A MEOSZ azonnali intézkedést sürget a perköltségek ügyfelekre történő áthárítása miatt az egészségkárosodással összefüggésben indult közigazgatási perekben

Ez azt jelenti, hogy az olyan ügyekben is, ahol az egyetlen jogosultsági feltétel a jogszabályban meghatározott egészségkárosodás megállapítása – mint például a fogyatékossági támogatás, rokkantsági járadék, megváltozott munkaképességű személyek és kiemelt ápolási díj esetében hatósági bizonyítvány kiállítása – azaz nem jogkérdésként a hatóság döntését vitatni, és másik orvosi szakvéleményt kérni csak a bíróság előtt lehet. Ilyenkor a törvényszék minden esetben igazságügyi orvosszakértőt von be az eljárásba, és az így elkészült szakvéleményre alapozva dönt a kereseti kérelemben foglaltakról.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke György István, területi közigazgatásért felelős államtitkárnak írt levelében ( a MEOSZ elnökének levele itt olvasható) felhívta a figyelmet arra, hogy a MEOSZ szerint sérül az ügyfelek második orvosi vizsgálatához, és ezzel a második vélemény elkészítéséhez fűződő alapvető egészségügyi joga azzal, hogy semmilyen más módon nincs lehetőség a közigazgatási határozat részét képező orvosszakértői vélemény vitatására, csak közigazgatási per indítása. Különösen méltánytalan, ha ezek a perek a panaszosok számára még költséggel is járnak. Szövetségünket ugyanis több érintett arról tájékoztatta, hogy a közigazgatási pertől való elállásuk vagy pervesztességük esetén a törvényszék a kormányhivatal jogi képviselőjének munkadíja, mint perköltség megfizetésére kötelezte őket.

Mindez váratlanul érte a panaszosokat, hiszen a kormányhivatal határozatában az szerepelt, hogy az adott ügykörben indított közigazgatási per illeték- és költségmentes. A sérelmezett  gyakorlattal kapcsolatban a kormányhivatal azt a tájékoztatást adta, hogy a megnövekedett ügyszám miatt a perképviseleti feladatokat a kormányzati tisztviselőkön túl kénytelenek ügyvédi irodák bevonásával megoldani, így a velük szemben álló ügyfeleknek számolniuk kell a jogi képviseletből eredő perköltséggel. Az, hogy egy adott ügy kormányhivatali vagy külső jogi képviselőhöz kerül, a véletlen ügyelosztáson múlik, tehát a magánszemély pervesztessége esetén kvázi szerencse elemmé válik a fizetés kérdése.

A perköltség ügyfelekre terhelése azt jelenti, hogy a panaszos fizeti ki a külső jogi képviselő munkadíját. Rendkívül igazságtalan ez az olyan egészségkárosodással összefüggésben indított közigazgatási perekben, amikor a bíróság döntéshozatalához szükséges orvosi szakkérdést igazságügyi orvosszakértő fogja megvizsgálni, jogi okfejtésre, érvelésre nem kerül sor. Ezzel a fogyatékossággal érintett emberek a károsultjai annak, hogy második szakvéleményhez való jogukat a közigazgatás keretein belül nem, csak bírósági per keretében érvényesíthetik. Ezekben a perekben pedig ha a kormányhivatalt nem kormányzati tisztségviselő képviseli, az egyébként nehéz anyagi helyzetben lévő mozgáskorlátozott vagy fogyatékossággal érintett embereknek a per költségeit is viselniük kell.

Az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésének értelmében a kormányhivatali szervezetrendszerben a másodfokú közigazgatási egységeket megszüntették, ezzel egyidejűleg számolni kellett volna a megemelkedett keresetek száma miatt a perképviseleti ügyteher növekedésével, és így az ennek megfelelő hivatali létszám bővítésével. Ez azonban feltételezhetően elmaradt. A kormányhivatal apparátusa létszámának, feladatainak és finanszírozásának tervezése állami feladat, melynek elmulasztása nem eredményezheti a hatóság humánerőforrás állományának elégtelensége miatt jelentkező többletfeladatok költségeinek ügyfelekre történő áthárítását – hangsúlyozta levelében Kovács Ágnes.

Különösen méltánytalan ez olyan emberek esetében, akik egészségi állapotuk megromlása miatt fordulnak pénzellátás, illetve jogosultság (kedvezmény) megállapítása érdekében a hatósághoz, majd a hivatallal szembeni sérelmük orvoslása esetén további, számukra megterhelő kiadásokkal is szembesülhetnek. A kétfokú hatósági eljárás a fellebbezéssel ingyenes jogorvoslatot tett lehetővé, ezért a jogorvoslati jog töretlen biztosítása érdekében a kormányhivatalnak kötelessége saját forrásból megteremteni az ügyfelek számára, hogy a jogszabályban biztosított jogorvoslati jogukkal szabadon élhessenek. Ennek garanciája az, hogy az immáron egyetlen jogorvoslati út, a közigazgatási perek esetén az ügyfelek mentesülnek az illetékek, költségek és az esetleges pervesztesség esetén fizetendő költségek megfizetése alól.

A MEOSZ elnöke György István soron kívüli intézkedését kérte annak érdekében, hogy az egészségkárosodáson alapuló ellátásokkal kapcsolatban indított közigazgatási perek az ügyfelek számára teljesen költségmentesek legyenek.