A február 23-adikai műsor tartalmából

1.

https://www.computertrends.hu/technologia/a-robotsebeszet-magyarorszagi-sikertortenete-tul-az-1000-muteten-az-orszagos-onkologiai-intezetben-352744.html#google_vignette

Hazai robotsebészeti sikertörténet

Hazai robotsebészeti sikertörténet, hogy túl van az 1000. műtéten az Országos Onkológiai Intézet, amely 2001 óta végez ilyen műtéteteket és a cél az volt, hogy 2023-ig 400 beavatkozás történjen meg.

Az ezret meghaladó robot-asszisztált műtétszám mérföldkő nem csupán az intézet, de az egész magyar onkológia számára, kiemelten a daganatsebészeti szakmák területén. Ezek a robot-asszisztált beavatkozások az urológiai, nőgyógyászati, hasi sebészeti és mellkassebészeti területeken történtek.

A robotsebészet számos előnnyel jár a hagyományos, nyílt és laparoszkópos sebészeti technikákhoz képest. Az ilyen jellegű műtétek kisebb beavatkozással, így kevesebb fájdalommal és szövődménnyel járnak. A robotkarok precízebb mozgást tesznek lehetővé, ami minimalizálja a műtéti hibák esélyét. A robotsebészeti beavatkozások kisebb bemetszéseket igényelnek, ami kevesebb traumával jár a betegek számára, a kisebb bemetszések és a precízebb beavatkozások miatt a betegek gyorsabban gyógyulnak, valamint a robotsebészeti beavatkozások kevesebb fájdalommal és szövődménnyel járnak, nem mellesleg a gyorsabb gyógyulásnak köszönhetően a betegek rövidebb időt töltenek a kórházban.

2.

https://www.computertrends.hu/technologia/megtalaltak-az-elte-kutatoi-mitol-szarad-ki-magyarorszag-szelsebesen-352742.html

Megtalálták az ELTE kutatói, mitől szárad ki Magyarország

Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra.

A geodinamikától a talajtanon át a meteorológiáig húzódó szakcikkek áttekintése után az ELTE kutatói a Land című open access folyóiratban tették közzé összefoglalójukat a témáról. Megállapították, hogy a szokatlanul erős szárazság miatt a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszín közeli párás légréteg teljesen hiányzott a légkörből. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági tevékenység következtében jelentősen visszaesett, ami a szárazság fennmaradásához vezetett. A nehézgépes nagyüzemi művelés hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadék eltárolódjon a talaj mélyebb rétegeiben. A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, így csökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok.

3.

https://ng.24.hu/tudomany/2017/06/09/olyan-merest-vegeztek-a-kutatok-ami-einstein-szerint-lehetetlen/

Olyan mérést végeztek a kutatók, ami Einstein szerint lehetetlen

Kutatók egy csoportja a Hubble űrtávcső segítségével állította próba elé Einstein több mint 100 éves hipotézisét, az általános relativitást. A szakértők egy fehér törpe tömegét mérték meg a gravitációs lencsehatás segítségével. A vizsgálat nem csak azért jelentős, mert sikerült kiszámolni az érintett égitest tömegét, hanem azért is, mert a csapat olyan módszert használt a pontos méréshez, mellyel korábban nem születtek precíz adatok – áll a Hubble hivatalos oldalának közleményében.

Mikor Einstein kidolgozta az általános relativitáselmélet, azt is leírta, hogy a nagy tömegű objektumok miként képesek gravitációjukkal meghajlítani a teret, és ezzel együtt az űrben egyenes vonalban haladó fényt is. Az elképzelést már 1919-ben tesztelte Sir Arthur Eddington, aki egy napfogyatkozás során észrevetette, hogy a Nap valóban meggörbíti a közelében látható csillagok fényét. A jelenséget ma gravitációs lencsének nevezik.

A lencsehatásnak vannak speciális esetei, például a ma Einstein-gyűrűnek nevezett jelenség, melynek létezését maga a fizikus is megjósolta nagyjából 100 éve, de úgy gondolta, hogy lehetetlen efféle jelenséget közvetlen módon vizsgálni. Az amerikai Űrtávcső Tudományos Intézet szakértői viszont úgy döntöttek, megpróbálnak felfedezni egy valódi Einstein-gyűrűt. Nagyjából 5000 csillag adatait elemezve azonosították a 17 fényévre fekvő Stein 2051 B nevű fehér törpét, illetve a mögötte található jóval távolabbi csillagot, valamint a gyűrűt. Korábban erre egyetlen kutatócsapat sem volt képes, maga Einstein sem hitte, hogy a Naptól különböző csillagokkal lehetséges ilyen mérést elvégezni.

4.

https://ng.24.hu/tudomany/2024/02/12/az-afonya-keksege/

Új, környezetbarát festék kifejlesztéséhez is elvezethet az áfonya kéksége

Számos kék gyümölcs létezik, ám kék pigment nincs bennük – akkor mégis mitől kékek?

A Bristoli Egyetem számolt be arról a nemzetközi kutatásról, amelyben a kék gyümölcsök színének okait vizsgálták meg. Senki számára nem meglepetés, hogy a szilva vagy az áfonya kéksége nem pigmentből adódik, hisz ha ezeknek a gyümölcsöknek kipréseljük a levét, az pirosas árnyalatú lesz, a héjban található vörös pigmentek hatására. Ez arra utal, hogy valami olyasmi adja a kék színt, ami nem kerülhet bele a lébe.

A kutatók elektronmikroszkóppal vizsgálták meg a gyümölcs héját, és azt találták, hogy a vékony viaszbevonat, ami a bogyót óvja, speciális szerkezetet öltött.  A kutatók a gyümölcsről lekapart viaszt egy lapra felhordva és újrakristályosítva sikeresen leutánozták a gyümölcsök kék színét. Az így létrehozott réteg mindössze 2 mikrométer (a milliméter ezredrésze) vékony, láthatóan kék, és az ultraibolya tartományt is jól visszaveri. Ez a módszer új, környezetbarát festék kifejlesztéséhez is elvezethet, amely akár ehető anyagból is készülhet, hiszen csak a szerkezete a lényeges.

5.

https://raketa.hu/lejart-tejjel-nyertek-ki-aranyat-az-elektronikai-hulladekbol

Lejárt tejjel nyertek ki aranyat az elektronikai hulladékból, méghozzá környezetbarátabb módon, mint eddig

Régebben, ha lejárt a tej, akkor aludttejet lehetett belőle készíteni, de ez a mai tartós tejek esetén nem opció. Sebaj, ha a fogyasztásra már nem alkalmas, aranyat azért még mindig kinyerhetünk a segítségével – már ha akad egy kellően fejlett laborunk és megfelelő szakembergárdánk. A tudósok ugyanis egy új módszert dolgoztak ki az arany és más nemesfémek visszanyerésére az elektronikai hulladékból, amihez a lejárt tejből kinyert anyagból készült aerogélt használnak fel – írja a NewScientist.

A svájci kutatók eredménye, hogy a tejfeldolgozás során keletkező savó hulladékot felhasználva aranyabszorbeáló anyagot hoztak létre. A folyamat során a tejsavót géllé alakítják: először nanoszkopikus fehérjeszálakat extrahálnak, majd ezekből a rostokból kémiai kezeléssel aerogélt állítanak elő. Ezt az aerogélt ezután a számítógép-alaplapok oldott alkatrészeit tartalmazó oldatba adagolják, ahol hatékonyan elnyeli az aranyionokat. Miután az aerogél felfogja az aranyat az oldatból, az anyagot megszárítják és felmelegítik, így 90% feletti tisztaságú, azaz körülbelül 22 karátos aranyrögök maradnak hátra. A fennmaradó rész elsősorban réz, ami azt jelzi, hogy az aerogél képes többféle fémet is felszívni az elektronikai hulladékból.

Az e-hulladék újrahasznosításának legfőbb kihívása eddig épp az volt, hogy fenntartható módszerre volt szükség az értékes fémek kinyerésére. A hagyományos módszerek erős vegyi anyagokat igényelnek, amelyek mind a környezetre, mind az emberi egészségre rendkívül károsak. Ez a svájci csapat azonban most újszerű megoldást kínál ebben a szektorban.

6.

https://raketa.hu/ram-es-ssd-egyben-kozel-mar-a-kovetkezo-generacios-szamitogepek-univerzalis-memoriaja

RAM és SSD egyben – közel már a következő generációs számítógépek “univerzális memóriája”

Online világunkban egyre nagyobb probléma- és kérdéskör a tárhely kérdése. Olyan mennyiségű adatot és egyre többet helyezünk fel az internetre, felhőkbe, online rendszerekbe, hogy szinte fel sem fogjuk, hogy mekkora tárhelyre van szüksége az emberiségnek a következő évtizedekre, évszázadokra.

Új megoldásokra van szükségünk, ilyen lehet az úgynevezett ”univerzális memória”, amely egyszerre váltaná ki a számítógépekben a RAM-ot és a flash-tárolókat egy gyorsabb és energiahatékonyabb alternatívával – egy új anyagnak köszönhetően pedig most ehhez jutottunk közelebb.

A “GST467” elnevezésű új anyag germániumot, antimont és terbiumot tartalmaz szuperrács szerkezetbe konfigurálva és egy olyan speciális anyag, amely olyan memóriák gyártására használható, mint például a PCM technológia, amely a fázisváltás fizikai jelenségén alapul, ahol egy speciális anyagot elektromos áram segítségével képesek vagyunk kristályos (alacsony ellenállású, vezető) és amorf (magas ellenállású, nem vezető) állapotok között váltogatni. Ez a tulajdonság lehetővé teszi az adatok “0” és “1” bitként való tárolását. A PCM előnyei közé tartozik a nagy adatsűrűség, a gyors olvasási és írási sebesség, valamint a kiemelkedő tartósság, mivel a fázisváltásos írás-olvasási folyamatok milliószor ismételhetők anélkül, hogy az anyag jelentős károsodást szenvedne. Továbbá, mivel a PCM nem volatilis, az adatokat az áramellátás megszűnése után is megőrzi, ellentétben tehát a volatilis RAM-memóriával, ami adatokat csak áram alatt képes tárolni.

7.

https://www.okosipar.hu/mesterseges-intelligenciaval-radirozna-kondenzcsikokat-a-google-az-egrol/

Mesterséges intelligenciával radírozna kondenzcsíkokat a Google az égről

A kibocsátáscsökkentő, költséghatékony technológia a „kondenzcsík-radír” fantázianevet viseli. Általa lehetőség nyílna a légitársaságok számára, hogy optimális repülési útvonalak újrarajzolásával minimalizálják a kondenzcsíkokat. A repülőgépek által hátrahagyott fehér nyomok ugyanis látványosak, de az éghajlatváltozást nem jó irányban befolyásolják – mutat rá írásában az ESG NEWS. Ugyanis általában akkor húzza maga mögött a földről felhőnyúlványnak tetsző kondenzcsíkot a repülő, amikor a gép nedvességgel találkozik. Ennek következtében a kibocsátott gázokban lévő korom jégkristállyá fagy. Az így létrejövő, ember alkotta, felhőnek látszó képződmények akár órákig is fennmaradhatnak, és megkötik a légköri hőt. Az éjszakai kondenzcsíkok különösen veszélyesek, mivel azok felmelegítő hatását nem ellensúlyozza a nappali napfény.

Google Research Climate AI csapata a Breakthrough Energyvel karöltve műholdképeket, időjárási és repülési útvonalakra vonatkozó adatokat elemzett, hogy javaslatot tegyen a kondenzcsíkokat minimalizáló repülési utakra és magasságokra. Az American Airlines tesztrepülései 50 százalékos csökkenést mutattak kondenzcsík-kibocsátás terén, amelyhez mindössze 2 százalékkal kellett több üzemanyagot felhasználni. Ez az eredmény komoly potenciállal bír a globális felmelegedés mérséklésében. A Google, valamint az iparág szereplői valamennyien egyetértenek abban, hogy a kondenzcsíkok redukálása a turbulenciák elkerüléséhez hasonló, mindennapi gyakorlattá kell, hogy váljon. Ez ugyanis jelentősen csökkentené a légi közlekedés környezeti lábnyomát.

8.

https://www.okosipar.hu/teljesen-uj-tengeri-szen-dioxid-kibocsato-forrasra-bukkantak/

Teljesen új tengeri szén-dioxid-kibocsátó forrásra bukkantak

Kiderült, hogy a nem véletlenül betiltott vonóhálós halászat nagyon jelentős emisszióval, vagyis levegőterheléssel jár, ami egy egészen eddig számon sem tartott forrása a szén-dioxid-kibocsátásnak. A létező legvisszataszítóbb és legdestruktívabb halászati megoldás lényege, hogy a tengerfenékre leengedett hálóval egész egyszerűen felszántják a talajt, amin egyetlen húzással elpusztítják az ottani élővilág 20 százalékát, sőt a Frontiers in Marine Science-ben megjelent új tanulmány feltárta, hogy csupán a vonóhálós halászat nyomán évente akár 370 millió tonna szén-dioxid kerülhet a légkörbe, mivel a tevékenység során felemelik a tengerfenék üledékében lévő szenet, a víz alatt ilyen módon keletkező szén-dioxid 55-60 százaléka pedig kilenc éven belül a légkörbe távozik. A karbonkibocsátásnak ez az eddig számon sem tartott formája a becslések szerint kétszer annyi emisszióval jár, mint a teljes globális, kb. négymillió hajóból álló halászflotta üzemanyag-égetése.

A kutatók azonosították azokat az óceáni területeket is, ahol a fenékvonóhálós halászatból származó szén-dioxid-kibocsátás különösen magas. Ilyen a Kelet-kínai-, a Balti-, az Északi- és a Grönlandi-tenger. Ha az emisszió önmagában nem lenne elég a vonóhálós halászat elleni keményebb fellépéshez, ez a módszer duplán mérgez, hiszen a tengerfenékről felrántott szén vízben maradó 40-45 százaléka a természetes vizek helyi savasodásához, ezáltal a növényi és állati élet károsodásához is elvezet.

9.

https://www.computertrends.hu/cwprint/milyen-technologiakkal-talalkozhatunk-iden-az-ettermekben-352718.html

Ilyen új technológiákkal találkozhatunk idén az éttermekben

A technológia időről időre megváltoztatja még az éttermi ipart is, sőt az elmúlt néhány évben a mesterséges intelligencia volt az egyik legfelkapottabb technológiai trend az éttermi szektorban. A TikTok ételek, a push-értesítések, a ChatGPT menük és az NFC-fizetés pedig még tovább fejlesztette a vendéglátó technológiát.

Vegyük például a Starbucks Deep Brew kezdeményezését. A 2020-ban elindított, mesterséges intelligenciával működő megoldás nemcsak az éttermek munkaerőigényét jelzi előre, hanem a technológia segítségével olyan személyzet nélküli feladatokat lát el, mint a berendezések karbantartásának ellenőrzése és a leltározás.

2024-ben várhatóan sokkal több étterem ugrik majd rá a technológia által vezérelt testreszabási trendekre egyedi alkalmazásokkal és vendégközpontú ajánlásokkal, de az önkiszolgáló, érintőképernyős rendeléseken és a robotpincéreken túl mi jöhet még? Nos, például a drónos házhozszállítás, amit több cég, 2-3 éve már tesztel, vagyis ennek a fejlett kézbesítési rendszernek a fejlesztése is már folyamatban van.

10.

https://www.zoldpalya.hu/otthon/egy-skot-ceg-innovacioja-lehetoseget-biztosithat-a-bezart-banyak-hasznositasara-352696.html

Egy skót cég innovációja lehetőséget biztosíthat a bezárt bányák hasznosítására

Gondolkodtál már rajta, hogy milyen elven működnek a toronyórák? Ezek a gyakran akár 150-200 éves szerkezetek a gravitáció erejéből nyernek mozgási energiát, és így mozgatják a mutatókat az idő múlásával. Néhány évtizeddel ezelőtt még sok háztartásban is volt hasonló elven működő ingaóra. Habár ezek mára kimentek a divatból, az elv és a technológia működőképes alternatívája lehet más energiaforrásoknak.

Ezen gondolat mentén alapítottak céget olyan Skóciában, amely súlyok, csörlők felhasználásával továbbított és tárolt energiát. Mivel a technológia működőképesnek bizonyult, el kezdték keresni azokat a kimerült, bezárt bányákat, ahol a tárna mélysége lehetőséget ad a nagy mennyiségű energia tárolására. Egy 1400 méteres mélységű finnországi bányában kísérleteznek a gravitációs energiatárolási projekt megvalósítására. Az itt létrehozott gravitációs akkumulátor a környékbeli szél- és naperőművek által termelt többletenergiát tárolná el későbbi felhasználásra. Amikor sok a napsütéses órák száma, illetve szeles az idő, a fel nem használt energiát mozgási energiává alakítva súlyok mozgatására használnák fel. Amikor fel kell használni az eltárolt energiát, felhúzzák a súlyokat egy segédaknába, és elengedik. Ilyenkor az eltárolt mozgási energia a csörlők és a gravitáció segítségével alakul át elektromossággá.

A tesztek még folyamatban vannak, de a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA) kutatóinak egy friss kimutatása szerint a világ bányái összességében körülbelül 70 TWh energia tárolására lehetnek alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a bezárt bányák óriási lehetőséget jelentenek a megújuló energiák felhasználásának hatékonysága terén.

11.

https://hvg.hu/tudomany/20240212_napernyo_pajzs_nap_fold_kozott_globalis_felmelegedes_lassitasa_magyar_csillagasz_szapudi_istvan

Argentina méretű kozmikus napernyőt húznának a Föld és Nap közé

Ráadásul egy magyar csillagász adta az ötletet. Szapudi István csillagász ötlete mentén építenének egy hatalmas pajzsot a Nap és a Föld közé, hogy valamelyest mérsékeljék a globális felmelegedés hatásait.

A globális felmelegedés lassításának egyik evidens megoldása lehetne, ha az ember blokkolni tudná valamilyen módon a napsugárzást – mármint, nem teljesen, de legalább szűrni azt valamilyen módon és mértékben. Abszolút laikus szemmel a leglogikusabb egy hatalmas napernyő lenne, nem igaz? Ami az igazat illeti, pont ez jutott eszébe néhány kutatónak is, még ha ők nem is napernyőként, hanem egyfajta pajzsként hivatkoznak a találmányra.

A megoldáson az Asher Űrkutatási Intézet fizikaprofesszora, valamint a Technion izraeli műegyetem igazgatója által vezetett csapat dolgozik, méghozzá nem is csak elmélet szintjén: állításuk szerint már készen is állnak egy prototípus megépítésére, írja a The New York Times, kiemelve, hogy a munka egy magyar csillagász tavaly megjelent tanulmányára épül.

A bökkenő csak annyi, hogy a pajzs mérete nagyjából 2,59 millió négyzetkilométer kell, hogy legyen, ami körülbelül Argentína méretével egyenértékű. Ebből fakadóan nem lehet csak úgy felküldeni az űrbe egy rakétával, a terv inkább az, hogy több, kisebb darabot juttatnak fel, mint pajzsot, és ezek aztán egyfajta rajként, közösen dolgoznának.

Az elképzelés néhány évtizede már kering a tudományban, és értelemszerűen nem arról van szó, hogy leárnyékolják a Földet – elég lenne a napsugárzás 1–2 százalékát blokkolni, hogy a globális felmelegedés hatásai enyhíthetőek legyenek.

12.

https://hvg.hu/tudomany/20240213_francia_bulldog_tyson_mutet_rak_daganat_kezeles_spontan_regeneracio_visszanott_allkapocs

Az orvostudomány történetében először: kiműtöttek egy darabot az állkapcsából, de az magától visszanőtt egy francia bulldognak

Egyelőre az amerikai Cornell Egyetem kutatói sem értik, milyen folyamat húzódhat meg az eset mögött, melyben egy három hónapos francia bulldog alsó állkapcsának jelentős része látszólag spontán regenerálódott. A kutyánál, Tysonnál a szájüregben diagnosztizáltak daganatot, ezért el kellett távolítani az alsó állkapcsa egy részét. Ám amikor 8 héttel később kontrollra visszatérve megvizsgálták, addigra regenerálódott a hiányzó állkapocs nagy része – vagyis lényegében visszanőtt neki. Ilyet kutya esetében még sosem jegyeztek fel. A tudósok szerint az esetnél nagy szerepe lehetett annak, hogy az állat fiatal, és annak is, hogy a csonthártya – amely egy vékony membránréteg a csont felszínén, amely tartalmazza az azt tápláló ereket – ép maradt. A regeneráció mögött meghúzódó mechanizmus azonban továbbra is rejtély. A fogai nem nőttek vissza, így funkcióját tekintve nem teljes az állkapocs, ám az, hogy visszanőtt, így is komoly előny az állat számára.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .