A rokkantsági nyugdíj melletti kereset szabályozása

A rokkantsági nyugdíj egy jövedelemarányos keresetpótló ellátás, amely annak jár, aki az egészségkárosodása miatt nem, vagy a korábbinál lényegesen kevesebbet tud dolgozni, ezért keresetvesztesége van. A rokkantsági nyugdíj addig jár, amíg a rokkantság egészségügyi és jogi értelemben is fennáll. Ha valaki az egészségkárosodása ellenére képes ugyanannyit dolgozni és keresni, mint azt megelőzően, annak meg kell szüntetni a rokkantsági nyugdíját.

Az I. rokkantsági csoportba tartozók mások ápolására szorulnak, a II. csoportba tartozók önellátók, de munkavégzésre nem alkalmasak, a III. csoportba tartozók munkavégző képessége csökkent a korábbi munkavégző képességükhöz viszonyítva. A kereseti korlát az I. és a II. rokkantsági csoportba tartozókra nem vonatkozik.

A rokkantsági nyugdíjasok nyugdíjuk folyósítása mellett soha nem dolgozhattak korlátlanul. A 2008 előtti szabályozás szerint a rokkantsági nyugdíjat akkor lehetett folyósítani, ha a rokkant nem dolgozott rendszeresen, vagy keresete legalább 20 százalékkal kevesebb volt a megrokkanás előttinél. Ez utóbbi nehezen vizsgálható feltétel volt. A rokkantak általában a megrokkanás előttinél rövidebb munkaidőben dolgoztak, ez nem minősült rendszeres munkavégzésnek, így a keresetük alakulását már nem kellett vizsgálni.

2008-tól az új megállapítású, 2009-től minden öregségi nyugdíjkorhatár alatti III. rokkantsági csoportba tartozó rokkant kereseti szabálya megváltozott. A kereseti korlátot a rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresethez kell hasonlítani, mert így mérhető, hogy a rokkant személy az egészségkárosodás miatt a korábbinál alacsonyabb teljesítményre képes, alacsonyabb összeget tud keresni.

Az érintett rokkant személyek és foglalkoztatóik számára egyszerűbb szabályozás lépett hatályba július 1-jével. A rokkantsági nyugdíjat a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy részére mindaddig folyósítani kell, és nem lehet megszüntetni, amíg az érintett bruttó keresetének előző hat havi átlaga a rokkantsági nyugdíja kétszeresét meg nem haladja. Ha a rokkant személy a minimálbérnél nem keres többet, nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani.

Budapest, 2009. július 27.

SZMM Sajtótitkárság