A november 15-ödikei műsor tartalmából…

20241111_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20241107_akkumulatortechnologia-cornell-egyetem-kristalyos-telepek-felrobbanas

Áttörést érhettek el az akkumulátorok terén, vége lehet a felrobbanó telepek korának

Egy új, porózus kristállyal oldanák meg a Cornell Egyetem kutatói, hogy ne legyen több akkumulátortűz.

A lítium-ion akkumulátorok mára a hétköznapi használati tárgyak szerves részét képezik: ott vannak az okostelefonokban, laptopokban, és minden elektronikai eszközben, ami hordozható.

Mondhatni, ezek lettek a modern világ igáslovai, elvégre hosszú üzemidőt biztosítanak, és gyorsan – valamint sokszor – tölthetőek. Néha azonban megbokrosodnak: erősebb fizikai behatások, hő, vagy véletlen meghibásodás miatt felrobbanhatnak, és heves, nehezen eloltható tüzet produkálnak. Ugyan arányaiban kevés telep hibásodik meg, de ha igen, akkor a legkisebb probléma is elég, hogy visszafordíthatatlan kémiai láncreakció induljon meg.

Elektronikai eszközök akkumulátorhibája miatt szinte minden gyártó terméke került már be a hírekbe, ám lehet, hogy az amerikai Cornell Egyetem kutatói megtalálták azt a technológiát, amivel a felrobbanó akkumulátorok problémája a múlt ködébe vész majd.

A szakemberek egy olyan új, porózus kristályt fejlesztettek, ami kiválthatja a hagyományos, folyadékalapú lítium-ion telepeket, valamint a szilárdtest akkumulátorokat is. A kristályos akkumulátorok megoldandó problémáját a tüskés dendritek jelentik, melyek a telep anódja és katódja között alakulnak ki.

Itt jöttek a képbe a kristályok – összegez a BGR. Hogy elejét vegyék az akkumulátorok felrobbanásának, valamint a dendrittüskék miatti zárlatnak, egy molekuláris ketrecet, valamint három makrociklust teszteltek. Ezek belső pórusokkal rendelkeznek, így áthaladhatnak rajtuk az ionok – derül ki a Journal of the American Chemical Society tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból. Azáltal, hogy ez a két komponens lett a kristályok alapja, a kutatók megbizonyosodtak afelől, hogy elég hely van az ionok tárolására és áthaladására. Végül, a kutatók jó vezetőképességet értek el a kristályakkumulátor segítségével.

Hogy mikor készülhet el az első ilyen, közhasználatú telep, az egyelőre nem ismert.

20241111_tma_2_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2024/11/02/okor-kornyezetszennyezes/

Már az ókorban is küszködtek a környzetszennyezéssel

Senkinek sem kell mondani, hogy ma a környezetünk állapota az emberi tevékenység következtében lesújtó, azt azonban kevesen gondolnák, hogy már az ókorban is létezett e probléma. A The Conversation  hasábjain Konstantine Panegyres ókorkutató gyűjtött össze néhány forrást a görög és római feljegyzésekből, a korabeli környezetszennyezésről.

Idősebb Plinius a Természet históriájában így írt: „Beszennyezzük a folyók vizét és a természetet, még magát a levegőt is, ami az élet legfőbb segítője, az életet elpusztító közeggé alakítjuk.” Azaz, az ókori tudós már aggódott amiatt, hogy az ember visszaéléseket követ el a Föld ellen. Tesszük ezt mindannak ellenére, hogy óvnunk kellene, és nem ártani neki.

„Elsődleges és kellemes kötelességem a Földért, minden dolgok eredőjéért küzdeni s támogatni őt.” Plinius szavai még két évezred elteltével is megérintik az embert, mintha csak nekünk írta volna le őket. Modern korunkban a természet állapota politikai viták tárgya, egy felmérés szerint az emberek 44 százaléka véli úgy, hogy korunk legfontosabb problémája.

A római szerzők azt is felismerték, hogy a katonák beszennyezik a vizeket a táborhelyeik környezetében. Flavius Renatus Vegetius 4-5. századi katonai feljegyzéseiben megemlékezett róla: „Ha egy népesebb sereg nyáron vagy ősszel egy helyen táborozik, akkor a vizek megromlanak, a levegő megfertőződik, és végzetes, rosszindulatú betegségek kapnak lábra emiatt, és ezt egyedül a gyakori táborhely-váltással lehet csak megelőzni”.

A római szerzők egyébként a Tiberis, Róma folyója szennyezéséről is írnak. Galénosz, az orvos azt írta, a Tiberis olyan szennyezett, hogy nem biztonságos megenni a belőle kifogott halat.

Időszámításunk előtt 420-ban Athén törvényt hozott a város egyik folyója, az Illiszosz védelmében: tilos volt az állatbőröket a folyóban áztatni majd cserzeni a Héraklész-szentély feletti szakaszon, illetve szintén tiltották a mosás utáni szenny folyóba borítását. A modern kutatások azt mutatják, valószínűleg ez a törvény elősegíthette, hogy a folyó tiszta maradjon.

Voltak más szabályozások is, például tiltották a folyóba vizelést és ürítést, a szemét behajigálását, a ruhamosást, azonban a közemberek egyáltalában nem biztos, hogy betartották ezeket az előírásokat.

Nerva római császár uralkodása mindössze 2 éve alatt számos olyan építkezésbe fogott, amelyek Róma tisztábbá és egészségesebbé tételét célozták meg. Sextus Julius Frontinus, aki a vízvezetékek főfelügyelője volt, azt írta Nervának köszönhetően: „a város külleme átalakult, tisztává változott, a levegő is tisztább lett”.

Ifjabb Plinius egy török városról számolt be Traianusnak, leírva, hogy a város látványosságaként ismert és amúgy igen szép főutcáján egy szennyvízcsatorna csordogál undorító szagokat bocsátva ki.

Ma is tanulhatnánk eleink bölcsességéből, s ráébredhetnénk (újra), hogy bolygónk tisztasága és egészségi állapota a mi egészségünket garantálja. A környezetvédelemmel nem a környezetet védjük csupán, hanem magunkat.

20241111_tma_3_resz

https://telex.hu/techtud/2024/11/05/fabol-keszult-muhold-japan-lignosat-kiotoi-egyetem

Felbocsátották az első fából készült műholdat

Japán tudósok elkészítették az első fából készült műholdat, amit fel is bocsátottak november elején az űrbe, írja a The Independent. A misszió egy tesztüzem, hasonló eszközöket a jövőben Hold – és Mars-küldetések során akarnak használni.

A LignoSat névre keresztelt 10 centiméteres kockaműholdat a Kiotói Egyetem készítette a Sumitomo Forestry fakitermelő céggel együttműködve. Egy SpaceX rakéta fedélzetén jut majd el a Nemzetközi Űrállomásra, majd egy 400 kilométeres Föld körüli pályára bocsátják.

A magnóliafából készült műhold strapabíró, és ellenáll a zord űrkörnyezetnek, állítják a kutatók. Hagyományos japán kézműves módszerekkel, ragasztó és csavarok nélkül épült, azt mondják, hogy az építés során használt fenntartható anyagok és technikák segíthetnek csökkenteni az űrhulladék mennyiségét.

A fa tartósabb lehet az űrben, mint a Földön, mivel ott nincs víz vagy oxigén, ami miatt elrothadhatna vagy meggyulladhatna. Használata segíthet az űrszemét problémájának kezelésében is, könnyebben éghet el ugyanis a Föld légkörében, mint a hagyományos fémműholdak.

„Lehet, hogy a jövőben betiltják a fémműholdakat. Ha be tudjuk bizonyítani, hogy az első fából készült műhold működik, akkor be szeretnénk ajánlani a technológiát Elon Musk SpaceX-ének” – mondta Dr. Doi.

A terv az, hogy a műhold hat hónapig marad a pályáján. Elektronikus alkatrészei azt mérik majd, hogy a fa mennyire bírja az extrém űrkörnyezetet, ahol a hőmérséklet óránként drasztikusan ingadozhat. A kutatók azt remélik, hogy adatokat gyűjtenek a faanyag belső hőmérsékletének és mágneses tulajdonságainak változásairól, valamint arról, hogy milyen mértékben tágul és zsugorodik össze alacsony gravitációs környezetben.

„Elavultnak tűnhet, de a fa valójában élvonalbeli technológia” – mondta Dr. Doi.

20241111_tma_4_resz

https://www.magyarhirlap.hu/tudomany/20241108-evolucios-elonye-van-annak-ha-mindig-elfelejtunk-dolgokat

Evolúciós előnye van annak, ha mindig elfelejtünk dolgokat

De miért felejtünk el dolgokat? Vajon ez egyszerűen a memóriazavar jele, vagy van ennek előnye is? – írja az ScienceAlert.

Az egyik legkorábbi felfedezés ezen a területen kiemelte, hogy a felejtés egyszerűen azért fordulhat elő, mert az átlagember emlékei elhalványulnak. Ez Hermann Ebbinghaus 19. századi német pszichológustól származik, akinek „felejtési görbéje” megmutatta, hogy a legtöbb ember meglehetősen gyorsan elfelejti az új információk részleteit, de ez idővel csökken. Nemrégiben ezt az idegtudósok is megismételték.

A felejtés azonban funkcionális célokat is szolgálhat. Agyunkat folyamatosan információkkal bombázzák. Ha minden részletre emlékeznénk, egyre nehezebbé válna a fontos információk megőrzése. Ezt többek között úgy kerüljük el, hogy eleve nem figyelünk eléggé. A Nobel-díjas Eric Kandel és számos későbbi kutatás szerint az emlékek akkor alakulnak ki, amikor az agyban lévő sejtek (a neuronok) közötti kapcsolatok (szinapszisok) megerősödnek. Ha valamire figyelmet fordítunk, az megerősítheti ezeket a kapcsolatokat, és fenntarthatja az emléket. Ugyanez a mechanizmus teszi lehetővé, hogy elfelejtsük azokat a lényegtelen részleteket, amelyekkel nap mint nap találkozunk.

Tehát bár az emberek életkoruk előrehaladtával egyre több jelét mutatják a figyelemzavarnak, és a memóriával kapcsolatos rendellenességek, mint például az Alzheimer-kór, a figyelem zavarával járnak együtt, mindannyiunknak képesnek kell lennünk elfelejteni az összes lényegtelen részletet ahhoz, hogy emlékeket tudjunk létrehozni.

Az új információk kezelése

Egy emlék felidézése néha ahhoz is vezethet, hogy az új információk kezelésének céljából megváltozik. Tegyük fel, hogy a napi ingázás során minden nap ugyanazt az útvonalat kell bejárnia. Valószínűleg erős emlékei vannak erről az útvonalról, és a mögöttes agyi kapcsolatok minden egyes út során megerősödnek. De tegyük fel, hogy egy hétfőn lezárják az egyik megszokott útvonalát, és a következő három hétre új útvonal áll rendelkezésre. Az útra vonatkozó memóriájának elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy ezt az új információt beépíthesse. Ennek egyik módja, hogy az agy gyengíti a memóriakapcsolatok egy részét, miközben új, további kapcsolatokat erősít, hogy emlékezzen az új útvonalra.

Az emlékek újraaktiválása

Előfordulhat, hogy a felejtés nem az emlékezet elvesztése, hanem az emlékek elérésének képességében bekövetkező változások miatt következik be. Rágcsálókon végzett kutatások kimutatták, hogy az elfelejtett emlékek a fent említett szinaptikus kapcsolatok támogatásával felidézhetők (vagy reaktiválhatók). A rágcsálókat megtanították arra, hogy valami semleges dolgot (például egy csengő hangját) valami kellemetlen dologgal (például egy enyhe lábsokkolással) társítsanak. Többszöri ismétlés után a rágcsálók kialakítottak egy „félelemmemóriát”, amelyben a csengő hallatán úgy reagáltak, mintha sokkra számítottak volna. A kutatóknak sikerült elkülöníteniük azokat a neuronális kapcsolatokat, amelyeket a csengő és a sokk párosítása aktivált az agy amygdala nevű részében. Ezután arra voltak kíváncsiak, hogy ezeknek az idegsejteknek a mesterséges aktiválása akkor is arra készteti-e a rágcsálókat, hogy úgy viselkedjenek, mintha várnák, hogy megrázzák a lábukat, ha nem volt csengő és nem volt sokk. Ezt az optogenetikai stimulációnak nevezett technikával tették meg, amely fény és géntechnológia felhasználásával történik, és kimutatták, hogy valóban lehetséges az ilyen emlékek aktiválása (és ezt követően inaktiválása).

Összefoglalva, számos okból felejthetünk el információkat. Mert nem figyeltünk oda, vagy mert az információ az idő múlásával múlik. Elfelejthetünk azért, hogy frissítsük az emlékeinket. És néha az elfelejtett információk nem vesznek el véglegesen, hanem inkább hozzáférhetetlenek.

20241111_tma_5_resz

https://www.vg.hu/extra/2024/11/hold-noveny-termesztes-magyar-tudos?utm_source=hirstart&utm_medium=referral&utm_campaign=hiraggregator&fbclid=IwY2xjawGRPwZleHRuA2FlbQIxMAABHcK1POVmdTZh_ulOXIfekjwKFLEl1sQMDZkCthBN2dxYd-1Hc6TPJWGtOQ_aem__BxDUPXfO_4b4cnV9rJO2A

Magyar szenzáció: elsőként a világon sikerült a Hold talajában növényt termeszteni

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen egyedülálló módon sikerült holdtalajban életképes mustárnövényeket nevelni. A növények annyira jól érezték magukat a szokatlan körülmények között, hogy három életképes maggal is megajándékozták a MATE kutatóit, amelyre eddig világszinten még nem volt példa. A kutatók egy Holdhoz hasonló barlang körülményeit próbálták előidézni a kísérlet során.

A NASA nemzetközi ajánlást tett közzé – többféle paraméter figyelembevételével – arra vonatkozóan, hogy melyek azok a növények, amelyek valószínűleg alkalmasak lehetnek életben maradni a Hold talajával megegyező szerkezetű és szemcseméretű talajban, így a Holdon is. A feladat nem egyszerű, ugyanis számos olyan kitétel van, amelyeknek meg kell felelniük a növényeknek. Ilyenek például többek között a kevés vízszükséglet, az átlagostól nagyobb arányú oxigéntermelés, a fogyaszthatóság, továbbá az is, hogy kösse meg az illékony szerves vegyületeket a környezetében. Ilyenek például

• a zsálya,
• a rukola
• vagy éppen a mustár,

amelyek az utolsó rostán is fennmaradtak.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakértői vizsgálódásaik során sikeresen bebizonyították, hogy az ajánlott növények sorából a mustár emelkedik ki leginkább. Biztató eredményeket kaptak arra vonatkozóan, hogy a mustármag sikeresen kihajtott és növekedett minimális víz hozzáadása mellett is a holdtalajban. Hatalmas felfedezésnek mondható, hogy a korábbi hiroponikus növénytermesztéssel ellentétben, talajban, ráadásul holdtalajban sikerült növényt termeszteni néhány csepp víz segítségével – fejtette ki Barkó György. Mára eljutottunk odáig, hogy nem kell a magoknak túl nagy segítség ahhoz, hogy kihajtsanak. Minimális vizet meglévő ásványok bontásával is elő lehet állítani, ilyen például a réz-szulfát, amely hevítésével víz szabadul fel – tette hozzá. A MATE kutatói arra is rávilágítottak, hogy mindenképpen zárt környezet szükséges a növényeknek ahhoz, hogy sikeresen kifejlődhessenek a Holdon, hiszen a sugárzás ellenkező esetben megölné őket.

Éppen ezért barlangban vagy hegybe fúrt alagútban kell gondolkodniuk a kutatóknak. A MATE Műszaki Intézetében található speciális vitrinben a MATE szakértői egy Holdhoz hasonló barlang körülményeit próbálták előidézni, a megvilágítás és a hozzáadott víz mennyiségének tekintetében, kivéve természetesen a nyomáskülönbséget. A kutatók célja nemcsak a növények kihajtatása és életben tartása, hanem az is, hogy a folyamat fenntartható legyen, vagyis, hogy a növényekből további magok teremjenek. A MATE szakértői számára ez a feladat sem bizonyult lehetetlennek, hiszen a mesterséges körülmények között nevelt növények három maggal hálálták meg a nem mindennapi gondoskodást. Hasonló körülmények között termett magokkal eddig még csak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézete rendelkezik, ezért a kutatás világszinten is egyedülálló.

20241101_tma_6_resz

https://index.hu/techtud/2024/11/05/idojaras-spanyolorszag-dana-hidegcsepp-legkor-foldkozi-eso-termeszeti-csapas-klimavaltozas/

Miért volt ilyen pusztító a Spanyolországra lecsapó titokzatos hidegcsepp, a DANA?

Az október 29-én lezúduló esőzés Spanyolország több régióját is sújtotta. Nyolc óra alatt egy egész évi csapadék hullott le Valencia, Kasztília-La Mancha és Andalúzia egyes területein villámárvizeket okozva, amelyek a legutóbbi adatok szerint több, mint 200 halálos áldozatot követeltek.

A csapás okozója a DANA, vagy még pontosabban egy DANA, mivel ez nem egy vihar vagy hurrikán neve, hanem egy betűszó, ami egy időjárási jelenséget takar. A DANA feloldása Depresión Aislada en Niveles Altos, vagyis izolált magaslégköri depresszió. Elavult, de annál könnyebben felfogható kifejezéssel hidegcsepp.

Ez egy rendszeresen bekövetkező jelenség, amely a Földközi-tenger feletti nedves és meleg levegő, valamint a Nyugat-Európa feletti sarki eredetű hideg légáramlat találkozásából jön létre. A csepp a hideg futóáramlatról leszakadó, 9000 méter magasságban megrekedő levegő, amelyet egy meleg légtömegből álló anticiklon vesz körül. Ez egy nedves légtömeg emelkedésével létrejövő, toronyszerű felhő keletkezéséhez vezet, amiből óriási mennyiségű eső hull alá. A képződmény pusztító erejét fokozza, hogy órákon át képes egy adott terület felett maradni. A komoly szélviharokat négyzetméterenként több száz liternyi eső kísérheti.

Az akár ezer kilométeres átmérőjű DANA létrejöttéhez meleg víztömeg által felmelegített levegő és keleti szél szükséges, illetve ezek találkozása a szárazföld felé törő levegőt felemelő hegységekkel. A légköri körülmények leginkább nyár végén és kora ősszel adottak ehhez.

A hidegcsepp hatása, vagyis az általa hozott csapadék annál nagyobb, minél magasabb a tengervíz hőmérséklete. A jelenség veszélyességét tehát fokozza a globális felmelegedés. A Földközi-tenger hőmérséklete idén nyáron a keleti partoknál már tartósan 30 fok felett volt, de általában 5 fokkal haladja meg az évnek erre az időszakára jellemző hőmérsékleti értéket.

Ez eredményezte, hogy hosszú szárazság után október végén a valenciai Chivában nyolc óra alatt 400 liter eső esett négyzetméterenként. Amint arra a spanyol meteorológiai szolgálat szóvivője, Rubén del Campo rámutatott, ez egy kiadós nyári felhőszakadás tízszerese.

A valenciai meteorológiai szolgálatok már kedd reggel vörös figyelmeztetést adtak ki, a helyi katasztrófavédelem azonban csak az esti órákban adta ki a riasztást, amiben arra figyelmeztették a lakosságot, hogy ne induljanak el otthonról. Egy túlélő beszámolója szerint már egy órája sárba ragadt a kocsijával, nyakig vízben ült, amikor megkapta a riasztást.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.