az, hogy az okiratból kitűnjön az is, hogy tartalmát a hitelesítő személy, vagy esetleg az egyik tanú felolvasta, illetve elmagyarázta a nyilatkozó félnek.

Az érintettek biztonsága és bizonyossága, valamint az elkészült okirat érvényessége érdekében célszerű a dokumentumok, szerződések, okiratok elkészítéséhez közjegyzőhöz vagy ügyvédhez fordulni. Ez azért is fontos, mert közjegyző, illetve ügyvéd közreműködését ágazati törvények is előírják, ilyen például az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, amely szerint az írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez, a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges. Az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés ugyan nem érvénytelen, ha nem közokiratban készül, de az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükség van rá – ennek hiányában a Földhivatal nem fogadja el –, ezért érdemes a szerződést eleve közokiratba foglalni.

A vak vagy írástudatlan, illetőleg olvasásra képtelen ügyfél esetén a közjegyzőnek a hitelesítést megelőzően az okiratot (szerződést, végrendeletet, meghatalmazást, más, közjegyző előtt tett egyoldalú nyilatkozatot) az elejétől a végéig az ügyfél előtt fel kell olvasni. Az ügyfél kérésére a hallássérült személy jelnyelvi tolmács közreműködésével vagy írásban, a siketvak személy jelnyelvi tolmács közreműködésével, a beszédfogyatékos személy pedig írásban kommunikálhat a közjegyzői okirat-szerkesztési eljárás során.

Hangsúlyozandó, hogy a közjegyző állami hatalmat gyakorol, nem valamelyik fél megbízottja. A közjegyző nem lehet részrehajló az érdekelt feleket illetően, valamint teljes körű jogi tájékoztatásra köteles. Szintén a közjegyző feladata, hogy feltárja az ügyfél akaratát, ami az írásra vagy olvasásra képtelen emberek jogképességének megvalósulása érdekében különösen fontos, hiszen ők nem, vagy lényegesen kevésbé tudják ellenőrizni a  dokumentumokat.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a közjegyzői közreműködés bár ajánlott és szükséges az okirat érvényességéhez, mégsem díjmentes az érintettek számára. A közjegyzői tevékenységért az ügyvéd munkavégzéséhez hasonlóan díjat kell fizetni. A jogszabályok alapján a hatáskörébe tartozó ügyekben az illetékes közjegyző közreműködésre köteles, ezt nem tagadhatja meg, ugyanakkor a közjegyző jogszabályban meghatározott díj ellenében teszi ezt. A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet szerint a munkadíjat a feléig le kell szállítani írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatának közokiratba foglalásáért.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján (https://start.mokk.hu/kozjegyzokereso.html?theme=dark#x) a lakóhelyhez legközelebbi közjegyzői iroda megkereshető, továbbá arra vonatkozóan is található információ, hogy a kiválasztott iroda akadálymentes-e.