A tudomány mai állása – dec. 22. 9 órától
Tudományos magazinműsorunk ismét jelentkezik a Hobby Rádióban pénteken! A műsor tartalmából…
Hatszög alakú mintázat rajzolódik ki a marsi talaj alatt
A kínai marsjáró mérései egy olyan hatszöges mintát mutattak ki, amire a talaj mélyén talált az űrjármű talajradarja. A Marson számos sokszöges mintázatot találtak már a különféle küldetések során, ezek mérete is igen változatos, a pár centistől a több tíz méteresig terjed. A kínai marsjáró talajradarja 80 méteres mélységig lát le, ezen belül 35-65 méteres mélységben észlelte a különös alakzatokat: 16, szinte teljesen függőleges „oszlopot” a rover által megtett 1200 méternyi útvonal során. Ezek feltehetően a Mars ősi időszakában keletkezhettek, majd a későbbi geológiai folyamatok révén betemetődtek. A rover a leszállóhely közelében számos óriás árkot azonosított, amelyek a kutatók következtetései szerint e sokszöges képződmény-rendszernek a részeit képezik. Az észlelt sokszögek átmérője 67 méteres nagyság körül, a közéjük ékelődő hézag 27 méteres körül volt. Mivel a rover útján végig jelen voltak ezek a mélybeli jelek, azt lehet valószínűsíteni, hogy nagyobb kiterjedésű sokszöges terület állhat a helyszínen. A sokszögek mérete miatt kizárták, hogy valamiféle törések rendszerére bukkantak volna rá. Arra jutottak a szakemberek, hogy ezek valószínűleg olyan zsugorodás eredményei, amelyekhez hasonlót bolygónk sarkvidékein lehet látni. A most azonosított terület a Mars korai időszakában alakulhatott ki.
Újradefiniálja a drónozás fogalmát egy izraeli cég
Újfajta drónt mutatott be az üzemanyagcellás pilóta nélküli robotrepülőgépek fejlesztéséről ismert izraeli vállalat. A Monacóban leleplezett modellek előnyeként a szokatlanul jó üzemidőt említik. A nagyjából 4,5 kg hasznos teher felemelésére képes drón az üzemanyagcellának köszönhetően akár 510 km-t is képes megtenni és akár 4 órán át is a levegőben tud maradni. A másik, ehhez képest nagyobb teherbírásra képes – akár 10 kilót is el tud vinni –, hatótávolsága 750 km, repülési ideje pedig 8 óra is lehet. A két új drónt úgy készítették el, hogy a mesterséges intelligencia képességeit a lehető legjobban ki lehessen aknázni. Emellett az sem mellékes, hogy a drónok tiszta energiaforrást használnak a repüléshez. Hidrogént kell üzemanyagként tankolni a repülőgépekbe, így úgy tudnak nagy távolságokat megtenni, hogy közben nem károsítják a környezetüket.
https://www.mcgill.ca/newsroom/channels/news/unlocking-secret-strength-marine-mussels-353048
Tengeri kagyló mintájára fejlesztettek ki szuperragasztót
Kifejlesztettek kanadai kutatók egy új ragasztóanyagot, amelyhez a mintát a közönséges tengeri kagyló adta. A kagyló ugyanis elég erős ahhoz, hogy ellenálljon az állandóan csapkodó hullámoknak, ugyanakkor igény esetén sérülés nélkül képes leválasztani magát. E mellett figyelemre méltó fáradásállósággal rendelkezik, amikor deformálható kemény szövetet állít elő. Ez az alkalmazkodás segít neki ellenállni a hullámok és áramlatok erejének, ami lehetővé teszi számukra, hogy meglehetősen zord körülmények között is túléljenek. A tudósok új anyaga ezt a mechanizmust másolta le, hogy minden eddiginél erősebben ragassza össze az élő és az élettelen szöveteket. A kagyló szerkezetét és összetételét szövettani-térképezéssel, fáziskontrasztos mikroszámítógépes tomográfiával és fejlett elektronmikroszkópiával vizsgálták. Azt találták, hogy a kagyló szárgyökere mintegy 40-50 lapra, úgynevezett lamellákra oszlik, amelyek az élő szövetekkel összeilleszkedve egy rendkívül robusztus, két telefonkönyv egymásba illesztéséhez hasonló felületet alkotnak. Ezek a lemezfelületek hozzátapadnak több milliárd mozgékony hámsejthez, amelyek kollektív mozgásukkal szabályozzák a felület erősségét és a törzs felszabadulását, eloldását a céltárgyól. A kagyló neurokémiailag szabályozza a folyamatot, a környezeti stresszre reagálva tapad, szabadul fel, majd változtat helyet. A leválasztás az élő szövet felszínén lévő több milliárd apró, szőrszerű csillószőrök lüktető mozgása révén történik. A kutatók szerint a mesterségesen létrehozott szárgyökér biofelületük nem hasonlít semmihez, amit ember alkotta anyagokban megfigyeltek és modellként szolgálhat a biofelületek jövőbeli generációjának. Mivel a jövőbeli orvosi fejlesztések az új biofelületi kialakításokra támaszkodhatnak, ezek a felfedezések hatással lehetnek az emberi egészségre és számos alkalmazással büszkélkedhetnek, például bioimplantátumok, viselhető érzékelők, agy-számítógép interfészek és más alkalmazások létrehozásában.
Rizsháncs és papír lehet a jövő szigetelőanyaga
Az építőipar mind energiaigényében, mind a felhasznált anyagok terén környezetszennyező, ám megkerülhetetlen iparág. Érdemes tehát olyan anyagokat kikísérletezni, amelyeket az építészet felhasználhat, kiváltva velük a környezet szempontjából különösen károsakat. Egy ilyen a hőszigetelés, amelyhez alapvetően műanyagokat használnak világszerte – ezek ráadásul az életútjuk végén is súlyos problémává válnak. A rizsháncsot (a hántolt rizsről leválasztott külső réteget) felhasználják műanyag kompozithoz, hamuként gumiabroncsba keverve, vagy beton-adalékként is. A kutatók kísérleteik alapján arra jutottak, hogy szigetelőanyagként is igencsak hatékony volna, újrahasznosított papírral keverve. A rizsháncs mezőgazdasági hulladéknak számít, vagy elégetik, vagy szemétlerakókba kerül. A kutatók most a ledarált rizsháncshoz újságpapír-hulladékból eredő cellulózt kevertek, valamint bóraxot, ami a nedves éghajlaton gyakori gombásodást megelőző adalék, illetve égésgátlóként is működik. Az egészet összeturmixolták ragasztóval, így született meg a kívánt anyag. A négyféle alapanyag arányát változtatva a kapott végterméket tesztelték is, a hőszigetelő tulajdonsága, illetve összenyomhatósága és szakítószilárdsága terén. Ezekből kiderült, hogy összeállítható olyan keverék, amellyel számos hagyományos szigetelőanyaggal egyező hatású szigetelés készíthető, a hulladékok felhasználásával.
Kivifióka született a vadonban, több, mint 150 éve először
Ünnepeltek a természetvédők Új-Zélandon, mikor felfedezték, hogy kivifióka született a vadonban, több, mint egy évszázada először. A röpképtelen madár szeretett nemzeti szimbólum, de az új-zélandiak még sosem láttak a természetben kivit. A kivi a legsérülékenyebb madarak egyike Új-Zélandon. Egy felnőtt madár súlya körülbelül 3 kilogramm. Tavaly szabadon engedtek néhány tucat felnőtt madarat a természetben, remélve, hogy visszaáll egy populáció a területen. Most felfedeztek négy fiókát – akikről úgy vélik, hogy több, mint 150 éve az elsők, akik a főváros hegyeiben születtek. A projekt önkéntese megdöbbent, amikor kezét egy fa alatti fészekbe tette és kihúzott egy frissen kikelt kivifiókát. A cél, hogy a négy fióka elérje a 800 grammot, hogy elég nagyok legyenek a hermelin, mint természetes ragadozójuk elhárítására. Hogy a kivi képes legyen visszatérni a főváros délnyugati részének hegyeibe, a projektnek először meg kell fékeznie a ragadozókat. A helyi kutyagazdákat meghívták értekezletekre, hogy megtanítsák a kutyáknak, hogy kerüljék a kivit, mikor sétálnak. A szabadon engedett 63 felnőtt madárnak csak negyedét monitorozzák, így valószínűleg lesz több fióka a vadonban.
Mikroalvásokkal pihen az állszíjas pingvin
A mikroalvások jelenségét leginkább a közlekedési balesetek kapcsán szokás emlegetni, azonban nem minden esetben jelent problémát az efféle „bealvás”, sőt, még előnyös is lehet, ha hozzájárul a napi pihenéshez. Ez utóbbira talált bizonyítékot egy francia-koreai kutatócsoport az állszíjas pingvineknél. A kutatók speciális alvásmérőket helyeztek el a szabadon mozgó és a fészkelő pingvineken. Emellett folyamatos kamerás megfigyelés és időnként személyes megfigyelés is segítette a munkát. Az EEG hullámainak változásai alapján meg lehetett állapítani, hogy mikor aludt a pingvin, a többi mérés és megfigyelés hozzáadott ehhez az információhoz. Kiderült, hogy az állszíjas pingvinek egy-egy napon összesen 11 órányi alvásidőt is képesek összehozni mikroalvásokból, amelyek átlag 4 másodpercesek voltak. Miért is lehet szüksége a pingvinnek erre a furcsa szundira? E madarak nagy költőtelepeken, rengeteg zajos társukkal közösen fészkelnek, folyamatos zajban élnek vetélytársaik között. Ezen felül folyamatos éberségre van szükségük a pingvineknek ahhoz, hogy sikeres szülőkké válva felneveljék fiókáikat. A madarak körében évszakos eltérések is vannak az alvásban, könnyen lehet, hogy az állszíjas pingvin egyszerűen ennek egy különös esetét képviseli.
Ügyesen kerülik el a hangyák a forgalmi dugót
Sikerült rájönniük amerikai kutatóknak, miként képesek a hangyák elkerülni a forgalmi dugókat. A hangyák általában sokan vannak és a fészek járataiban elkerülhetetlennek tűnik, hogy egymásba botolva akadályozzák mozgásukat. Korábbi megfigyelésekből ismert, hogy szinkronban mozognak. Átlagosan 20-200 perces időszakokban, rohamszerűen válnak aktívvá, majd inaktívvá. Azt azonban eddig nem lehetett tudni, hogy ez az összehangolt mozgás miféle előnnyel jár a család számára. A kutatók számos hangyakolónián végeztek megfigyeléseket erről a különleges, rohamszerű aktivitási szakaszról. A megfigyelésekből világossá vált: a hangyák ezáltal a szinkronizált mozgásritmus által képesek elkerülni a dugót. E szinkronizált mozgás jobban bejárhatóvá és elérhetőbbé tette a hangyafészek egyes részeit és mivel szinte minden egyes hangya egyszerre vált inaktívvá, így nem okozott gondot egy-egy, az úton épp pihenő egyed azoknak, amelyek épp siettek.
Az ősi tiszafák évgyűrűi a korabeli csapadékról, hőmérsékletről is vallanak
Kelet-Anglia területének régmúltját vizsgálták. A síkvidéki régió mocsarait a 17. századtól fogva lecsapolták, ma igen gazdag mezőgazdasági területek uralják a vidéket. A kutatók most jóval korábbi, több mint 4000 évvel ezelőtti állapotról kaptak információkat. A régió farmerjei rendszeresen bukkantak a tőzeges talajban farönkök maradványaira, ez ugyan a talajmunkák során zavaró, a tudomány számára azonban hatalmas érték. A farönkök vizsgálata arról árulkodott, hogy a legtöbb rönk 4-5 ezer évvel ezelőtt élt tiszafa maradványa. (A tiszafa Nagy Britannia lakói számára szent növény volt, ebből készültek a hírhedt angol hosszúíjaik is.) A vidék tiszafa erdősége 4200 évvel ezelőtt hirtelen megsemmisült, a kidőlt fák maradványait a savas tőzeg megőrizte mindmáig. A szakemberek úgy vélik, ennek az lehetett az oka, hogy az Északi-tenger elönthette a sík régiót és a sós tengervíz miatt hulltak el a növények. A fák évgyűrűinek vizsgálata arra is lehetőséget ad, hogy az ottani eseményeket összehasonlítsák a világ más részein zajlott, korabeli éghajlati eseményekkel, például az egyiptomi Óbirodalom összeomlásával kapcsolatba hozott aszállyal. Miközben a terület kiváló talaján ma végeláthatatlan krumpli vagy cukorrépaföldek húzódnak, 5000 éve a tiszafaerdők voltak ugyanilyen végeláthatatlanok. A mai mezőgazdálkodás során előkerült farönköket gyakran csak a szántók szélére halmozzák. A kutatók a farmerek engedélyével több száz rönkből vettek mintákat. Bár a halmokban a fák úgy néztek ki, mintha a közelmúltban lettek volna kivágva, az elemzések igen réginek mutatták őket. A fák átlag 400 évet éltek és nagyjából egy évezrednyi klímamúltat tudtak kiolvasni és összeilleszteni belőlük a szakemberek. A tiszafa mellett néhány tölgy is állt a hatalmas erdőben, de ezek hamarabb kárba vesztek. Az erdőség megsemmisülése idején Kínában és a Közel-Keleten hatalmas aszály volt, számos korabeli civilizáció összeomlásához járult ez hozzá. A kutatók azt valószínűsítik, hogy ez összefügghetett azzal a hirtelen tengerszint-emelkedéssel, amit az északnyugat-európai térség átélt és ami a tiszafaerdők semmivé válását okozta.
Több ezeréves fejszék kerültek elő egy lengyelországi erdőből
Öt bronzkori baltára bukkantak egy észak-lengyelországi erdőterületen. Az első leletet egy történelemrajongó észlelte, aki gyorsan értesítette a helyi hatóságokat. Lengyelországban tilos fémdetektorral amatőr módon, akár kereskedelmi, akár személyes céllal műtárgyak után kutatni, kivéve, ha a helyi hatóságok engedélyt adnak a keresésre. További előírás, hogy minden felfedezést jelenteni kell, a leletek pedig az állam tulajdonába kerülnek. A lelőhely átvizsgálásakor a régészek 20-30 centiméteres mélységben, egy gyep- és humuszréteg alatt összesen öt baltát találtak. Az öt fejsze az időszámítás előtti 1700 és 1300 közötti periódusból származik. A terület valószínűleg kultikus jellegű rituális hely volt, azonban a kutatók azt sem zárták ki, hogy a kereskedelemhez kötődött. A tárgyak olyan típusú fejszék, amelyeket a mai Litvánia vagy Északkelet-Lengyelország területén található balti kultúrákhoz kapcsolnak. Az ilyen fegyvereket nagy méret, karcsú nyél, kiemelkedő élek és széles penge jellemez. A térségben korábban előkerültek bronzkori leletek, korabeli fegyvert viszont utoljára 20 éve találtak.
A legősibb nyelvek megértésében segíthet a mesterséges intelligencia
Kiképezték kutatók a mesterséges intelligenciát két ékírásos nyelv, a sumér és az akkád beolvasására, illetve a szövegek egy könyvtárba való digitalizálására, hogy kereshetőek legyenek a tartalmak. Ez a technika nagy lépést jelenthet abban az értelemben, hogy a szakértők könnyebben elolvashassák, mi van a táblákra írva – ezáltal pedig pontosabban megismerhessük, milyen volt az élet az ókorban és akár olyan értékes információkhoz jussunk hozzá, mint hogy hogyan építettek templomokat, vagy miképp zajlott egy hétköznapi ember élete akkoriban. Bár a mesterséges intelligencia térnyerése a mindennapi életünkben még nem játszik akkora szerepet, mint amilyen gyors ütemben fejlődik, ám akadnak olyan szakmák, amelyek különösen nagy hasznát veszik. Német kutatók egy számítógépes program segítségével tudtak beolvasni agyagtáblákba nyomott ékírásokat, amelyek több ezer évvel ezelőttről származnak. Ez azért is nagy szó, mivel az ókori mezopotámiaiak által hátrahagyott szövegek dekódolásához filológusokra van szükség, akik sok esetben még a fáradságos munka ellenére sem tudnak rájönni, pontosan mit takarnak az agyagtáblák, mivel azok nehezen elolvashatóak. A sumér nyelvet körülbelül 5000 évvel ezelőtt beszélték, ezt felváltotta az akkád, ám írásban egészen a keresztény korszak kezdetéig mindkettőt használták Mezopotámiában – ami napjainkban Irak, Irán, Kuvait, Szíria és Törökország egyes részeit takarja. Ennek értelmében pedig az ékírásos agyagtáblák nemcsak több ezerévesek – tehát megszenvedték az idő múlását, így nehezen is beszkennelhetőek –, hanem több nyelven is íródtak, ami nehezebbé teszi a lefordításukat. A kutatócsoport azt a célt tűzte ki, hogy megtanítsanak egy számítógépes programot arra, hogy az agyagtáblán látható ékírást beolvassa, majd átírja. Ezt úgy kell elképzelni, mintha az okostelefonunk kamerája egy kézzel írott jegyzetet szöveges dokumentummá alakítana át. Az új módszer így hatékonyabb munkavégzést is kínál, illetve segíthet kipótolni hiányosságokat a szövegekben, aminek révén olvashatóbbá válik. A kutatócsoport a programot megtanította arra, hogy felismerje az ékírást alkotó ékeket és jeleket. Összesen 21 ezer jelet és 4700 éket tápláltak bele és minden tudós használhatja majd, aki az ékírást szeretné tanulmányozni. A program 76 százalékos pontossággal képes észlelni az ékírásos szövegeket, még akkor is, ha nem szkennelt táblákon kell felismernie őket, hanem mondjuk fényképeken.
Magyar fejlesztésű kamera mutatta meg először a fúziós plazmát
Létfontosságú rendszert fejlesztettek ki magyar kutatók a milliófokos plazmák megfigyeléséhez. Ünnepélyes keretek között felavatták az európai és japán összefogásban épített kísérleti fúziós berendezést, amelyben egy magyar fejlesztésű intelligens kamerarendszer segíti a fúziós folyamatok megértését, ezen keresztül láthatták a kutatók az első plazmát. A berendezés sikeres működése jelentős mérföldkő mind a tudományos közösség, mind az ipar számára és új lehetőségeket nyit a fúziós energia kiaknázásában. A hat éve indult projekt eredményei most hasznosulnak igazán, mivel a magyar fejlesztésű intelligens kamerarendszeren keresztül láthatták először az európai és japán kollégák az első plazmát. A fúziós eszköz fontos tudományos kísérletek helyszíne lesz a következő évtizedekben. A kísérleti fúziós berendezés számos lehetőséget kínál a tudományos közösség számára, legyen szó továbbképzésről, szakértői tapasztalatok szerzéséről vagy plazmakísérletek végrehajtásáról, amelyek jelentősen hozzájárulnak a fúziós fizikai folyamatok megértéséhez.
Jövőbe mutató lehet az elképzelés a DNS-ben tárolt adatokról
Piacra dobott egy francia startup egy ezüstszínű kártyát, amin egy kilobájtnyi, nagyjából ezer karakternyi szöveg fér el, DNS-be foglalva. Az emberiség egyre több adatot állít elő, ezzel együtt egyre több energiát és helyet fordít arra, hogy a létrejövő információkat tárolja és felhasználja. Ez ideig-óráig még fenntartható, de az adatközpontok már most a bolygó áramfogyasztásának a másfél százalékát emésztik fel, miközben a helyigényük sem csekély. Ráadásul a merevlemezek, a flash-meghajtók, de még a mágnesszalagok is csak évekig-évtizedekig használhatóak, egy idő után elkezdik elveszíteni a rajtuk tárolt információkat. Hosszú ideje hallani arról, hogy a bináris, elektronikus technológiák helyett a DNS-alapú megoldások lényegesen biztonságosabbak és takarékosabbak lehetnek. Tovább bírja az adathordozó, a tárolás egyáltalán nem fogyaszt energiát, ráadásul egyetlen grammnyi DNS-ben harminchatmillió példányban elférne egy mozifilm. A hitelkártyára emlékeztető eszköz DNS-alapú tárolást tesz lehetővé. Mindez persze egyelőre egy izgalmas, ám igencsak drága játék, de a szakemberek szerint utat mutathat az olyan felhasználási esetek felé, amikor hatalmas mennyiségű, de csak rendkívül ritkán használt adatokat kell tárolnia cégeknek, szervezeteknek.
Az anyaméhben hallott nyelv, hatással van a magzat agyának fejlődésére
Bizonyítékot találtak idegtudósok arra, hogy az anyaméhben lévő magzat idegi fejlődésére hatással van a nyelv, amit édesanyja beszél. Korábbi kutatás már bebizonyította, hogy az anyaméhben lévő babák (körülbelül. 7 hónapos kortól) hallják, amikor anyjuk beszél. Születésük után felismerik anyjuk hangját és anyjuk beszédéhez kapcsolódó konkrét dallamot. Az kevésbé ismert, hogy a hallott dolgok milyen hatással vannak a baba agyának idegi fejlődésére. Hogy többet megtudjanak, a kutatók Olaszországban 33 újszülött és anyjuk bevonásával egy kísérletet végeztek. Mindegyik anya anyanyelvi francia volt. Az újszülötteket EEG-vel monitorozták a születésük utáni napokban. Amikor a babák aludtak, a kutatók felvételeket játszottak le nekik, amin egy személy egy mesekönyv különböző nyelvű verzióiból olvasott fel. A csecsemők agya ráhangolódott a nyelvi elemekre, amik az általuk hallott nyelvben jelen voltak. A kutatócsapat azt is találta, hogy a babák idegi reakciója akkor volt a legerősebb az EEG leolvasásokon, amikor franciául olvasták a könyvet, ami azt sugallja, hogy a születés előtti kitettség egy adott nyelvnek, szerepet játszik agyuk idegi fejlődésében.
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
2°C
Vélemény, hozzászólás?