A RENESZÁNSZ RENESZÁNSZA

Reneszánsz Utak – Virtuális Találkozások címen, 2009. február 28-áig tekinthető meg az a kiállítás, amely a Reneszánsz év 2008 alkalmából nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Mátyás híres humanista udvara Európa szerte meghatározó és közismert volt, de egyben olyan titkos társaságnak is otthont adott, melyről még ma is alig tud a nyilvánosság. A Sodalitas Litteraria Danubiana (Dunamenti Tudós Társaság) elnevezésű tudóstársaság egykori iratai, használati tárgyai révén a mai kor embere is megismerheti a Reneszánsz korának titkos, pezsgő szellemi életét. A „SODALITAS LITTERARIA DANUBIANA” A Reneszánsz Utak – Virtuális Találkozások című kiállítás középpontjában ennek a csillagászokból, térképészekből, orvosokból, irodalmárokból, filológusokból, költőkből és kancellária-hivatalnokokból álló tudós körnek a munkássága áll. E humanista gondolkodókból összetevődő társaság Budán alakult meg, 1497-ben. Forradalmi látásmódjuk és kutatási módszereik alkalmazásával újraértelmezték a már meglévő tudományos kérdéseket. Ideájuk az ókori művek pontos értelmezése révén a mikro- és makrokozmosz feltárása és a fizikai valóság megértése volt. A Dunamenti Tudós Társaság az évszázadok alatt megkopott szövegek helyreállítása során vizsgálták a különféle tudományok fejlődését. Közös szándékuk az egyén jelentőségének felkutatása és kihangsúlyozása volt, hiszen a világ – csakúgy, mint ma − újabb és újabb kihívások elé állította a reneszánsz kor emberét. A KIÁLLÍTÁS A MAI ÉS A RENESZÁNSZ KORI EMBER TALÁLKOZÁSA A Petőfi Irodalmi Múzeumban most látható tárlat arra tesz kísérletet, hogy a reneszánsz kor szellemi vezetőinek világát, műveltségének forrásait a ma rendelkezésre álló ismeretek és vizuális eszközök segítségével értelmezze a célból, hogy felfedezze és hangsúlyozza az egykori humanista és a mai kor kapcsolatát. A kiinduló szempont az, hogy hogyan válaszolták meg az előbukkanó problémákat akkor, és miként adunk mi választ a saját kérdéseinkre korunk globalizálódó kultúrájában, illetve hogyan reagálunk a mai, már-már virtuális valóság akadályaira? A kiállítás e kérdések megválaszolásához nyújthat segítséget, ha megvizsgáljuk a különféle irodalmi szövegeket és tárgyakat. Találkozhatunk többek között magyarul első alkalommal olvasható versekkel, levélrészletekkel, hangzó anyagokkal, reneszánsz műtárgyakkal, rekonstruált belső terekkel és mai multimédiás, interaktív eszközökkel. A LEGÉRTÉKESEBB TÁRGY A tárlat legértékesebb és egyik legfigyelemreméltóbb tárgya az Olmützi Augustinus Moravus Paterája. Augustinus Morava (Augustin Käsenbrot) II. Ulászló király kancellárja, majd később első titkáraként 1508-ban a Sodalitas Litteraria Danubiana tiszteletére készítette a Patera boros csészét. Később Budát elhagyva Olmützbe költözött, ahol folytatva munkáját kapcsolatba lépett az ottani püspökkel, Thurzó Szaniszlóval, illetve számos tudóssal folytatott levelezést. Az általa készített antik áldozókelyhet utánzó boros pohár az egyetlen fennmaradt tárgya a tudóstársaságnak. A kis talpon álló, lapos ivócsésze belsejét huszonkét, a római császárok portréival díszített, belehegesztett pénzérme díszíti, melynek nagy része saját értékes gyűjteményéből származik. A XVI. századi „pogánypénzes” remekművekből napjainkra alig maradt fent néhány, melyek közül Augustinus Moravus paterája a legkorábbi és az egyik legszebb. Augustin Käsenbrot művészi zsenialitását bizonyítja, hogy az antik minták, a görög és latin mitológia ábrázolási hagyományainak követésével az auktorok szöveghelyei között láthatatlan hálót alkotó tárgyat készített. Ez a rafinált műveltségi játék átörökíti azt a reneszánsz életérzést, életcélt, amely a művészetben egyedülálló: hogy a mű vajon titkosírás, vagy jelkép, esetleg valamilyen egyéb titkot rejtene, valószínűleg soha nem fogjuk megtudni. A kiállítás e központi tárgya a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. jóvoltából tekinthető meg a múzeumban. Az egykori reneszánsz mesterek örökségét a modern korban tovább vivő cég idén ünnepli 60. évfordulóját, s mára nemzetközileg vezető cég lett, hiszen elnyerte a Közép-Európa legjobb kőművészeti mesterének díjat, a Kő-Oscar-t. A társaság célja a hagyomány értékeinek megőrzése és a süttői kultúra világhírűvé tétele. New York-palota – Budapest VII. kerület Reneszánsz Kőfaragó Zrt. A Reneszánsz Utak – Virtuális Találkozások című kiállítás 2008. november 8-tól 2009. február 28-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban tekinthető meg.

Ezeket is olvassa el:

DVD és állatkerti belépőjegy

A Bácsvakok Sétakör most a hangokra fekteti a hangsúlyt

Carmen musical az Operettszínházban

Május 23.: Boldog Apor Vilmos püspök és vértanú

Lukáts János: Margit nagymama (részlet)

Örökség Napjai 2026: ismerje meg a Valentin Haüy Múzeumot, amely a vakok történetének szentelt