A tudomány mai állása – pénteken 9-től

A július 26-odikai műsor tartalmából…

 

20240722_tma_1_resz

https://www.frisshirek.hu/hirek/ai-cikkek/2024/07/15/Feher_tetokkel_a_kanikula_ellen_egyszeru_megoldas_a_varosi_hosegre

A városi kánikula elleni küzdelem egyszerű módja: a fehér tető

Magyarországon és néhány szomszédos országban egyre nehezebben viselhető a nyári kánikula. Sokan keresik a megoldást a hőség hatásainak enyhítésére, és bár nincs csodaszer, a napsütést elnyelő felületeken végzett változtatásokkal lehet csökkenteni a hőmérsékletet. A University College of London kutatói egy egyszerű, de hatékony módszert azonosítottak: a tetők fehérre vagy más fényvisszaverő színre festésével mérsékelhető a hőség.

A Geophysical Researcher Letters folyóiratban közzétett tanulmány szerint a kutatók egy 3D-s klímamodellt alkalmaztak, amely London 2018-as két legforróbb napjának adatait használta fel. A modell segítségével hasonlították össze különböző módszerek hatékonyságát, mint például a festett tetők, zöld tetők, napelempanelek, földszinti növényzet és légkondicionálók hatása a külső hőmérsékletre.

A zöld tetők hatása változó volt: nappal 0,5 Celsius-fokkal csökkentették a hőmérsékletet, de éjjel a szerves anyagokban megrekedt hő miatt növelték azt. A lombhullató fák ültetése a zöldterületeken segített az éjszakai hőmérséklet csökkentésében, de nappal nem voltak hatékonyak a páratartalom növelése miatt. A napelemek és az utcai növényzet 0,3 Celsius-fokos csökkenést eredményeztek, ami nem tűnik soknak, de a környezet számára előnyös.

A fehérre festett tetők azonban a legjobb eredményeket mutatták. A kutatás szerint, ha ezt a módszert egész városokban alkalmaznák, akkor a hőt visszaverő tulajdonságuknak köszönhetően egyes területeken akár 1,1, vagy 2 Celsius-fokkal is csökkenthetnék a külső hőmérsékletet.

A tanulmány szerzői kiemelik, hogy a „hűvös tetők” lehetnek a legjobb megoldások a forró napokon, hogy elviselhetőbb legyen az utcák hőmérséklete. Habár ezek az eredmények csak modellszámításokon alapulnak és a gyakorlatban még nem lettek kipróbálva, a fehér felületek hűsítő hatása közismert. Azonban felmerül a kérdés, hogy a városok tetőinek tömeges fehérre festése milyen esztétikai és környezeti hatásokkal járna.

20240722_tma_2_resz

https://raketa.hu/globalis-kaoszt-okozott-egyetlen-hibas-szoftverfrissites

Globális káoszt okozott egyetlen hibás szoftverfrissítés

Július 19-én péntek reggel kritikus rendszerek tömege mondta fel egyszerre a szolgálatot légitársaságoknál, médiavállalatoknál, de még kórházakban is. Az események hátterében egy balul sikerült szoftverfrissítés áll.

A párizsi Olimpia szervezőbizottsága, több nemzetközi és három nagy amerikai légitársaság, Berlin, Hong Kong és Amszterdam repterei, városok tömegközeledése, brit és német kórházak álltak le teljesen vagy részlegesen egyetlen számítógépes program miatt. A Crowdstrike nevű, irónikus módon éppen kiberbiztonsággal foglalkozó cég Falcon Sensor szoftvere kapott egy frissítést, amelynek hatására az érintett Windows-os számítógépek leálltak, egészen pontosan a „kék halál”-nak hívott képernyővel fogadták a felhasználóikat.

Az ilyen programok ahhoz, hogy hatékonyan el tudják látni a feladatukat, viszonylag szabadon tehetnek bármit a számítógépeinken, így ha hibásak, nagyobb problémákat is okozhatnak. A Crowdstrike vezetője, George Kurtz hangsúlyozta, hogy nem „biztonsági eseményről vagy kibertámadásról” volt szó, és viszonylag gyorsan elkészültek a frissítéssel. Ugyanakkor a Times idézte Lukasz Olejnik kiberbiztonsági kutatót, aki aláhúzta, hogy hiába kész a megoldás, az nem egyértelmű, hogy mennyire gyorsan lehet azt feltelepíteni az épp tetszhalott rendszerekre.

Az események, amelyek még a következő napokban is befolyásolták a világ működését, rávilágítanak arra, hogy mennyivel súlyosabb problémákat tud eredményezni, amikor az IT-infrastruktúra ellátási láncában keletkezik hiba, vagy azt éri támadás, mintha egy-egy konkrét szerver vagy számítógép kerülne veszélybe.

https://raketa.hu/a-vilag-legkisebb-gyumolcse-akkora-mint-egy-soszemcse-2

A világ legkisebb gyümölcse akkora, mint egy sószemcse

A legkisebb virágzó növények a világon a békalencsék családjába tartozó Wolffiák közé tartoznak, amelyek Ázsiában őshonosak.

Az aprócska növények szerkezete is igen egyszerű, sem gyökérzettel, sem levélszárakkal nem rendelkeznek, egyetlen, vízen úszó testük tartalmaz minden fontos összetevőt, ami a túléléséhez és szaporodáshoz szükséges. A Wolffiák egyetlen bibét és porzót foglalnak magukban, ezek segítik a szaporodásban, de virágzásukat nehéz megfigyelni a virágok különös formája és mikroszkopikus mérete miatt. A virágot lényegében egy kicsiny bemélyedés képviseli, amiben egyetlen mag képződik rendkívül ritkán: az sem szokatlan, ha egy évtizedig sem indul virágzásnak egy-egy kolónia. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lassú a növekedésük üteme, sőt, a békalencseformák általában nagyon gyorsan be tudják lepni a vizek felszínét, mert egyfajta osztódásra is képesek. Az úgynevezett vegetatív módon történő szaporodás ivartalan szaporodást takar, aminek során a kiinduló növényről leváló rész új egyeddé fejlődik. Ezzel a módszerrel néhány nap alatt meg tudják duplázni az össztömegüket. Emiatt a békalencseformákat néhány régióban invazív fajként kezelik, amelyek rossz esetben a vízfelszínt beborítva elvonják az oxigént a vízben lakozó élőlényektől.

Ezeken a növényeken alakulnak ki a világ legkisebb gyümölcsei, amelyek szabad szemmel alig láthatóak: méretük körülbelül 0,3 milliméteres és néhány tíz mikrogrammot nyomnak.

20240722_tma_3_resz

https://www.zoldpalya.hu/vilag/ez-a-massziv-kettos-szelturbina-akar-egy-hurrikan-erejet-is-kepes-hasznositani-358070.html

Ez a masszív, kettős szélturbina akár egy hurrikán erejét is képes hasznosítani

Kína eddig is élen járt a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések tekintetében, de most telepített OceanX méretben és kapacitásban ugyan nem veheti fel a versenyt a rekorderrel, de a maga nemében mégis rekordtartó, hiszen soha korábban nem volt még ekkora V alakú, dupla szélturbina üzemben a világon.

Az új energetikai létesítmény nagyjából 30 000 háztartást képes ellátni elektromos árammal és a különlegessége a strapabírásában van. Míg a legtöbb hasonló turbinát egy erőteljes szélvihar alatt le kell állítani, különben megsérülhetnek a lapátok, az OceanX akár egy 5-ös erősségű szélvihar erejét is képes energiává alakítani.

Az úszó platformra felállított építmény 16,6 megawatt összteljesítményű, és az éves becsült kapacitása 54 000 megawattóra, amivel nagyjából egy Érd nagyságú települést képes ellátni a szükséges energiával. A hagyományos turbinától eltérő duplaturbinás rendszert a néhány éve folyó alapos tesztelések után idén áprilisban fejezték be és helyezték üzembe.

A két ellenkező irányba forgó propeller lapátjai 182 méter hosszúak, és egy nagy V-t formázó állványzatra lettek rögzítve. A két részt masszív kábellel rögzítették több ponton is a teljes stabilitás érdekében. A szerkezet 15 tonnát nyom mindent beleszámítva, ami szintén hozzájárul a strapabírásához. Akár 260 km/h-s széllökések és 30 méteres hullámok mellett is üzembiztosan működik.

https://hvg.hu/tudomany/20240719_hoseg-kanikula-hokimerules-tunetek-megelozes

Mi az a hőkimerülés, és hogyan észlelheti magán?

Ez az úgynevezett hőkimerülés akkor következik be, amikor valaki már nem képes „funkcionálni” a melegben, jellemzően azért, mert a szíve egyszerűen képtelen lépést tartani a felé támasztott követelményekkel, és túlmelegszik. A szervezet ugyanis túl sok vizet és sót veszít, jellemzően az izzadás révén. A hőkimerülés szinte bármilyen körülmények között jelentkezhet, az edzéstől a gyári munkán át a buszmegállóban történő hosszas várakozásig a forró, párás időben.

Hany Atallah, a Jackson Memorial Kórház sürgősségi- és főorvosa a The New York Timesnak a hőkimerülés jellemző tünetei közé sorolható a szédülés, a hányinger és az ájulás. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy valaki „túlmelegedett”, túlterhelte magát, és pihennie kell. A további tünetek közé sorolható a fejfájás, az izomgörcs, az izzadás és a magasabb pulzusszám is.

A hőkimerülés megelőzéséhez tanácsos korlátozni a szabadban tartózkodást és a megerőltető tevékenységeket a legmelegebb időszakokban, de a lazább öltözet és a hidratáció is fontos.

Ezek a tanácsok már ismerősek lehetnek, ám Douglas Casa, a Connecticuti Egyetem kineziológia-professzora a fizikai fittséget is kiemeli a megelőzésben. Ezt szavai szerint úgy is el lehet érteni, ha hetente négy alkalommal, 30 percre olyan tevékenységet végzünk, mely megnöveli a pulzusszámot, akkor ez szintén segít a hőkimerülés elkerülésében.

20240722_tma_4_resz

https://index.hu/tudomany/til/2020/07/03/fekete-feher-ruha-meleg-idojaras/

Biztos, hogy jobban vonzza a fekete ruha a hőt?

A címben feltett kérdésre alighanem mindenki egyből rávágja, hogy igen.

A fekete tárgyak a tűző napon valóban könnyebben felmelegednek, mint a fehérek. Ennek az a nagyon egyszerű oka, hogy a fehér dolgok azért fehérek, mert a fehér fényt verik vissza, ez pedig minden látható színnek a kombinációja. Ha a fehér veri vissza minden szín közül a legtöbb fényt, az azt is jelenti, hogy a fehér dolgok nyelik el a legkevesebb fényt, tehát azok melegszenek fel legkevésbé a napon.

Na de mi a helyzet például az észak-afrikai sivatagban élő beduinokkal, akik gyakran viselnek feketét, dacára annak, hogy iszonyatosan meleg, a napsütésnek hatványozottan kitett területen élnek? Ők csak nem hordanának fekete ruhákat, ha nem lenne valamilyen előnye a dolognak – gondolhatja az ember. Az már ebből a furcsa kettősségből is látszik, hogy nem annyira evidens az egész, ahogy azt elsőre hinnénk. Hogy rögtön az elején lelőjük a poént, a tudomány jelenlegi állása szerint a fehér a nyerő, de:

Ahhoz, hogy leássunk a probléma mélyére, több dolgot is elő lehet szedni, például azt az 1980-ban a Nature tudományos szaklapban megjelent tanulmányt, melyben a kutatók a beduinok különös ruhaviselési szokásával foglalkoztak. Korábbi, állatokkal végzett kutatások során már bebizonyosodott, hogy a fehér bunda, vagy tollazat nagyobb értékben engedi át a rövidhullámú sugárzást a bőrig, mint a fekete, a kutatók pedig arra gyanakodtak, hogy a beduinok a logikával szembemenő fekete ruhával képesek minimalizálni a napsugárzás okozta felmelegedést.

A kutatás során a szakemberek meglehetősen archaikus módszerrel próbáltak a végére járni a dolognak: egy embert fehér, meg fekete ruhában is kiállítottak a napra a sivatag közepén, aztán egy sor paraméter alapján megvizsgálták a különbségeket. Az így kinyert adatokból kiderült, hogy a fekete ruha háromszor annyi hőt nyelt el, de hiába volt akár 6 fokos a hőmérsékletkülönbség a ruha felszínén, ez a viselője testéig már nem jutott el, a bőr és a ruha közti hőmérséklet ugyanannyi volt mindkét esetben. Ez azért érdekes, mert a magasabb felületi hőmérsékletből eredő légáramlás önmagában nem kompenzálta volna a jóval magasabb hőelnyelést, így a kutatók arra jutottak, hogy a fekete ruha esetében valamilyen extra hatás is bejött a képletbe.

A következtetés az lett, hogy a fekete ruha alatt nagyobb a légáramlás, emiatt pedig kényelmesebb lehet a viselése a sivatagi hőségben. Ezt okozhatja például a kéményhatás, vagy más néven természetes huzat, melynek lényege, hogy a fekete ruhák esetében azért nem magasabb az anyag és a bőr közti tér hőmérséklete, mert az alapvetően felmelegedett levegő miatt felfelé haladó, a testet hűtő légmozgás alakul ki. Ehhez persze arra van szükség, hogy kellő hely legyen a ruha és az ember bőre között, ami egy hétköznapi pólóról például nem feltétlenül mondható el.

Szóval összességében úgy tűnik, hogy ha nem bő ruhákat hordunk, akkor talán kicsivel jobban járunk a fehér szereléssel, ha odakint 40 fok van, és hétágra süt a Nap, de igazság szerint akármilyen színű ruhát is veszünk fel, szinte ugyanolyan nagyon melegünk lesz, főleg hogyha tartósan 35 fok feletti hőmérséklet van.

20240722_tma_5_resz

https://raketa.hu/samsung-galaxy-ring-bemutato

Okosóra az ujjunkon – ezt tudja a frissen bemutatott Samsung Galaxy Ring

Új okosgyűrűt mutatott be a Samsung. Okosgyűrűt 7 évvel ezelőtt mutattak be először, viszont ahogy az évek telnek, az okosgyűrűk is egyre többet tudnak, miközben az is fontos a piacon, hogy egyre olcsóbbak, vagyis megfizethetőek, elérhetőek legyenek.

Egy okosgyűrű fontos, hogy kompatibilis legyen a mobiltelefonunkkal, és a most bemutatott gyűrű alapvetően három dologra használható: az alvási szokásaink monitorozására, a sporttevékenységünk követésére és alapvető egészségügyi funkciók mérésére. A gyűrű ezek közül egyértelműen az elsőben tűnik a leghasznosabbnak, hiszen míg a sporttevékenység követésére és egészséggel kapcsolatos mérésekre ugyanilyen áron már egy komolyabb tudású okosórát is vehetünk, az okosgyűrűben a méretéből fakadóan jóval kényelmesebben lehet aludni, mint bármilyen órában vagy karkötőben.

A Galaxy Ring mindössze 2,6 milliméter vastag és mérettől függően legfeljebb 3 grammot nyom, a Samsung pedig arról is gondoskodott, hogy mindenki megtalálja az ujjához leginkább illő gyűrűt, hiszen a készülék összesen kilenc különböző méretben fog boltokba kerülni. Ekkora méretnél nem meglepő, hogy a gyűrűben mindössze egy 18-23 milliamperórás akkumulátort találunk, ami a gyártó szerint így is 6-7 napos üzemidőt garantál, ha pedig lemerül, akkor a tokjába visszatéve mindössze 80 perc alatt újratölthetjük az akkumulátort.

A Galaxy Ring 5-ös fokozatú titánkeretet kapott, 10ATM-es vízállósággal és IP68-as por- és vízvédelemmel rendelkezik, emellett miniatűr mérete ellenére szenzorokkal is szépen el van látva: a gyorsulásmérőn kívül egy optikai pulzusmérőt, valamint egy infravörös bőrhőmérséklet szenzort is kapunk.

24.hu/tudomany/2024/07/17/ujrahasznositas-divataru/

Új módszer segíthet a ruhaneműk újrahasznosításában

Elképesztő mennyiségű ruhát halmozunk fel és dobunk ki, a műanyagok mellett a textíliák újrahasznosítása is óriási kérdés az ipar, illetve az emberiség számára.

A jelenleg használt mechanikai lebontás módszereivel rövidebb rostokat kapunk, amelyekből már nem lehet ruhaneműt előállítani, csak például szigetelőanyagot vagy törlőrongyot. Viszont egy kutatócsoport most egy olyan kémiai eljárást dolgozott ki, amelynek segítségével elválasztható a pamut és a vele kevert műszál, a műszál anyagának lebontása útján.

A módszerrel mindössze 15 perc alatt alkotóelemeire lehet bontani a polimereket. Ez az úgynevezett mikrohullám segítségével végzett glikolízis, amelyhez olcsó cink-oxidot használnak katalizátorként. Ez valami olyasmi, mint amikor egy régi falat lebontva annak eredeti tégláit kinyerjük – ezekből aztán bármikor lehet újabb falat építeni.

Az eredmény a kevert textilek esetében a megmaradt pamutszálakból álló „váz”, valamint a róla leoldott műszálak összetevőit tartalmazó por. A legnagyobb előrelépést a folyamat gyorsasága jelenti, ez olcsóvá is teszi. A kutatók különféle összetételü arányú textilekkel is végeztek kísérleteket, és akkor is sikerrel jártak, ha nem volt előzetesen ismert az anyag összetétele.

20240722_tma_6_resz

https://hu.wikipedia.org/wiki/Napszem%C3%BCveg

https://www.styleoptika.hu/gyik/a-szemuveglencsek-bevonatai/12/

Így jött létre a napszemüveg

Egyes források szerint a napszemüveg evolúcióját a kínaiak indították útjára, bár mai feltételezések szerint a színes, csiszolt üvegeket inkább csak a nekik tulajdonított mágikus erő miatt viselték, nem pedig szemük védelmére.

Az inuitok, vagyis az eszkimók már több ezer éve szarvasagancsból készített, keskeny nyílással ellátott „napszemüveget” viseltek a hóvakság elkerülésére.

Az első, színezett lencséjű napszemüveg viszont csak a 20. század elején készült. Ahhoz azonban, hogy elnyerhesse mai formáját, és hogy általános, sőt, divatos viseletté váljon, kellett egy kis „segítség”. Ez a segítség a hadsereg felől érkezett: ugyanis a második világháborúban az amerikai légierő rendelt napvédő eszközöket a nagy magasságban repülő pilótái számára, akiknek a szeme igen erős UV-sugárzásnak volt kitéve. A napszemüveg így vált „repülősdivattá”, amit Douglas MacArthur, tábornok a csendes-óceáni erők főparancsnoka népszerűsített szerte a világon azzal, hogy állandóan napszemüvegben nyilatkozott a sajtónak.

De hogyan működik a napszemüveg?

A napsugárzás egy bizonyos része, az ibolyántúli sugárzás nemcsak a bőrt, hanem a szemet is károsíthatja.

A napszemüvegnél az a legfontosabb, hogy 100%-ban kiszűrje a káros UV sugarakat egészen 400 nanométerig. A szemüveglencsék ma már túlnyomó részben műanyagból készülnek, mely műanyag rétegre különféle bevonatok kerülnek gyártáskor, például a

• Gyári keménylakk bevonat (felületkeményítés)
• Tükröződéscsökkentő, azaz az antireflex bevonat (AR réteg)
• Tisztítást könnyítő bevonat (víz és zsírtaszító tulajdonságokkal)
• Portaszító, antisztatikus (elektrosztatikus feltöltődését csökkentő) réteg
• UV védelem
• Kékfény védelem

https://ng.24.hu/tudomany/2024/07/17/popcorn-pattogatott-kukorica-6000/

Több ezer éve létezhet a popcorn

A kukoricát ahhoz, hogy meg lehessen enni, hőkezelni kell – ebből adódóan időnként megégett, ez pedig a régészek számára vizsgálati lehetőséget is jelent. Emellett a növényekben, így a kukoricában is találhatók úgynevezett fitolitok, vagyis mikroszkopikus méretű ásványi szemcsék, amelyek alakja az adott növényre jellemző – ezzel azonosíthatóvá teszik a növényt. Szerencsére e fitolit maradványai sok ezer évig megmaradnak, ezzel ismét a régészeknek kedveznek. Azt régóta tudjuk, hogy a kukoricát már több ezer évvel ezelőtt is háziasították és könnyen elképzelhetjük, hogy először a véletlennek köszönhetően döbbentek rá elődeink a kukoricapattogtatás előnyeire. Beleeshetett a főzés idején a tűzbe a cső, és valaki ráébredt, hogy a hő e formában is ehetővé teszi a kukoricát. Ráadásul egy igazán könnyen elkészíthető eledelről volt szó. Bár az ős popcorn még nem volt sózott vagy vajjal ízesített, mint a mai csemegék, azonban ettől még magas szénhidráttartalmú élelmiszer volt, amit bizonyára értékeltek elődeink.

A pattogtatással eltávolították a kukoricaszemekben lévő minimális vizet is, és ezzel tartósították a kukoricát – bár nyilván nem maradt olyan finom ropogós, mint a frissen készített változat. Néhány ezer éve azonban nem a rágcsálás volt a fő szempont, hanem a tápláló élelem tárolása. Vagyis az a csemege, amit ma oly sokan kedvelnek világszerte, és ami ma már a mozik elengedhetetlen része, valószínűleg egy tartósítási eljárásnak köszönhetően terjedt el.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .