A TÉVÉK ADÁSIDEJÉNEK CSUPÁN ÖTÖDÉT FELIRATOZZÁK A HALLÁSI FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK SZÁMÁRA

A két nagy kereskedelmi televízió feliratozott műsorainak összesített adásideje hosszabb, mint a három közszolgálatié, jeltolmácsolással ellátott műsorokat viszont csak a közszolgálatiak sugároznak, a kereskedelmiek nem. Ez az egyik fontos megállapítása annak a vizsgálatnak, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ) együttműködve szeptember 1-jétől indított. A hatósági ellenőrzés sorána feliratozással, jeltolmácsolással ellátott tévéműsorok törvényileg előírt arányát és színvonalát méri a hatóság.

Szalai Annamária, az NMHH elnöke a vizsgálatot ismertető, az MTV óbudai gyártóbázisán tartott sajtótájékoztatón elmondta: az első havi eredmények azt mutatják, hogy a médiaszolgáltatók többsége eleget tett a törvényi kötelezettségeinek, és igyekezett a hallási fogyatékossággal élő embereket a tőle telhető módon minél változatosabb kínálattal kiszolgálni. A társadalmi felelősségvállalás és az esélyegyenlőség segítése érdekében az NMHH a munkát hét hallási fogyatékossággal élő kódoló munkatárs bevonásával látja el.

A médiahatóság vezetője hangsúlyozta, hogy az adatok öt médiaszolgáltató – MTV1, M2, Duna TV, RTL Klub és a TV2 – 5-5 szeptemberi műsornapjának 560 műsorórájában sugárzott 3160 műsoregység elemzésén alapulnak. A médiaszolgáltatók többsége a feliratozott vagy jeltolmáccsal ellátott programokat a kevésbé nézett műsorsávokban adta közre. A kereskedelmi tévék sorozatokat, a közszolgálatiak hírműsorokat láttak el legnagyobb arányban feliratokkal, a gyermekprogramok száma viszont elenyésző. A vizsgált műsorórák mindössze ötödét látták el valamilyen segédlettel, amelynek több mint 90 százaléka teletextfeliratot jelentett. Jeltolmács egyedül a közszolgálati csatornákon segít a néhány műsornál (a Duna Televízió a Család-barát magazinjában és az M2 parlamenti közvetítésénél). Leghosszabb időtartamban a TV2, a Duna Televízió, valamint az RTL Klub adott közre hallási fogyatékossággal élő személyek számára is befogadható műsorszámot: közel kétszer annyi ideig, mint az MTV1 és az M2. Utóbbiak a törvényben előírt 4 órás napi kvótát a vizsgált időszakban még úgy sem érték el, ha beleszámítjuk a hír- és politikai műsorokat is. A TV2, a RTL Klub és a Duna Televízió azonban teljesítette a kvótát.

Kósa Ádám, a SINOSZ elnöke rámutatott, hogy a vizsgálatot szervezetük kezdeményezte és a médiahatóság örömmel szervezte meg a technikai feltételeket. A SINOSZ a kódoló munkatársak kiválasztásában működött közre. A SINOSZ elnöke kiemelte: a hallási fogyatékossággal élő emberek számára lényeges, hogy az érintettek a törvényi előírások szerint évről évre egyre szélesebb széles műsorkínálathoz juthatnak akadálytalanul hozzá. Az egyik legfontosabb előírás, hogy a közszolgálati (MTV1, M2, Duna TV) és az ún. jelentős befolyásoló erővel rendelkező televíziók (jelenleg az RTL Klub és a TV2) 2011-ben napi négy órán keresztül kötelesek akadálymentes adást sugározniuk a filmek és a hallási fogyatékossággal élő emberek számára készített műsorok összidejéből, ez 2012-ben hat órára, 2013-ben nyolc órára, 2014-ben tíz órára emelkedik. 2015-től minden ilyen műsort felirattal vagy jeltolmácsolással kell ellátniuk. A médiatörvény mellett a valódi, teljes esélyegyenlőséget a 2009-ben elfogadott jelnyelvi törvény biztosítja azáltal, hogy a médiaszolgáltatókat saját költségükön kötelezi a műsorok feliratozására, jeltolmácsolására.

Sebián Dóra, az NMHH kódoló munkatársa üdvözölte a hatósági vizsgálatot, amely elősegíti a törvényi rendelkezések a mindennapokban tapasztalható érvényesülését, és amely egyúttal hallási fogyatékkal élő emberek számára ad munkavégzési lehetőséget. Feladatairól beszámolva elmondta: távmunkában, rugalmasan tudja egy televíziós csatorna adott naptári napját feldolgozni, amelynek során vizsgálja a sugárzott műsorokat a többi között aszerint, el vannak-e látva felirattal vagy jeltolmácsolással, azok időben pontosak-e és a műsor előtt van-e figyelemfelhívás. Követendő példának tartja az NMHH és a SINOSZ együttműködését.

A sajtótájékoztatón jelnyelvi tolmács fordította az elhangzottakat. A műsorok feliratozását rövid kisfilm mutatta be. A jeltolmácsolás technikai hátterét a résztvevők stúdiójellegű körülmények között ismerhették meg a helyszínen.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.