A tudomány mai állása (dec. 1. 9. órától)
Tudományos műsorunk új adásával jelentkezik pénteken 9. órától a Hobby Rádióban!
Magyar eszköz teszi biztonságosabbá a műholdak pályára állítását
Az elmúlt években két saját tervezésű műholdat is eljuttatott a világűrbe a magyar űrmérnökcég, mostanra pedig már egy olyan eszközük is a Föld körül kering, amely a műholdak biztonságos beüzemelését teszi lehetővé. Az Európai Űrügynökség innovatív műholdkommunikációs technológiák fejlesztését ösztönző pályázatának keretében kifejlesztett műszer, a műholdakra rögzítve képes valós idejű adatokat szolgáltatni azok helyzetéről és szögsebességéről, emellett a műhold energiaellátásához csatlakoztatva további telemetriai, valamint az eszköz állapotára vonatkozó információk gyűjtésére is alkalmas. A készüléket bolgár mikroműholddal juttatták fel a világűrbe, amely során 113 kisebb-nagyobb űreszközt állítottak alacsony Föld körüli pályára. Ez tökéletes környezetet biztosított az eszköz funkcióinak tesztelésére, hiszen a készülék egyik fő előnye, hogy a műholdas helymeghatározó-rendszernek és a műholdtól független energiaellátást biztosító akkumulátornak köszönhetően az űreszközzel még ilyen zsúfolt környezetben is pontosan követhető saját pozíciója. A készülék elsősorban a küldetés kezdeti fázisában, az űreszközök raktérből való „kiszórása” után jelenthet komoly segítséget, amikor a műhold saját navigációs alrendszere még nem aktív, de jó szolgálatot tehet például az antennák vagy akár maga a műhold meghibásodása esetén is, hiszen az operátorok így továbbra is kapcsolatban maradhatnak az űreszközzel és adatokat kaphatnak a hiba jellegéről is.
Megkapta a repülési engedélyt a 100 százalékban fenntartható üzemanyaggal repülő transzatlanti utasszállító
Repülési engedélyt kapott a világ legelső olyan transzatlanti utasszállító repülőgépe, ami 100 százalékban fenntartható üzemanyagot használva repül Londonból New Yorkba. A jóváhagyást részletes műszaki vizsgálat előzte meg: átnézték a tervezett repülés különböző aspektusait, így a földi teszteket és a speciális hajtóművet, valamint elemezték az üzemanyag összetételét is. A fontos fenntarthatósági mérföldkövet jelentő repülés célja, a hagyományos repülőgép-üzemanyag alternatívájának bemutatása. Az üzemanyag nem kőolajalapú, megújuló forrásokból származó üzemanyag, ami a kerozin helyettesítésére vagy kerozinnal történő vegyítésre alkalmas. A tudomány mai állása szerint, még csak 50 százalékban keverhető hagyományos sugárhajtómű-üzemanyaggal anélkül, hogy a motorban bármiféle módosítást kellene végrehajtani. A kerozin teljes kiváltása esetén ez az üzemanyag, a hagyományos fosszilis repülőgép-üzemanyaghoz képest több mint 70 százalékkal csökkentheti a repülőgépek életciklusa során keletkező szén-dioxid-kibocsátást.
Felszállt az első elektromos légi taxi New Yorkban
Egypilótás, négyszemélyes elektromos helikopter a világon az első légi taxi, ami repülhetett New York felett. A manhattani helikopterleszállóról egy meglepően csendes légi jármű indult útnak, majd ment egy kört a közeli folyó felett. Ez ma még szokatlannak számít, a város tervei szerint azonban alig több mint egy év múlva mindennapi látvánnyá válhatnak a belváros felett közlekedő elektromos légi taxik. A tesztrepülésen elhangzott, hogy átalakítják a Manhattanben lévő helikopterleszállót az elektromos légi járművek számára. Az elektromos, egy helyből való fel-, és leszállásra alkalmas légi jármű, New York-i szereplése előtt alig egy hónappal hajtotta végre első, pilótás tesztrepülését Kaliforniában, ahol a négyszemélyes helikoptert fejlesztő vállalatot is alapították, 2009-ben. Az akkor még csupán 7 mérnököt foglalkoztató cég 2012-ben a NASA hivatalos partnerévé avanzsált és mára több mint 1500 alkalmazottat számlál, akik a zéró kibocsátású, körülbelül 300 kilométer per órás sebességre képes, városi légi taxik fejlesztésén és tökéletesítésén dolgoznak. A légi taxiknak nem csak a nulla szén-dioxid-kibocsátás, de a repülés közben keltett alacsony zajszint is nagy előnye a hagyományos helikopterekhez képest. A NASA-val közösen végzett tesztek szerint ugyanis 500 méteres magasságban az elektromos légi taxi körülbelül 45,2 decibel erősségű zajt generál, ami nagyjából egy normál emberi beszélgetés hangerejének felel meg. Ezzel szemben egy hagyományos helikopter zajszintje több mint 100 decibeles. A vállalat New Yorkban szeretné először bevezetni a légi taxiszolgáltatást, persze csak a hatóság jóváhagyását követően, amit a cég várhatóan 2025-ben fog megkapni. A légitaxik a tervek szerint Manhattant és a New York városának délkeleti részén található nemzetközi repülőteret kötik majd össze, a két helyszín között a repülés pedig a becslések szerint körülbelül 7 percet vesz majd igénybe. De nem csak az Egyesült Államok határain belül fog majd légi taxikat üzemeltetni a vállalat: Dél-Korea, Japán és az Egyesült Arab Emírségek is azok között az országok között van, ahol a cég elektromos, egy helyből való fel-, és leszállásra alkalmas légi jármű-hálózatot épít majd ki, de az Egyesült Királyságban is jelen lesz.
180 antenna segítségével hoznak létre mesterséges égboltfényt
Mesterséges égboltfényt hoznak létre a rövidhullámmal működő, sarki fényjelenséget kutató program most zajló kísérletében. A projektet 2014-ben leállították ugyan, de a létesítményben zajló kutatások nem szűntek meg teljesen, csak most már kampányszerűen, időszakosan működnek. A 180 rádióantennából álló rendszerrel az ionoszférával kapcsolatos megfigyeléseket végzik. Az ionoszféra a Föld légkörének legfelső rétege, ahol a Nap ionizáló sugárzásának hatására az itt található részecskék elektromos töltést kapnak. Az ionizált zóna könnyen visszaveri a rövidhullámú, nagyfrekvenciás rádióhullámokat, ezért a hullámterjedés szempontjából nagy szerepet játszik ez a réteg és ezt használják ki a kísérletekben is. Az antennarendszer célja, hogy a magaslégkör vezetőképességének vizsgálatával kapcsolatos műveleteket végezzenek, azáltal, hogy ideiglenesen gerjesztett állapotba hozzák az ionoszféra egy kis területét, majd adatokat gyűjtenek a végbemenő folyamatokról és változásokról. A nagyfrekvenciás jeladók által mesterségesen előidézett reakciók megfigyelése az ionoszférában történő természetes jelenségek tanulmányozását és jobb megértését segíti elő.
https://www.nature.com/articles/s44221-023-00139-9
Szennyvízből állít elő hidrogén-üzemanyagot és ivóvizet egy új fejlesztés
Feltaláltak kutatók egy úszó szerkezetet, ami képes a koszos tengervizet is tiszta hidrogén-üzemanyaggá vagy tiszta vízzé alakítani, a világ bármely pontján, teljesen fenntartható megoldással, napenergiával. A technológia kulcsfontosságú lehet a korlátozott erőforrásokkal rendelkező és hálózaton kívüli területeken, mivel bármilyen nyílt vízellátással működik és nem igényel külső áramot. A készülékről bebizonyosodott, hogy képes tiszta vizet előállítani súlyosan szennyezett vízből, sós vízből is. A tudósok a fotoszintézis folyamatából kiindulva alkottak egy ún. „mesterséges levelet”, ami a napenergiával történő üzemanyag-előállítást és a víztisztítást egyetlen eszközben kombinálja. A napenergiával történő vízbontáshoz, amely során a vízmolekulák hidrogénre és oxigénre bomlanak, teljesen tiszta víz kell, mert bármilyen szennyeződés megmérgezheti a katalizátort, vagy nem kívánt kémiai mellékhatásokat okozhat. A vízbontás éppen ezért nagy kihívás a fejlődő országokban, ahol a tiszta víz viszonylag kevés, de a tisztításához sem áll rendelkezésre megfelelő számú berendezés. Ennek a kihívásnak igyekeztek úgy megfelelni, hogy az eszköz tartalmazzon egy nanoszerkezetű szénhálót, amire fotokatalizátort helyeztek. Utóbbi elnyeli a fényt és a hőt, hogy elegendő vízgőzt termeljen a hidrogén előállításához. A porózus szénháló lehetővé teszi a fotokatalizátor lebegését, de el is választja az alatta lévő víztől, nehogy szennyező anyagok zavarják meg a működését. A kutatók egy fehér, UV-sugárzást elnyelő bevonatot szintén tettek a szerkezet tetejére, hogy támogassák a hidrogént eredményező vízhasadás folyamatát. A kutatócsapat szerint a gép egyszerű kialakítású, néhány lépésben telepíthető és a legkülönbözőbb forrásokból származó vízzel is jól működik. A találmány szerintük komoly segítséget jelenthet a globális energia- és vízhiány enyhítésében.
Áttörést jelent egy generátor, a termoakusztikus tengeralattjáró-motor
A termoakusztikus generátor egy olyan fejlett energiaátalakító eszköz, amely lényegében mozgó alkatrészek nélkül, nem környezeti hőmérsékleten képes tetszőleges energiát elektromos energiává alakítani. Az eszközre alapuló motoroknak elméletileg több izgalmas alkalmazási lehetősége is van, az egyik legérdekesebb a szupercsendes tengeralattjárók energiaforrása. Az eszközre alapozott tengeralattjáró-motorban 15 megapascalos nagynyomású hélium szolgál munkaközegként. A dugattyúit hanghullámok hajtják, állandó mágnesekből és tekercsekből álló lineáris motorral. A lineáris motor nagyon apró, körülbelül egy emberi hajszál vastagságú teret tart a dugattyú és a henger között. Ez megakadályozza, hogy az alkatrészek összeérjenek, miközben fenntartja a belső légmentes környezetet. A kenést igénylő mechanikus alkatrészek hiánya miatt a generátor élettartama meghaladhatja az egy évtizedet. Az új kínai motor súlyzó alakú, körülbelül 2 méter hosszú. A szimmetrikus kialakításnak köszönhetően bizonyos káros rezgések is kiküszöbölhetők. A motor egyszerű kialakítású, elkerüli a rezgéseket és légmentesen zár. Kevés mozgó alkatrész van benne és különböző hőforrásokkal kompatibilis, mint például a napenergia, hulladékhő és biomassza. Tervezői szerint az eszköz lenyűgöző hatékonysággal működik.
Levegőből vonja ki a vizet egy sótűrő sivatagi növény
A kopasz tamariska egyedi vízgyűjtő módszerét vizsgálták meg anyagkutató szakemberek azzal a céllal, hogy azt leutánozva a száraz vidékek lakói számára víznyerési módszert dolgozhassanak ki, vagy a meglévő módszereken javítsanak. A tamariska egy sótűrő sivatagi növény, amely sót választ ki és ennek segítségével vonja ki a levegő páratartalmát, ami aztán kicsapódik a levelére – bár nehéz levélnek nevezni a tamariska húsos, zöld hajtásait, főként, hogy a növény tudományos neve is azt jelenti: levél nélküli. A növény az evolúciója során a légköri nedvesség, a köd és a harmat kiaknázására szakosodott. A kutatók arra jutottak, hogy miközben a levélről a sós oldat lassan elpárolog, egy komplex összetételű, a levegő víztartalmát összegyűjtő, kb. tízféle ásványi anyagból álló kristály marad a felszínen. E kristályok azután képesek a viszonylag alacsony páratartalmú levegőből is kivonni a nedvességet, ami aztán a levél felszínére lecsapódik, majd a növény felszívja. Az így azonosított módszerrel olyan környezetbarát sókeverékek készíthetőek, amelyek segítségével hatékonyan lehet kivonni a levegő páratartalmát, vagy épp ahhoz nyújthat segítséget, hogy a felhők víztartalmából tudjunk többet eső formájában kinyerni. Az édesvíz bolygónk ritka kincsei közé tartozik, amelyben sok vidéken súlyos hiány van, s a klímaváltozással e helyszínek még a korábbinál is rosszabb helyzetbe kerülhetnek. Épp ezért igen fontosak azok a technológiák, amelyekkel az ilyen helyeken élő emberek számára lehet ivóvizet kinyerni.
Külön dolgoznak, de együttműködnek orrlyukaink
Korábbi kutatásokból már feltételezhető volt, hogy az agyunk képes külön-külön érzékelni és feldolgozni a két orrlyukba érkező szagokat, majd együvé gyúrva kiértékelni azokat. A kutatók most ezt igyekeztek tisztázni. Míg a látásunk esetében a tér érzékeléséhez, a hallás esetében a hangok irányának megállapításához szükséges, hogy a kétoldali szervekből érkező információt külön-külön feldolgozza az agyunk, a szaglásunk kapcsán nem tűnik olyan fontosnak e képesség. Talán emiatt is van, hogy erről az érzékszervünkről jóval kevesebbet tudunk. Vizsgálatokat végzett egy amerikai kutatócsoport olyan epilepsziás betegek bevonásával, akiknek a betegségük miatt elektródákat ültettek az agyukba. Az alanyok orrlyukaiba különféle illatanyagokat juttattak számítógép irányította módon, meghatározott rend szerint. Az alanyok feladata az volt, hogy egyrészt azonosítsák az illatot, másrészt mondják meg, melyik orrlyukkal érezték azt. A kutatásban a szakemberek most az elektródák segítségével azt tudták megvizsgálni, hogy az adagolt illatok hatására az agy mely területei miként aktiválódtak és így összefüggésbe tudták hozni magát az illat orrbéli érzékelését az agyi feldolgozással. Számos érdekességre derült így fény. Ha ugyanazt az illatot a két orrlyukba külön-külön juttatták, az érzékelését jelző agyi aktivitás nem volt azonos, csak hasonló, ez a két orrlyuk némiképp független munkáját jelezte. Ha pedig egyszerre kapta a két orrlyuk az illatot, az agyi aktivitásban akkor is két elkülöníthető impulzust láttak a kutatók. Igen kicsike volt ugyan az időbeli eltérés, de mérhetően jelen volt – ez is azt igazolta, hogy az orrlyukaink képesek függetlenül dolgozni.
Egy jól szellőztetett szoba jobb alvást is jelent
Egészségünk jelentős része kötődik a jó minőségű alváshoz és most a tudósoknak van egy zseniálisan egyszerű trükkje ennek javítására. A szakemberek egy új, négyhetes kísérlet során rávilágítottak egy módszerre, amellyel bárki javíthatja alvásának minőségét: a hálószoba szellőztetésére. Huszonkilenc önkéntes alvását elemezték kutatók, akik a saját hálószobájukban lévő ventilátorok segítségével változtatták a levegő ciklikus áramlásának sebességét éjszaka. Az alacsony, a mérsékelt és a magas szellőzési sebességet egy olyan alaphéttel hasonlították össze, ahol nem változtattak a résztvevők aktuális szokásain. Ahogy nőtt a szellőztetés üteme, úgy nőtt az alvás minősége és csökkent az éjszakai ébredések száma. Az objektíven mért alvásminőség javult, amikor a ventilátor sebességének növelésével növelték a szellőzés mértékét. A szellőztetési sebesség jelentős hatással volt a szén-dioxid- és a szálló por -szintre, a kisebb szellőztetés mindkét esetben magasabb koncentrációt jelentett. A kutatócsapat azt is észrevette, hogy a magasabb szellőzési sebesség csökkentette a hálószobák páratartalmát. A korábbi kutatások már összefüggésbe hozták a jobb szellőzést a megfelelőbb minőségű alvással, de ebben a konkrét vizsgálatban a szakemberek a saját ágyukban akarták megfigyelni az embereket és a résztvevők tudta nélkül – távirányítással – változtatni a szellőzés körülményeit. Bár korábbi kutatások összefüggésbe hozták a rossz szellőzést és a gyenge kognitív teljesítményt, ez a vizsgálat nem mutatott különbséget a kognitív képességekben reggel, amikor a szobákban a szellőzési sebességet éjszakára beállították – valószínűleg azért, mert a CO2-szint egy bizonyos küszöbérték alatt maradt. A kutatók további kísérleteket terveznek, amelyekben közelebbről megvizsgálnák az olyan tényezők, mint a szén-dioxid-koncentráció és a páratartalom közötti kapcsolatot, hogy azok hogyan befolyásolják az alvás minőségét.
Bekapcsolhatóvá válik az éber álom?
A felnőttek fele már megtapasztalta életében az éber álom nevű jelenséget, amikor álmában felébredve akaratának megfelelően tudta alakítani az álmot. Akivel előfordult, többnyire meghatározó élményként tekint rá. Az éber álmodást ősidők óta ismeri az ember, Arisztotelész is említi írásaiban, a tibeti buddhizmus pedig mentális gyakorlatok végzésére használja. A felejtés által elenyésző mindennapi álmokkal szemben ilyenkor az álmodó visszanyeri öntudatát, képes fókuszálni, emlékezni és döntéseket hozni, továbbá tudatában van, hogy álmodik és felismeri az álomkörnyezet részleteit és azok jelentését. Egy ultrahang-diagnosztikai készülékkel és gépi tanulás kombinációjával létrehozott eszközzel szeretnék mindenki számára elérhetővé tenni tudósok ezt a különleges állapotot. Összességében az éber álom javíthatja a hangulatot, önbizalmat, kreativitást ébreszthet és enyhítheti a poszttraumás stresszt. Az éber álmodást támogató berendezések már léteznek néhány éve, de nagyon nagyok, ezért alig terjedtek el. A fejpánthoz hasonló első prototípusok egyszerre próbálnak EEG-méréseket és stimulációt végezni. A fókuszált neuromoduláció egy olyan új technikai lépés, amivel nemcsak éber álmot, de az alvás és gondolkodás más paramétereit is megváltoztathatják.
Mesterséges genomból készült élő sejt
Sikerrel járt a szintetikus genomú élesztő létrehozására irányuló tudományos program. A tudományos mérföldkőnek számító eredmény úgy jött létre, hogy a kutatók 16 kromoszóma mesterséges változatát állították elő, majd egyesítették ezeket egy élő organizmusban. A tudomány eddig csak mesterséges genetikán alapuló vírusokat és baktériumokat tudott létrehozni. Az állati vagy növényi sejtek ezeknél jóval összetettebbek, ezért az élesztő létrehozása nagyon nehéz elméleti és technikai kihívás volt. A kutatók a mesterséges élesztővel három fő célt értek el: fokozták a genom stabilitását, megváltoztatták bizonyos genetikai instrukciók célját és olyan rendszert építettek be, amellyel a jövőben könnyebb lesz különböző képességekkel felruházni a sejteket. Ezek kiválóan alkalmasak lehetnek arra, hogy például metánt elfogyasztva gyógyszereket, üzemanyagot vagy bármilyen kívánt anyagot előállítsanak. A biológia iparosításával forradalmasítja az üzemanyagok és gyógyszerek előállítását, de jobb, ha nem kerül ki a környezetbe. A technika egyik potenciális veszélye, hogy ezt a biovegyipari tevékenységet esetleg kiszabadulva a természetben is folytatják. A kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy szükséges a mesterséges sejtek felhasználását szabályozó jogi szabályok és technikai követelmények meghatározására.
A hatékonyabb trombózis elleni terápia kialakításában is hasznosíthatók a jövőben a magyar kutatási eredmények
Az érfalsérülés helyén kialakuló vérrög alapvetően fontos az elvérzés megakadályozásában. Az érfal folytonossági hiányát lezáró vérrög létrejötte véralvadási faktorok együttműködésén alapul. A kialakult vérrög stabilizációjához azonban további mechanizmusok is szükségesek. Ebben alapvető szerepet játszik a magyar kutatók által felfedezett XIII-as véralvadási faktor, melynek hatására az alvadékban lévő fehérjék közötti keresztkötések kialakítása révén a vérrög ellenállóbbá válik a mechanikai behatásokkal és a fehérjebontó enzimekkel szemben. A XIII-as faktornak ezen kívül igen fontos szerepe van a sebgyógyulásban és terhesség fenntartásában is. A XIII-as faktort felszínen hordozó vérlemezkék kiemelt szereppel bírhatnak a vérrög kialakításában, hiszen ezen véralvadási faktort aktív formában szállítják az érfalsérülés helyére. A kutatás során kimutatták, hogy ezen véralvadási faktor aktív formában jelenik meg a sejtek külső felületén. A XIII-as faktor működésének részletesebb megismerése segíthet a veleszületett, illetve a szerzett faktorhiány klinikai következményeinek hatékonyabb megértésében és a faktort pótló megfelelő terápia kialakításában.
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
3°C
Hírlevél
A Kultúrtanya programajánlója
A rádiónkat is üzemeltető Net-média Alapítvány által üzemeltetett Kultúrtanya – integrált közösségi tér programjaiból ajánlunk!
- 2024.11.22 18:00 - Az éjszaka tapintása - a Vakrepülés Színtársulat rendezvénye
- 2024.11.23 18:00 - Az éjszaka tapintása - a Vakrepülés Színtársulat rendezvénye
- 2024.11.29 10:00 - Áramszünet - Zártkörű rendezvény (érzékenyítő program) - a Vakrepülés Színtársulat rendezvénye
- 2024.12.06 18:00 - Az éjszaka tapintása - a Vakrepülés Színtársulat rendezvénye
- 2024.12.07 18:00 - Az éjszaka tapintása - a Vakrepülés Színtársulat rendezvénye
Vélemény, hozzászólás?