„A látássérültek is valós értéket képviselnek, hasznos és értékteremtő munkát végeznek”

Kirándulások, színházlátogatások, pályázati lehetőségek, szemléletformáló programok, és még sok minden egyéb.

A Hermina Egyesület szinte mindennel foglalkozik, amire egy látássérült embernek szüksége lehet, vagy ami segítheti, hogy az érintetteket a társadalom befogadja. Fontos feladat a tévhitoszlatás is, amivel elérhető, hogy a cégek ne csak a rehabilitációs hozzájárulás miatt kezdjenek el azon gondolkodni, hogy látássérült kollégát is alkalmazzanak.
Hivatalosan csak húsz éve hívták életre a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületét, de története visszanyúlik egészen a ’70-es, ’80-as évekre. Jelenleg több mint 1200 tagja van a civil szervezetnek, összesen 13 vármegyében. Az egyesület maga is akkreditált foglalkoztató, a kollégák 100 százalékban megváltozott munkaképességűek, többségükben látássérültek. Ezt fontosnak tartja a szervezet, mert így a kollégák át tudják érezni a hozzájuk forduló tagok élethelyzetét, és példát is tudnak mutatni arra, hogy látássérültként – tehát vakként, aliglátóként és gyengénlátóként – is lehet dolgozni, munkába járni. Maga az egyesület sokféle tevékenységet végez, mondhatni a teljes palettát lefedi.
„Még turistaszakosztályuk is van, ami azért különleges, mert ez volt Európa első olyan turistaszakosztálya, ami kifejezetten látássérültekből állt. A túrák mellett rengeteg szabadidős programot – éves szinten nagyjából hatvanat szerveznek, figyelembe véve, hogy a tagok közül sokan nyugdíjasok. Ők a látásukat vagy az életkor előrehaladtával vesztették el, vagy látássérültként maradtak egyedül idős korukban. Mivel ők könnyen elmagányosodnak, nagy igényük van a közösségi létre, közösségi életre” – mondja Bukta Bence, a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének elnöke. A civilszervezet által szervezett programok közt vannak egy- és többnapos buszos kirándulások, múzeum és színházlátogatások – főleg a Pesti Magyar Színházban, a Nemzeti Színházban és az Operettszínházban –, illetve versmondóversenyek is. A rendezvényeken az egyesület szívesen lát vendégül látókat is segítőként.
Tanácsadás és szemléletformálás
Az egyesületnek vannak egyéb szolgáltatásai is. Például az egyik telefonszolgáltatón keresztül kedvezményes mobilflottát is nyújtanak a látássérült embereknek, és segítik a tagokat az álláskeresésben is. Vannak, akik a támogatások és rehabilitációs ellátások, adókedvezmények és szolgáltatások igényléséhez kérnek segítséget a civilszervezettől. A Hermina Egyesület gyakran működik együtt családsegítő központokkal, pártoló tagokkal, önkéntesekkel is. Utóbbiak javarészt gyógypedagógusok, akik felsőoktatási intézményekből érkeznek.
Fontos feladata az egyesületnek a látó társadalom felé történő nyitás is.
„Járunk például iskolákba és cégekhez szemléletformáló programokkal, és igyekszünk megjelenni különféle fórumokon is. Célunk, hogy eloszlassuk azokat a tévhiteket, amelyek a fejekben máig élnek a látássérültekről. Volt például standunk egy állásbörzén, ahol a résztvevőknek elmondtuk, hogy a látássérültek ugyanúgy tudnak használni irodai szoftvercsomagokat, mint bárki más. A HR-es szakemberek egy része nemcsak azon lepődött meg, hogy boldogulunk a szövegszerkesztéssel, hanem azon is, hogy egyáltalán tudunk számítógépet használni. Ezeket a tévhiteket azért kell eloszlatni, hogy a cégek ne a rehabilitációs hozzájárulás elkerülése miatt vegyenek fel látássérült kollégákat, hanem azért, mert tudják: ők is végezhetnek valódi, értékteremtő munkát. A céges szemléletformáló programokon is erre fókuszálunk, például elmondjuk, hogyan tudunk internetes böngészőt használni, levelezni. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a látássérült személyek, figyelemmel arra, hogy az életükben sokszor kell bizonyítaniuk az előítéletek miatt, gyakran jóval motiváltabbak, kitartóbbak és hűségesebbek, mint mások. Azt is érdemes tudni, hogy mivel a látássérültek az egyetemi tanulmányok alatt is sok előítélettel találkoznak, jelentős részük nagyobb szaktudást halmoz fel egy adott területen annak érdekében, hogy azokat kompenzálja. A nagyobb szaktudás és az elkötelezettebb munkavállaló mellett már csak bónusz, hogy még rehabilitációs hozzájárulást sem kell fizetni.” – Árulták el az egyesület munkatársai.
Hasonló programokat óvodákban és iskolákban is tart az egyesület, a gyerekek ott is meglepődnek azon, amikor megtudják: vannak olyan videójátékok, amelyeket látássérültek is tudnak játszani. Ezzel a gondolattal a gyerekeket azonnal meg lehet nyerni, és azonnal elindulhat a közös beszélgetés. A gyerekek élvezik azt is, amikor az egyesület különleges sporttevékenységeket mutat be. Ilyen lehet például a csörgőlabda, amit az ovisok szeretnek a legjobban.
Pályázni mindenre
Az egyesület a látássérülteket pályázati lehetőségekkel is igyekszik segíteni.
„Ehhez tudni kell, hogy a speciális eszközök nagyon drágák. Például míg egy normál konyhamérleget pár ezer forintért meg lehet venni, addig egy beszélő konyhamérleg 40 ezer forint még kedvezményes áron is. A speciális szemüvegek ára már 100 ezer forint magasságában mozog, és ez a helyzet a magyarul beszélő, nagy nyomógombos okostelefonokkal is. Ilyen segédeszközökre is lehet nálunk pályázni, éves szinten 100-200 érintettnek tudunk ily módon segíteni.” – Mondták el az egyesület munkatársai.
Van az egyesületnek tanulmányi pályázata is, amin azok a látássérültek indulhatnak, akik tanulmányokat folytatnak. Őket is igyekeznek támogatni, ugyanis az oktatási intézményekben használt segédeszközök – például a nagyítók – sem állnak mindig rendelkezésre. Az egyesület a feladatait többféle forrásból végzi. Működési költségeiket költségvetési támogatásból fedezik, a programok és pályázatok költségeit pedig magánszemélyek és cégek adományaiból, pályázati forrásokból, illetve adó 1 százalékokból finanszírozzák. A megváltozott munkaképességű kollégák foglalkoztatását állami támogatás is segíti. A tagok által fizetett éves tagdíj jelképes összeg, és azt emelni sem szeretné az egyesület.”

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.