A tudomány mai állása – pénteken 9-től

A december 6-odikai műsor tartalmából…

20241202_tma_1_resz

https://24.hu/tudomany/2024/11/25/antarktisz-olvadasa-klimavaltozas-veszhelyzet-figyelmeztetes/

Figyelmeztetést adtak ki az Antarktisz miatt

Több száz tudós gyűlt össze egy ausztráliai sürgősségi csúcstalálkozón, hogy megvitassák az Antarktisz jövőjét – írja az IFLScience. A kutatók nyilatkozatban összegezték megállapításaikat, és határozottan felhívták a figyelmet arra, hogy világszerte sürgős cselekvésre van szükség az antarktiszi olvadás és a katasztrofális tengerszint-emelkedés megakadályozása érdekében.

A 2024-es Ausztrál Antarktisz-kutatási Konferenciát az elmúlt hetekben tartották a Tasmaniai Egyetemen. A rendezvényen közel 500 sarkkutató vett részt.

A szakértők szerint a Földön sehol sem okoz nagyobb bizonytalanságot a tengerszint-emelkedés előrejelzése, mint az Antarktisz keleti részén. A helyi jégtakaró önmagában elég vizet tartalmaz ahhoz, hogy teljes olvadás esetén körülbelül 50 méterrel növelje a globális tengerszintet, ez rendkívül súlyos következményekkel járna.

A Déli-óceán és az Antarktisz ráadásul a szén-dioxid elnyelésében és a bolygó hűtésében is fontos szerepet játszik. A globális felmelegedés miatt a régió felborul, esetenként az átlaghőmérsékletet 40 Celsius-fokkal meghaladó hőhullámok alakulnak ki, a tengeri jég szintje negatív rekordokat dönt, a jégselfek egyre instabilabbá válnak, miközben a tengeri és szárazföldi ökoszisztéma is átalakul.

A szakértők attól tartanak, hogy a gyors és katasztrofális tengerszint-emelkedést okozó jégveszteség még a mi életünkben bekövetkezhet.

A mostani csúcstalálkozó mögött álló szervezet, az Australian Antarctic Program Partnership (AAPP) szerint a globális tengerszint az elmúlt 30 évben akár 10,5 centiméterrel is emelkedhetett. Az emelkedés egyik fő tényezője az Antarktisz jegének olvadása, amiért elsősorban az éghajlatváltozás a felelős. A jeges kontinens jelenleg óránként mintegy 17 millió tonna jeget veszít, az olvadás üteme ráadásul a műholdfelvételek alapján gyorsulni látszik.

Az AAPP szerint amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátását fokozza az emberiség, Ausztrália part menti régiói 2100-ra pusztító, 80 centiméteres tengerszint-emelkedést tapasztalhatnak. Az alkalmazkodás ugyan segíthet, de a kutatók szerint a katasztrófa korlátozásához mindenképp gyors, tartós és jelentős emissziócsökkentés szükséges.

20241202_tma_2_resz

https://creativesite.hu/webdesign-blog/mi-az-a-chatbot

https://hu.wikipedia.org/wiki/Chatbot

Mi a chatbot? Érdemes használni a chatbotokat?

Az emberek a napjuk jelentős részében interneteznek és gyakran a közösségi portálokat is látogatják, így nem idegen számukra a szöveges üzenetben, valós időben való kommunikálás, vagyis a chat-elés. A legújabb trend szerint ma már fejlett, mesterséges intelligenciával rendelkező algoritmusok, úgynevezett „robotok” képesek fejlett módon válaszolni az ügyfelek kérdéseire.

A chatbot, chatterbot, csetrobot, csevegőrobot, vagy röviden bot egy szövegalapú párbeszédrendszer, amely lehetővé teszi a csetet, csevegést egy techinformációs rendszerrel. A chatbot olyan szoftveralkalmazás, amelyet arra használnak, hogy szöveges vagy szövegről beszéddé átalakított online kommunikációt folytasson élő személyekkel – például ügyfelekkel, vagy ügyintézőkkel – előre betanított szabályok és betáplált információk alapján. A chatbotrendszereket úgy tervezik, hogy meggyőzően szimulálják azt, ahogyan egy ember kommunikálna beszélgetőpartnerként, ezért általában folyamatos fejlesztést, finomhangolást és tesztelést igényelnek.

Hogyan működik?

A chatbotoknak van egy szövegbeviteli input és egy szövegkimeneti output területe, amelyeken természetes nyelven lehet kommunikálni a rendszerrel. A chatbotokat párbeszédes rendszerekben használják különböző célokra, például ügyfélszolgálatra, kérések továbbítására vagy információgyűjtésre. Míg egyes chatbotalkalmazások kiterjedt szóosztályozási folyamatokat, természetes nyelvi processzorokat és kifinomult mesterséges intelligenciát használnak, addig mások egyszerűen általános kulcsszavakat keresnek, és válaszokat generálnak egy kapcsolódó könyvtárból vagy adatbázisból származó általános kifejezések felhasználásával.

A chatbotoknak szinte végtelen számú felhasználási területe van.

•  Webes felületeken történő értékesítésnél. Pl.: webáruhazaknál
•  Foglalások kezelése. Pl.: mozi, színház
•  Vendéglátás. Pl.: rendelések kezelése
•  Szobafoglalói rendszerek. Pl.: Megadott paraméterek alapján szoba ajánlása
•  Egyszerűbb weboldalakon információ átadása

Chatbottól taxit is rendelhetünk vagy vacsorát otthonra, de érdeklődhetünk az időjárás vagy a legújabb divat után is.

Érdekes tény azonban, hogy ma már a számos technológiai újításnak köszönhetően nem csak szöveggel és képpel, hanem akár hanggal vagy videóval is tudnak kommunikálni ezek a rendszerek. A chatbot tehát egy mesterséges intelligencián alapuló program, amely nem csak egy lineárisan sorrendbe helyezett, egyszerű útelválasztásokkal képes döntéseket hozni. Képes a „tanulásra” és a helyzetektől függő interakcióra, így biztosítva tökéletes segítséget az egyoldalú kommunikáció helyett.

620241202_tma_3_resz

https://index.hu/techtud/2024/11/26/aszteroida-fold-vilagur-bolygo-stadion-csillagaszat-technologia/

Ezért halad egyre több aszteroida a Föld felé

A 2006 WB nevű aszteroida a napokban haladt el a Föld mellett, ám aggodalomra semmi ok. Nick Moskovitz csillagász szerint a technológia fejlődésével egyre több Föld-közeli objektumot fedezünk fel.

Nick Moskovitz, a Lowell Csillagvizsgáló csillagásza és aszteroida-szakértő szerint a 2006 WB nevű aszteroidáról keveset tudunk, mivel a technológia fejlődésével egyre gyakrabban fedeznek fel új Föld-közeli objektumokat (NEO), amelyekkel alig lehet lépést tartani. Mint mondta, a Földre ezek nem jelentenek veszélyt.

„Ezeknek a dolgoknak a gyakorisága eljutott arra a pontra, hogy egyszerűen nem tudunk lépést tartani. És ez igazolja, hogy a távcsöves felmérések egyre hatékonyabbak” – fogalmazott a csillagász a New York Post beszámolója szerint.

Az Európai Űrügynökség Földközeli Objektumok Koordinációs Központja nemrégiben kiemelte azokat a figyelemre méltó objektumokat, amelyek csillagászati szempontból közel haladtak el a Föld mellett idén ősszel, köztük a 2006 WB-t. Mintegy 40 ezer ilyen objektumról van tudomásunk, és csak 2024-ben több mint 2300-at fedeztek fel.

A 2006 WB átmérője a becslések szerint körülbelül 100 méter, és várhatóan november 26-án a Föld és a Hold távolságának kétszeresére lesz a bolygónktól.

Moskovitz azonban kiemelte, hogy az említett objektumok méretét nem lehet pontosan meghatározni. A 2006 WB aszteroidát stadionméretű objektumnak tartják, de ez is csak becslés. A NASA NEO-adatbázisa szerint 152 méteres is lehet.

Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint az október a NEO-felfedezések szempontjából kiemelkedő hónap volt: több mint 450 új objektumot azonosítottak. Október végén potenciálisan veszélyes besorolású aszteroida száguldott el a Föld közelében. A 2020 WG nevű objektum nagysága megközelítőleg egy felhőkarcoló méreteivel volt azonos, ami viszonylag átlagosnak számít.

620241202_tma_4_resz

https://www.pcwplus.hu/prcikk/az-uveghazi-zoldsegtermesztes-jovoje-technologia-es-innovacio-a-termelekenysegert-361098.html

Az üvegházi zöldségtermesztés jövője: technológia és innováció a termelékenységért

Innovatív megoldásokkal új szintre emelhető a fenntartható üvegházi zöldségtermesztés.

Az üvegházas zöldségtermesztés napjainkban a mezőgazdaság egyik leginnovatívabb területe, amelyben a hagyományos termesztési módszerek találkoznak a legmodernebb technológiákkal. Az éghajlatváltozás, a fenntartható élelmiszer-termelés iránti igény, valamint a folyamatosan növekvő népesség új kihívásokat állít a termelők elé, amelyekre a modern üvegházi rendszerek hatékony megoldásokat kínálnak. Az olyan fejlett technológiák, mint az automatizált klímaszabályozás, a precíziós öntözés, a mesterséges világítás vagy éppen a szenzortechnológia, lehetővé teszik a környezeti tényezők szoros ellenőrzését és optimalizálását. Ennek eredményeként a termelők nemcsak a hozamot növelhetik, hanem minimalizálhatják a környezetre gyakorolt hatást is, miközben egész évben biztosíthatják a kiváló minőségű, friss termékeket. A technológia gyors fejlődése folyamatosan új lehetőségeket teremt, így a modern üvegházas termesztés nemcsak az agrárszektor, hanem az élelmezési rendszerek kulcsfontosságú eleme is.

A modern üvegház: automatizáció és precizitás

A modern üvegházak az új generációs mezőgazdasági technológiák egyik legkiemelkedőbb példájaként már jóval túlléptek a hagyományos fóliasátrak egyszerű megoldásain. Az üvegházak vázát erős acél vagy alumínium szerkezetek alkotják, amelyeket kiváló átlátszóságú üveg- vagy műanyag panelek borítanak, biztosítva ezzel a legszigorúbb minőségi követelményeket is. Az ilyen fejlett üvegházak egyik legfontosabb jellemzője az automatizálás, amely lehetővé teszi a növények igényeinek pontos követését és a mikroklíma precíz szabályozását. A hőmérséklet, a páratartalom és a szén-dioxid-szint folyamatosan monitorozott és szabályozott, szenzorok és algoritmusok segítségével, így garantálva, hogy a növények mindig a lehető legideálisabb körülmények között fejlődjenek. A fénytechnológia is jelentős szerepet kap, hiszen az energiatakarékos LED világítás kiegészíti a természetes fényt, ezzel biztosítva, hogy a növények fotoszintézise évszaktól függetlenül hatékonyan működjön. Ezen újítások nemcsak a hozamot növelik, hanem a környezetre gyakorolt hatást is jelentősen csökkentik, elősegítve a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokat.

Öntözés és tápanyagellátás:

Az automatizált öntözési rendszerek alapvető szerepet játszanak az üvegházi zöldségtermesztésben, hiszen ezek képezik a termelési folyamatok gerincét. A fejlett csepegtető rendszerek lehetővé teszik a víz és a tápanyagok precíz adagolását, folyamatosan alkalmazkodva a növények különböző fejlődési szakaszaihoz. Az öntözővizet UV-fénnyel vagy kémiai úton tisztítják, ezáltal megakadályozva a kórokozók és algák elszaporodását, így biztosítva a tiszta és egészséges vízellátást.

620241202_tma_5_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2024/11/25/faultetes-artalmas-lehet/

Van, ahol ártunk a faültetéssel

Az átlagember számára a legkedvesebb klímavédelmi megoldás a faültetés, hisz így semmit sem kell tenni, nem kell lemondani semmiről és mégis minden szép és jó lesz. Bár ez nem igaz, mégis sokszor kerül előtérbe üdvös ötletként.

Azonban egyre több olyan kutatás is van, amelyben részleteiben tárják fel a faültetés hatásait, és így fény derül arra is, hol nem érdemes, vagy hol okoz több kárt, mint amennyi hasznot hoz. Ez utóbbira találtak újabb példát egy nemzetközi csoport kutatói, a vizsgálatokat a Cambridge-i Egyetem ismertette.

A fák számára megfelelő élőhelyek egyre északabbra tolódnak, így könnyen el tudjuk képzelni, hogy az erdősítéssel is segíthetjük a sarkvidék közeli területeken a klímaváltozás elleni küzdelmet. Ezt az elképzelést nagyszabású állami és vállalati projektekkel képzelik el. Ha viszont a fákat nem megfelelő helyre ültetik, akkor sokkal többet ártanak ezzel, mint amennyi haszna a szénmegkötés révén lehetne.

Ilyen nem megfelelő helyet jelent a csupasz tundra vagy a sarkvidéki lápok területe, de még a viszonylag nyílt sarkvidéki erdőkben is káros a faültetés hatása.

A tajgaöv és a tundraöv között fokozatos átmenet tapasztalható, ahol a zárt tajga egyre inkább nyílt erdőkké válik, majd csak ligetszerű facsoportokká gyérül, végül átadja a helyét a fátlan tundrának. E folyamatban már most észlelhetők természetes változások, amelynek során egyre inkább átveszik a fák a mini cserjék és a fű helyét a tundra határán. A kutatók szerint a sarkvidéki erdősítés igen rossz ötlet, e helyszínek nem alkalmasak arra, hogy a klímaváltozás hatásait faültetéssel ellensúlyozzuk.

„A sarkvidéki talajokban több megkötött szén van, mint az egész bolygó teljes növénytakarójában” – mondta Jeppe Kristensen professzor, a kutatás vezetője. Hozzátette, ezek a talajok rendkívül érzékenyen reagálnak mindennemű zavarásra, mint az erdőgazdálkodás vagy akár a mezőgazdasági tevékenység.

A talajon a tavaszi és kora nyári időszakban még hótakaró található, ami fehér felszínével jó fényvisszaverő képességének köszönhetően hűtő hatású. Ha ebbe beleszólunk, a sötét lombok rengeteg napfényt fognak elnyelni, és a jelenleginél is jobban felborul a térség egyensúlya.

Ráadásul a sarkok közeli térségekben egyre gyakoribbá válnak az egyéb zavaró tényezők is, mint az erdőtüzek. Emiatt is kockázatos pont e térségbe fákat ültetni, egy erdőtűz esetén a fák által megkötött szén azonnal visszakerül a levegőbe.

Bár bolygószinten az üvegházgázok mennyisége a perdöntő abban, hogy mennyi hő távozhat, a Föld energiamérlegét meghatározza a felszín fényelnyelő- vagy visszaverő képessége. Ha a beérkező napfényt a Föld nem nyeli el, hanem visszaveri, akkor ez nem képes melegíteni se a bolygót.

A nagy termetű növényevők részint azzal képesek hűteni a bolygót, hogy nem engedik a sarkvidéket beerdősülni, ez az egyik ürügy például a mamutok feltámasztása mögött is. Az állatok taposása révén a hótakaró is tömörödik, így lassabban, nehezebben olvad, ami szintén javítja a sarki környezet fényvisszaverését. Emellett a sarkvidék jelenlegi állapotának fennmaradása az ott élő emberek életét illetően is fontos. Ráadásul ezek a hagyományos életmódot folytató népcsoportok maguk is segítik a tundra állapotának megőrzését, s ezzel a bolygónkat is.

620241202_tma_6_resz

https://librarius.hu/2024/11/26/hogyan-lehetne-az-ember-agyaban-megorzott-emlekkepeket-kinyomtatni/#goog_rewarded

Hogyan lehetne az ember agyában megőrzött emlékképeket kinyomtatni?

Megkérdeztük a mesterséges intelligenciát, hogy ez ügyben hol tart a tudomány és milyen lehetséges alternatívák léteznek. A következő választ kaptuk:

Az emlékek kinyomtatása az emberi agyból jelenleg nem lehetséges a mai technológiai szinten, de az ötlet tudományos alapokon izgalmas kérdéseket vet fel. Az emlékek az agyban neuronok hálózatai által rögzített és aktivált információk, amelyek fizikai, kémiai és elektromos jelek formájában tárolódnak. Ahhoz, hogy ezeket az emlékeket „kinyomtassuk”, számos komoly akadályt kellene leküzdeni.

Hogyan képzelhető el ez az eljárás?

Emlékek olvasása az agyból:

Az emlékek az agykéreg és más területek neuronhálózataiban tárolódnak. Ezek pontos „feltérképezése” jelenleg csak részleges és rendkívül bonyolult folyamat.

Funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI), elektroenkefalográfia (EEG), és más agyi képalkotó módszerek segítenek bizonyos aktivitási mintákat azonosítani, de ezek nem elég precízek ahhoz, hogy teljes emlékképeket rekonstruáljanak.

Az emlékek dekódolása:

A neuronális aktivitást le kellene fordítani valamilyen vizuális, grafikus vagy narratív formátumra.

Például a mesterséges intelligenciát és gépi tanulási rendszereket lehetne felhasználni arra, hogy az agyi aktivitási mintákat értelmezhető képekké vagy szöveggé alakítsák. Korai kísérletek már léteznek, ahol az agyi aktivitás alapján primitív képeket rekonstruáltak.

Képek nyomtatása:

Ha az emlékek pontos vizuális reprezentációját sikerülne dekódolni, ezeket akár hagyományos nyomtatási technológiákkal is meg lehetne jeleníteni.

Optogenetika és neuromoduláció: Az optogenetikai technikák lehetővé teszik, hogy specifikus neuronhálózatokat célzottan aktiváljanak, de ezek inkább az emlékek manipulációjára és nem a kinyerésére szolgálnak.

Etikai és gyakorlati kihívások: Az emlékek olvasása felveti az adatvédelem, az etika és az emberi méltóság kérdéseit is. Kié lenne a jog az „emlékképre”?

Miért nincs még itt a technológia?

Az emberi agy komplexitása miatt az emlékek dekódolása túlmutat a jelenlegi tudományos kapacitáson.
Az emlékek gyakran nem „képek”, hanem érzések, hangok, szagok és tapasztalatok bonyolult kombinációja. Ezek lineáris formátumban való reprodukálása komoly kihívás.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .