A MEOSZ nemzetközi rendezvényt tartott az Európai Parlamentben a cseh és szlovák társszerveivel

Lucia Ďuriš EP képviselő (Szlovákia)  ünnepi köszöntőjét követően Petri Gábor a MEOSZ nemzetközi érdekvédelmi munkatársa arról beszélt, hogy a középületek és közszolgáltatások, például a tömegközlekedés akadálymentesítése terén még mindig sok a probléma. A MEOSZ korábban megjelent felmérésében visegradi.indd (meosz.hu) bemutatott felújított egyetemet, középiskolát, óvodát és múzeumot is, amelyek az akadálymentességi kötelezettség elmaradása miatt a  felújítás után sem hozzáférhetőek  a fogyatékossággal élő emberek számára. Ezen a gyakorlaton akar változtatni a MEOSZ nemzetközi projektje, melyet a cseh Fogyatékos Emberek Nemzeti Szövetségével (NRZP) és szlovák Socia Alapítvánnyal közösen valósít meg. A MEOSZ projektjét a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatta. Szeretnék felhívni a figyelmet a Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban tapasztalható akadálymentességi problémákra, különösen hogy az EU Strukturális Alapja révén mindhárom országban milliárdos uniós támogatásokat használnak fel akadályok építésére.

 Daniel Casas az Európai Fogyatékosságügyi Fórum szakértője elmondta: az EU-s jog már most számos lehetőséget ad arra, hogy a tagállami felhasználása az EU-s forrásoknak jobban szolgálja az akadálymentesítést. Az EU maga is létrehoz hamarosan egy Akadálymentesítési Ügynökséget, amely szakértői munkával tudja majd segíteni az EU-s intézményeket. Ez javíthatja azt is, ahogy az az EU nyomonköveti a tagállamokban EU-s pénzből épült épületek akadálymentességét.

Katrin Langensiepen, a német mozgássérült EU parlamenti képviselő kifejtette: az EU-nak nem csak beszélni kellene ezekről az elvekről, hanem erősebben fellépni. Maguk az EU-s intézmények sem mindig akadálymentesek.

MEP Duris Nicholsonová (Szlovákia) szerint nemcsak a fizikai környezetet kell akadálymentesíteni, de az emberek gondolkodásában is le kell bontani a falakat, mert az előítéletek is sokakat akadályoznak.

MEP Radka Maxová (Csehország) hozzátette, hogy az fogyatékossággal élő emberek méltósága sérül nap mint nap, amikor a közpénzből épített környezet nem akadálymentes.

Nagy Bendegúz, a MEOSZ alelnöke elmondta, hogy habár sok országban, így Magyarországon  már több mint  25 éve van törvény az akadálymentességre, de  a hiányosságok még mindig rendszerszintűek. Hozzátette: a sok beszéd helyett és mellett végre cselekedni kell, hogy változtassunk, és a felelősség a kormányoké és az EU-s intézményeké is.

A projektben résztvevő országok munkatársai ismertették az akadálymentességi felmérések eredményeit, továbbá bemutatták a 2021-27-es uniós kohéziós politika keretében nyújtott támogatások felhasználásával kapcsolatos szakpolitikákat és gyakorlatokat az akadálymentesítéssel összefüggésben. Olyan európai uniós finanszírozású beruházásokkal kapcsolatos példákat is szemléltettek, amelyek nem teljes mértékben akadálymentesek, és így hátrányosan megkülönböztethetik a fogyatékossággal élő embereket.

Az előadásokat követő kerekasztal beszélgetés keretében Nagy Bendegúz építész, rehabilitációs mérnök, a MEOSZ alelnöke kifejtette, hogy az épített környezet akadálymentességének hiánya miatt súlyosan és rendszerszinten sérül a fogyatékossággal élő emberek egyenlő esélyű hozzáféréshez való joga. Ez a jog, nemcsak az egyes országok hazai jogszabályaiban, hanem a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben is biztosított. A jogszabályok sokszor hiányosan vagy ellentmondásosan jelölik ki az akadálymentességgel és egyenlő esélyű hozzáféréssel összefüggő kötelezettségeket, illetve a végrehajtás és az ellenőrzés során is súlyos hiányosságok tapasztalhatók. Az újonnan épült vagy felújított épületek az akadálymentesség hiánya miatt a fogyatékossággal élő emberek számára továbbra is hozzáférhetetlenek. ami azt eredményezi, hogy a gyakorlatban az épített környezet akadálymentessége nem a fogyatékossággal élő emberek igényeinek és szükségleteinek megfelelően alakul. Az írott jog és annak végrehajtása között óriási szakadék van, amely a fogyatékossággal élő emberek hátrányos megkülönböztetését eredményezi. Emellett a tervező, kivitelező és üzemeltető szakemberek ismereteinek hiánya, az akadálymentesítés területét érintő szemléletbeli különbségek is az épített környezet akadálymentesítésének korlátai.

Brüsszel, 2022. december 6.