A látás hét mítosza

Az ember alapvetően vizuális lény, azaz a környezetéről a legtöbb információt a látásával szerzi. Ezért beszélünk elvont dolgokról is úgy, hogy „látjuk, mi a probléma”. A látás tehát központi szerepet tölt be az életünkben, következésképpen hajlamosak vagyunk elméleteket gyártani vele kapcsolatban. De még a legelterjedtebbek sem mind állják meg a helyüket.

Ha az emberi szem képességeit meg szeretnénk határozni, akkor érdemes arra gondolni, hogy mintegy negyvenszer nagyobb a teljesítménye a drága mobiltelefonokba beépített kamerákénál – írja a Curiosity magazin. Az is igaz ugyanakkor, hogy az optikai illúziók becsaphatják, de ez olykor nem is a szemünk, hanem a belőle érkező információkat feldolgozó agyunk problémája. A látás nagyon bonyolult dolog, nem csoda hát, ha annyi tévhit tapad hozzá. Néhányat most eloszlatunk. 1. mítosz: A sárgarépa fogyasztása ultraéles látást eredményez Ez a mítosz a háborús propagandában gyökerezik. Eszerint a 2. világháború alatt a brit légierő azért lőtt le annyi gépet az éjszakai bevetéseken, mert a pilóták rengeteg sárgarépát ettek. Ez az információ a brit Élelmiszerügyi Minisztériumból származott, s a valódi célja a helyben termesztett zöldség iránti keresletet felszítása volt. A légisikerek valódi oka az volt, hogy a briteknek elég jó radartechnológiájuk volt a közeledő német bombázók észlelésére, amelyeknek a távoli célpontoknál nem volt védelmet nyújtó vadászkíséretük. Igaz ugyanakkor, hogy a sárgarépa béta-karotint is tartalmaz, ami segít a szervezetünknek a látáshoz elengedhetetlen A-vitamin előállításában. 2. mítosz: A félhomályban olvasás tönkreteszi a látást Ha nincs elég fény, akkor a szem az erőltetés miatt meg fog fájdulni, és az extra munka miatt hamarabb elfárad, mint elegendő fényben. De ennek nincs hatása a látás élességére hosszú távon. A kellemetlenségek elkerülése érdekében azonban mindig érdemes olvasólámpát használni. 3. mítosz: A korrekciós lencsék gyengítik a szemet Ennek a mítosznak az a logikája, hogy a szem hozzászokik a segédeszközhöz, tulajdonképpen ellustul és függővé válik. Ha ezt el akarjuk kerülni, akkor váltogatni kell a szemüveges és anélküli periódusokat. Ezzel szemben az az igazság, hogy a lencsék segítik a látást és segítenek elkerülni a szem állandó erőltetését. Ám sok ember szeme idővel romlik, ami az öregedés természetes hatása. Ennek semmi köze a szemüveg viseléséhez. 4. mítosz: Az egésznapos képernyőnézés rontja a látást Ez olyasmi, mint az olvasás gyenge fényben. Itt sem lép fel hosszútávú károsodás, de aki túl sokáig nézi a számítógép képernyőjét rövidtávú kellemetlenségekre számíthat. Az orvosok ennek nevet is adtak: számítógépes látás szindróma. Gyakran előfordul, hogy a probléma a szem szárazságából származik, ha túlságosan vibráló monitorokat nézünk. Az ilyen problémákat jobb minőségű képernyők beszerzésével és szemcseppekkel lehet kezelni. Szerencsére a technológia sokat fejlődött, és a legtöbb készülék ma már nem okoz szemfáradással összefüggő ártalmakat. Hasznos trükk azonban, hogy rendszeresen adjunk pihenőidőt a szemünknek. Nézzünk távolra, amely oldja a szem fáradságát. A munkavédelmi szabályok nem véletlenül írják elő, hogy a számítógépes munkahelyeken rendszeresen szüneteket kell tartaniuk a dolgozóknak. 5. mítosz: A vakok nem látnak semmit Vannak vakok, akiknek a szeme teljesen érzéketlen a fényre, ez igaz. Azonban a vakság nagyon széles kategória. Nem véletlen, hogy a látási problémákkal küzdők érdekvédelmi szervezetének nevében is két kifejezés szerepel: vakok és gyengénlátók. Vannak, akik érzékelik a fényt, és a sötétséget, de nem látják például az írást, így nem képesek szemmel olvasni, vagy fehér botot használnak az utcán, mert nem tudják megkülönböztetni a tárgyak részleteit. Azaz a vakság látáskárosodást jelent, de ezt a fogalmat nem meríti ki a szemmel való érzékelés teljes hiánya. A látás zavarának, a szem fájdalmának és gyulladásának oka lehet a szem ártalmatlan elfáradása, de az is előfordulhat, hogy a tünetek súlyos szembetegséget jeleznek. Íme a leggyakoribb szembetegségek és tüneteik. 6. mítosz: Aki túl közelről nézi a tévét, tönkreteszi a látását Ez a mítosz a tévézés korai korszakából származik, amikor a képernyők bizonyos mennyiségű káros sugárzást is kibocsátottak. Azóta egyre csak erősödik a meggyőződés, hogy a túl sok médiafogyasztás károsíthatja a szemünket. A mai tévéképernyők lényegében semmiben sem különböznek a számítógépes képernyőktől, így ugyanazok a megállapítások érvényesek rájuk. Azaz ma már olyan közel ülhetünk hozzájuk, amennyire csak akarunk. A felbontás növekedésével ráadásul közelebbről sem látjuk meg a képet felépítő különálló képpontokat. 7. mítosz: Nem lehet megakadályozni a látás romlását Az elég nyilvánvaló, hogy az idős emberek látása rosszabb, mint a fiataloké. Ennek az az oka, hogy a szemlencse mögötti kemény mag idővel megnövekszik, és a szemlencsének nincs elég helye, hogy felvegye a közellátáshoz szükséges alakot. Más esetekben azonban a látás romlása megállítható. Például a látást elhomályosító szürkehályog műtéttel eltávolítható. De a szemlencse fénytörési hibája is kijavítható lézeres szemműtéttel mind a rövidlátás, mind a távollátás, mind pedig a belső szemtengelyferdülés esetén. (házipatika.com/Curiosity magazin)

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.