A november 22-edikei műsor tartalmából…

ADÁSMENET

A tudomány mai állása

2024. november 18.

20241118_tma_1_resz

https://qubit.hu/2024/11/14/az-eletveszelyes-hasmenes-okait-es-megoldasat-a-belben-kell-keresni

Az életveszélyes hasmenés okait és megoldását a bélben kell keresni

Évente mintegy félmillió gyermek haláláért felelős a hasmenés az alacsony és közepes jövedelmű országokban, írja a Science Daily. A probléma széles körben elterjedt a fejlődő országokban, ahol az 5 évesnél fiatalabb gyerekek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve. Az akut hasmenés a legtöbb esetben spontán gyógyul vagy antibiotikumokkal kezelhető, de ha krónikussá válik, akkor végzetes is lehet.

Dán és kenyai kutatók arra vállalkoztak, hogy megvizsgálják, milyen eltérések tapasztalhatók a mikrobiomban, ez pedig rámutatott arra, hogy a probléma megoldása a bélben keresendő.

A mikrobiom kifejezés a testünkben és a testfelszínen élő összes mikroorganizmusra, azaz a vírusok és a baktériumok összességére utal. Becslések szerint minden embernek 10-100 milliárd szimbiotikus mikrobiális sejtje van, ami a saját sejtjeink számának tízszerese. És éppen a mikrobiom befolyásolja az emésztést, az immunrendszert, de a pszichét vagy a bőr állapotát is.

A krónikus hasmenés kezelése az elmúlt évtizedekben nem sokat fejlődött. Míg felnőtteknél is kellemetlen lehet, addig a gyerekekre nézve kimondottan veszélyes a probléma.

Ezért a Nature Communications-ben megjelentetett tanulmány 1300 kisgyermek bélmikrobiomját térképezte fel. A vizsgálat eredménye egyértelmű: a krónikus hasmenéstől szenvedő gyerekek baktériumdiverzitása számottevően elmarad az egészséges gyerekekéhez képest. Ráadásul a jótékony baktériumok pusztulásával egyidőben az ártalmas törzsek felszaporodnak, így a hasmenéses állapot egy szűnni nem akaró ördögi körré alakulhat át. A megszüntetésnek ez a felismerés lehet a kulcsa, de az állapothoz vezető tényezőket még nem azonosították.

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a krónikus hasmenésben szenvedő gyermekekből hiányoznak a rövid szénláncú zsírsavakat termelő baktériumok, amelyeket jellemzően a hasznos baktériumok termelnek, és amelyek alapvető szerepet játszanak a bélrendszer egészségében.

20241118_tma_2_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2024/11/14/cukorbetegseg-rizikofaktor/

A cukorbetegség esélyét növelő tényezőre bukkantak

Már-már népbetegségnek tekinthetjük a diabéteszt, és egyre több tényezőről derül ki, hogy befolyásolja a kialakulását.

Jól ismert tény, hogy a 2-es típusú cukorbetegséghez könnyedén elvezethet az elhízás, az egészségtelen táplálkozás. Egy új kutatás eredménye szerint ha a kismamák a terhesség idején, illetve a kisgyerekek életük első két évében sok édességet fogyasztanak, az is igen jelentősen növeli a diabétesz esélyét, számolt be a Nature egy frissen megjelent kutatás eredményéről.

Ha valaki élete első ezer napján korlátozottan fért csak hozzá a cukorhoz, az igen jelentős védelmet

nyújtott a későbbi cukorbetegséggel szemben.

A második világháború idején Nagy-Britanniában igen korlátozottan lehetett hozzáférni cukorhoz, a korlátozásokat egészen 1953-ig fenntartották. Azzal, hogy csak jegyre lehetett cukrot vásárolni, egy – mai szemmel nézve – izgalmas tudományos kísérletet is végeztek a britek. Ellenőrizhetővé vált, hogy milyen hatása volt az alacsony, majd a jegyrendszer megszűnése után a megugró cukorfogyasztásnak.

A kutatók a brit Biobank egészségügyi adatbázisa alapján elemezték az adatokat. A háború utáni brit élelmiszer-fogyasztás viszonylag gyorsan visszaállt a normálisra, hamarabb, mintsem a cukor jegyre árusítását feloldották volna. Ez azt jelenti, hogy egyéb tekintetben már egészségesnek mondható táplálkozást folytattak (nem voltak olyan hiányok, mint a háború alatt).

Miután beigazolták a kutatók, hogy a jegyrendszer után jelentősen megugrott a britek cukorfogyasztása, nekiálltak az egészségügyi adatok átböngészésének. Olyanok adatait mérték össze, akik a jegyrendszer utolsó 3 évében fogantak, illetve olyanokét, akik a jegyrendszer végét követő ugyanilyen időszakban.

Az eredmények önmagukért beszéltek. Akik a korlátozott cukorfogyasztás idején fogantak és születtek, 35 százalékkal kisebb eséllyel lettek cukorbetegek, és 20 százalékkal kisebb eséllyel lett magas vérnyomásuk, mint a cukorínség végét követően születettek. A kutatási eredmény újabb érvet ad azok kezébe, akik szeretnék arról meggyőzni a kismamákat, hogy mennyire fontos az egészségesebb táplálkozás.

Az eredmények nem azt jelentik, hogy teljesen el kell kerülni a cukor fogyasztását a kismamáknak és a kisgyerekeknek, de azért bőven van miből visszavenni. Az USA-ban a kismamák és a szoptató anyukák az ajánlott cukorbevitel háromszorosát fogyasztják el.

20241118_tma_3_resz

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hedy_Lamarr

https://m.mult-kor.hu/a-puszta-veletlennek-koszonhetoen-talalta-fel-a-bluetooth-technologiat-hedy-lamarr-20241110?pIdx=2

A színésznő, aki véletlenül fedezte fel a Bluethoot-ot

Hedy Lamarr (született Hedwig Eva Maria Kiesler) (Bécs, 1914. november 9. – Casselberry, Florida, 2000. január 19.) osztrák–magyar származású amerikai színésznő; feltaláló.

Édesapja Emil Kiesler jómódú bécsi bankár (1880), édesanyja Gertrud Lichtwitz Budapestről elszármazott (1895) zsidó származású koncertzongorista volt.

1933. augusztus 10-én szülei kívánságára feleségül ment Fritz Mandl osztrák fegyvergyároshoz. Az esküvő a bécsi Károly-templomban zajlott le. Ehhez ki kellett térnie katolikusnak. Férjével részt vett nagy fegyverbemutatókon, -vásárokon, ahol megismerkedett a fegyverek tervezésével és a korszerű haditechnikával.

A világhírt Gustav Machatý cseh rendező Eroticon címmel 1929-ben forgatott némafilmjének 1933-as hangos változata, az Extase (Extázis) hozta meg, amelyben premier planban mutatják az arcát orgazmus közben, majd egy rövid fürdőzés jelenetben – nagytotálban – meztelenül mutatkozik.

Lamarr a híradásokból tudta, hogy a szövetségesek igen sok torpedót veszítenek. Első házassága idejéből mérnöki szintű ismeretekkel rendelkezett a fegyverekről, a torpedókról is. Szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel egy hatékonyabb torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló eszközt javasoltak. A dolog érdekessége, hogy a találmány véletlenszerűen keletkezett: George Antheilhez egészségügyi tanácsért fordult Lamarr 1940-ben, aki a női endokrinológia szakértője is volt, és csak később került szóba közöttük a torpedók irányítási problémája.

A torpedók rádióvezérlését már az első világháború végén is használták, de ezeket könnyű volt eltéríteni a frekvencia zavarásával. Ez ellen azt találták ki, hogy a frekvenciát gyorsan váltogassák az adónál és a vevőnél egyidejűleg, lyukszalag segítségével. Ehhez Antheil főműve (Ballet Mécanique) adta az ötletet, amelyben több gépzongora is szerepel. Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány leírásában is 88 frekvenciát használtak. Ennyi frekvencia egyidejű zavarásához már túl sok energiára lett volna szükség abban az időben, az egyes frekvenciák pedig kiszámíthatatlanok voltak, mivel azok az egyedi lyukszalagok szerint változtak folyamatosan.

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs rendszerként szabadalmaztatták 1942-ben, de csak 1962-ben a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először az abban részt vevő hajókon.

Az egyidejű frekvenciaváltást (frequency-hopping) napjainkban a mobiltelefon-rendszereknél, illetve bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazzák.

Kortársai Hedyt butasággal vádolták, mert találmányát filmsztári karrierje szempontból teljesen fölöslegesnek gondolták, és azért, mert azt merészelte hinni, hogy sikeres lehet a haditengerészetnél.

Ugyanakkor a színésznő találmányáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation, a technika úttörőjének járó kitüntetést.

20241118_tma_4_resz

https://sg.hu/cikkek/it-tech/159436/meddig-tudnak-lepest-tartani-a-gyari-munkasok-a-robotokkal

Meddig tudnak lépést tartani a gyári munkások a robotokkal?

A gyári gépek gyorsan fejlődnek, a robotforradalom alkalmazkodásra kényszeríti az emberi munkaerőt. Kína-szerte nagy a verseny a gyárak egyik legnagyobb kihívásának megoldására: hogyan maradjanak versenyképesek, miközben a munkaképes korú népesség csökkenése miatt a munkaerőköltségek emelkednek.

Kína feldolgozóipara nagymértékben támaszkodik a közel 300 millió vendégmunkásra, akik a vidéki területekről a városiasodott tengerparti régiókba mentek, hogy jobban fizetett gyári munkát keressenek. A javuló oktatási szint ellenére azonban tavaly a migráns munkásoknak mindössze 52 százaléka rendelkezett középfokú végzettséggel, míg 14 százalékuk csak általános iskolai végzettséggel bírt. A kutatók megállapították, hogy ezeket a migráns munkásokat szorítják majd ki legnagyobb valószínűséggel a robotok.

Ahol nagyobb a robotok elterjedtsége, ott csökken a vidéki területekről érkező munkavállalók beáramlása. Ipari bennfentesek szerint a robotok egyszerűen átveszik azokat a feladatokat, amelyeket egyre több munkavállaló kerül. Henry Han, az ABB Robotics China elnöke szerint a robotok „ügyesek az unalmas, piszkos és potenciálisan veszélyes munkák elvégzésében, amelyekre nehéz embereket toborozni”.

A gyárakkal telített tartományok – főként Kanton – képzési programokat indítottak a munkavállalók új generációjának képzése érdekében. A Tsinghua és a Fudan egyetemek kutatói azonban megállapították, hogy a helyi egyetemek és szakiskolák tanfolyamain gyakran nincsenek meg a korszerű készségek oktatásához szükséges berendezések, ehelyett tankönyvekre vagy elavult berendezésekre támaszkodnak. Szerintük a leghatékonyabb képzés a robotok és intelligens gyártóberendezések beszállítóin keresztül történik.

Míg egyes országok a növekvő automatizálást a stabil foglalkoztatásra jelentett fenyegetésnek tekintik, a kínai döntéshozók úgy tekintenek rá, mint egy olyan eszközre, amely biztosítja, hogy az ország versenyképes célpont maradjon a gyártás területén. A munkavállalók eközben úgy reagálnak, hogy vagy korengedményes nyugdíjba vonulnak, vagy műszaki képzésben vesznek részt, hogy versenyelőnyt szerezzenek a gépekkel szemben. „Az a felfogás uralkodik, hogy a gazdaság változik, és a munkavállalóknak drasztikus döntést kell hozniuk: tanulnak vagy nyugdíjba mennek, ha a saját humán tőkéjükbe való befektetés nem éri meg.” – mondja Giuntella.

20241118_tma_5_resz

https://itbusiness.hu/szakerto-2/generaciovaltas-2/

Családi vállalkozások generációváltása a digitális korban

A több százezer hazai tulajdonú vállalkozás nem kis hányadánál egyre égetőbb kérdés a generációváltás. A sokszor fájdalmas folyamat viszont komoly lehetőségeket tartogat: ha összehangoljuk az átadó generáció tudását az átvevő generáció friss látásmódjával, az értékteremtés új dimenziója születhet.

Egy biztos: jelenleg technológiai szakadék van a generációk között: míg a fiatalabb generáció a digitalizáció előnyeit látja, az idősebb generáció számára a fizikai, kézzelfogható dolgok adnak biztonságérzetet.

Magyarországon több mint 700 000 magyar tulajdonú vállalkozás működik, amelyek közül sok esetében időszerűvé vált a generációváltás kérdése. A korosodó alapító-tulajdonosoknak szembe kell nézniük azzal, hogy vállalatuk jövője érdekében szükséges a vezetés átadása az új generációnak. Mindeközben a digitalizáció elvárásai is hatással vannak a vállalkozások működésére. A generációváltás és digitalizáció együttes kihívást, de egyben nagy lehetőséget is jelent, hiszen az új technológiai megoldások segíthetik a vállalkozásokat a versenyképesség növelésében.

„Európai és globális kutatások is megerősítik, hogy a generációváltás és a digitalizáció egymást erősítve garantálhatja a biztos jövőt a családi vállalkozások számára”, emeli ki Gáspár László, az Art of Business Consulting alapítója, a családi vállalkozások utódlási szakértője.

A digitális világban felnőtt új generációk esetében a vállalati érték nem csupán pénzügyi mutatókon alapszik. Az új vezetők számára a digitalizáció kulcsfontosságú eszköz, amely segíti az üzleti folyamatok optimalizálását és az ügyfélkapcsolatok erősítését. Az új generáció nagy hangsúlyt helyez a vállalati kultúrára, az innovációra és a társadalmi felelősségvállalásra is.

Az átvevő generáció tagjai gyakran úgy látják, hogy a modern technológiák bevezetése nemcsak az operatív hatékonyságot javítja, hanem az ügyfélkapcsolatok ápolását és a piaci lehetőségek kihasználását is elősegíti. A PwC jelentése szerint a családi vállalkozások mintegy 60 százaléka tervezi új digitális eszközök bevezetését a következő öt évben. Ezek az eszközök lehetővé teszik a gyorsabb, adatvezérelt döntéshozatalt és a folyamatos fejlődést.

„Az új technológiák és a tradicionális értékek ötvözése lehetőséget ad a hosszú távú növekedés és fenntarthatóság biztosítására”, hangsúlyozza Gáspár László.

A bizalom szerepe a generációváltásban

A generációváltás során a bizalom a vállalat sikeres működésében is alapvető tényező. Az alapítók megszokták, hogy a saját bevált módszereik és eszközeik biztosítják a stabilitást és a növekedést.

„Az átadó generáció számára, amely évtizedeken át irányította a vállalkozást, a vezetés átadása gyakran az irányítás elvesztésével járó félelmeket is felszínre hozza. Ezzel szemben az átvevő generáció gyakran más szemlélettel, újító elképzelésekkel közelít a cégvezetéshez, és nem feltétlenül hisz abban, hogy a régi eszközök és módszerek a digitális korban is sikeresek lesznek”, érzékelteti a különbséget a szakértő.

A generációk közötti bizalom hiánya, különösen az üzleti stratégia és vezetési stílus kérdésében, a családi vállalkozások 44 százalékánál akadályozza a zökkenőmentes átadást. Ez a helyzet tovább bonyolódik, amikor maga a szervezet is inkább az alapító vezetéséhez ragaszkodik, és nehezen fogadja el az új vezetőt. A szervezeti kultúra gyakran úgy épült fel, hogy az alapító személyes jelenlétére és döntéshozatalára támaszkodott, így a változás a szervezeten belüli ellenállást is eredményezhet. Az átvevő generációnak ezért nemcsak az alapító generációval, hanem a szervezeti kultúra mélyen gyökerező elvárásaival is meg kell küzdenie.

20241118_tma_6_resz

https://raketa.hu/igy-hordjak-a-fold-ala-a-napfenyt-ausztriaban

Így hordják a föld alá a napfényt Ausztriában

Teknővel hordani a napfényt a sötét házba, ahogy a magyar mesevilág egyik alakja próbálta – ez nem igazán működőképes elgondolás. Ellenben a nap (és a szél) erejét a föld alá vinni és ott elraktározni azokra az időkre, amikor sötét vagy hideg lesz – ez nagyon is az. Sőt, Ausztriában mindez már jóval több is elgondolásnál: működő gyakorlat.

A föld alatti hidrogéntárolás hazai megvalósításán Kardoskút térségében a magyar MVM energiaszolgáltató is dolgozik.

Honnan jön a hidrogén és mi lesz a szerepe a közeljövő energetikájában?

A hidrogén a mi térségünkben kétféle eljárással állítható elő nagy mennyiségben energiahordozóként: egy nagyon zöld és egy kevésbé zöld, sőt; kifejezetten kéknek nevezett módon. A nagyon zöld a kémiaórákról mindenki számára ismert elektrolízis, amikor vizet bontunk elektromos energiával hidrogénre és oxigénre. Ez az a módszer, ami lehetővé teszi, hogy tiszta működésű, de időben változó teljesítményű nap- és szélerőművek által termelt energiával hidrogént állítsunk elő és így a zöld elektromos energiát kvázi eltegyük akár télire, mint a befőttet.

Ennél kevésbé zöld, viszont a CO2-emisszió csökkentése szempontjából szintén nagyon izgalmas lehetőség a földgáz vízgőz hozzáadásával történő átalakítása. Ebben a reakcióban a  metánból (CH4) és a vízből (H2O) elemi hidrogén, oxigén és szilárd halmazállapotú szén keletkezik. Első hallásra butaságnak tűnhet az energiatermelésre már eleve teljesen alkalmas földgáz energiát igénylő továbbalakítgatása, pedig ez az a módszer, ami lehetővé teszi a föld alól „ingyen” érkező gáz vagy a mezőgazdaságban, hulladékkezelésben keletkező biogáz hasznosítását úgy, hogy közben ne kelljen a klímaegyensúlyt megbontó szén-dioxid-kibocsátással terhelnünk a légkört! A földgáz-gőzreformálással keletkező hidrogént nevezi a szaknyelv kék hidrogénnek.

https://ng.24.hu/tudomany/2024/11/08/gombamergezes-muszkarin-tolcsergomba-galoca/

Előkészületek nélkül nincs gombaméreg

A muszkarin nevű méreganyag kialakulását vizsgálta meg egy kutatócsoport, a felfedezésük a gombamérgezések elleni kezeléseket is segítheti. A „mesegomba”, avagy a piros alapon fehér pettyes légyölő galóca (Amanita muscarina) a névadója a muszkarin nevű méreganyagnak. Azonban míg a légyölőben csak kis mennyiségben található meg, a susulykák vagy a tölcsérgombák egyes fajai akár halálos mennyiséget is tartalmazhatnak belőle.

A német kutatók kimutatták, hogy e gombák nemcsak a kész méreganyagot tárolják magukban, hanem egy olyan, még szinte ártalmatlan molekulát is, amely a gomba sérülése hatására szabadul fel, például a mezei tölcsérgombában (Clitocybe rivulosa), és alakul át a végzetes hatású muszkarinná. A muszkarint mintegy 150 éve fedezték fel, ez volt az első gombaméreg, amelyet kémiai szempontból is megismerhettünk. A kutatók most azt bizonyították, hogy egy sokkal kevésbé mérgező előanyagként, 4’ foszfomuszkarin molekula formájában tárolják a halálosan mérgező tölcsérgombák. Amikor a gombát sérülés éri – óvatlan ember leszedi, felvagdalja majd megfőzi – akkor egy enzim hatására a felszabaduló előanyagból kész muszkarin lesz.

Számos élőlény van a világon, amely sérülés hatására (pl. ha egy állat megharapja) kezd bele az intenzív méregtermelésbe. Ez a rejtett, és a fogyasztás során aktiválódó méregtartalék azonban különösen veszélyessé teszi például a mezei tölcsérgombát.

A kutatás eredményének a sürgősségi orvoslásra is hatása lehet: pontosabban ítélhetik meg az orvosok a mérgezés fokát, így pontosabban tudnak ellene fellépni is.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .