A május 17-edikei műsor tartalmából…

1.

https://hvg.hu/tudomany/20240508_fognoveszto-gyogyszer-usag-1-feherje-blokkolasa-kiserlet

Indul az első fogújranövesztő kísérlet

A tervek szerint már idén szeptemberben megkezdik a világ első fognövesztő gyógyszerének klinikai vizsgálatait a japán Kyoto Egyetemi Kórházban – jelentették be a kutatók.

Az ősszel kezdődő vizsgálatok első szakasza közel egy évig, 2025 augusztusáig tart, melynek során intravénásan adják be a gyógyszert 30 férfinek – az ő koruk 30 és 64 év között mozog.

A résztvevőknél legalább egy hátsó fognak hiányoznia kell, hogy ne legyen gond, amennyiben a gyógyszer hatásos, és a fog nőni kezd. A következő fázisban már veleszületett foghiányban szenvedőknek adják be a gyógyszert, akik 2 és 7 éves kor között lesznek. Esetükben legalább négy fognak kell majd hiányoznia.

A készítmény az USAG-1 nevű fehérjét deaktiválja. Ez a protein gátolja a fognövekedést, így ha ezt kiveszik a képletből, elkezdhetnek nőni a fogak. Az orvosok remélik, hogy a későbbiekben olyanok is szedhetik majd a gyógyszert, akik szuvasodást vagy sérülés miatt veszítették el a fogukat.

2.

https://www.hwsw.hu/daralo/67619/amazon-dron-kiszallitas-futar-hoseg-arizona.html

Ezért csúszik a drónos házhozszállítás

A drónokkal végzett házhozszállításban számos e-kereskedelmi cég látott már lehetőséget, ám ami első hallásra kényelmes és gyors kiszállítási módnak tűnik, arról később kiderül, hogy számos problémát vagy aggályt vet fel a használata.

Valami ilyesmi dilemmába került most a világ egyik legnagyobb futárcég, mely nemrég jelentette be, hogy az egyik arizonai városban megkezdi a drónokkal végzett kiszállítást. Az egyetlen bökkenő, hogy a térség speciális klímája miatt a nyári maximum hőmérsékletek több hónapon keresztül meghaladják a drónok engedélyezett maximális üzemi hőmérsékletét, a 40 ºC-t.

Az időjárás egyébként a drónos kiszállításnak mindig is egyfajta achilles-sarkának számított, melyre a gyártók mindeddig nem tudtak megfelelő megoldást találni. A Calgary Egyetem egyik kutatócsoportja korábban kiszámolta, hogy az említett futárcég drónjaival megegyező képességű eszközök számára a világ 100 legnépesebb városában az időjárási körülmények naponta átlagosan csupán hatórányi repülési időt tesznek lehetővé. Ráadásul több régióban és országban – így az Egyesült Államokban is – a kiszállítás csak a nappali órákban történhet, a hűvösebb éjszakai órákban nem – ami már csak azért sem lenne életszerű, mert ezekben az órákban kevesen várnak csomagokat. A drónok kánikulában történő használatát részben az akadályozza, illetve nehezíti, hogy a hőségben a rotoroknak nagyobb fordulatszámon kell dolgozniuk ahhoz, hogy a levegőben tartsák az eszközt, ami az eleve korlátozott kapacitású akkumulátorok üzemidejének rovására megy.

3.

Kutyák segíthetik egy gombafaj megmentését

Kutyák segíthetik egy gombafaj megmentését

Egy rendkívül ritka, súlyosan veszélyeztetett gombafaj egyedeinek megtalálásában bizonyítottak a természetvédelmi szolgálatra kiképzett kutyák. Ausztrália legritkább gombafaja a Hypocreopsis amplectens nevű különös, ujjacskákra emlékeztető gomba, amelyet rendkívül nehéz megtalálni. Azonban úgy tűnik, a természetvédelmi keresőkutyák ebben is kiváló segítséget jelenthetnek.

Egy kutatócsoport tesztelte a kutyás keresés hatékonyságát, és arra jutott, nem meglepő módon, hogy az ebek jobbak voltak az emberes kereséshez képest. A kiképzett keresőállattal ráadásul nemcsak az épp élő gombát derítették fel, hanem azokat az ágakat is, amelyeken korábbi évben volt jelen a gomba, és mára már csak a „sebhelye” látszott. Merthogy ez a gomba fák vékonyabb ágain telepszik meg.

A Daisy névre hallgató eb nemcsak többet talált, de gyorsabb is volt, vagyis rövidebb idő alatt találta meg a kérdéses terület gombáit, mint az ember, ráadásul ritkábban tévedett. Mindezt a sikert annak ellenére érte el, hogy e gombafaj igen kevés olyan illatanyagot bocsát ki, amelyre egyébként érzékeny a kutya orr. Számos olyan gomba van a világon, amelyeket hasonlóan nehéz megtalálni, ám a védelmük érdekében muszáj volna. A kutatók szerint igen nagy segítséget jelenthet a kutyás keresés ezek esetében, jelentősen lecsökkentheti a felmérések idejét, és ezáltal azok költségeit.

Kutyákkal egyébként már a 19. század vége óta igyekeznek a természetvédelmet segíteni, mára egészen szerteágazóvá vált a tevékenységük, egy másik ritka gomba felkutatásában is a kutyák segíthetnek, hisz évszázadok óta vannak kiválóan képzett szarvasgomba-kereső ebek is. Egy eb a kiképzését követően 12 hónapon át biztosan emlékszik a megtanult szagokra.

4.

https://raketa.hu/a-venusz-az-uveghazhatas-miatt-vesztette-el-a-vizet-ez-lesz-a-fold-sorsa-is

Így vesztette el a Vénusz a vizeit

A kérdés most egy új kutatás kapcsán ismét előkerült. Kezdetben a Vénusznak valószínűleg a Földéhez hasonló vízkészletei voltak. Azonban szélsőséges változásokon ment keresztül, beleértve a súlyos üvegházhatás kialakulását, amelyet elsősorban a szén-dioxid felhalmozódása okozott a légkörben. Ez a vastag szén-dioxid-réteg hőt zárt be, és a felszíni hőmérséklet körülbelül 464 Celsius-fokra emelkedett, ami a legmagasabb a Naprendszerben. Az ilyen szélsőséges hőmérsékletek a víz végleges elpárolgásához vezettek, ami ráadásul visszafordíthatatlan, mivel végül a vízmolekulák hidrogénatomjai az űrbe távoztak. Mindennek eredménye a Vénusz mai arca: lakhatatlanul forró és száraz planéta.

A Vénusz kiszáradását leíró friss tanulmány egyik kritikus felfedezése a “disszociatív rekombináció” néven ismert folyamat, amely szerint tehát a Vénusz légkörében lévő vízmolekulák hidrogénatomjai az űrbe szöknek, olyan molekulák hatására, mint a HCO+. Ez a jelenség okozta a Vénusz vízveszteségét.

Sabine Hossenfelder, aki PhD-fokozattal rendelkezik fizikából, egyben a YouTube egyik legismertebb és elismertebb tudománymagyarázója, idén már kitért erre a problémára, tehát hogy a Föld a Vénusz sorsára juthat-e az elszabadult üvegházhatás miatt.

A Genfi Egyetem legújabb kutatása szerint már a napsugárzás kismértékű növekedése is hasonló visszafordíthatatlan folyamatot indíthat el a Földön, ami ugyanolyan ellenségessé tenné a planétánkat, mint amilyen a Vénusz. Ez a számítás az új éghajlati modelleken alapult, amelyek bár elsősorban az exobolygókban rejlő életpotenciál kutatására összpontosítottak, a modellek a Föld lehetséges katasztrofális változásaira is rávilágítottak.

5.

https://www.zoldpalya.hu/varos/sulyos-kovetkezmenyekkel-jart-hogy-40-celsiusfokkal-tobb-volt-az-antarktiszon-mint-altalaban-355652.html

Súlyos következményekkel járt, hogy 40 Celsius-fokkal több volt az Antarktiszon, mint általában

Bolygónk klímája átalakulóban van, ezt ma már mindannyian tudjuk, az okokat pedig folyamatosan kutatják és elemzik a kutatók. Egy brit kutatás most egy két évvel ezelőtt történt súlyos epizód hátterét és következményeit próbálta feltárni. 2022 márciusában olyan erőteljes hőhullám volt tapasztalható az Antarktiszon, melynek következtében 40 Celsius-fokkal mértek többet az ilyenkor szokásosnál.

Ez egy nagyon extrém kiugrásnak tűnik, ám a kutatást lefolytató szakemberek szerint csak egy hamarosan beköszöntő világba nyerhettünk általa bepillantást.

Ebben a térségben rendkívüli hidegeket szoktak télen mérni, de a meleg évszakban is jóval nulla alatt marad a hőmérő higanyszála. Ez éves átlagban körülbelül -55, télen akár -80, nyáron pedig -30 Celsius fok körüli értékeket jelent. A két éve március 18-án rögzített -9,4 Celsius fokos érték azonban körülbelül 40 fokkal volt enyhébb az ilyenkor szokásosnál.

A jelenség kiterjedtség tekintetében is riasztó méreteket öltött, ugyanis óriási területen, 3,3 millió négyzetkilométeren lehetett ilyen „meleget” mérni. Ennek hatására nagy tömegben indult meg a jég olvadása, aminek következtében egy több mint ezer kilométer nagyságú jégtábla szakadt le és roppant össze. Ilyen események normális körülmények között száz évente egyszer történnek, ám szakértők szerint a jövőben egyre többször számíthatunk rájuk.

Sokáig tartotta magát az a most megdőlni látszó feltételezés, hogy a Déli-sarkkör kevésbé érzi meg a klímaváltozást, viszont jelen adatok szerint négyszer gyorsabban melegszik ez a régió, mint bármely másik a bolygón és ennek hosszú távú következményeit egyelőre még nem látjuk.

6.

https://gyartastrend.hu/cikk/epitoipari-innovacio-a-szechenyi-egyetemrol

Építőipari innovációt tesztel a Széchenyi Egyetem

Igazi kuriózum az a vizsgálat, amelyet a Széchenyi István Egyetem Építőanyag- és Szerkezetvizsgáló Laboratóriumában végeznek az intézmény munkatársai. Feladatuk egy piaci bevezetés előtt álló termék, a rozsdamentes acélból készített, hullámos gerincű gerenda viselkedésének feltérképezése.

A gyártó, akinek a megbízásából zajlik a tesztelés azért tervez hullámos kialakítású gerendákat termékként forgalmazni, mert azok számos előnnyel rendelkeznek a hagyományos profilú gerendákhoz képest. A hullámos kialakítás nagyobb teherbírást eredményez, a gerinclemez vastagságának csökkentésével akár harminc százalékkal kevesebb lehet a gerenda súlya is. Mindez kedvezően befolyásolja a bekerülési költséget, ráadásul az előállítás környezeti terhelése is kisebb.

A laboratóriumi vizsgálatok során törésteszteket, roncsolásos vizsgálatokat végeznek, hogy meghatározzák a termékre jellemző teherbírási értékeket, amelyek megalapozzák a termék piacra vezethetőségét. A hullámgerinc és a koracél ötvözése újszerű technológiai megoldást eredményez, ezáltal is egyedülálló a Széchenyi-egyetemen végzett vizsgálat.

7.

https://hvg.hu/tudomany/20240508_magas-vernyomas-okai-genetika-jelek-poligen-kockazati-pontszam

Több mint egymillió ember adatait átnézve megtaláltak a vérnyomás 2000-nél is több genetikai jelét

Aki valóban egészségesen él, azzal is előfordulhat, hogy a vérnyomása magas. Kár bosszankodni ezen, londoni kutatók ugyanis egy sor új génhelyet fedeztek fel az emberi genomban, amelyek befolyásolják a vérnyomást. Ez pedig azt is jelenti, hogy a genetika még inkább befolyásolja, hogy kinek mit mutat a vérnyomásmérője.

A londoni Queen Mary Egyetem szakemberei több, mint egymillió személy adatainak áttekintése után újabb száz, pontosabban 113 olyan részt fedeztek fel az emberi genomban (a szervezet teljes örökítő információjában), amely befolyásolja a vérnyomást. Ezzel az összes, vérnyomással kapcsolatos genetikai jelek száma kétezer fölé emelkedett. Ez is mutatja, mennyire összetett „tulajdonság” a vérnyomás, amelyet több ezer különböző genetikai változat befolyásolhat. Kiderült tehát, hogy a genetikai hozzájárulás a magas vérnyomáshoz nagyobb, mint gondolták.

Az új észrevétel segítheti a kutatókat a vérnyomás természetének, szabályozásának jobb megértésében, és javíthatja az úgynevezett poligén kockázati pontszámokat, amelyek megjósolják a vérnyomást, illetve a magasvérnyomás kockázatát. A szakemberek nyilvánosan elérhetővé teszik a poligén kockázati pontszámokat, és mivel ezeknek sokféle alkalmazása lehetséges, érdeklődéssel várják, hogyan segítenek majd ezek a vérnyomással kapcsolatos klinikailag relevánsabb kérdések megválaszolásában. Emellett e pontszámok hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának kitett emberek korai azonosításához is, vélik a kutatók. Mindez már csak azért is igen lényeges, mert jelenleg világszerte a felnőttek több mint harmada szenved magas vérnyomásban, ami a halálozás egyik vezető módosítható kockázati tényezője

8.

https://hvg.hu/tudomany/20240508_cukorbetegseg-diabetesz-inzulin-injekcio-kivaltasa-szajon-at-beveheto-nanotechnologias-gyogyszer-fejlesztese-hatekonyabb

Bő száz évvel az inzulin felfedezése után belátható közelségbe került egy tűszúrásmentes megoldás

A cukorbetegség csak Magyarországon körülbelül 1,4 millió embert érint; a betegség egyik kellemetlen, fájdalmas velejárója sokaknál a rendszeres inzulininjekció, melyet az inzulin 1921-es felfedezése óta sem sikerült kiváltani szájon át bevehető, biztonságos készítménnyel. Ez azonban rövidesen megváltozhat.

Egy új, nanotechnológiára épülő gyógyszer ugyanis amellett, hogy kiválthatja az inzulininjekciókat, még hatékonyabb is lehet a szúrásos módszernél. A készítményen a Sydney Egyetem kutatói dolgoznak, és pontosan ugyanúgy lehet bevenni, mint bármilyen más gyógyszert is. Eddig egereken, patkányokon és páviánokon tesztelték.

A gyógyszert egy nanoméretű anyagból készítik, mely vastagsága tízezrede az emberi hajszálénak. Ez az az anyag, ami megvédi az inzulinmolekulákat a gyomorsavtól. A védelmi képességek mellett azonban a nanoanyag az inzulinmolekulák hordozója is, segítve őket abban, hogy az emberi szervezet minden pontjára eljussanak, ahol szükség van rájuk. Ráadásul a nanoanyag abban a tekintetben is figyelemre méltó, hogy reagálni tud a beteg vércukorszintjére. Ha megemelkedik, a bevonat oldódni kezd, így az inzulinmolekulák a véráramba jutnak. De ez a bevonat arról is gondoskodik, hogy ne szabaduljon fel az inzulin, ha a vércukorszint már alacsony – így megelőzve az olyan mellékhatásokat, mint a hipoglikémia, ami az abnormálisan alacsony glükózszintet jelenti a vérben. Embereken várhatóan 2025-ben kezdődnek meg a vizsgálatok, így azért egy kicsit még a legoptimistább forgatókönyv szerint is várni kell az injekciók kiváltására.

9.

https://hvg.hu/tudomany/20240508_hold-vonat-vasut-lebego-vonat-kozlekedes-a-holdon-teherszallitas-float

Vasutat építenének a Holdra, már meg is van a nagy terv

A NASA már vizsgálja, hogy megvalósítható-e a Holdon a vonat kiépítése, ráadásul a Holdra lebegő vonatot terveznek.

Amikor az ember ismét eljut a Holdra, majd hosszabb távra rendezkedik be, sok mindent elölről kell kezdenie. Például a közlekedéshez szükséges infrastruktúra kiépítését is. A holdjáró autón már dolgoznak egy ideje a mérnökök, de könnyen lehet, hogy kötöttpályás közlekedés is lesz majd ott.

A tervek szerint a lebegő vasút később akár emberek szállítására is alkalmas lehet, de első körben a teherszállítást mint célt tartják szem előtt. Egy önvezető, megbízható és hatékony teherszállító vasút szerelvényt akarnak fejleszteni és a Holdra telepíteni. A terv érdekessége, hogy a pályákat nem feltétlen kellene rögzíteni úgy, mint a Földön, hanem „szőnyegként” ki lehetne teríteni. Emiatt minimálisan kellene csak módosítani a Hold felszínét. A szerelvény ezen a pályán haladna lebegve, vagyis nem jelentene problémát a számára az éles holdkőzet. A rugalmas pálya grafitrétegből készülhet, ez lehetővé tenné a mágneses lebegést, ezzel együtt pedig kellő mennyiségű tolóerőt biztosítana. Az egészre még szerelni lehetne egy rétegnyi napelemet is, így a Holdon közlekedő vonat akár külső energia bevonása nélkül is képes lenne működni. A becslések szerint naponta 100 tonna anyagot lehetne megmozgatni ezzel a módszerrel.

10.

https://raketa.hu/elkepeszto-attores-a-fuzios-technologiaban

Elképesztő áttörés történt a fúziós technológiában

A dél-franciaországi WEST fúziós reaktor új világrekordot állított fel azzal, hogy a plazmát körülbelül 50 millió Celsius-fokon tartotta fenn folyamatosan hat percen keresztül.

Az eredmény fontos lépést jelent a tiszta, fenntartható és gyakorlatilag korlátlan energia felé.

De miről is van szó? A magfúzió az a folyamat, amely a Napot is táplálja, és a lényege, hogy atommagok kombinálódnak, miközben energia szabadul fel – ez tehát pontosan a fordítottja annak a maghasadásnak, ami a jelenlegi nukleáris reaktorokat működteti, mivel ez utóbbi tehát az atommagok szétválasztásán alapul. A fúziós technológia előnye, hogy jóval több energiát képes előállítani, mint a jelenlegi technológiák – akár négymilliószor több energiát szolgáltat kilogrammonként a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, miközben a folyamat nem jár szén-dioxid kibocsájtással.

A gyakorlati felhasználáshoz vezető út azonban elég rögös. A legkomolyabb kihívást a fúzióhoz szükséges rendkívül magas hőmérsékletek elérése és fenntartása jelenti, mivel lényegében tehát “lehozzuk a Napot a Földre” – a jelenlegi technológiák viszont még nem képesek fenntartani a plazmát elég hosszú ideig ahhoz, hogy nettó energianyereséget érjünk el, mivel a fúzióhoz szükséges feltételek fenntartásához nélkülözhetetlen energiabevitel jellemzően meghaladja a megtermelt energiát.

A WEST reaktor egy kísérleti tokamak – amelynek célja, hogy a világ legnagyobb, égő plazma fenntartására alkalmas tokamakja legyen. A tokamak olyan berendezés, amely tórusz alakú, és elektromágnes által létrehozott mágneses mezőben képes a magas hőmérsékletű plazma tárolására.

A WEST-et kísérleti tokamakként nem villamosenergia-termelésre szánják, ám az itt végzett kutatások természetesen kulcsfontosságúak a jövőbeni kereskedelmi reaktorokhoz szükséges technológiák kifejlesztéséhez.

11.

https://raketa.hu/ezert-utalja-a-legtobb-ember-a-sajat-hangjat-mikor-felvetelrol-hallja-2

Ezért utálja a legtöbb ember a saját hangját, mikor felvételről hallja

Ahogy az már több kísérlet eredményei alapján is kiderült, az emberek jelentős része nem szereti a saját hangját mikor kívülről hallja: nem csak idegennek, hanem gyakran ellenszenvesnek érzi. Neel Bhatt fül-orr-gégész, a Washingtoni Egyetem professzora szerint „a kényelmetlenség érzése, amit a saját hangunk felvételről való hallgatása közben jelentkezik, nagy valószínűséggel fiziológiai és pszichológiai okok miatt alakul ki” – mondta el Bhatt az eredményekkel kapcsolatban. Az ok egyszerű és a hangok érzékelésével függ össze.

A saját hangunk érzékelésének metódusa valamivel eltér a külvilág zajainak feldolgozásától. A hangunkat ugyanis nem kizárólag kívülről, a levegőn keresztül érkező rezgések formájában észleljük, hanem részben a koponya csontszerkezetén át érkező jelek által. Mivel ez utóbbi kis mértékben változtat a frekvencián, illetve az alacsonyabb frekvenciákat erősíti, ezért belülről a hangunk mélyebbnek és „gazdagabbnak” tűnik, mintha csak a levegő által közvetített verzióját hallanánk.

Amikor a hangunk felvételről szól, körülbelül úgy halljuk magunkat, ahogyan mások is, de ez értelemszerűen idegennek hat számunkra. A negatív érzést pedig az okozza, hogy mivel a magasabb frekvencia kevésbé tűnik ismerősnek, úgy érezhetjük, hogy az identitásunk egy részét veszítettük el. „Úgy gondolom, hogy az ok, amiért kényelmetlenül érezzük magunkat a hallatán, nem az, hogy a felvételről szóló hang feltétlenül rosszabb, mint az érzékelt. Egyszerűen csak jobban hozzá vagyunk szokva, hogy egy bizonyos módon halljuk a hangunkat.” – írja Neel Bhatt a Conversationön megjelent beszámolójában. A professzor értékelése szerint, ha utáljuk a saját (kívülről hallott) hangunkat, az természetes jelenség ugyan, de egyúttal túlzott reakció is, a „belső kritikusunk” túlreagálása és a helyzet aránytalanul szigorú megítélése.

12.

https://hvg.hu/tudomany/20240507_papagajok-messenger-videohivas-chat-madar-viselkedes-szocialis-viselkedes-hatasok

Itt a tudományos bizonyíték: a papagájok szeretnek videochatelni egymással

A skót Glasgow-i és az amerikai Northeastern Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak az új tanulmányukban, hogy miben különböznek a papagájok reakciói, ha Facebook Messengeren videóchatelhetnek, valamint ha előre felvett videókon „beszélgethetnek” társaikkal. Mint kiderült: ők is az élő, valós idejű diskurzusokat részesítik előnyben.

Jelen kísérlet során kilenc papagájtartó kapott egy táblagépet hat hónap időtartamra. Az állatok ez idő alatt összesen 13 alkalommal, akár három óra időtartamra léphettek kapcsolatba társaikkal. Az ilyen alkalmak felében előre felvett videókat láttak, míg a többi esetben valódi Messenger videóchatről volt szó. A papagájok érezhetően jobban élvezték a valódi, élő interakciókat: minden alkalommal legfeljebb két hívást kezdeményeztek, és a messengeres esetekben az állatok 46 százaléka érte el ezt a felső határt alkalmanként, míg az előre felvett videósszcenáriókban ez az érték fele ennyi volt.

Mindent összevetve, messengeres videochateléssel 561, míg előre felvett videókkal 142 percet töltöttek a szárnyas kedvencek. Ugyan az egyértelmű következtetések levonásához még további vizsgálatok szükségesek, de a jelek szerint a papagájoknál is van jelentősége az élő interakciónak. Az állatok gondozóinak beszámolói szerint ugyanakkor az élő és az előre felvett alkalmak is pozitív hatással voltak a madarakra. Ki tudja, a jövőben talán a papagájok is saját okostelefont kapnak, hogy kapcsolatba lépjenek a többi társukkal.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .