A tudomány mai állása – pénteken 9-től

A december 13-adikai műsor tartalmából…

20241209_tma_1_resz

https://www.zoldpalya.hu/varos/europa-hidrogen-epulet-316917.html

Megépült Európa első hidrogénnel üzemelő épülete

Olasz kutatók egyszerre üzentek hadat az energiaválságnak és a klímaváltozásnak.

A tél közeledtével egyre többen nézegetik szorongva az energiaszámlákat. Az energiaválság most egész Európát érinti, nagyrészt Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának köszönhetően, azonban a klímaváltozás egyre súlyosbodó hatásai miatt is óriási szükség lenne a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítására. A legígéretesebbnek tűnő alternatívát jelenleg a hidrogén jelenti, amelynek az elektromos autók, a hajózás, a repülés és a vasúti, valamint a közösségi közlekedés mellett az épületek energetikai modernizálására is jó választás lehet.

Ezt ismerték fel a dél-olaszországi Universitá degli Studi del Sannio di Benevento egyetem kutatói, akik megépítették Európa első hidrogén-üzemanyagcellákkal üzemelő épületét – írja a Euronews.

A Benevento városában álló építmény kollégiumként szolgál majd, emellett azonban különleges laboratóriumként is működik majd, amelynek segítségével a hidrogén-technológia lakossági felhasználásának előnyeit és korlátait vizsgálják majd.

Az utóbbi időben komoly figyelem irányul a szén-dioxid kibocsátásra, ezért olyan házat terveztünk, amely a hidrogén felhasználásával teljesen önfenntartó rendszerként képes üzemelni – nyilatkozta a hírcsatornának Gerardo Canfora az egyetem dékánja.

A hidrogéncellák állítják majd elő az épületben használt elektromos áramot és a fűtéshez szükséges energiát, emellett azonban napelemeket és geotermikus energiát is használnak, hogy az épület valóban zéró emissziós legyen.

Az épület átadására nem sokkal azután került sor, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette az Európai Hidrogénbank megalapítását, amely a közeljövőben hárommilliárd eurót fordít majd a hidrogéntechnológia fejlesztésére.

20241209_tma_2_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2024/12/04/feroer-viking-eredet/

Kiderült honnan indultak a Feröer sziget vikingjei

A 18 szigetből álló Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.

Egy újonnan, a Frontiers in Genetics  folyóiratban közzé tett kutatásban ennek jártak utána, genetikai nyomok segítségével. A kutatást a kiadóvállalat ismertette.

A kutatók 139 feröeri férfi Y-kromoszómáját vizsgálták meg, a férfiak Borðoy, Streymoy és Suðuroy szigetéről valók voltak. Minden egyes férfit besoroltak egy-egy európai haplocsoportba. Eztán összevetették őket 412 ír, izlandi, svéd, norvég és dán férfi hasonló adataival, így sikerült rekonstruálni a feröeri viking csoport eredetét.

A haplocsoport olyan genetikai jegyeket képvisel, amelyet az ember (és más élőlény is) egyik szülőjétől örökölt. Az ide tartozó gének általában együtt öröklődnek, s a változásaik is átöröklődnek az utódokra. Ez segíti elő azt, hogy a különböző vérvonalakat vissza lehessen nyomozni a haplocsoport segítségével. Az ember esetében az apától örökölt Y-kromoszóma haplocsoportjait, illetve az anyától örökölt mitokondriális haplocsoportokat lehet meghatározni.

Az elemzések alapján Skandinávia sokszínű, tágabb környezete képviseltette magát a feröeri férfiak közt, s ez a csoport eltért attól, akik Izlandon telepedtek le. „Sokáig az a feltételezés élt, hogy Izlandot és a Feröer-szigeteket ugyanazok az északi germán emberek népesítették be. Az elemzéseink alapján azonban Skandinávia különböző genetikai összetételű népességeiből származtak a két régiót meghódítók” – magyarázta Christopher Tillquist, a kutatás egyik résztvevője. A két területet egy-egy, egymástól eltérő, kis létszámú csoport népesítette be, amelyek mindmáig különbözőek a genetikai jegyeik alapján.

A kutatók úgy találták, hogy a két csoport között a földrajzi közelség ellenére se volt később genetikai keveredés. Úgy tűnik, az észak-atlanti térség viking hódításai komplexebb folyamatot jelentettek, mint eddig gondoltuk. „Minden, a távoli partok felé útra kelt hosszúhajón nemcsak vikingek, hanem eltérő genetikai örökség is utazott. Ma már nyomon követhetjük a hódítók és telepesek útjait, és feltárhatjuk a viking felfedezések azon részleteit, amelyek a történelemkönyvekből kimaradtak.” – zárta a gondolatait Tillquist.

A 18 szigetből álló észak-atlanti régió első lakói valamikor időszámításunk szerinti 300 körül kelta szerzetesek voltak, azonban a szigeteket a vikingek népesítették be, 872-930 között. Erről számol be a Feröeriek sagája, amelynek történeteit 1200 körül vetették papírra. A saga elmondása szerint Grímur Kamban vezette a szigetek első vikingjeit ide, azt azonban nem lehet tudni, vajon Skandinávia mely részéről érkezett Grímur a követőivel.

620241209_tma_3_resz

https://raketa.hu/sajat-magat-szereli-ossze-a-folyekony-fem-elektronikai-rendszer

Saját magát szereli össze a folyékony fém elektronikai rendszer

Csúcstechnológiai teljesítmény, de elérhető gyártási megoldásokkal – erről szól az elektronikai eszközök gyártásának az új, megdöbbentő módszere.

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói egészen elképesztő gyártási technikát fejlesztettek ki, amely forradalmasíthatja a nanoméretű elektronikai eszközök előállítását. Az új “önszerelő” eljárás segítségével a csapat sikeresen készített el nanoméretű diódákat és tranzisztorokat, amelyek gyorsabb működést, alacsonyabb gyártási költségeket és nagyobb megbízhatóságot kínálnak a jelenlegi módszerekhez képest. Az eljárás során folyékony fémet és speciálisan kialakított öntőformákat használnak a bonyolult 3D-s szerkezetek precíz összeszereléséhez – számol be róla a New Atlas.

A Materials Horizons című lapban közölt tanulmányban bemutatott technológia az úgynevezett Field-fémen (indium, bizmut és ón folyékony ötvözete) alapul. Amikor a folyékony fém érintkezik a levegővel, a felszínén egy vékony oxidréteg keletkezik. Ezt a folyékony fémet a kutatók egy forma mellé helyezték, amelyet amúgy bármilyen méretűre és alakúra lehet tervezni az igényeknek megfelelően. Ezután egy speciális folyadékot öntöttek a fémre, amely negatív töltésű ligandum molekulákat tartalmazott. Ezek a molekulák képesek az oxidrétegből pozitív töltésű fémionokat “kivonni” – a későbbiekben ezek a fémionok amolyan “építőkockaként” funkcionálnak majd. A folyadék a formán belül mozog, és közben a fémionokat is magával húzza. A forma meghatározza az anyag mozgását a kapilláris hatás segítségével, és egyúttal segít abban, hogy ezek az építőkockák rendezett szerkezetet alakítsanak ki: például apró vezetékeket. Mint azt Martin Thuo, az NC State vezető kutatója és professzora magyarázza:

“Öntőforma nélkül ezek a szerkezetek kaotikus mintázatokat hoznának létre. Az öntőforma segítségével azonban kiszámítható, szimmetrikus elrendezések készíthetők.”

Az összeszerelés befejeztével az oldat elpárolog, így a szerkezetek tovább tömörödnek. Ezt követően az öntőformát eltávolítják, és az anyagot 600 °C-ra hevítik, hogy megszakítsák a ligandumok kémiai kötéseit. Ennek eredményeként a fémionok félvezető fém-oxidokká alakulnak, míg a ligandumokból származó szénatomok grafénrétegeket képeznek a vezetékek körül. Ezek a grafénbevonatok javítják a vezetőképességet és egyúttal védelmet nyújtanak az oxidáció ellen.

A kutatók a grafénrétegek módosításával demonstrálták a módszer sokoldalúságát – mivel ez lehetővé teszi ráadásul a vezetékek elektromos tulajdonságainak finomhangolását.

„Ez az eljárás lehetőséget ad arra, hogy a félvezetők sávszélességét optimalizáljuk, ezáltal növelve a teljesítményüket” – tette hozzá Julia Chang, a tanulmány társszerzője, posztdoktori kutató.

A hevítés során fellépő enyhe zsugorodás ellenére a vezetékek sértetlenek maradtak, ami a módszer működőképességét bizonyítja. A csapat 44 nm-től 1000 nm-ig terjedő méretű szerkezeteket állított elő, amelyek versenyképesek a legkorszerűbb nanoméretű gyártási technológiákkal. A hagyományos chipgyártással szemben, amely drága és gyakran hibás eredményeket produkál, ez az eljárás gyorsabb, olcsóbb és megbízhatóbb.

620241209_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20241206_legszennyezes-termekenyseg-meddoseg-petesejt-spermium

Megvizsgálták a tudósok, milyen hatása van a légszennyezésnek a termékenységre, és elég fontos megállapításra jutottak

Az eddigi általános vélekedés szerint inkább a nők, mint a férfiak termékenységére van negatív hatással a szennyezett levegő, egy amerikai kutatás azonban helyére tette ezt a tévhitet.

Sokszor lehetett már hallani arról, hogy a légszennyezés milyen káros hatással van az emberi szervezetre: a kitettség növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a tüdőrák kialakulásának kockázatát is. Az amerikai Emory Egyetem tudósai most egy újabb kutatást végeztek a témában, és arra jutottak: a termékenységre is negatív hatással lehet a szennyezett levegő.

Hogy a légszennyezés meddőséget okozhat, azt már korábban is kimutatták a szakemberek, ám az nem világos, hogy a toxinok a férfiakra vagy a nőre volt-e negatív hatással, mivel mindkét szülő hasonló expozíciót szenved el. Ez a tényező annak a megállapítását is megnehezítette, hogy a fogantatási folyamat során mikor következett be a károsodás

A The Guardian beszámolója szerint Audrey Gaskins és csapata mintegy 1400 férfit és nőt vizsgált meg, akik mesterséges megtermékenyítés segítségével próbáltak gyermeket vállalni. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy megvizsgálják a donorok petesejtjét, valamint a spermiumokat, amelyek egymástól elszigetelten, fizikailag különböző területeken fejlődtek ki.

A korábbi általános feltételezés szerint a levegőszennyezés nagyobb kárt okoz a nőknek, de a Science Directben megjelent publikáció arra jutott, hogy az apai expozíció is problémát jelent.

A kutatók az irányítószámok, valamint a meddőségi klinikáknál található, a levegő minőségét mérő eszközök segítségével igyekeztek feltérképezni, hogy hol milyen és mennyi szennyezőanyagnak van kitéve a szervezet. Azt találták, hogy a petesejtek és a spermiumok fejlődési ciklusa során a szerves szénnek és a szemcsés anyagoknak való kitettség kapcsolódik a legerősebben a petesejtek túlélési esélyeihez, valamint a megtermékenyítésre és az embrió minőségére gyakorolt ​​káros hatásokhoz.

Szálló port elsősorban a dízelüzemű járművek, az ipari létesítmények és az erőművek termelnek, de erdőtüzeknél is bőséggel keletkezik belőle.

Gaskins szerint a megállapításaikat támasztja alá egy másik kutatási eredmény is, amely során azt találták, hogy az indiai közlekedési rendőrök sokkal nehezebben tudtak gyermeket nemzeni más párokhoz képest.

A szerves szén a vizsgálatok szerint növelte annak esélyét, hogy az érlelődő petesejt ne maradjon életben. A jelek szerint a szennyező anyag hatással van a follikulogenezisre és a spermatogenezisre is, amelyek a petesejtek és a spermiumok fejlődésének kritikus folyamatait takarják. A szakemberek szerint a tanulmány arra jutott, hogy még a rövid ideig tartó kitettség is komoly hatással van a termékenységre a petesejtek és a spermiumok fejlődésének kritikus szakaszaiban.

A kutatók arra jutottak, hogy még a beltéri levegő minősége is rendkívül fontos, így azt javasolják, hogy a gyermeket vállalni akaró párok szerezzenek be valamilyen levegőtisztító rendszert az otthonukba.

620241209_tma_5_resz

https://sg.hu/cikkek/tudomany/159584/a-vilag-legnagyobb-radioteleszkopjanak-epitesebe-kezdett-bele-kina

A világ legnagyobb rádióteleszkópjának építésébe kezdett bele Kína

A 120 méteres kolosszus várhatóan 2028-ban kezdi majd meg működését, nagyjából akkor, amikor a Square Kilometer Array-t is üzembe helyezik.

Egy 120 méter átmérőjű rádióteleszkóp építése kezdődött meg Kínában, amely a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) szerint, ha megépül, a világ legnagyobb ilyen teljesen irányítható eszköze lesz. A távcső célja a CAS szerint az, hogy a tudósok jobban megértsék a bolygókat és az aszteroidákat. Az eszköz az égitestek elektromágneses hullámait fogja fogadni, és lehetővé teszi majd a Föld és más bolygók távolságának pontos megmérését. Ilyen képességgel rendelkező egyéb rádióteleszkópok közé tartozik a Puerto Ricóban található, már nem működő Arecibo Obszervatórium, a NASA Goldstone Deep Space Communications Complex és az új-mexikói Very Large Array (VLA).

A rádióteleszkóp helyét az északkelet-kínai Huadianban (Jilin) még májusban választották ki, és az előzetes munkálatok már meg is kezdődtek. Az alap egy része már elkészült, a teleszkóp telepítése, beállítása és tesztelése pedig várhatóan 2028-ban fejeződik be. Ez az időpont egybeesik a Square Kilometer Array Observatory (SKAO) tervezett befejezési dátumával. Ennek egyes elemei már működnek, de az építkezés befejezése csak 2028-ban vagy 2029-ben történik meg. Míg a Jilin-teleszkóp egyetlen jelentős méretű eszköz, addig az SKAO több mint 130 000 antennából álló együttes lesz Ausztráliában, valamint további 200-ból Dél-Afrikában. Ahogy a neve is mutatja, tányérjai összesen egy négyzetkilométernyi területet fednek majd le.

Jelenleg egy Kínában található ötszáz méteres apertúrájú teleszkóp (FAST) a világ legnagyobb egytányéros rádióteleszkópja. 2016-ban készült el, de a kiterjedt tesztelés és kalibrálás miatt csak 2020-ban kezdte meg működését. A FAST 500 méteres tányérja bár nagyobb, mint a készülő Jilin rádióteleszkópé, nem teljesen irányítható. A tányér egy természetes víznyelőben helyezkedik el, ami nagyrészt rögzített nézetet biztosít számára. Úgy tervezték, hogy az aktív felszíni irányításnak nevezett technikával működjön. A tányér egy sor mozgatható panel segítségével állítható, amelyek némi rugalmasságot biztosítanak az égbolt különböző régióinak megfigyelésében

A 305 méteres Arecibo-obszervatóriummal ellentétben, amely radaralapú létesítmény volt, a FAST-ot elsősorban rádiócsillagászatra tervezték – beleértve a kozmikus objektumok, például pulzárok, galaxisok és fekete lyukak tanulmányozását. Tányérja lehetővé teszi, hogy hihetetlenül gyenge rádiójeleket gyűjtsön a mélyűrből. A nyugat-virginiai Green Bank Teleszkóp és a németországi Effelsberg Rádióteleszkóp is teljesen irányítható, és a tányérjuk átmérője 100 méter.

620241209_tma_6_resz

https://index.hu/techtud/2024/12/05/apple-airpods-pro-2-klinikai-hallokeszulek-hallasvizsgalat/

Klinikai szintű hallókészüléket csinált az Apple az AirPodsból

Néhány héttel ezelőtt hivatalosan is megjelent az AirPods Pro 2-es készülékeken az Apple legújabb egészségügyi funkciója, amelynek segítségével klinikai minőségű hallókészülékké alakíthatók a csúcskategóriás fülhallgatók. A funkció amellett, hogy segít a hallókészüléket viselők köré kiépült stigmák ledöntésében, demokratizálja is a hallássegítő technológiát, hidat képezve az orvosi eszközök és a fogyasztói elektronika között.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyta az első vény nélkül kapható hallókészülékszoftvert, a Hearing Aid Feature-t, amely az Apple AirPods Pro 2 fülhallgatóval kompatibilis. Miután telepítették és a felhasználó hallásához igazították, ez a funkció lehetővé teszi, hogy a megfelelő AirPods Pro-modellek vény nélküli hallókészülékként működjenek. A szoftver célja a hangok felerősítése enyhe vagy közepes halláskárosodással rendelkező felnőttek számára – olvasható az FDA által kiadott közleményben.

Az FDA emellett azt is részletesen ismertette, hogyan zajlott a funkció tesztelése:

• 118 résztvevő bevonásával klinikai vizsgálatot végeztek,
• a vizsgálatban részt vevők mindannyian enyhe vagy közepes halláskárosodással rendelkeztek,
• a tesztek bebizonyították, hogy az Apple AirPods Pro valódi előnyöket nyújt, és nem okoz semmilyen negatív hatást.

A funkció néhány héttel ezelőtt az iOS 18.1, az iPadOS 18.1 és a macOS 15.1 debütálásával egy időben Magyarországon is elérhető lett, így most mi is megnéztük, hogyan vizsgálhatja meg hallását az AirPods segítségével – emellett pedig megmutatjuk, hogyan alakíthatja hallókészülékké az AirPodsot, amennyiben a vizsgálat során halláskárosodást észlelt a készülék.

És hogy miért hatalmas előrelépés az Apple új fejlesztése? Amellett, hogy a fülhallgató megfizethetőbb, mint a legtöbb profi hallókészülék, még megjelenése és formatervezése is elegánsabb, így a felhasználók diszkréten használhatják a hallókészülék-funkciókat, anélkül hogy stigmatizációtól kellene tartaniuk. Ez kiemelten fontos a társadalmi elfogadottság szempontjából, hiszen a hallókészülékeket használók nap mint nap találkozhatnak a társadalmi kirekesztés vagy a megbélyegzés jelenségével. Az AirPods Pro 2 új hallókészülék-funkciója azonban nemcsak a halláskárosultak életminőségét javítja: a fejlesztés demokratizálja a hallássegítő technológiát, és hidat képez az orvosi eszközök és a fogyasztói elektronika között egy olyan világ felé mutatva, ahol a hallássegítés mindennapi és természetes része lehet az emberek életének.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.