A mozgáskorlátozott embereket nem lehet kizárni a választásokból

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alkotmányügyi Bizottság Magyarország Alaptörvényének második módosításához benyújtott módosító javaslatát, amely szerint a választói névjegyékbe vételt a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok személyesen vagy elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kérhetik, ahol előzőleg regisztrálniuk kell magukat. A levélben történő regisztrációt a módosítás csak a határon túl élő magyar állampolgároknak teszi lehetővé. Tekintettel arra, hogy az ügyfélkapus regisztrációhoz is be kell menni az okmányirodába, a jelen állás szerint a választásokra csakis személyes megjelenéssel lehet feliratkozni. Aki ezt nem teszi meg, mozgóurnát sem kérhet.

Magyarországon a polgármesteri hivatalok jelentős része nem akadálymentes, így a mozgáskorlátozott emberek nem tudnak eljutni a jegyzőhöz vagy az okmányirodába. Az idős emberek többsége ráadásul az elektronikus úton történő regisztrációval nem tudna élni. Jegyző sincs minden településen, sokaknak utazniuk kéne, de a közösségi közlekedés szintén nincs akadálymentesítve, ezért vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán, külső segítséggel tudnának eljutni a hivatalba. Az indokolatlan adminisztratív korlátot jelentő választási regisztráció így a mozgáskorlátozott, idős emberek esetében gyakorlatilag lehetetlenné teszi a szabad politikai véleménynyilvánítást.

Az általános, titkos és egyenlő választójog újkori történelmünk egyik legnagyobb vívmánya, a mozgáskorlátozott emberek e jogának korlátozása olyan, példa nélküli visszalépés lenne, amely nem lehet célja sem a kormánypártoknak, sem a magyar Országgyűlésnek. A Szövetség ezért arra kéri a döntéshozókat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az ép emberekhez hasonlóan a mozgáskorlátozott emberek is élhessenek a választójogukkal.