A november 1-i műsor tartalmából…

20241028_tma_1_resz

https://balintgazda.hu/aktualis-kert/szeptember/mi-az-az-okornyal.html

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-allatvilaga-4745/izeltlabuak-4E48/a-pokok-elete-5010/a-haloszoves-mesterei-5015/

Az ősz tipikus jelensége: ez valójában az ökörnyál!

Bár sokan azt gondolják, hogy az ökörnyál egyfajta légköri jelenség, valójában nagyon is földi eredetű.

Az ökörnyál nem más, mint pókok „sárkányrepülője” és úgy keletkezik, hogy a fiatal pókok felkapaszkodnak egy bokor vagy egy oszlop csúcsára, ahol a mirigyeikből hosszú fonalat választanak ki; erre kapaszkodnak fel és repülnek a fonal segítségével. Egyes megfigyelések szerint az ökörnyál még 2000 méter, vagyis két kilométer magasságig is eljuthat!

Nagyon érdekes jelenségről van szó, amely az ősz beköszöntével válik különösen gyakorivá. A fonalakat a szél könnyedén felkapja, így a pókok akár több száz métert is utazhatnak ilyen módon, új területeket hódítva meg. Ezek a pókok, amelyek a szálakat létrehozzák, általában kicsik és könnyűek, így a légáramlatok segítségével képesek ilyen nagy távolságokat megtenni. Az ökörnyál finom szerkezete és könnyedsége miatt szinte lebegni látszik a levegőben, jelentősége pedig abban rejlik, hogy segíti a pókok terjedését és a populációk fennmaradását. Egy-egy ilyen „repülés” lehetőséget ad a fiatal pókoknak, hogy új területekre telepedjenek le, ahol kevesebb a konkurencia és több az élelem. A jelenség különösen jellemző a mérsékelt éghajlati övezetekben, ahol az őszi hónapok száraz és szeles időjárása ideális körülményeket teremt a „repüléshez”. Az ökörnyálak jelenléte tehát fontos ökológiai folyamatot is tükröz. Ahogy a pókok szétterjednek, hozzájárulnak az ökoszisztémák egyensúlyához és a kártevők természetes szabályozásához is.

De hogyan szövi egy pók a pókhálóját?

A pókháló alapvetően egyes pókfajták zsákmányszerzési eszköze. A pókháló általában többféle típusú fonálból áll. Legnagyobb részét olyan szilárd és nagyon ellenálló fonalak alkotják, amelyek biztosítják a háló-„építmény” tartását, alakját. Vannak azonban speciális fonáltípusok is, amelyek kizárólag a zsákmányszerzést szolgálják. A legismertebb az, amelyet „szövőfonálnak” nevezhetünk. Az így zsákmányoló pókoknak szövőlemezük van az utótest végén, és ún. szövőfésűjük a hátsó lábpáron. A hálóba került, és általában már egy igen gyors harapással megbénított áldozatot rendkívüli sebességgel ezzel a nagyon sűrű, gyapjúszerű szövedékkel fonják körbe, ahonnan már nem tud szabadulni. Így ”dolgoznak” pl. közismert keresztespókjaink.

20241028_tma_2_resz

https://raketa.hu/soha-nem-latott-funkciokkal-erkezik-a-honor-legujabb-csucstelefonja

Soha nem látott funkciókkal érkezik a legújabb csúcstelefon

A mesterséges intelligencia következő lépcsőfoka az úgynevezett ágensek megjelenése lehet, amelyek már nem csak specifikus feladatokra lesznek használhatók, hanem gyakorlatilag helyettünk használják az elektronikus eszközeinket, nekünk pedig csak az utasítást kell kiadnunk. Ez kicsiben persze már rég megvalósult, hiszen egy emlékeztetőt ma is létrehozhatunk hangutasítással, de próbáljunk meg például repülőjegyet foglalni vagy a telefonon található fotóinkat rendszerezni, szerkeszteni pusztán hangutasításokkal, és elég gyorsan megtaláljuk a jelenlegi hangasszisztensek képességeinek a határait.

A legújabb csúcstelefon a hírek szerint képes lesz önállóan megkeresni az aktív előfizetéseinket bármelyik alkalmazásban és lemondani azokat, amelyekre már nincs szükségünk, ha pedig kávét rendelnénk, akkor a szokásaink alapján azt is tudni fogja, hogy például kókusztejjel szoktuk inni a kávénkat. Ezek persze csak kiragadott példák; a mobiltelefont gyártó cég szerint az új funkció képességei igencsak széles skálán mozognak majd, segíthet bennünket – pusztán hangutasítással – az utazásszervezésben, a jegyfoglalásban, a naptár és az értesítések kezelésében is, emellett az alkalmazások közötti fájlátvitelt is egyszerűbbé teszi.

Ez az új okostelefon első körben csak Kínában lesz elérhető, a nemzetközi bemutatóra várhatóan csak jövőre kerül sor.

https://raketa.hu/a-ray-ban-uzleteiben-mar-tobb-fogy-az-okosszemuvegekbol-mint-a-hagyomanyosakbol

Az okosszemüveg fényképezni és streamelni is tud

Három évvel ezelőtt mutatták be az első okosszemüveget, ami egy öt megapixeles kamerával és három mikrofonnal figyelte a külvilágot, illetve a viselő kéréseit. A kütyü nem aratott nagy sikert, a cél háromszázezer eladott darab volt, aminek körülbelül a harmadát sikerült értékesíteni.

Tavaly viszont megjelent a szemüveg új változata, melynek kamerája már tizenkét megapixeles, 1080p-ben rögzít akár egy percnyi videót, illetve streamelni is tud, valamint hangparancsok alapján képes képeket továbbítani. A kritikusok dicsérték a szemüveget, amire nem sokkal később már mesterségesintelligencia-alapú megoldások is érkeztek, Mark Zuckerbergnek például inget választott a kütyü.

Az Európai Unióban az MI-törvények körüli bizonytalanság miatt a Meta egyelőre az utóbbi technológiát nem élesítette, a márkaüzletek hatvan százalékában így is ezek a legkeresettebb termékek Európában, a Közel-Keleten és Afrikában is.

A következő lépés, illetve terv továbbra is az, miszerint a Meta kiterjesztett valóságot vetít majd a szemeink elé az okosszemüvegeivel.

20241028_tma_3_resz

https://hvg.hu/tudomany/20241024_okospolo-pecsi-tudomanyegyetem-egeszsegugyi-adatok

A pécsi kesztyű után jön a pécsi okospóló

A PTE közleménye szerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap támogatásával zajló kutatásban egy olyan okospóló kialakítását tűzték ki célul, amely segítségével hiteles egészségügyi adatokat nyerhetnek ki a szakemberek, és az így nyert információk komoly orvosszakmai döntéseket alapozhatnak meg.

A kinyert adatokat az okospóló online módon továbbítja majd a tervek szerint a keletkezése másodpercében, így az orvos azonnal értékelni tudja azt, és később akár tanácsadás épülhet rá a dietetika és a mozgás tekintetében is. Kitértek rá: az egyetem egészségtudományi karának Humán Páciens Szimulációs Központjában már telepítettek is egy távfelügyeleti központot, amely különböző célcsoportok esetében fiziológiai paraméter monitorizálását teszi lehetővé krónikus betegségben, idősellátásban és egészségtudatos páciensek számára.

A folyamatot később a mesterséges intelligencia is segítheti, hiszen az így keletkezett adatbázisok elemzésével olyan applikációk születhetnek, amelyek az átlagfogyasztó számára is könnyen értelmezhetővé tennék az adatokat. A jelenleg fejlesztés alatt álló okospóló prototípusa várhatóan a jövő év tavaszán készül el.

Betlehem József rektorhelyettes, a Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratórium (KTNL) vezető kutatója egy videóban közölte: az okoseszközök megjelenése nemcsak az emberek életében indított el forradalmi változásokat, de a tudományos világban is. Az okospólók által közvetített adatokra a későbbiekben gyógymódokat, életmódbeli tanácsokat lehet majd építeni, emellett tendenciákat lehet vele leírni.

https://www.hwsw.hu/daralo/68317/chatgpt-advanced-voice-mode-eu-magyarorszag.html

Már Magyarországon is lehet bájcsevegni a ChatGPT-vel

Pár héttel a tengerentúli rajtot követően az Európai Unióban is elrajtolt az OpenAI ChatGPT-jének fejlett hangasszisztens-módja.

Az AI fejlődési léptékét nézve mintha csak egy örökkévalósággal ezelőtt lett volna idén májusban, amikor egy lélegzetelállító demo keretében bemutatta az OpenAI a GPT-4o nyelvi modell vadonatúj kiegészítőjét, a Advanced Voice Mode-ot, mellyel egészen emberszerű párbeszédeket folytattak a résztvevők a bemutató során. Aztán eltelt négy hónap, mire a beszélgetős chatbotot rá merték ereszteni a nagyközönségre, eleinte csak a tengerentúlon, majd újabb egy hónapra rá már az EU-ban, így Magyarországon is el lehet beszélgetni élő szóban az OpenAI mesterséges intelligenciájával.

A funkció használatához a ChatGPT alkalmazás legfrissebb verziójára van szükség, és fizetni is szükséges a szolgáltatásért, de akik már kipróbálták, állítólag egytől egyig elképedtek azon, hogy a szolgáltatás mennyire elképesztően, szinte ijesztően mímeli az élő párbeszédet. Például nem gondolkodik a chatbot hosszasan minden válasz előtt, bármikor bele lehet vágni a szavába, és olykor még a humort is megengedi magának a rendszer.

20241028_tma_4_resz

https://supergreens.hu/blog/idoszakos-bojt/

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6jt

Mi történik a szervezetünkben, ha böjtölünk?

Az időszakos böjt (angolul intermittent fasting, rövidítve IF) korunk egyik legnépszerűbb táplálkozási módszere. Nem egy hagyományos értelemben vett diéta – sőt, nem is nevezhető diétának, mivel nincs szigorúan meghatározva, hogy mit fogyaszthatunk és mit nem. Ennek a módszernek csupán egyetlen szabálya van: időkeretet ad a táplálkozásunknak. Az IF módszere előírja, hogy a nap folyamán mikor ehetünk, azaz mikor vihetünk be kalóriát a szervezetünkbe, és mikor nem. Nem azt határozza meg, milyen ételeket kell enni, hanem azt, hogy mikor.

Hogyan működik?

Az elfogyasztott táplálékot a bélrendszerünkben lévő enzimek bontják le, és végül molekulaként kerül a véráramunkba. A szénhidrátok, különösen a cukrok és a finomított gabonafélék (gondoljunk csak a fehér lisztre és a rizsre) így gyorsan cukorrá bomlanak le, amit sejtjeink energiára használnak fel. Ha sejtjeink nem használják fel az egészet, akkor zsírként tároljuk őket. A cukor viszont csak az inzulinnal, a hasnyálmirigyben termelődő hormonnal juthat be a sejtjeinkbe. Az inzulin eljuttatja a cukrot a zsírsejtekbe, és ott tartja azt.

Az étkezések között, amíg nem nassolunk, inzulinszintünk leesik, alacsony lesz, és zsírsejtjeink felszabadíthatják a raktározott cukrot, hogy energiaként hasznosuljon. Akkor fogyunk, ha az inzulinszintünk csökken. Az IF lényege, hogy az inzulinszintet elég messzire és elég hosszú ideig lecsökkentse ahhoz, hogy zsírt égessünk vele. Ha ragaszkodunk a gyakori étkezéshez, akkor szervezetünknek sokkal nehezebb zsírt égetnie.

Az időszakos böjtöt követve nagy valószínűséggel kevesebb kalóriát fogunk fogyasztani, hiszen a meghatározott időkereten belül szinte lehetetlen ugyanannyi mennyiségű ételt bevinni szervezetünkbe, mintha 3 óránként ennénk 16 órán keresztül.

Előnyei:

Megváltoztatja a hormonok, sejtek és gének működését

Ha egy ideig nem eszünk, számos folyamat zajlik le a szervezetünkben. A szervezet megváltoztatja a hormonszinteket, hogy hozzáférhetőbbé tegye a tárolt testzsírokat, és fontos sejtjavító folyamatokat indít el.

Íme néhány változás, amely a böjt során a testünkben bekövetkezik:

• Az inzulin szint a vérben jelentősen csökken, ami elősegíti a zsírégetést.
• Az emberi növekedési hormon (HGH) szintje drámaian megemelkedhet, és ez elősegíti a zsírégetést és az izomgyarapodást, valamint számos egyéb előnnyel jár.
•  A szervezet fontos sejtjavító folyamatokat indukál, például eltávolítja a salakanyagokat a sejtekből.
• Számos génben és molekulában jótékony változások következnek be a hosszú élettartammal és a betegségek elleni védelemmel kapcsolatban.

20241028_tma_5_resz

https://netamin.hu/cikkek/fogyokura-hova-tunik-az-elegett-zsir-elaruljuk

Hová tűnik a zsír a testünkből amikor fogyunk?

A kérdés még egészségügyi szakembereken is kifogott.

Nézőpont kérdése, hogy ez humoros vagy inkább szomorú, de amikor 2014-ben ausztrál kutatók 150 egészségügyi szakembertől megkérdezték, hogy a fogyáskor leadott súly hova tűnik pontosan, akkor mindössze hárman tudtak helyes választ adni.

98 százalékuk egyszerűen nem tudta helyesen elmagyarázni, hogyan működik a fogyás!

A szakemberek között voltak orvosok, dietetikusok, személyi edzők is, válaszaik pedig igencsak változatosak voltak. Egyesek azt mondták, a leadott súly a testnedvekkel (vizelettel, izzadsággal) távozik, mások a székletürítésben találtak magyarázatot. Sokak szerint a zsír energiává vagy hővé alakul, de ez ellentmond a tömegmegmaradás törvényének (tömeg nem keletkezik és nem vész el).

Még olyan válaszadó is volt, aki szerint a zsír izommá alakul – ez biológiailag lehetetlen.

A helyes válasz: a fogyáskor leadott testzsír szén-dioxiddá és vízzé alakul át. A szén-dioxidot kilélegezzük, a víz pedig bekerül a keringésbe, majd vizelet vagy izzadság révén távozik a testből. Tudósok megmérték: ha 10 kg zsírt veszítesz, akkor pontosan 8,4 kg ebből a tüdődön keresztül távozik, a fennmaradó 1,6 kg pedig vízzé alakul. A leadott kilókat majdnem teljes egészében kilélegezzük.

Sokan meglepődnek ezen (és úgy tűnik, még a szakemberek sincsenek igazán tisztában vele), de majdnem minden, amit megeszünk, végül a tüdőnkön keresztül hagyja el a testünket. Valamennyi szénhidrát és közel minden zsír szén-dioxiddá és vízzé alakul át. Az alkoholra is igaz ez, illetve a fehérjékre is (kivéve egy kis részüket, amely ureává és egyéb, vizelettel távozó anyagokká alakul).

Az egyetlen dolog, ami emésztetlenül, épségben eljut a vastagbélbe, az az élelmi rost. Minden más bekerül a véráramba és a szervekbe, majd felhasználásig (átalakításig) nem is megy tovább sehova.

A tuti fogyás receptje: kevesebb evés, több kilégzés.

Mivel a zsírból szén-dioxid képződik, felmerülhet a kérdés: fogyhatunk-e azzal, ha szimplán többet lélegzünk? Sajnos nem, az egy helyben ülés és szapora légzés még senki számára sem hozta el az álomalakot. (Ezt egyébként hiperventillálásnak nevezzük, és szédülést vagy akár ájulást is okozhat.)

A szervezeted szén-dioxid termelését tudatosan csak úgy tudod fokozni, ha az izmaidat mozgásra kényszeríted. A jó hír, hogy már egy lassabb tempójú (kb. 4 km/h) sétával is háromszorosára tudod növelni az anyagcseréd sebességét. De házimunka-végzéssel, kerti munkával is elérheted ezt.

Egy példa: 100 gramm zsír elégetésekor 280 gramm szén-dioxid és 110 gramm víz termelődik. Ez azt jelenti, hogy 100 gramm zsír eltüntetéséhez 280 grammal több szén-dioxidot kell kilélegezned, mint amennyit a bevitt táplálék elégetésekor termel a szervezeted.

A fogyás kizárólag akkor következik be, ha kevesebb „üzemanyagot” (kalóriát) viszel be, mint amennyit a szervezeted eléget. Több mozgás, kevesebb kalória – leegyszerűsítve ennyit kell tenni, de persze ennél azért sokkal összetettebb és egyénenként is eltérő a valódi sikerrecept.

20241028_tma_6_resz

https://raketa.hu/delutani-szunyokalas-alvas-3

Tényleg jó hatással van az agyra a délutáni szunyókálás?

Mire van nagyobb szükségünk, az egyfázisú alvásra, amikor – lehetőleg éjszaka – egyhuzamban tudjuk le a napi alvásmennyiséget, vagy a délutáni pihenő beiktatására? A kutatásokból kiderül: a szunyókálással kapcsolatban jobb, ha óvatosak vagyunk.

Matthew Walker, a Kalifornia Egyetem agykutatója szerint az emberek alvási szokásaival kapcsolatos vizsgálatok azt mutatják, hogy a kora délutáni órákban csökkenés tapasztalható az agyi aktivitás szintjében, függetlenül attól, hogy a vizsgált alany mennyi és milyen mennyiségű élelmiszert fogyasztott ebédre.

A következtetések szerint lehetséges, hogy az emberi szervezet nem egyfázisú, hanem kétfázisú alvásra lett eredetileg programozva, amit csak a modern(ebb) életmód és a rögzült szokások változtattak meg, legalábbis a világ azon részén, ahol a délutáni szieszta nem tartozik a hagyományos napi elfoglaltságok közé. A délutáni szunyókálásnak azonban negatív hatása is lehet: éjszakai alvásproblémákhoz vezethet, ami másnap még fáradékonyabbá teszi az embert, ördögi kört alakítva ki.

Az ajánlott és a legtöbb ember számára még egészséges mennyiség a napközbeni alvás tekintetében átlagosan 20 perc, ennyi idő alatt még kevesebb a valószínűsége, hogy a tevékenység negatív hatással lesz az éjszakai alvás minőségére és az is kevésbé valószínű, hogy kialakul az úgynevezett alvási tehetetlenség, ami az ébredés utáni elnehezültté váló kognitív folyamatokat és általános erőtlenséget jelenti. Az érzékszervi-motoros rendszer csökkent hatékonyságú állapotának pontos okát még nem sikerült minden kétséget kizáró bizonyossággal feltérképezni, de az elméletek szerint a magyarázatot a test védekező mechanizmusában kell keresni, amivel a nem várt és idő előtti ébredés ellen próbálja védeni a szervezetet.

A speciális egészség appot fejlesztő Rise Science leírása szerint az ébredés utáni kábultság kialakulásáért a kémiai folyamatokat tekintve az adenozin mennyisége felelős, ez az a vegyület, ami napközben fokozatosan elálmosítja az embert, éjszaka pedig eltűnik az agyból, hogy frissen kezdhessük a napot, azonban némi „maradék” adenozin reggel még éreztetheti a hatását egy-két órán keresztül. Az adenozin az alvás homeosztatikus szabályozójának szerepét tölti be és kapocs az alvási-ébrenléti szabályozás mechanizmusának idegi és testnedvi része között.

Egy, a fiatalok memorizálási képességeit felmérő tanulmány, amelyet a szingapúri Duke-NUS Orvosi Iskola és a Nanyang Műszaki Egyetem idegtudósai végeztek el, azt mutatta ki, hogy a vizsgált alanyok körében jelentős különbség alakult ki a memorizálás sikerének tekintetében azok javára, akik tanulás után egy órára lefeküdtek aludni, mint akik azt az egy órát más pihentető tevékenységekkel, például tévénézéssel töltötték. Az alvás ahhoz hasonló arányban növelte a tanulás hosszú távú eredményességét, mint az ismeretanyag további fél-egy órányi ismétlése.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .