A látássérülteknek is joguk van a túrázáshoz, de hogyan tájékozódjanak?

A láthatatlan zöld elérhetővé tételén dolgoznak. Péntek este az ásotthalmi erdőbe kirándulnak. Fotó: Frank Yvette

A napsütés, a friss levegő és a madárcsicsergés is gyógyír a léleknek. Éppen ezért dolgozik azon a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete és Mihók Barbara, az SZTE Gazdaságtudományi Karának ökológusa, hogy a látássérültek is megélhessék a természet csodáit, a parkokba és az erdőkbe pedig akár egyedül is el merjenek menni, ha lelki töltődésre van szükségük.

Nekik is joguk van a töltekezéshez

Láthatatlan zöld címmel közös kutatást készítenek most, amit Mihók Barbara koordinál a Környezeti Társadalomkutatók tagjaként. Lapunknak elmondta, mentálhigiénés szakemberként mindig is foglalkoztatta az a kérdés, hogy a természethez való kapcsolódás hogyan járul hozzá a lelki egészséghez.

Kiemelte, nem karitatív dolog az, hogy a látássérülteknek is lehetőségük legyen a természetben való töltekezéshez, hanem ez emberjogi kérdés. Ezért végzik most egy uniós program részeként a kutatást a vakok és gyengénlátók körében, amely után javaslatot tesznek arra az illetékeseknél, hogy miként lehetne számukra is elérhetővé tenni a parkok, erdők látogatását.

Jelenleg azt méri fel Mihók Barbara, hogy az egyesület tagjainak milyen természettel kapcsolatos élményei vannak, és az hogyan hatott az életükre. Ha ezekből elkészült az elemzés, akkor egy csoportos beszélgetést tartanak arról, hogy mi segíti és mi hátráltatja a természethez való hozzáférésüket.

Ingyen van, csak el kell jutni a természetbe

Ballai Anna Mária, az egyesület elnöke elmondta, vannak olyan országok, ahol a mentális problémákkal küzdőknek az orvos felírja, hogy kötelezően mennyi időt kell a szabadban tölteniük ahhoz, hogy jobban legyenek. Hangsúlyozta, a látássérülteket a mindennapokban sokkal több stressz éri, mint a látókat, gondoljunk csak például a közlekedésre vagy az ügyintézésre, azonban a lelki egészséget helyreállító szolgáltatásokat nem egyszerű nekik igénybe venni.

A természet viszont ingyen lenne, csak biztosítani kell a lehetőséget ahhoz, hogy ők is hozzáférjenek – tette hozzá.

Megjegyezte, nem azt szeretnék, hogy vezetősáv legyen az erdőben, de az már nagy segítség lenne számukra, ha a park vagy az erdő bejáratáig lennének ilyen sávok. Példaként említette erre az újszegedi ligetet, ahová az ő javaslatukra készült taktilis sáv, így a buszról leszállva egyedül is el tudnak menni a ligetbe. Hozzátette, az is nagy segítség lenne, ha a tanösvényekre QR-kóddal ellátott táblákat tennének, mert azokat telefonjuk szoftverével leolvastatnák, így megtudnák az élővilággal kapcsolatos információkat.

Éjszakai túra Ásotthalmon

Rámutatott: a látássérültek legtöbbször nagy csoportokban, látó önkéntesekkel tudnak csak eljutni a természetbe, azonban a lelki jóllét érdekében sokszor jó lenne egyedül is kimenniük. Éppen ezért most az egyesület saját maga szervez kirándulásokat, melyek során a látássérültek tapasztalatokat gyűjtenek, később pedig lesz bátorságuk akár egyedül is elmenni a parkba és az erdőbe. Pénteken például az ásotthalmi erdőbe mennek éjszakai túrára, hogy egy erdész segítségével meghallgassák a fülemüle koncertjét, beleszagoljanak az esteledő erdő illatába, detektorral megfigyeljék a denevér hangját, valamint megtapintsák a növényeket.

(Forrás:Délmagyar)