A tudomány mai állása – pénteken 9-től

Tudományos műsorunk augusztus 9-edikei tartalmából…

20240805_tma_1_resz

https://www.zoldpalya.hu/uton/hidrogenhajtasu-repulovel-ertek-el-nem-mindennapi-eredmenyt-358486.htmlű

Hidrogénhajtású repülővel értek el nem mindennapi eredményt

Egy hidrogénhajtású gép egy teli tankkal 842 kilométert tett meg.

A gazdag hírességeket és politikusokat gyakran éri jogos kritika magánrepülőzéseik miatt. Egy-egy ilyen út óránként akár 2 tonna szén-dioxid kibocsátással is járhat, ami csak tovább súlyosbítja légkörünk amúgy sem rózsás helyzetét. A Joby Aviation nevű cég többek között ezt a problémát orvosolná innovatív, saját fejlesztésű, függőlegesen fel- és leszálló (VTOL) repülő járműveivel.

A vállalat tavaly októberben hajtotta végre első repülését teljesen elektromos hajtású járművével, és alig fél év alatt több tízezer kilométeren át sikerrel tesztelte az eszközt. Ha továbbra is minden jól alakul, hamarosan megszerezhetik a sorozatgyártáshoz szükséges tanúsítványokat, és új korszakot nyithatnak a kereskedelmi célú repülésben.

Emellett a vállalat, tovább emelve a tétet, múlt hónap végén tesztelte első átalakított hidrogénhajtású modelljét is. A hatrotoros, túlméretezett drónra hajazó VTOL június 24-én sikeres repülést hajtott végre, melynek során 842 kilométert tett meg anélkül, hogy vízgőzön kívül bármit kibocsátott volna magából.

Ezzel a teljesítménnyel bőven túlszárnyalta az elektromos modell (eVTOL) eddigi 240 kilométer körüli hatótáv rekordját. Mindezt úgy, hogy nagyjából 10 százaléknyi üzemanyag maradt a végén is a tankban. Ez azt jelenti, hogy ha megkapták volna rá az engedélyt, még hosszabb távolságot tehettek volna meg a hidrogénhajtásnak köszönhetően.

Az eredeti koncepció egyébként nem tartalmazott hidrogén hajtású változatot. A gyártócég egy elektromos modellről távolította el az akkumulátorokat, és egy 88 kilogrammos folyékony hidrogén tárolására alkalmas tartállyal látta el a repülőt. Az üzemanyagcellák a hidrogénből és oxigénből áramot állítanak elő a rotorok megforgatásához, és ártalmatlan vízgőzt pöfögnek csak ki mindeközben.

Ezt egy kisebb akkumulátorcsomaggal egészítették ki, hogy fel- és leszállás közben is folytonos legyen az energiaellátás.

Bár a hidrogénhajtású modellre még hosszas procedúra vár, az eredeti elektromos koncepcióval jövőre minden bizonnyal megkezdődhetnek az első kereskedelmi utak.

20240805_tma_2_resz

https://www.zoldpalya.hu/uton/a-huawei-uj-szupertoltoje-a-sivatag-kozepen-is-uzembiztosan-mukodik-358331.html

A Huawei új szupertöltője a sivatag közepén is üzembiztosan működik

Az extrém magas hőmérsékleten is jól teljesítő szerkezetet folyadékhűtés segíti és mindössze 59,5 dB hangot ad ki működés közben.

Ha elektromos autó tulajdonosok vagyunk, és szoktuk a járművet otthon tölteni, tudjuk, hogy alkalmanként ez igen zajos folyamat tud lenni. Ennek több oka is lehet, de szerencsés esetben csak a fali töltő a ludas. Ez a gyenge hangszigetelésnek és az alacsonyabb áramerősségnek tudható be, valamint annak, hogy az elektromos áram hatására kémiai reakciók mennek végbe. Ha nagy a hőség nyáron, ez persze csak fokozódik.

A Huawei most kifejlesztett vadonatúj folyadékhűtéses töltési technológiája ezt a problémát szeretné orvosolni, és lenyűgözően teljesített az első sokkteszteken. Nem túlzás így nevezni, hiszen Kína Turpan régiójában zajlott a folyamat, ami extrém időjárási körülményeiről híres.

A vállalat a Kumtag-sivatagban és a Huoyan-hegyen végzett teszteket, ahol ekkor a hőmérséklet 49,6 Celsius-fokig emelkedett, sőt a felszínen helyenként 80 Celsius-fokot is mértek. A mostoha körülmények ellenére a rendszer jól teljesített, készenléti üzemmódban mindössze 44,1 dB-t bocsátott ki.

A technológia sikerének kulcsa a fejlett folyadékhűtési rendszerben rejlik, amely hatékonyan képes elvezetni a hőt a töltés folyamatában részt vevő alkatrészekből. A Huawei állítása szerint a pontos hőmérséklet-szabályozási algoritmusok segítik hozzá a rendszert a csendesebb üzemeléshez, valamint a hatékonyság és a stabilitás fenntartásához.

https://hvg.hu/tudomany/20240802_mesterseges-intelligencia-meddoseg-megallapitasa-vervizsgalat-japan

100%-os pontossággal megállapíthatja a férfi meddőséget a mesterséges intelligencia

Egy japán kutatók által fejlesztett új, a mesterséges intelligencián alapuló tesztelési mód egy vérvizsgálatból meg tudja állapítani a férfi meddőséget – írja az Interesting Engineering. Az új eszköz a vérben lévő hormonszinteket elemzi, és 74 százalékos pontossággal tudja előre jelezni a meddőséget. A nem-obstruktív azoospermia esetében – ez az az állapot, amikor egyáltalán nincs hímivarsejt az ondóban –100 százalékos a pontosság.

Az MI-modellt olyan betegeik adataiból képezték ki, akik ondó- és hormonvizsgálaton estek át a férfi meddőség megállapítása céljából 2011 és 2020 között. Összesen 3662 személy orvosi feljegyzéseiből gyűjtöttek adatokat, az átlagéletkoruk 36 év volt.

Az eszköz a WHO laboratóriumi referenciaértékeivel veti össze az egyén eredményeit, és ebből határozza meg, hogy a spermiumszám a normál határokon belül van-e.

A mesterségesintelligencia-modell a Prediction One nevű szoftveren alapszik, melyet kimondottan arra hoztak létre, hogy automatizálni lehessen az MI-modellek létrehozását. Így a kutatók programozói kvalitások nélkül is létrehozhatnak ilyen eszközöket. Az egyetlen bökkenő vele, hogy jelen pillanatban csak japánul tud.

Bár az eszköz ígéretes, azt a fejlesztői is kiemelik, hogy a hagyományos spermavizsgálat kiváltására nem alkalmas – csak egyfajta elsődleges szűrőeszközként használható. Előnye azonban, hogy nem szükséges a vizsgálathoz szakintézményben lenni, gyakorlatilag bárhol elvégezhetik, hogy legyen egy általános kép a problémáról. Így aztán az orvosok továbbküldhetnek valakit egy szakos vizsgálatra, ha az indokoltnak tűnik az MI-eszköz által adott eredmények alapján.

20240805_tma_3_resz

https://raketa.hu/az-elpusztithatlan-titan-musziv-nyolc-napon-at-tartott-eletben-egy-beteget

8 napon át tartott életben egy beteget a titán műszív

Egy 58 éves férfi lett az első páciens az Egyesült Államokban, akibe beültették a BiVACOR által kifejlesztett ideiglenes, titán műszívet. Ez a forradalmi eszköz, a Total Artificial Heart (TAH), nem a természetes szívverést utánozza, hanem egyetlen, mágnesesen lebegő rotort használ, amely az egész testben keringeti a vért. A hagyományos műszívekkel ellentétben, amelyek a valódi szívhez hasonló módon rugalmas kamrákból és pumpáló membránokból épülnek fel, a BiVACOR TAH kompakt, masszív, és képes elviselni a fizikai megterhelést – számol be róla a Science Alert.

A TAH mérete nagyjából akkora, mint egy emberi ököl, és gyakorlatilag elpusztíthatatlan: ellenáll a korróziónak és a mechanikai kopásnak egyaránt. Egyetlen mozgó alkatrész akad benne, a fentebb említett rotor, amely érintkezés nélkül működik együtt más részekkel – így a súrlódás okozta károsodás lehetősége fel sem merül. A készülék egy külső, hordozható vezérlőegységgel működik, amely a páciens gyomrán át lett kivezetve.

A mostani eredményt egy évtizedes kutatás, számos tervezési iteráció és kiterjedt állatkísérletek előzték meg. Az áttörést Texasasban érték el, ahol a műszívet komplikációk nélkül ültették be: a szóban forgó pácienst a TAH nyolc napon át tartotta életben, amíg megfelelő donorszívet nem találtak számára.

Jelenleg a szívátültetés a súlyos szívelégtelenség kezelésének legfőbb módszere, azonban a donorszívek száma korlátozott: évente világszerte kevesebb mint 6000 transzplantációt hajtanak végre. Ebben a helyzetben az olyan mesterséges szívek, mint a TAH, életmentő szerepet játszanak, mivel kizárólagos átmeneti megoldást nyújtanak azoknak, akik transzplantációra várnak. A TAH nem hasonlít az eddigi műszívekre, mivel inkább már egy “paradigmaváltást” képvisel a mesterséges szívtechnológiában – ez egy olyan eszköz, melyet hosszú élettartamra és hatékonyságra terveztek.

https://raketa.hu/mindent-hall-de-nem-beszel-vissza-a-mesterseges-intelligencia-alapu-barat

Mindent hall, de nem beszél vissza a mesterséges intelligencia alapú barát

Egy harvardi fejlesztő által alkotott eszköz célja, hogy állandó társ legyen.

Avi Schiffmann neve még a koronavírus járvány ideje alatt vált ismertté, ő fejlesztette ki ugyanis 17 évesen a legnépszerűbb járványkövető appot, amin a fertőzöttek számának alakulását lehetett nyomon követni. A fiatalember mostani, legfrissebb fejlesztése a Friend (barát) elnevezést kapta, ezzel is jelezve célját, vagyis azt, hogy az eszköz az MI-nek köszönhetően az emberek barátjává váljon. A Friend egy egészen egyszerű berendezés, amit a nyakban vagy a ruhára csiptetve kell hordani és csak mikrofont tartalmaz, kamerát nem. Az eszközt kétféle beállításban lehet használni: első esetben (Bluetooth-on keresztül kapcsolódva) minden hangot „hall”, a másodiknál csak akkor kezd figyelni, ha a felhasználó jelzi, hogy beszél hozzá. A mesterséges intelligencia rendszer a válaszait szöveges üzenet formájában küldi el a viselője mobiltelefonjára, így nyújt állandó társaságot és visszajelzést az embereknek. Az adatbiztonságról (elviekben) az end-to-end titkosítás gondoskodik és az „emlékeket” egy gombnyomással törölni lehet, de bizonyos esetekben hátrányt is jelenthet, hogy az eszköz a beszélgetéseket nem rögzíti hosszú távon.

Az eszköz tehát lényegében a magunkban való beszédhez nyújt virtuális társaságot vagyis egyfajta nem túl komplex képzeletbeli barátnak tekinthető, amit a technológia kézzelfoghatóbbá tesz.

20240805_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20240802_szuperkondenzator-akkumulator-feltoltese-elektromos-aram-energiatarolas

Kiderült, hogy pontatlan egy 179 éves fizikai törvény, jöhetnek az 1 perc alatt feltöltődő telefonok

Amerikai kutatók szerint sikerült egy olyan modellt kidolgozniuk, aminek köszönhetően a szuperkondenzátorokat gyorsabban lehet feltölteni.

Bár a töltési technológia sokat fejlődött az elmúlt években, az még mindig utópisztikus gondolat, hogy egy teljesen lemerült laptopot/telefont egy perc alatt, vagy egy elektromos autót nagyjából 10 perc alatt teljesen fel lehessen tölteni. Márpedig ez utóbbi mérföldkő elérése kiemelten fontos lenne az elektromos autók széleskörű elterjedéséhez, ezáltal pedig a globális felmelegedés visszaszorításához.

Az előrelépéshez az amerikai Colorado Boulder Egyetem kutatóinak felfedezése vezethet el. Ankur Gupta és csapata arra jött rá, miként mozognak a töltött részecskék, az ionok egy apró pórusokból álló összetett hálózaton belül. Gupta és csapata arra a kérdésre koncentrált, hogy a porózus anyagoknál – például olajtartályoknál vagy vízszűrőknél – az áramlás elemzésére használt technológiát hogyan lehetne bizonyos energiatároló rendszerek esetében alkalmazni. A kutatók ehhez egy új modellt vezettek be, ami az elektrolit áramlását írja le a pórusok bonyolult hálózatában. Ez azért fontos, mert az elektromos áramot tároló szuperkondenzátorok működése azon alapul, hogy az elektrolit pórusaiban ionok halmozódnak fel. Ez a felhalmozódás rövidebb töltési időt és hosszabb élettartamot biztosít neki a hagyományos akkumulátorokhoz képest.

Gupta szerint a szuperkondenzátorok vonzereje épp a sebességben rejlik, a feltöltést és az energia leadását pedig csak úgy lehet gyorsabbá tenni, ha hatékonyabban mozognak az ionok. Ezek pedig csak úgy tudnak hatékonyabban mozogni, ha pontosabban meghatározható a mozgásuk a pórusokon keresztül

A kutatók munkája módosította az úgynevezett Kirchhoff-törvényt, amely 1845 óta határozza meg, miként folyik az áram az elektromos áramkörökben. Megállapították, hogy az ionok mozgása a pórusok metszéspontjában eltér a Kirchhoff-törvényben leírtaktól. Ennek oka, hogy korábban csak egyenes pórusokban írták le az ionok mozgását – írják a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban.

https://newtechnology.hu/attores-a-mezogazdasag-robotizalasaban-fenntarthatobb-agrarium-onvezeto-traktorral/

Áttörés a mezőgazdaság robotizálásában: fenntarthatóbb agrárium önvezető traktorral

A mezőgazdaság régóta érdekli a robotika területét, de eddig viszonylag kevés átfedés alakult ki a két szegmens között. Ez most nagyot változhat. Egy amerikai cég 2021 óta nyarán mutatta be az MK-V intelligens traktort, amit azzal a céllal épített, hogy kezelje a mezőgazdaság nyereségességi kihívásait és fenntarthatósági igényeit, illetve újjáélessze az agrárinnovációt. Azóta több mint 400 darab elektromos és önvezető MK-V traktort telepített, több mint 850 tonna karbonkibocsátást ellensúlyozva, 42 ezer üzemóra leforgása alatt.

A Monarch szerint a járműve WingspanAI alkalmazása lehetővé teszi a gazdák számára, hogy hozzáférjenek a farmi adatokhoz. A rendszerbe integráltak farmmenedzsment-rendszert, járműhelyzet-követést, növényképgyűjtést és automatizált műveleti tervezést. Az egyetlen platformba zsúfolt innovatív funkciókat folyamatosan fejlesztik, „beleértve az új AI képességek bevezetését, ami komoly hajtóereje lesz az iparági nyereségszakadék megszüntetésének” – véli a vállalat.

20240805_tma_5_resz

https://www.zoldpalya.hu/uton/kulonleges-innovacio-segitene-klimasemlegesse-tenni-a-hajozast-358558.html

Különleges innováció segítene klímasemlegessé tenni a hajózást

A Miami Egyetem tudósai a megnövekedett károsanyag-kibocsátásokat szeretnék visszafogni új találmányukkal. Hídpillérre hasonlító modern vitorlákat vizionálnak, ezek tulajdonképpen olyan oszlopok, melyek, ha minden jól megy, modernizálhatják és klímabaráttá tehetik a hajózást.

Bár már az időszámításunk előtti időkben ismerték a vitorlát, amit mi a tengeri hajózásoknál már rég elhagytuk, most a 21. században a fenti innovációnak köszönhetően ismét a szélmeghajtásé lehet a főszerep. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy ismét hagyományos vitorlákkal látják el a hajókat.

A miami kutatócsoport egy olyan eszközt fejlesztett ki, mely első ránézésre egy híd pillérére emlékeztet. Ezen felül egy majd száz éves találmánnyal, a Flettner rotorral is megfigyelhető a hasonlóság. Ezek az óriási forgóhengerek anno a rajtuk áthaladó levegőre merőlegesen kifejtett tolóerő segítségével biztosították a haladáshoz szükséges energiát.

Ez a henger ezzel szemben nem forog, hanem azt a levegőt „szívja be”, ami áthalad rajta, majd a túloldalon ki is engedi. Ez a folyamat egy, a henger teljes hosszára kiterjedő tolóerő létrejöttét eredményezi. Forgó alkatrész híján a szerkezet szinte teljesen mentesül a meghibásodás lehetőségétől.

Az előzetes tesztek szerint a nagyobb teherhajók körülbelül 50 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak el a hibrid meghajtásnak köszönhetően, ám a kisebb kereskedelmi hajók esetében ez akár 90 százalékkal kisebb fogyasztással is lehetséges. A technológia nem igényel semmilyen speciális kialakítást a hajókon, így az bármilyen meglevő vízi járműre is felszerelhető.

https://raketa.hu/totalis-konvergencia-a-lathataron-ami-a-6g-vel-erkezik

Totális konvergencia a láthatáron, ami a 6G-vel érkezik

A hatodik generációs mobilhálózatok (6G) megjelenése közeleg – mivel átlagban tíz évente vezetnek be egy-egy újabb generációs szabványt a hálózatok területén, ezért a szakértők és cégek azon dolgoznak, hogy 2030 körül, illetve után már a 6G használatára is lehetőség nyíljon az 5G és 4G mellett.

Az új rendszer persze nem fog azonnal mindent elsöprő változást hozni, hiszen a forradalminak kikiáltott 5G bevezetése sem egyik napról a másikra történt és egészen biztosan nem fogja a korábbi generációkat teljes egészében lecserélni, de bizonyos felhasználási területeken nagy szerepet játszik majd, sőt, akár nélkülözhetetlen lehet. Az egyes mobilhálózati technológiák adaptációja évekig elhúzódhat, ez a folyamat több fázisból áll, amelynek jelenleg még az 5G is csak az elején jár.

Az invenció (a rendszer kialakítása) és az adoptálás, vagy elfogadás szakaszai több részre bonthatóak, eleinte egy új szabványt csak az úgynevezett innovátorok használnak, majd lassan érkeznek a korai felhasználók, és így tovább.

Az azonban már előre látható, hogy miért is lesz szükség egy újabb generációs hálózatra, mivel az évtized végére a számítások szerint közel 39 milliárd eszköz lesz használatban, ami nagy ugrás a 2023-ra jellemző 16 milliárd eszközhöz képest. És ez a szám egyre gyorsabban növekedhet a különféle eszközök miatt, amelyek működéséhez internet szükséges: az akár a testünkbe beoperált eszközöktől elkezdve a nanorobot technológián át az óceánok mélyén kutató robotokig.

20240805_tma_6_resz

https://www.bien.hu/jo-dontes-tudomanyos-magyarazata/

Megvan a tudományos magyarázat arra, miért érzed jónak a döntésedet

Egyetlen nap alatt rengeteg döntést hozunk meg és annak ellenére, hogy a legtöbbjük nem olyan nagy horderejű, mint a párválasztás vagy egy új lakás vásárlása, mégis, az apróságokon is hajlamosak vagyunk többet gondolkodni a kelleténél. De mi az, amitől jónak érezzük a döntést? A tudománynak van erre válasza.

Egy, a Science Daily oldalán megjelent svájci kutatás pontosan erre kereste a választ. Korábbi kutatási adatokból a szakértők egy olyan számítógépes modellt hoztak létre, mely megjósolja, hogy bizonyos opciók közül a különböző résztvevők melyiket választják. Arra is fény derült, hogy a döntés meghozatalát követően miért éreztek bűntudatot vagy megnyugvást a résztvevők. Persze a döntések és a belőlünk általuk kiváltott érzelmek szubjektívek, ezért is nehéz vizsgálni őket.

Így zajlott a kutatás:

Először arra kérték a résztvevőket, hogy értékeljenek 64 különböző élelmiszert egy-egy róluk készült fotó alapján. Ezt követően megkérdezték tőlük, hogy a kísérlet végén mennyire szívesen fogyasztanák el őket. A kutatás második részében egyszerre két termékről mutattak fotókat az embereknek  és ezek közül kellett választaniuk.

Ezt követően el kellett fogyasztaniuk amit választottak és közben értékelniük kellett, hogy mennyire voltak biztosak abban, hogy jó döntést hoznak. A szakértők a válaszadók szemét vizsgálva figyelték azt, milyen gyorsan hozták meg a döntésüket a résztvevők.

„A modellünk használatával bebizonyítottuk, hogy egy döntést abban az esetben gondolunk jónak, ha alaposan mérlegeljük, összehasonlítjuk a különböző lehetőségeket és közben tudatában is vagyunk annak, hogy így teszünk.” – mondta az egyik kutató, Polanía.

Mi a helyzet a rossz döntésekkel?

Abban az esetben leszünk bizonytalanok a választást illetően, ha úgy véljük, nem mértük fel megfelelően a lehetőségeket, nem figyeltünk oda eléggé, vagy elsiettük a döntést.

„Megfigyeltük, hogy abban az esetben ítélték rossznak a döntéseiket a résztvevők, amikor rájöttek, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a lehetséges opciók mérlegelésére.” – tette hozzá Polína.

Magyarul, akkor sikerülhet elkerülnünk a kételkedést, ha volt időnk alaposan mérlegelni a döntés meghozatala előtt.

A legfontosabb, ami kiderült a felmérésből tehát az, hogy érdemes átgondolni a választást, még abban az esetben is, ha van egy megérzésed arról, mi lenne a megfelelő döntés. A kétely pedig az életünk része, ahogy a szabadság is, hogy dönthessünk. A múltbéli rossz választásokon való rágódás helyett inkább próbáld meg felidézni, milyen esetekben voltál elégedett a végső döntéseddel.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .