Az október 11-edikei tudományos műsor tartalmából…

20240930_tma_1_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2024/10/03/balaton-sotartalom-novekedes-elovilag-atalakulasa/

Egyre sósabbá válik a Balaton

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az  Országos Vízügyi Főigazgatóság közös, a Hidrológiai Közlönyben megjelent tanulmánya átfogó képet rajzol arról, hogy miként változtak a Balaton vizének kémiai viszonyai az elmúlt 130 évben – olvasható a BLKI közleményében.

Az édesvizek sótartalmának növekedése (szalinizációja) a 21. században világjelenség, elsődleges kiváltó oka a bányászat, a kőolaj- és gázkitermelés, az utak sózása, valamint a műtrágyahasználat, de az urbanizáció, a kommunális és ipari szennyvízkibocsátás, a beépített és lefedett terület növekedése a vízgyűjtőterületen szignifikánsan fokozza az iontranszportot, többek között az építési anyagok korróziója.

A friss adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a Balaton vizének sótartalma a 19. század végétől a 20. század közepéig nem változott, ezt követően azonban az utóbbi 50 évben tartós és napjainkig tartó növekedése indult meg.

Az összes ionkoncentráció a tó egész területén a történeti háttérnek tekinthető 450 mg/l értékről napjainkra 620-690 mg/l körülire emelkedett.

Az Északi-féltekén megfigyelt általános trenddel ellentétben a Balatonban nem a klorid-ion növekedés volt a szalinizáció fő oka.  Az anionok közül a hidrogénkarbonát és a szulfát-ion növekedés is meghaladta a klorid-ionét, a kationok közül pedig a magnézium-ion koncentráció növekedés meghaladta a nátrium-ionét.

A tó sótartalmának növekedése a klímaváltozással is összefügg, hiszen amíg korábban ilyen nem fordult elő az ezredfordulót követően, napjainkig kilenc alkalommal volt az éves vízmérleg negatív, azaz a hozzáfolyás és a csapadék nem fedezte a párolgást. Ez szükségszerűen növelte a víz tartózkodási idejét a tóban, ami az oldott sók töménységének növekedését eredményezte.

A sótartalom növekedése szükségszerűen hatással van a tó ökológiai rendszerére, amely azonban néhány korai kezdeményezést kivéve eddig nem képezte vizsgálatok tárgyát. Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, 50 év múlva a Balaton sótartalma megközelíti az 1000 mg/l értéket, amely a tavi élővilág jelentős megváltozását okozhatja. Összehasonlításképp: a sós tengerek sótartalma átlagban 35.000 mg/liter.

20240930_tma_2_resz

https://raketa.hu/maga-a-megtestesult-utopia-ahogy-valaki-pusztan-a-gondolataival-iranyitja-a-lakasat

Maga a megtestesült utópia, ahogy valaki pusztán a gondolataival irányítja a lakását

Sikerült kifejleszteni olyan agy-számítógép interfészt, amely az agyba juttatott elektródák segítségével közvetlenül tudja érzékelni a neurális jeleket, ezzel lehetővé téve a kétirányú kommunikációt a beteg és a számítógép között. A beültetéséhez nem kell felnyitni a koponyát, ugyanis a nyaki ütőéren keresztül jut el az agyba.

A vállalat már 2020-ban elvégezte az első beültetést, 2021-ben pedig az amerikai hatóságoktól is megkapták az engedélyt a klinikai tesztekre, azóta pedig számtalan beteg kapta meg az implantátumot. A Synchron most még egy lépéssel tovább ment, ugyanis integrálták a rendszerbe az Amazon Alexa nevű virtuális személyi asszisztensét, ami az Amazon által évekkel ezelőtt bevezetett “Tap to Alexa” funkció révén vált lehetővé. Ez nem csak arra ad lehetőséget, hogy a felhasználók szavak helyett érintésekkel vezéreljék az asszisztenst, de a Fire táblagépek esetében a text-to-speech funkció révén arra is lehetőséget ad, hogy az agy-számítógép interfésszel ellátott emberek a gondolataikkal irányítsák az asszisztenst.

Az első beteg, akin a Synchron kipróbálta ennek a létjogosultságát, egy Als-ben szenvedő páciens volt, aki ugyan a kezét már egyáltalán nem tudja mozgatni, ennek ellenére többek között képes önállóan le- és felkapcsolni a lámpát, kezelni a tévét és más okoseszközöket, videóhívásokat indítani és fogadni, elindítani a zenelejátszót, de akár olvashat vagy vásárolhat is a gondolatai révén.

Öt NASA-találmány, amely nemcsak az űrkutatás területén hozott áttörést, hanem a földi életünkben is

https://player.hu/tech-3/nasa-talalmanyok-amik-megvaltoztattak-az-eletunket

1

Az MPASS (Multi-Parameter Aerosol Scattering Sensor) nevű szenzort a NASA a Nemzetközi Űrállomás (ISS) levegőminőségének felügyeletére fejlesztette ki. Ez a valós időben működő aeroszol-érzékelő képes felismerni a levegőben lebegő részecskéket és azok tulajdonságait. Ma már előnyös eszköz mentősök, bányászok és katasztrófavédelmi dolgozók számára is.

2.

1969. július 20-án milliók figyelték a televíziójukat, amikor Neil Armstrong élő adásban kommunikált a Földdel a Holdra lépett. Mindezt pedig a vezeték nélkül fejhallgató tette lehetővé, amit még 1961-ben a NASA mérnökei fejlesztettek ki (mindössze tizenegy nap alatt). Ez a technológia teremtette meg a modern, vezeték nélküli fejhallgatók alapját​, ami ma már egy teljesen megszokott dolognak számít.

3

A memóriahabot eredetileg az űrhajósok üléseinek kényelmesebbé tételére fejlesztették ki még 1966-ban, hogy elnyelje az indításkor és leszálláskor fellépő nagy erőhatásokat. Kezdetben kizárólag a légiközlekedési iparban használták az utasok kényelmének javítására, mostanra viszont a matracipartól a sportcipőkig széles körben elterjedt, és számos iparágban használják ezt az anyagot.

4

A digitális képalkotás technológiáját is a NASA fejlesztette ki az Apollo-program során az 1960-as években, hogy javítsa a Holdon készített fényképek minőségét. Ez a technológia ma a CT- és MRI-felvételek elemzésénél használatos, és fontos szerepet játszik az orvosi diagnosztikában​.

5

A repülőgépek jégképződési veszélyeinek előrejelzésére tervezett szoftver, amely képes megjósolni a jég felhalmozódását a repülőgépek háromdimenziós felületén a jegesedési felhőre jellemző repülési és meteorológiai feltételek mellett. Ez a technológia jelentősen növeli a légi közlekedés biztonságát, nem is meglepő, hogy a repülőgépgyártók számára is értékes eszközzé vált.

20240930_tma_3_resz

https://raketa.hu/itt-a-mukodo-bioszamitogep-a-bakteriumok-csapatmunkaban-felismerik-a-primszamokat-es-a-maganhangzokat-is

Itt a működő bioszámítógép

A génmódosított baktériumok apró biológiai számítógépként működhetnek, amelyek képesek különféle problémák megoldására, például a prímszámok felismerésére, a magánhangzók azonosítására, vagy akár arra is, hogy megállapítsák, hány szeletre vágható egy pizza egyenes vonalakkal – írja a New Scientist.

A szóban forgó baktériumokat, az úgynevezett “baktoneuronokat”, Sangram Bagh és csapata hozta létre az indiai Kalkuttában található Saha Nukleáris Fizikai Intézetben. A kutatások szerint ezek a biológiai számítógépek a méret és a költséghatékonyság szempontjából akár a hagyományos számítógépes chipeket is felülmúlhatják.

Bár ezek az organizmusok egysejtűek, mégis képesek együttműködni, akárcsak a többsejtű élőlények (de ettől még nem lesznek azok). A kutatók úgy alakították ki ezeket a baktériumokat, hogy 12 különböző feladatot tudjanak elvégezni, bizonyos konfigurációk szerint csoportosítva őket. A hagyományos számítógépek a nullák és egyesek alapján dolgozzák fel az információt alacsony és magas feszültségek formájában. Ezzel szemben a baktoneuronok kémiai anyagokat használnak az információfeldolgozáshoz.

A biológiai számítógépek egyik előnye, hogy miniatürizációs képességeik messze meghaladják a szilícium alapú chipekét. Emellett ezek a baktériumok képesek önmagukat szaporítani, ami azt jelenti, hogy nagy mennyiségben és viszonylag alacsony költséggel előállíthatók.

https://qubit.hu/2024/10/02/mesterseges-napfogyatkozast-letrehozo-muholdakat-kuld-az-urbe-az-esa

Mesterséges napfogyatkozást létrehozó műholdakat küld az űrbe az ESA

Az Európai Űrügynökség (ESA) egy olyan úttörő űrmisszió indítására készül, amelynek célja, hogy mesterségesen lehessen létrehozni teljes napfogyatkozást. A Proba–3 nevű misszió indítását a következő hetekben tervezik.

A küldetésben két olyan műhold kering majd meghatározott alakzatban a Föld körül, amelyeket lézerek és fényérzékelők kötnek össze egymással. Az egyik műhold eltakarja a Napot a másik elől, és többórás napfogyatkozást generál, ami forradalmasíthatja a Nap tanulmányozását és annak a földi technológiákra, például a GPS-rendszerekre vagy az elektromos hálózatokra gyakorolt hatását. A Proba–3 misszió tervezése és fejlesztése több mint egy évtizedig tartott, de ez az idő szükséges volt ahhoz, hogy olyan fejlett szenzorokkal szerelhessék fel a műholdakat, amelyek biztosítják, hogy pontos alakzatban tudjanak haladni egymáshoz képest. A két műhold egymástól pontosan 144 méterre repül majd, így egy nagy űrbéli csillagvizsgálót szimulál majd.

A küldetés során az egyik műhold kihelyez egy korongot, amely tökéletesen eltakarja a Napot a másik műhold szemszögéből. A tudósok reménye szerint az így létrehozott mesterséges napfogyatkozás segítségével jobban tudják majd tanulmányozni a Nap koronáját, ami kulcsfontosságú az olyan napjelenségek megértéséhez, mint a koronakidobódások, amelyek hatással lehetnek a Föld mágneses mezejére és a technikai eszközök működésére.

20240930_tma_4_resz

Megmentették egy ember sakkozó agyát

https://ng.24.hu/tudomany/2024/09/30/sakkozo-agydaganat-agymutet/

Egy 45 éves programozó, akit a kutatók csak AB néven emlegetnek, fejfájás miatt kereste fel az orvosokat, hamarosan kiderült, hogy sajnos egy agresszív agydaganat kínozza. A férfi 25 éve sakkozott ekkor már, és amatőrök közt igen magas minősítést ért el.

A sakkot a személyisége részének tekintette, emiatt kérte az egyik idegsebészt, Andreu Gabarróst (a spanyol Bellvitge Egyetemi Klinikán) arra, hogy kíméljék meg az agya sakkban érintett részét. Gabarrós jó hírű orvos volt, akiről tudták, hogy minden tőle telhetőt megtesz a pácienseiért. Korábban például több betege esetében azok zenei tehetségét segített megőrizni.

Ahhoz, hogy egy, az agyban elhelyezkedő daganathoz hozzáférjenek, egészen könnyen érthető okból úgy tudnak csak eljárni az idegsebészek, hogy közben a beteg létfontosságú funkcióit elkerülik. Azonban a beteg gyógyulása és a társadalomba való visszailleszkedése szempontjából nem elegendő pusztán a létfunkciókat megőrizni, hanem ha van rá lehetőség, azokat is, amelyek a hétköznapi élethez elengedhetetlenek, mint például a beszéd, a látás, vagy épp a munkához szükséges képességek.

AB esetében agyát előzőleg fel kellett térképezni ahhoz, hogy pontosan kiderüljön, sakkozás közben mely régióit is használja. Ezt funkcionális MRI-vel végezték el, kognitív idegkutató kollégák aktív segítségével.

A funkcionális MRI (fMRI) valamiféle tevékenység közepette azt méri, hogy mely agyterületen zajlik intenzív aktivitás. Ezzel ellenőrizhető, hogy agyunk mely részét használjuk az adott tevékenységhez. A vizsgálatokon felül a tudományos szakirodalmat is átfésülték információkért, mivel a sakkhoz szükséges kognitív funkciók mindegyikét meg kellett őrizni. E munka egy részét már a műtét kezdeti szakaszában végezték el, miután az éber beteg koponyáját felnyitották. Ekkor az agy egyes részeihez elektródákat érintve vizsgálták a páciens reakcióit.

Ennek során az egyes agyterületekhez kötött funkciókat ellenőrizte az idegsebész, kérdéseket tett fel a betegnek, illetve feladatokat adott neki. E térképezés során derült fény arra, hogy a páciens szupramarginális gyrus nevű agyterülete szükséges ahhoz, hogy a sakk szabályait alkalmazni tudja. Amikor az elektróda segítségével blokkolták ennek a működését, a beteg nem tudta megmondani, hogy egy adott sakkfigurával a szabályok alapján egy bizonyos lépést meg szabad-e tenni, vagy sem.

A műtét sikerült, a páciensnek is megmaradt a sakktudása, a gyógyulás során végzett tesztjátékokban mindössze annyi volt a változás, hogy a nagyon komplex feladványok esetében kissé lassultak a reakciói.

20240930_tma_5_resz

https://hu.wikipedia.org/wiki/Holdill%C3%BAzi%C3%B3

Mitől tűnik néha nagyobbnak a Hold?

A holdillúzió optikai csalódás, melynek során a horizonton lévő Holdat nagyobbnak látjuk, mint amikor magasan az égbolton van. Ez az optikai csalódás fennáll a Nap és a csillagképek esetében is. A csillagképek esetén egyik példa, hogy a Skorpió csillagkép főcsillaga, az Antares 16°-kal a horizont fölött delel, de mivel a horizont közelében van, ezért úgy tűnik, mintha magasabban lenne.

A jelenségről találhatók feljegyzések már az i. e. 7. századból is görög és kínai írásokban és Arisztotelész is megemlítette az i. e. 4. században. Több elmélet született, de viták folynak arról, hogy ezek közül melyik a legmegfelelőbb a jelenség magyarázatára.

Az egyik legközismertebb magyarázata a holdillúziónak, amely évszázadokra nyúlik vissza és modern formájában 1962 óta ismerjük Kaufman és Rock leírása alapján. Eszerint a teória szerint azért látjuk nagyobbnak a horizonton a Holdat, mert messzebbinek tűnik, mint amikor a zeniten, vagyis magasan az égboltom van. Ennek megfelelően az égboltot nem félgömb alakúnak észleljük, hanem egy belapult kupolához hasonlóan. Ha pedig az azonos méretű retinális kép távolabb van, az nagyobb tárgyat jelez.

Ebben a teóriában a Hold képének méretváltozását annak tulajdonítják, hogy a horizont közelében lévő Hold mellett sok távolsági jelzőmozzanatot látunk (pl.: fákat, villanykarót, épületeket stb.) amelyek miatt a Hold sokkal távolabbinak tűnik, mint magasan az égbolton, ahol kevés jelzőmozzanat bizonyítja a távolságot.

https://hvg.hu/tudomany/20241003_stukturalis-akkumulator-szerkezet-szenszalas-anyag

Jöhetnek a bankkártya vékonyságú telefonok, miután kitaláltak egy nagyon különleges akkumulátort

A svéd Chalmers Műszaki Egyetem tudósainak munkája elhozhatja a strukturális akkumulátorok aranykorát. Ezek olyan energiatárolók, amelyek nem képeznek különálló egységet, hanem az adott eszköz, például egy elektromos autó vázának részei. Ha a fejlesztés úgy megy tovább, ahogy most tűnik, akkor bankkártya vékonyságúak lehetnek az okostelefonok, az elektromos autók hatótávolsága pedig akár 70 százalékkal is megnőhet.

A strukturális akkumulátorok ötlete először a 2000-es években merült fel, a technológia fejlesztésének úttörője pedig az említett svédországi egyetem. Leif Asp anyagtudós 17 éve, 2007 óta dolgozik a technológia hatékonyabbá tételén, ennek érdekében pedig a szénszálak felhasználásának lehetőségét tanulmányozza.

Csapatával 2018-ban már megerősítette, hogy szénszálak tárolhatják az elektromos energiát, és elektródaként használhatók a lítium-ion akkumulátorokban. 2021-re a csapat létrehozta a 24 wattóra/kg (Wh/kg) energiasűrűségű egységet, amit most sikerült tovább növelni 30 Wh/kg-ra. Bár ez messze elmarad a szabványos lítium-ion akkumulátorok energiasűrűségétől, a szerkezeti akkumulátoroknak nem kell azt elérniük ahhoz, hogy valóban hatékonyak legyenek.

A most kifejlesztett akkumulátor kompozit anyagból készült, és szénszálakat használ elektródák gyanánt. Az akkumulátor korábbi iterációiban a pozitív elektróda magja alumíniumból készült.

20240930_tma_6_resz

https://hvg.hu/tudomany/20241003_muslica-agya-felterkepezes-agykutatas

Teljesen feltérképezték egy muslica agyát, és ez óriási előrelépés a tudomány számára

A Princetoni Egyetem kutatóinak sikerült teljes egészében feltérképezniük a rovar mákszem méretű agyát, ezzel együtt pedig mind a 139 255 idegsejtjét, valamint az ezekhez tartozó, mintegy 50 méternyi kapcsolatot.

A folyamat során a kutatók összesen 8400 különböző sejttípust osztályoztak, ami az első teljes lista a muslica agyával kapcsolatban arról, hogy milyen sejtekből épül fel – írja a The Guardian.

A projekt során a muslica agyát 7000 vékony szeletre vágták fel. Mindegyik metszetet elektronmikroszkóppal képeztek le, hogy felfedjék a milliméter négymilliomod részével egyenlő szélességű struktúrákat. A kutatók ezután a mesterséges intelligenciát (MI) hívták segítségül, hogy kielemezzék a több millió képet, és nyomon kövessék az összes neuron és szinaptikus kapcsolat útját a szervben. Mivel az MI meglehetősen sok hibát vétett, ezért a világ számos tudósa és kutatója szállt be a munkába.

Az egyetem idegtudósa szerint az eredmény azért is fontos, mert ha sikerül egy agyat feltérképezni, és megmondani róla, hogy miként működik, akkor az minden élőlény agyáról elárul valamit. Miközben az emberi agy feltérképezése egy sokkal komplexebb feladat lenne: Az emberi agyban ugyanis 86 milliárd neuron található, amelyek több billió kapcsolatot létesítenek egymással. A feladat elvégzésére egyelőre nem áll rendelkezésre megfelelő technológia, arról nem is beszélve, hogy annyi adatot generálna a munka, mint amennyi a világ teljes éves internetforgalma.

https://raketa.hu/bucsut-inthetunk-a-maganszferanak-egy-harvardi-tanulmany-szerint-igen

Búcsút inthetünk a magánszférának? Egy harvardi tanulmány szerint igen

Képzeljünk el egy világot, amiben minden szembejövő emberről azonnal megtudhatjuk a nevét, a telefonszámát, de akár még a foglalkozását, a hobbiját vagy a rokonai nevét is, pusztán azzal, hogy ránézünk.

A diákok létrehozták az I-XRAY rendszert, ami egy Ray Ban Meta okosszemüvegen alapul, mivel ez a viselhető eszköz rendkívül hasonló egy valódi napszemüveghez, így feltűnés nélkül használható információszerzésre az utcán. A szemüvegben egy HD kamera rejlik, mikrofonokkal kiegészítve, amivel fotókat és videókat lehet készíteni egyetlen gombnyomással.

Az I-XRAY az okosszemüveggel készített képeket egyenesen az Instagrammal és más közösségi oldalakkal köti össze, ahol az algoritmusok könnyen megtalálják az egyezést és a képen szereplő ember/emberek kiléte máris lelepleződik, persze csak akkor, ha használja a közösségi oldalakat. Innen (vagy akár ennek a lépésnek a kihagyásával is) már egyenes az út afelé, hogy sokkal több adatot is beszerezhessen róla, nevet, telefonszámot, lakcímet és egyebeket.

A hallgatók a kísérletet figyelemfelhívásnak szánták, ami rávilágít a kamerás viselhető eszközök, a mesterséges intelligencia rendszerek és más trendi technológiai megoldások kockázataira. A megoldás a privát szféra megőrzésére szerintük az, ha eleve óvatosan bánunk az adatainkkal.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .